Népszava, 1974. november (102. évfolyam, 256–280. sz.)
1974-11-01 / 256. szám
1974. NOVEMBER 1. PÉNTEK 102. ÉVFOLYAM ?,56. SZÁM AI, 1 FORINT • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Mintaérték nélkül? Másutt is hasznosítható szervezési programot valósítanak meg — nemrégiben riportban számoltatuk be róla — a Jászberényi Hűtőgépgyárban, amelynek vezetőit a minisztérium úgynevezett „mintaszervezési” feladattal bízta meg. Az intézkedések hatására az aggregátüzemben több mint ötven százalékkal csakkent a gyártási idő, a harmincnyolc százalékkal az anyagköltség. A jászberényi példa nem egyedülálló. A Kohó- és Gépipari Minisztérium még 1972-ben — a párt és a kormány határozatainak végrehajtását konkretizálva — úgy döntött, hogy az éves szervezési programok kidolgozásával egyidejűleg el kell kezdeni az üzemi mintaszervezések előkészítését. Kilenc vállalatot jelöltek ki. A Magyar Vagon- és Gépgyárnak például a termelésirányítás korszerű számítógépes szervezését, a Dunai Vasműnek a kohászati nagyjavítások hálótervezéses módszerének meghonosítását, a Szerszámgépipari Műveknek az alkatrészcentrikus műszaki előkészítést, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának a célgépesített szerelőszalag kialakítását, a Video- 1 tonnák pedig az ügyvitelgépesítésen alapuló komplex irányítási rendszer létrehozását adták feladatul Az országgyűlés ipari bizottsága nemrégiben elismeréssel nyugtázta: a kohó- és gépiparban eddig csaknem egymilliárd forint hasznot hoztak a vállalati szervezési intézkedések. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ez év derekán összegezte a ,,mintaszervezésre’,’ kijelölt vállalatok tapasztalatait. Jelenleg hat ÉVM és egy tanácsi kivitelező vállalatnál, illetve egy szövetkezetnél folyik a technológiai rendszerű üzemszervezés és az ezen alapuló számítógépes termelésprogramozás. A Könnyűipari Minisztérium és a textilszakszervezet elnöksége ugyancsak a közelmúltban elemezte a mintaszervezési tapasztalatokat. Az értékelés szerint az éves és középtávú vállalati programok közül eddig jobbára csak azokat hasznosították, amelyek „kényszerpályás” megoldásokat igényeltek. * A tapasztalatok számos egyéb ágazattal, vállalattal hitelesíthetően, egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a párt Központi Bizottsága, a kormány határozatának, a SZOT ajánlásának valóra váltása — a mintaszervezésre kijelölt üzemekben és másutt — körültekintő megfontoltsággal, felelősséggel folyik. Ám a jelentéseket olvasgatva úgy tűnik, hogy néhány helyen kissé ráérősen tevékenykednek Népgazdasági méretekben ennél is nagyobb — forintban kimutatható — veszteséget, kárt okoz, hogy az egy-egy üzemben már bevált szervezési tapasztalatok, módszerek nehézkesen, vontatottan terjednek. Propagandában, tapasztalatcserében általában nincs hiány. Ám ha arról akarnánk beszámolni, hogy a kijelölt üzemekben kidolgozott, bevált „mintaszervezést” másutt hogyan kamatoztatják, akkor nyúlfarknyi tudósításra telne csupán a tényekből. Magyarázkodásból viszont akár kötetekre. Az érdeklődésre a legtöbb helyen azzal válaszoltak, hogy kevés a pénzük. A szervezés ugyanis— a gyakori hiedelemmel ellentétben — jelentős összegbe kerül. A mintaszervezésre kijelölt vállalatok ehhez kellő támogatást kaptak a minisztériumuktól. A „befektetés”, a kidolgozott szervezési rendszerek és módszerek átvitele azonban bőségesen kamatozik. Amikor egy forintnyi „befektetés” több mint 100 forint nyereséggel jár — az üzem- és munkaszervezés költsége és hozama körülbelül így arányosítható —, akkor érdemes töprengeni rajta, miként, hogyan teremthető elő a pénz. Vállalati és kormányzati szinten egyaránt. A vonakodás azonban nemcsak a pénzen múlik. Sokkal inkább az elavult szemléleten. A vállalati vezetők nagy része még ma is csak nagyobb beruházással tudja elképzelni a termelés, a termelékenység növelését. Erről tanúskodnak az eddig elkészült vállalati középtávú tervek, amelyeknek beruházási igénye messze meghaladja a népgazdaság lehetőségeit. Pedig a „minták” meggyőzően bizonyítanak: a Zalaegerszegi Ruhagyárban például csupán a munkaszervezés korszerűsítése révén 30 százalékkal nőtt a termelékenység! Mulasztást tulajdonképpen eddig sehol sem követtek el, hiszen a mintaszervezésre kijelölt vállalatokat 1975 végéig kötelezték a feladat megoldására. A patópáli gondolatmenettel azonban nem barátkozhatunk meg, s ahol a mintaszervezési tapasztalatok már eléggé érettek arra, hogy közkinccsé váljanak, önmagunk ellen vétünk, ha halogatjuk hasznosításukat. Könnyű belátni: enélkül az egész, jól felépített elképzelés csak minta — „érték nélkül”, ami népgazdasági méretekben sem sokat ér. Mocsári Károly Rokonainknál a Volga partján . . 2 * Állami mezőgazdaság régen — és ma 3 Hasznos tudnivalók ............... . . 7 Jövő heti rádió- és televízióműsor 9 Piaci és időjárásjelentés.............12 1 •. ■losonezi Pál hazaérkezett Varsókéi Közös Közlemény a magyar-lengyel tárgyalásokról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lengyelországi látogatásának utolsó napján a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága székházában lengyel vendégekkel találkozott és folytatott szívélyes, baráti megbeszélést. A találkozón lengyel részről jelen volt Henryk Jablonski, a LEMP PB tagja, az Államtanács elnöke. Piotr Jaroszewicz, a LEMP PB tagja, miniszterelnök. Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára. Mieczyslaw Jagielski, a LEMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter, és Tadeusz Hanuszek budapesti nagykövet. Részt vett a beszélgetésen Roska István külügyminiszter-helyettes és Németi József, hazánk varsói nagykövete. A megbeszélést követően a magyar államfő és kísérete a varsói Rosa Luxemburg izzólámpagyárba látogatott el. losoncit Pál szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal munkájukról, életkörülményeikről. Az üzemlátogatás végén rövid baráti találkozóra került sor a gyár művelődési központjában a magyar vendégek, a gyár vezetői és élenjáró dolgozói között. Délben Losonczi Pál és felesége a magyar nagykövetség épületében díszebédet adott Henryk Jablonski és felesége tiszteletére. A díszebéden jelen volt Jaroszewicz miniszterelnök és több vezető politikus Az ebéden a magyar és a lengyel államfő pohárköszöntőt mondott. Losonczi Pál és felesége csütörtökön délután, hivatalos baráti látogatását befejezve, elutazott Lengyelországból. A magyar államfővel együtt utaztak haza kíséretének tagjai is. Losonczi Pál csütörtökön — feleségével és kíséretével együtt — hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt dr. Polinszky Károly oktatási miniszter Bodonyi Pálné, az Elnök Takács tagja, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára. Roska István külügyminiszterit elyettes. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Paja Frigates külügyminiszter. Jelen volt Jerzi Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Lengyel Népköztársaságból hazatérőben a repülőgép fedélzetéről Losonczi Pál üdvözlő táviratot küldött Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, majd átrepülve Csehszlovákia fölött, Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének. Losonczi Pál a megérkezéskor sajtónyilatkozatot adott. Sok kellemes élménynyel gazdagodva tértünk haza négynapos lengyelországi látogatásunkról — közölte, majd elmondta: Erre a látogatásra Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének 1372 novemberében Budapesten tett látogatása viszonzásaként került sor. Külön örömünkre szolgált, hogy a Lengyel Népköztársaság újjászületésének jubileumi évében történt utazásunk, abban az időben, amikor a testvéri lengyel nép ünnepi megemlékezéseken összegezi az elmúlt 30 éves fejlődés nagyszerű eredményeit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt VT. kongresszusa és I. országos pártkonferenciája határozatainak teljesítését. A lengyel vendégjáték által összeállított program jó lehetőséget biztosított arra, hogy ipari, mezőgazdasági és kulturális létesítmények megtekintése során találkozhattunk a lengyel társadalom különböző rétegeihez tartozó emberekkel, munkásokkal, parasztokkal, az értelmiség különböző képviselőivel. Mély benyomást tett ránk az a fejlődés, amelyet a Lengyel Népköztársaságban tapasztaltunk. őszinte elismerés illeti a lengyel nép hősi erőfeszítéseit, amelyekkel a hitleri fasizmus által lerombolt országát az elmúlt 30 év alatt gazdaságilag fejlett, virágzó szocialista országgá válmajd nem ér annyi csalátoztatta. Kétoldalú kapcsolataink áttekintése során azt tapasztaltuk, hogy a népeink közötti hagyományos barátság örvendetesen fejlődik és mindinkább szocialista tartalommal telítődik az élet minden területén. A magyar és a lengyel miniszterelnök legutóbbi találkozóján kialakult elhatározások — amelyek nagy jelentőségűek kapcsolataink fejlődése szempontjából, rendben megvalósulnak. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit azonos módon ítéljük meg a lengyel elvtársakkal, és közös céljaink megvalósításáért együtt tevékenykedünk a nemzetközi élet különböző területein. Utunk során Lengyelország-szerte mindenütt meleg barátsággal fogadtak bennünket, ami meggyőzően kifejezte a lengyel népnek a magyar nép iránti szeretetét, megbecsülését. A látogatás, úgy gondolom, jó szolgálatot tett népeink hagyományos barátsága ügyének, — fejezte be nyilatkozatát Losonczi Pál (A magyar—lengyel közös közleményt a 2. oldalon közöljük.) Kádár János fogadta az IKP küldöttségét (MTI Fotó : Tormai Andor felvétele) (A Német Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatásáról kiadott közleményt lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Kádár János és Herbert Mies Budapestre érkezett a Finn Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 31-én Budapestre érkezett a Finn Kommunista Párt küldöttsége Aarne Saarinennek, a párt elnökének vettesével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Magyar—vietnami gazdasági megbeszélések Hanoiban Csütörtök délelőtt Ha- magyar—vietnami gazhasoiban Borbándi János éksági és műszaki-tudomá-yhan Trong Tue minisz- .... .. .. tér elnök-helyettesek veze-nyes együttműködési öltésével megkezdődtek adottság tárgyalásai. Hi unikasigyi döntübiizotttsságok. Ili. országos tanácskozása hittel aisitun államtitkárnak és fíprenes? Métírtdlynak, a SZOT titkárának rriorátuma Tegnap került sor a munkaügyi döntobizottságok tisztségviselőinek III. orszgos tanácskozására az Építők Szakszervezetének székházában. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a Munkaügyi Minisztérium nevében Kurdi Béláné, a SZOT alelnöke üdvözölte a tanácskozást, amelyen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály igazságA tanácskozás vitaindító beszámolóját Buda István munkaügyi államtitkár tartotta, aki többek között a következőket mondotta: — Mai tanácskozásunkat az igazságszolgáltatás rendszerében beállott változás és ennek munkánkra való kihatása tette indokolttá. A tanácskozásnak különös jelentőséget ad az, hogy 25 évvel ezelőtt alakultak meg az első egyeztető bizottságok. Annak következtében, hogy a területi munkaügyi döintőbizottságok 1173. január 1-én munkaügyi bírósággá alakulügyi miniszter, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész helyettese, dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese 18. A tanácskozáson 430 munkaügyi, döntőbizottsági elnök vett részt, akik képviselték a munkásügyi viták intézésén munkálkodó dolgozók ezreit. Minden megye elküldte a maga képviselőit,tak, és ezáltal bekerültek az igazságszolgáltatás általános rendszerébe, a munkaügyi ítélkezés elvi irányítása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe került. Új területi szervek, a megyei munkajogi bizottságok is megalakultak. A munkajogi bizottságoknak egyik legfontosabb feladata a munkaügyi döntőbizottságok segítése. Buda István államtitkár ezután arról beszélt, hogyan akarja a MÜM a munkaügyi döntőbizottságok munkáját segíteni. Mint elmondta, a rendelkezésükre álló szaklapokban több gyakorlati esetet közölnek, közlik továbbá a kötelező elvi állásfoglalásokat, ismertetik a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatát. Alapvető — A munkaügyi döntőbizottságok az elmúlt 25 év alatt nagy fejlődésen mentek keresztül — mondotta az államtitkár. — 1965-ben közel 5500 munkaügyi döntőbizottság alakult, és ezeknek póttagokkal együtt mintegy 20 009 tagja volt. Ma 7200 döntőbizottság működik, tisztségviselőinek száma 40 090 körül van. Több mint hárommillió bérből és fizetésből élő dolgozóval kapcsolatban felmerülő minden vitás munkajogi kérdéssel foglalkoznak. A döntőbizottságok összetételét helyes, ha úgy alakítják, hogy abban a dolgozók jelentős rétegei, nők, fiatalok, szakmunkások, képviselve legyenek. A viták száma 1968. évtől jelentősen csökkent, fontosságú a munkaügyi állatóbizottságok tagjainak továbbképzése. Ez nagy feladatot ró az ágazati minisztériumokra és a szakszervezetekre egyaránt. 1973-ban 59 ezer körül volt, örvendetes, hogy a csökkenés 74-ben is tovább folytatódik. A döntőbizottságok illetékességi körébe tartozó ezer dolgozó közül átlagosan 17 fordult vitás ügyével a munkaügyi döntőbizottságokhoz. A viták között első helyen a dolgozók anyagi felelősségével kapcsolatos ügyek szerepeltek, ez az összes ügyek több mint egyharmada. A munkabérrel és az év végi nyereségrészesedéssel kapcsolatos viták száma is nagy, átlagosan az ügyek 18 százalékát teszik ki. A kohászat és a villamosenergia-ipar területén viszont 42—43 százalék az arány. A fegyelmi felelősség körében fel(Folytatás a 5. oldalon) Miniamnet ére alakultak 7200 döntőbizottsng