Népszava, 1977. január (105. évfolyam, 1-25. sz.)
1977-01-23 / 19. szám
1877. január 23. A több 7.öblM‘!*rrt, gyümölcsért Mit kínálnak az üzletek a kiskerttulajdonosoknak? A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Belföldi Ellátó Központjában nagyüzem van. Szorgos asszonykezek osztályozzák, mérik a vetőmagot.. Gépek, automaták kattognak, csomagolják a sárgarépát, petrezselymet, karalábét, retket. Munkások különböző csúszdákon zsákokat eregetnek le, a zsákokat teherautókra rakják, irány az állami gazdaság, a téesz. Bennünket most a kiskertek, háztáji gazdaságok vetőmagellátása érdekel. Mit mond erről Pintér András igazgató? — Az úgynevezett színes és egységáras tasakokból 21 millió 400 ezer darab ment ki és kerül még az üzletekbe, nem kevesebb, mint 3 millióval több a múlt évinél. Pótigényt adtak be még 1 millió tasakra. Az összes megrendelés 92 százaléka kint van a boltokban. Ez 114 fajta zöldségmagot jelent. A kertészetek, a zöldséget nagyobb területen termelők 5—10—100 grammos tasakokat kedvelik. Ezekből a múlt évi 5 millió 800 ezerrel szemben az idén 8 millió 200 ezret küldtünk a boltokba. Az utolsó öt napban újabb pótigényekkel jelentkeztek. A háztáji és kisegítő gazdaságok borsó- és babigénye csaknem 4 millió tasak. Ez is több, mint az elmúlt évi. — Ha több a mag, több lesz a zöldség is? — Magyarország lakossága évente 100 ezer vagon zöldséget fogyaszt. Ha a megnövekedett magigényeket számítom, akkor 15 — A zöldségtermesztés fejlesztésére irányuló kormányprogram nyomán még 1976 júliusában 180 szakember igénybevételével felmértük a háztáji és kiskertek 1977. évi vetőmagszükségletét. Ennek ismeretében 4140 bolttal kötöttünk szerződést, az áfészek segítségével. Az országnak nincs és nem lehet olyan kis faluja, ahol legalább egy üzletben ne árusítanának vetőmagot. — Mennyi magot igényeltek az idén és mennyit az elmúlt esztendőben? —20 százalékkal több terméket takaríthatnak be. — És mi hiányzik? — Az ellátás alapvetően jobb, mint a múlt évben. Legjobban a babfélék hiányoznak, mert hazánkban a múlt évben az aszály miatt nagyon kevés bab termett. Február végéig azonban importálunk bab vetőmagot és kielégítjük az igényeket. Hiány mutatkozik bizonyos hagymafélékből (megjegyzem, a dughagymát nem mi, hanem a MÉK forgalmazza). Egyes cikkekből nem azt a fajtát tudjuk adni, amelyet éppen kér a termelő. Van bőven vetőmag, és szeretném ezúton is felhívni a boltvezetők figyelmét: ne várják meg, amíg kifogy, hanem rendeljenek, telefonon, telexen, táviratilag. Mi szállítjuk! Nézzük meg ezután, mi van a boltokban? Budapesten, a Róbert Károly körút 55. alatt, a Hermes vetőmagboltjában Molnár Péter boltvezető tájékoztat, számokkal. Az idén sokan keresik a motoros kiskapát, kistraktort, ezekből bizony több is elkelne. A Keleti pályaudvar mellett lévő boltba alig férek be. Vetőmagért állnak sorban az emberek. Fejkendős asszonyokat kérdezek, megkaptak-e mindent, amire szükségük volt? Azt mondják: a juliskabab és zöldbab kivételével igen. Mohacsek Istvánná boltvezető szerint, bár még hideg van és hó, közeledik a tavasz. Az üzlet forgalma legalábbis ezt bizonyítja. Nagy a forgalom és elég árut tud adni a vevőknek. A Moszkva téri vetőmagboltban éppen ellenkező a helyzet: kevés az érdeklődő. Nagy Albert üzletvezető megrakott polcokkal várja a vásárlókat, ő is a babfélék és a hagymamag hiányát panaszolja. Szerszám, műtrágya, permetezőgép van elég. Cegléden a Pest megyei Iparcikk-kereskedelmi Vállalat 56-os boltijában sűrűn nyílik, csukódik az ajtó. Itt is megkérdeztük Lengyel Mihályné boltvezetőtől: mi nincs? — A fehérrépa vetőmag elfogyott. Nagyon keresik a hagymamagot. Elkapkodták az uborkamagot is. Az idén még nem kaptunk lucernamagot. Nincs uborkamag ezen a tájon? Valamikor, nem is olyan régen, árultak Nagykőrösön egyfajta levelezőlapot, amelyen a város látképe mellett egy hatalmas uborka díszelgett, jelezve a kitűnő csemege nagy termesztési kedvét. Sok millió Innak vetőmag Hiány a hagymafélékből — A hagymamag kifozik, Mindezek ellenére gyóban van, nincs dug- sokkal jobb az ellátás, hagymánk, hajtatási ret- mint a múlt évben volt. künk. soroksári paprika- Megfelelő mennyiségben magunk. A nagyon keve- tudjuk kiszolgálni a vásárlott lucernamag is hiánylókat műtrágyával, szer ..... Az első eredményekről — írja legmerészebb beadványában — 1965-ben írásos anyaggal számoltam be az Egészségügyi Tudományos Tanács előtt. A munkát igen pozitívnak értékelték, de az előbbrejutáshoz nem kaptarrt támogatást.” Mert nem értékelték pozitívnak. Dr. Haranghy László professzor, az ETT akkori titkára szerint „... a dolgozatban számos olyan megállapítás van, amely teljesen ellenkezik a tudományos alapokon tett megállapításokkal és semmivel bizonyítva nincs... Mai tudásunkkal össze nem egyeztethető, kellően meg nem alapozott, kísérletileg be nem bizonyított állításokat tartalmaz .. „1970-ben — folytatja a beadvány — előzetes közleményben adtam számot a rákkeltő és növényi vírusok izolásáról. E munkám alapján — a WHO (Egészségügyi Világszervezet) felkért a daganatkutatásban való együttműködésre.” Sa valótlanság már kérdésessé teszi állítója ítélőképességét is. „1972-ben publikálták a májrákot okozó egyik vírus azonosításáról szóló dolgozatomat. Lektor: dr. Váczi virológus profeszszor volt.” Dr. Váczi Lajos, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője dr Béres József cikkét, ... a zavaros, megfelelő kísérletes adatokkal alá nem támasztott közleményt alkalmatlannak találta közlésre ...” Dr. Nász István, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője szerint pedig: „...a megállapítások részben naivak, részben logikátlanok, és semmi bizonyítékot nem tartalmaznak ... mai virológiai ismereteink alapján teljesen elfogadhatatlanok.” „... A gyógyszer — folytatja Béres — alkalmas a rákos megbetegedések és a leukémia gyógyítására, sőt, megelőzésére ...” Itt nem hivatkozom a tudomány elismert képviselőire, csupán tragédiára: Zs. M. 14 éves kisfiát leukémiával kezelték, kiváló, új magyar gyógyszerrel, az erre rendszeresített egészségügyi intézményben. A pánikba esett szülők kétségbeesésükben saját felelősségükre hazavitték, hogy Béres cseppjeit adhassák neki. A fiú, aki az orvostudomány mai állása szerint talán egy évig élhetett volna, egy héten belül meghalt. Ez az eset azonban kimarad a beszámolóból. Helyette nagy nevek, csodával határos gyógyulások sorolása váltakozik a mindenkori felfedezőt sújtó mellőzés adataival. A baj azonban az, hogy a felfedezést bizonyító adatokkal sorozatosan Béres maradt adós az illetékes szakmai fórumoknak. 1972-ben az Egészségügyi Minisztériumnak, 1975 tavaszán az Országos Onkológiai Intézetnek. Pedig a kapcsolatot itt is ő kezdeményezte. Dr. Eckhardt Sándor professzor, az intézet igazgató főorvosa készséggel meghallgatta, majd elolvasta beszámolóját daganatkutatási elméletéről. A folytatás, az ígért bizonyítékok elküldése azonban máig várat magára. Helyette az orvostudományban laikus állami, társadalmi vezetőket ostromol újabb és újabb beadványokkal. Mélyen hallgatva a mind terebélyesebbé váló ,,gyógyító” tevékenységről. A legenda mind vadabb burjánzásáról. Ám a közszájon forgó esetek, a csodák egy helyben topognak. Kis eltéréssel azonos „gyógyulásokra” utal a már idézett orvos, a filmrendező, a tanácsi vezető. ..Mondják’... „hallottam .. .” „egy ismerősöm rokona . ..” Egzakt bizonyíték sehol. Az igazi csoda még késik. Tavaly októberben dr. Béres József végre benyújtotta dokumentumait a Találmányi Hivatalnak. Szabadalmi bejelentésében gyógyszerének összetételét is közölte. A szükséges gyógyszertani és hatástani elemzést a Chinoin Gyógyszergyár végezte el. Kiderült, hogy dr. Béres József cseppjei az általa megszabott adagolásban nem ártalmasak, toxikus hatásuk nincs. Itt van-e ('éves) hatásuk? Erre az Onkopatológiai Kutató Intézet 1977. január 14-én kelt szakvéleménye ad választ. A kísérleteket dr. Sugár János professzornak, az intézet igazgatójának leírása szerint ugyanúgy folytatták le, mint bármely más rákellenes gyógyszer esetében. „Megállapítást nyert, hogy a B jelzésű oldat (Béres gyógyszere) az állatok pusztulásához vezet. A Chinoin által megadott terápiás adat és annak százszorosa közötti adagok a transzplantált tumorok (ötféle tumor) növekedését, illetve a daganatos állapot élettartamát .. . nem befolyásolta A legnagyobb vizsgált adag toxicitás okozta pusztuláshoz vezetett ismételt adás esetén ... az állatkísérletekben a daganatok növekedését a szer egyáltalán nem befolyásolta." Ezzel akár be is fejezhetném. Kérdés azonban, hogy az életükért, a hozzátartozójukért kétségbeesetten aggódókat meggyőzi-e a tudomány? És milyen alapon tiltsák meg dr. Béresnek, hogy cseppjeit osztogassa? Hiszen ő már elhatárolta magát az orvostudománytól. Nemcsak a hatásos citosztatikumokról beszéli le a hozzáfordulót, hanem megállapított emlődaganat esetében — a műtétről is! Az egészségügy keretein kívül rekedve kivonja a beteget a modern gyógyászaton alapuló orvosi kezelés jelenleg egyedül reményt ígérő útjáról. „Társadalom veszélyessége” ebben rejlik, ebben nyilvánul meg a palackból kiszabadult szellem garázdálkodása. És ezt a szellemet ma már csak nagyon bölcs „varázsigével” lehet visszaparancsolni. Valahogy úgy, hogy az ártalmatlan szert a szokásos módon a patikában tenni hozzáférhetővé. Mert a csoda, amely ezúttal három napnál tovább tartott — és ki tudja, meddig tartana még — csak így juthat a csodák szokásos, megérdemelt sorsára. Lukács Mária NÉPSZAVA Növekvő termelési kedv — Ez a kedv bizony alábbhagyott az utóbbi években — magyarázza Friss Antalné, a Nagykőrösi Konzervgyár tszttitkára. — A felemelt felvásárlási ár következtében azonban a termelési kedv újbóli növekedését várjuk. Egyébként ötven kilométeres körzetben, sőt még távolabb is. igyekszünk — sajátos módszereinkkel — segíteni a zöldség- és gyümölcstermesztés növelésére irányuló programot. Hogyan tudja ezt egy konzervgyár segíteni? — Gyárunk mellett zöldséget-gyümölcsöt árusító boltot nyitottunk — magyarázza Nyikos Józsefné. — A felvásárlási árral azonos áron adunk el — és nem csak konzervgyári dolgozónak — zöldséget, gyümölcsöt. Hosszú időre szóló szerződésünk van a nagykőrösi és ceglédi áfészekkel. Átvesszük az általuk felvásárolt tételeket, ha nem szükségesek már a lakosság ellátásához. Ha viszont a közellátásban zökkenő van, mi a saját készletünkből azonnal a piacra dobunk árut. — Mi biztosítjuk az öszszes, nekünk termelő téeszen és állami gazdaságon kívül az egyéniek vetőmagját is — emeli fel szavát dr. Balogh Józsefné, a termeltetési iroda vezetője. — Az igényeket nem tudjuk minden fajtából kielégíteni, mégis azt várjuk, hogy több friss zöldség-gyümölcs kerül majd a piacra és hozzánk is, a gyárba. Több, mint 3 ezer dolgozónk van, és sokan maguk is kistermelők Bizony előfordul, hogy a saját termékét „főzi be” az üzemben, a kertészkedő nagykőrösi asszony. Tapasztalataink szerint 1977-ben valóban javult a vetőmagellátás, élénk a kereslet és ha az idő jó, és meleg napsütéssel kíséri a tavasz beköszöntét, több és választékosabb árut kínálnak majd a piacokon. Sz. D. 5 .1 tetjeles P.V. ellenőrzés Hatun István, Csepeli Egyedi Gépgyár: Hogyan lehetne megváltoztatni a vezetők és a dolgozók szemléletét a balesetek megelőzése érdekében? A vezetők szemléletének helyes irányú változása nem új keletű. Jól érzékelteti ezt a IV. ötéves munkavédelmi tervek végrehajtása; az V. ötéves munkavédelmi és szociálpolitikai tervek elkészítése; a vállalati hatáskörön belül megoldható, a munkavégzéssel összefüggő juttatások színvonala. A szemléletváltozásra vall az üzemi balesetet szenvedettek kártérítési arányának javulása és a mind tömegesebb munkavédelmi őrmozgalom, a vetélkedők. Lemaradás van viszont a törvények és a vállalati munkavédelmi szabályzatokban foglaltak végrehajtásában. Sokszor nem megnyugtató az üzemi balesetek bejelentése, a baleseteket okozó körülmények vizsgálata, s a megelőzést szolgáló intézkedések megtétele. Gyakran elmarad a végrehajtás ellenőrzése, számonkérése is. Mindez arra mutat, hogy akad még tennivaló a szemlélet formálásában. A meggyőzés, a nevelés és ellenőrzés mellett nem maradhat el a figyelmeztetés, sőt, indokolt esetben a felelősségre vonás sem. Mert minden vezetőt, munkást meg kell óvni attól, hogy keserves személyes tapasztalat győzze meg a munkavédelem fontosságáról. Klencsik Jenő (221—125) és Aradi Mihályné (1074 Alsóerdősor u. 8.): Kinek kell intézkednie, ha a munkavédelmi szemlén észlelt hiányosságok megszüntetésére hozott vezetői határozatot nem hajtják végre? A munkavédelmi szemlét tartó vállalati, illetve gazdasági vezetőnek félreérthetetlenül kell rögzítenie a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges műszaki, adminisztratív feladatokat, a határidőt, és ki kell jelölni a végrehajtásért felelős vezetőt. A következő szemlén pedig ellenőrizni a hibák kijavítását, nehogy azok megismétlődjenek. Több vállalatnál — helyesen — prémiumkizáró vagy -csökkentő tényező, ha a szemlén feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, illetve, ha a vezető munkájában hasonló hibák ismétlődnek. A szakszervezeti szerveknek pedig meg kell követelniük a hiányosságok megszüntetését. Durkó Miklós, Építőgazdasági és Szervezési Intézet: Köztudomású, hogy az üzemi balesetek megelőzésének egyik igen fontos módszere a megtörtént esetek elemzése. Várható-e a jelenlegi balesetkivizsgálási, feldolgozási módszerek korszerűsítése? A 3/1967. sz. SZOT szabályzat irányelvet tartalmaz a balesetek kivizsgálására. Ez azonban sajnos nem eredményezett lényeges változást a valódi okok feltárásában: az esetek 70—80 százalékában ma is a sérültek mulasztását állapítják meg. Ez az egyik legnagyobb akadálya a sérülések megelőzéA vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a Magyar Rádió hétfő esti sajtókonferenciája a munkavédelemről. Az adás előtt és közben csak a Szakszervezetek Országos Tanácsához 250 kérdés érkezett. Több százan pedig a szakszervezeti megyei tanácsoknál, illetve a szakmai szakszervezeteknél érdeklődtek- Emellett sok fének. A szabályzat a minisztériumok és szakszervezetek hatáskörébe utal Szalai Ferenc a 162— 603-as telefonszámon állítja, hogy a dolgozók kárigényének 90—95 százaléka jogos, vitamentes. Ezért automatikusan meg kellene adni az átlagkereset és a táppénz közötti különbséget. Csak a fennmaradó 5—10 százalékot kellene tárgyalni. Lesz-e erre lehetőség a jövőben? Igen, ez a célunk. A vállalatok egy részében a kártérítés aránya máris megközelíti a 100 százalékot. Több vállalatnál, sőt iparágban (vasút ,vegyipar, textilipar, bányászat) eléri a 80—90 százalékot. Sok helyütt azonban utólagos szemrehányásokhoz vezetett, hogy igénylés nélkül fizették a kártérítést. Egyebek között ezért olyan alacsony, 60—75 százalékos az átlag. Segíti a kártérítés bürokráciamentes kifizetését a MüM 19/ 1976. (XII. 28.) sz. rendelete, amely előírja, hogy a vállalatnak a rendelkezésre álló adatok alapján a dolgozó bejelentése híján is fizetnie kell. Végleges megoldás azonban csak az lesz, ha a dolgozó mentesül a kárigény bejelentési kötelezettsége alól. A köztudatban ugyanis az a téves felfogás él, miszerint a kártérítés fizetése csökkenti a nyereségrészesedést, illetve hátrányosan érinti azt a vezetőt, akinek a felügyelete alatt a sérült dolgozik. Pedig az összeg a termelési költséget terheli és nem a nyereségrészesedést. Olyan esetet pedig nem ismerünk, hogy vezető amiatt került hátrányos helyzetbe, mert a sérült törvényes kárigényét teljesítette, vélemény, észrevétel is érkezett. A SZOT munkavédelmi osztálya egy hónapon belül valamennyi kérdésre válaszol. Néhányat pedig — a nagyobb érdeklődésre számot tartók közül — a SZOT munkavédelmi osztályán kapott információ alapján a Népszavában közlünk. Szilágyi István, BKV gépjármű üzemegység Mit kell tenni, ha az új gépre, berendezésre a minősítő intézet nem ad bizonyítványt, s ezért a szakszervezeti bizottság nem járul hozzá a működéséhez? A minősítő intézet csak abban az esetben ad bizonyítványt, ha a gép, berendezés maradéktalanul kielégíti a munkavédelmi követelményeket. Ellenkező esetben a minősítő jegyzőkönyvben tételesen felsorolja a hiányosságokat, melyeket meg kell szüntetni a „megfelelő” minősítő bizonyítványhoz. Tehát, ha a minősítő intézet nem ad bizonyítványt, az azt jelenti, hogy a gép nem felel meg a biztonságtechnikai követelményeknek, nem helyezhető üzembe, ne is kérjék a szakszervezet hozzájárulását. Dr. Szimat Ottó, Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet: Import gépek behozatala után sok gondot és többletköltséget okoz, hogy a munkavédelmi minősítésnél feltárt hiányosságokat ki kell javítani Úgy tudom, a KGST keretén belül különféle bizottságok foglalkoznak a kérVizi János (1135 Fáy u. 87.): Védőeszköznek minősül-e az elektromos ívhegesztőknél a munkásbakancs és ki köteles gondoskodni cseréjükről? A védőöltözet és az egyéni védőeszközök juttatásainak szabályairól a munkaügyi miniszterrel és a SZOT-tal egyetértésben kiadott 7 1976. (XII. 27.) EüM. sz. rendelet intézkedik. Konkrét végrehajtását, a szükséges védőfelszerelések körét a vállalati munkavédelmi szabályzatban, munkahelyenként kell meghatározni. A védőeszközöknek nincs kihordási idejük. Karbantartásáról, tisztításáról — elhasználódása vagy védelmi képességének csökkenése esetén cseréjéről — a vállalat köteles gondoskodni. Az elektromos ívhegesztő munkabakancsa tehát védőeszköz, védelmet kell nyújtania a hegesztésnél a szétfröcscsenő magas hőmérsékletű anyagrészecskék és mechanikai ártalmak ellen. Egy telefonáló a 887 — 080-as számról: Milyen berendezésekhez kell használatbavétel előtt munkavédelmi minősítő bizonyítvány? Az 1967. (X. 8.) sz. SZOT szabályzat értelmében a sorozatgyártás megkezdése, illetve import esetén a forgalombahozatal előtt kötelező a minősítés minden olyan gépre és berendezésre, amelyre az illetékes szakszervezettel egyetértésben a miniszter ezt előírta. A többi gépre, berendezésre a gyártó vagy felhasználó saját költségére megrendelheti a minősítő vizsgálatot. Ja, hogy az adott iparág sajátosságának megfelelően határozza meg a balesetet okozó körülményeket. Ez azonban nem felel meg a mai követelményeknek. Az elemzés általában a 25 év előtti gyakorlat szerint történik, így nem ad megfelelő segítséget a megelőző tevékenységhez. Ezért a szabályzatot felülvizsgáljuk. A tapasztalatoktól függően sor kerülhet a módosításra is. A baleseti jegyzőkönyv és a feldolgozás rendszerén mindenképpen változtatni akarunk.déssel. Várható-e megegyezés, figyelembe véve az eltérő előírásokat? 1974 szeptemberében, Szófiában írták alá a KGST szabványosításról szóló egyezményt, amely 1975. március 27-én lépett hatályba. Ennek alapján a KGST-szabvány hazai szabványnak számít, változtatás nélkül. A KGST- szabványok tartalmukat tekintve megállapítják a munkavédelmi és környezetvédelmi normákat és szabályokat is. 1976 áprilisában pedig létrejött a KGST Szabványosító Állandó Bizottságon belül az a munkavédelmi munkacsoport, amely megkezdte ezek kidolgozását. A cél a normatívák egyeztetése és egységesítése. Jelenleg a munka elején tartunk. Szabó Vilmos: Kaphat-e munkavédelmi üzemmérnöki képesítést az a munkavédelmi szaktechnikus, aki elvégezte a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamot? Nem. De ha az illető előzőleg műszaki főiskolán üzemmérnöki képesítést szerez, pályázhat a munkavédelmi üzemmérnöki képesítésre. Zsidai Pál : védőesskönnek nincs kihordási ideje Egységes h GS issu hetin ts .Anti a sajtókonferenciából kimaradt Kérdések és válaszok a munkavédelemről