Népszava, 1978. február (106. évfolyam, 27-50. sz.)
1978-02-01 / 27. szám
1978. február 1. NÉPSZAVA Előtérben a hatékonyabb munka, minőség javítása a mezőgazdaságban illést tartott a MEDOSZ központi vezetősége A M Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége Hunyó István elnökletével kedden ülést tartott, a szakszervezet szólal lázában. A tanácskozáson megjelent Juhász Ottó, a SZOT titikára is. A központi vezetőség megemlékezett a napokban elhunyt alelnökéről, Kovács Istvánról. Ezután került sor a napirendek megtárgyalására. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetősége írásban tájékoztatta a MEDOSZ kv-t az 1977-es terv teljesítéséről, és az idei feladatokról. Ehhez dr. Kovács Imre miniszterhelyettes adott szóbeli kiegészítést Előadásában hangsúlyozta, hogy milyen jelentős előrehaladás történt a termelés fejlesztésében, a termékek előállításában. Szólott a növekvő vállalati eredményekről, majd a munkavédelem és az érdekvédelmi munka hatását elemezte. Ismertette a hazai ellátásban és az exportban elért eredményeket. A miniszterhelyettes az 1978-as feladatokról szólva elmondotta, hogy a nagyüzemek általában öt-hét százalékkal növelk termelésüket ahhoz, hogy a népgazdasági feladatok érvényesüljenek. Felhívta a figyelmet a minőség javítására, ami az idén különösen előtérbe kerül. Nemcsak a bértartalom finomítása a feladat — hangsúlyozta —, hanem a termelés egyenletessége, a kapcsolatrendszerek javítása és az áru megóvása is előtérbe került. A minisztérium állásfoglalása szerint a munkakörülmények javításában is tovább kell lépni, és a szociális körülményeket is folyamatosan korszerűsíteni szükséges. A tájékoztató után élénk vita következett. A központi vezetőség több tagja beszélt a szakszervezeti és munkahelyi demokrácia fejlesztéséről, a fórumrendszerek támogatásáról. Szolnok és Csongrád megyéből, Bácsból és Győrből egyaránt elmondották, hogy a munkahelyi körülmények fejlesztését, a munkásszállítást, a kislakásépítési akciót előtérbe kell helyezni, és javítani a termelést segítő propagandamunkát is. Többen szólottak a balesetek alakulásáról. A legkedvezőtlenebb helyzet 1977-ben a csonkulásos baleseteknél alakult. Különösen a faipari és betakarítógépek kezelői körében növekedett az ilyen esetek száma. Ez az elemzés figyelmeztet minden gazdasági és szakszervezeti vezetőt: nagyobb gondot kell fordítani az emberek védelmére. A vitában felszólalt Juhász Ottó, a SZOT titkára is. Üdvözölte a mezőgazdasági dolgozókat akik az elmúlt esztendő termelési eredményeit produkálták. Magas rangú emberi tevékenységnek minősítette ezt a munkát. Az 1977- es év — mondotta a SZOT titkára — nemcsak gazdasági szempontból volt sikeres, hanem a politikai nevelőmunkában is előrelépés történt. Ebben jelentős szerepe van a szakszervezetnek is. A továbbiakban az 1978-as feladatokat elemezve hangsúlyozta, hogy javítani kell az irányítómunkát. Nagy gondot kell fordítani a termelési szerkezet fejlesztésére, a műszaki színvonal növelésére. A beruházások tervszerű végrehajtása ennek az esztendőnek egyik fontos feladata. Juhász Ottó felhívta a figyelmet a munkaerő hatékony foglalkoztatására, a takarékosságra, a munka szervezettségére. Szólott a termőföld védelméről, a tartalékok feltárásáról. A szakszervezeti aktivistákat arra kérte, hogy mozgósítsák a dolgozókat a hatékonyabb, fegyelmezettebb munkára. Hangolják össze a helyi feladatokat a népgazdasági tervekkel. A munkaverseny-mozgalom álljon a minőségi célkitűzések szolgálatában, illeszkedjék a népgazdasági tervek megvalósításához. Dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, öszszefoglalójában hangsúlyozta, hogy a megjelölt feladatokat és ajánlásokat a szakszervezet vezetősége folyamatosan végrehajtja, a megoldást ellenőrzi. Hangsúlyozta, hogy a MEDOSZ és a MÉM tavalyi együttműködése sikerrel járt. Ugyanilyen együttműködést várnak el a MÉM- től ebben az esztendőben is. Ugyanakkor kérik, hogy a társadalmi, politikai kérdések ismertetését, a fórumrendszerek kibontakoztatását ne csak a szakszervezettől várják a gazdasági szervek, ha__, ,,.n nem legyen az közös munka, mint ahogy a szakszervezet is teljes erejével támogatja a tervek teljesítését. Mindezek között azonban ne kerüljön ki a látószögből az emberekkel való foglalkozás. A központi vezetőség ezután megtárgyalta Micsuch László titkár előterjesztésében a MEDOSZ 1978. évi költségvetését, majd megvitatta és elfogadta a központi vezetőség, az elnökség és a titkárság első félévi munkatervét. Varga György titkár tájékoztató jelentést adott a legutóbbi központi vezetőségi ülés óta végzett munkáról, majd a termelőszövetkezetek, tagszövetkezetek és közös társulásaik alkalmazotti alapszervezeteinek tevékenységéről. A központi vezetőség titkárává választotta dr. Jschmann Gábornét, aki eddig a Gödöllői Agráregyetem tangazdaságában a vszt tagja volt, és a Pest megyei MEDOSZ- bizottságközgazdasági bizottságának vezetői tisztjét látta el. U. V. Az Egészségügyi Minisztérium és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete vezetőinek tanácskozása Az Egészségügyi Minisztérium és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének vezetői dr. Schultheisz Emil miniszter és dr. Füzi István főtitkár elnökletével kedden megbeszélést tartottak a minisztériumban. A tanácskozáson a részt vevők kialakították közös álláspontjukat az idén sorra kerülő egészségügyi béremelés legfontosabb elveiről és arányairól. Szóba kerültek az egészségügyi tervezés és szervezés kérdései, a dolgozók szociális ellátottságával, a művelődés feltételeinek javításával és a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésével összefüggő feladatok. Az egészségügyi ellátás, és dolgozóinak helyzete számos teendőt ad a szakszervezeti szervek számára is. Ezért — miként ebben megállapodtak , az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége ebben a félévben napirendre tűzi ezeket a témákat. (MTI) X_UMI Idegenforgalom a bizalom légkörében Ha van egyáltalán holt szezon a nemzetközi idegenforgalomban, akkor a januári időszak mindenképpen az. Ennek ellenére nálunk az idén éppen az év első hónapjában lendült fel a vendégjárás, legalábbis az ország bizonyos tájain. Becslések szerint, nyugati határainkat vagy ötven százalékkal többen lépték át, mint a múlt év januárjában. A kedvező változás annak köszönhető, hogy most, január elsején szűnt meg a külföldiek számára a valuta kötelező beváltása. Kik és honnan jönnek? Egyelőre főként Ausztriából, annak is a legközelebbi tájáról, Burgenlandból ruccannak át egy-két napra, Sopronba, Kőszegre, Szombathelyre. Szomszédaink eddig is kedvelték a Dunántúlt, csupán Bükfürdőnek tavaly mintegy százezer osztrák látogatója volt. Az érintett megyék — Vas és Győr- Sopron — szakemberei szerint osztrák vendégeink szívesen vásárolnak nálunk, és előszeretettel veszik igénybe azokat a szolgáltatásokat is, amelyek itt olcsóbbak, mint odaát. Elmennek a fodrászhoz, a kozmetikushoz, felkeresik az éttermeket, a cukrászdákat, jönnek szórakozni, még lakodalmat tartani is. A megélénkült turistaforgalom növelte a határ menti üzletek, áruházak, éttermek forgalmát. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen ha mi megyünk külföldre, mi is megkeressük azt, ami ott olcsóbb, igyekszünk hazahozni olyan termékeket, amelyek nálunk nem kaphatók. A szolgáltatások igénybevétele és a vásárlás együtt jár a turizmussal. S ha osztrák szomszédaink egyet-mást nálunk vásárolnak, azt nemcsak eltérő árrendszerünknek tulajdoníthatjuk, hanem a magyar ipar mindenekelőtt az élelmiszeripar dicséretének is tekinthetjük. Ha meggondoljuk, hogy január még csak a kezdet kezdete, az új, az idegenforgalmat könnyítő rendelkezés híre egyelőre kevesekhez jutott el, és a borongós idő sem növeli az utazási kedvet, akkor arra kell következtetnünk, hogy a szezon beálltával az eddiginél lényegesen több turistára számíthatunk. És — remélhetőleg — nemcsak legközelebbi szomszédainkat, hanem a távolabb élőket is nagyobb számban fogadhatjuk. Ez pedig további feladatokat ró mindazokra az intézményekre, szervekre, vállalatokra, amelyek a turisták ellátásáról, kiszolgálásáról gondoskodnak. Ezek a feladatok igen szerteágazók. A Vas megyeiek például most elsőrendűnek tartjákaz áruellátás gondos megszervezését. Úgy látják, bővíteni kell a parkolóhelyeket és újabb cukrászdákat kell nyitni. Fejleszteni kívánják a szolgáltatásokat is. Egyelőre főként a határ menti megyékben foglalkoznak ezekkel a teendőkkel, de később bizonyosan minden eddiginél nagyobb súllyal kerülnek napirendre a vendégfogadás feltételei más területeken , a Balaton partján, Budapesten, egyéb városokban és üdülőhelyeken is. Mert feltételezzük és reméljük, hogy aki ma Sopronban csak egy kiadós ebédet fogyaszt, új frizurát csináltat, feltankolja autóját, és hazavisz egy rúd szalámit, az holnap talán kíváncsi lesz a Parlamentre, a Várra, esetleg nemcsak Bükig, deHajdúszoboszlóig is elmegy a gyógyító víz kedvéért. Megnézi nemcsak Budapestet, hanem Szegedet és Pécset, felkeresi a Hortobágyot vagy Bugacot, az egri vagy a badacsonyi borospincéket, sőt, a Szépművészeti Múzeumot vagy az Operaházat is. , Mindezt csak akkor várhatjuk, ha idegenforgalmi propagandánk is megfelelően népszerűsíti, ismerteti az ország látnivalóit, ha kiadványaink nemcsak szépek és jól szerkesztettek lesznek, hanem el is jutnak az érdeklődőkhöz. És főleg, ha a turisták nem csalódnak, meg is kapják mindazt, amit ígérünk. Ha szállodáinkban tovább javulnak a szolgáltatások, ha országútjaink gondozottak, benzinkútjaink elégségesek lesznek, éttermeinkben jól főznek és udvariasan szolgálnak ki. A felsorolást vég nélkül folytathatnánk a strandok ápolásától az üzlethálózat fejlesztéséig, a programajánlatok bővítésétől a valutabeváltó helyek számának növeléséig. Ez utóbbira egyébként az ország minden táján szükség lesz, hiszen a kötelező beváltás eltörlése azzal is jár majd, hogy a turisták nem mindig veszik meg már a határon az ittlétükhöz szükséges teljes forintmennyiséget. Megveszik másutt, ahol éppen járnak, ahol pénzre van szükségük. De — és ezt jó, ha mi, magyarok is emlékezetünkben tartjuk —, továbbra sem vehetik meg magánszemélyektől, hanem csakis az erre kijelölt irodáktól, bankfiókoktól. A kötelező beváltás eltörlése egyúttal annak is a jele, hogy a hatóságok bíznak benne: a vendégek és a magyar állampolgárok tiszteletben tartják az ország törvényeit. Ez a bizalom növelni fogja Magyarország idegenforgalmi vonzerejét, a hozzánk látogató külföldi turisták számát. Erre kell most felkészülni a helyi tanácsoknak, és az országos idegenforgalmi szerveknek egyaránt. Mindenkinek, aki hivatott a vendégek kiszolgálására, ellátására. Gál Zsuzsa * Korszakváltás Kispesten • > • • • W •• Jf • • W " W mMÍ€PS'm« a bürüs kurbul Elég volt néhány, a hirtelenül lebontásra ítélt „négyzet” lakóitól eredő észrevétel, bejelentés ahhoz, hogy a XIX. kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság soron kívül indítson vizsgálatot a rekonstrukció úgynevezett II/B. ütemének szanálásával kapcsolatban. A szakemberekből összeválogatott Mind az összefoglaló jelentés, mind a december végi NEB-ülés megállapította: a kényszerintézkedésnektávlatilag feltétlenül hasznos és szükséges kiindulópontja volt, az az 1976 vége felé hozott minisztertanácsi határozat, amely igen sokoldalúan, több tárca vezetőire „szabott” teendők megjelölésével segíti elő az V. ötéves tervben előirányzott budapesti központi, célcsoportos lakótelep-építkezések megvalósítását. Többek között azzal, hogy vidéki vállalatokat is „bekapcsol” a nagy munkába. Ennek a határozatnak a végrehajtása ösztönözte az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot meg a Fővárosi Tanácsot arra, hogy megállapodjanak olyan területek kijelölésében, rendezésében, ahol az építők — legalábbis az ugyancsak „gyorsított eljárással” elkészíttetett felmérések, tanulmánytervek szerint — kiinél gazdaságosabban. népi ellenőrök csoportja elsősorban azt firtatta, mi tette szükségessé az 1979- re, vagy inkább 1980- ra tervezett kiürítés és bontás váratlan, az érdekelteket — mint korábban megírtuk — a nyár végén valósággal „sokkoló” előbbrehozatalátt gyorsabban dolgozhatnak. Így került a kiválasztottak közé a mi „négyzetünk” is. A fővárosi tanács illetékesei — akik egyébként rendkívüli erőfeszítésekkel „kiszorították” a szükséges lakáskereteket — ezt a tényt július végén közölték a XIX. kerületi tanáccsal. A tanácsnak intézkedési tervet kellett készítenie, ugyancsak pontos határidőkkel, a közintézmények és a közérdekből költözésre kényszerülő lakosság megfelelőelhelyezésére. Eszerint legkésőbb idén január 31-ig bontásra készen kellene átadni a II/B. első szakaszát. (Már így mondhatjuk: kellett volna!) Mert bármennyire is a jó szándék vezetett mindenkit, már a december 10-i állapotot rögzítő népi ellenőrzési jelentés megállapította. ..A határidők kitűzése . . . előre vetítette azok időbeni elhúzódását”. Az eddigi gyakorlatot, meg a különféle rendelkezésekben előírt feltételeket is figyelembe véve ugyanis aligha volt remélhető, hogy a lakosság értesítésétől számított 1 hónap alatt „bontásra érlelhető” egy olyan nevény az is, hogy a lakáscserék lebonyolítása — amelyet, a népi ellenőrzés véleménye szerint a helyi lakásosztály lehetőségeihez képest kielégítően oldott meg, s amiben jelentős része van a lakosok megértésének, jó indulatának is — megnehezítette a kisebb alapterületű, illetve a régi bérű, alacsonyabb komfort fokozatú „cserelakás alap” szűk volta. Ez azonban, amint a fővárosi szanálással rendszeresen, hivatalból foglalkozó különféle szakemberek egyöntetűen hangoztatják, fékező fényezi Lőrincen, Újpesten és fővárosszerte mindenütt ahol nagyarányú bontás készül. Ezért lenne tanácsos — e ez az első általánosítható következtetés a „négyzet" példájából —, hogy amint népi ellenőrök is javasolják: egy ideig még az eddiginél több másfél kélszobás új lakást kellene építeni. S ami még célravezetőbb lenne: erőteljesebben kéne ösztönözni a minőségi lakáscseréket minél több alacsonyabb komfortfokozógyed, amelyben 286 családnak kell megválnia otthonától. Mi több: jó részüknek, kisajátítási eljárás útján, saját házától, tú. régi bérű lakás felszabadítása céljából. Az elköltözők közül ugyanis, sokan — különösen a kisnyugdíjasok — képtelenek a kényelmes, összkomfortos otthonok anyagi terheit viselni. Ők bizony nem örülnek az új — A szóban forgó terület és rajta kívül számos szanálási övezet lakóinak befogadására kijelölt épületek jó részét nem készítették el az ígért határidőre az építők, pedig a megállapodás betartása előfeltétele lett volna a kiürítéseknek. Emiatt késik a bontás, a területelőkészítés, ami aligha fejeződhet be a tervezett időpontra. — Akkor pedig — folytatta — az építő vállalatok eleve akadályoztatást jelentenek be. Már csak azért is, hogy utóbb, amikor előre nem látott akadályok miatt újabb késlekedés támad, erre az eltolódásra is hivatkozhassanak. Végül is, mint már annyiszor, ismét, itt is eltolódhat az ifjabb épületek átadása, következésképp nem költözhetlakótelepi, vagy a korábbinál nagyobb lakásnak Pontosabban a kiutalásnak, mert hiába kapta meg végül is decembe 15-re mindenki leendő lakhelyének címét — papíron —, december 10-én a vizsgálat lezárásako valójában mindössze 3 család költözhetett. A többiek becsomagolva vártak, a tüzelőt már eladva, majd újra, meg újra visszavásárolva . . Éppúgy, mint hasonli sorsú társaik a lőrinci állami telepen, Újpesten és másutt. Dr. Miskolczi József, aki társadalmi munkában vezette a vizsgálatot, az okokról szólva lényegre tapintóan állapította meg a NEB-ülés vitáján nek be azokba tervszerűen a lakásra várók, közöttük a soros szanált területek lakói. Vagyis elölről kezdődik a csúszás, bűvös, és eddig, úgy látszik, megállíthatatlan körforgása, így igaz. Ebből a bűvös körből való kitörést, a fővárosi lakásépítkezések „egyenesbe hozását” szolgálja az említett minisztertanácsi rendelet, minden következményével, többek között a II/B. ütem előbbre hozásával is.Arni bizony emberfelettien nehéz. Január 12-én tartották a tanácsban a szokásos havi operatív megbeszélést, amelyben már nemcsak a BUVÁTI vett részt, hanem a FOBEH képviselője, Molnár Pál, a vállalat dél-pesti irodájának vezetője is. Miután kiderült, hogy aznap az elköltözendő 286 családból 200 még a területen élt, s a tanács nem kapott megbízható értesítést az új épületek — Kispesten, a 23-as és a G-jelzésű épületekben, továbbá az erzsébeti két új házban, Őrmezőn, Kőbánya városközpontban és az Újhegyi úti telep egyik nagy épületében határozottan ígérték, hogy január második felében, illetve néhol legkésőbb február elején, költözhetnek a lakók — jelentette, a jelenlevők megkönynyebbülésére. Mert így is „csúszás” van, de ez talán még behozható. Ám hideg zuhanyként jött a drámai fordulat (ennek sugarai meglúdbőröztetik a lőrinci, újpesti stb. „illetékeseket” is), amikor hozzátette: — Az Újhegyi A-épület azonban csak április táján lesz befogadóképes .. . Mint később, „nem hivatalosan” megtudtam, ott a hőközpont építkezése késik alkatrészhiány miatt. Végül is mindegy, miért, a lényeg az, hogy ebben az épületben 28 kispesti család érdekelt. Ezek szétszórtan, közel 20 olyan házban élnek, amelyeket máris bontani kéne ... A lakásosztály még az ülésen kezdeményezte, hogy legalább a várakozók egy részét, mindenekelőtt az egy házban lakókat helyezze el másutt, átcsoportosítással, esetleg ideiglenesen. Miátadásáról, ő vállalkozott rá, hogy az ülés közben kérdezi meg az építésvezetőket, körtelefonon, mire is lehet felelősen számítani. Több, mint egy óra múlva tért vissza. Már e sorokat írom, jó néhány családdal már megegyeztek, a kölcsönös jó szándék, áldozatkészség jegyében, s halvány remény van arra, hogy talán ez az akadály is elhárul. Lesz meg amúgy is elég. Mert már ezen a megbeszélésen kiderült, hogy a bontást — ami ezen a területen a forgalom miatt is az átlagosnál bonyolultabb — mindenképpen „erőltetett menetben” kell végezni, ha az építők a második félévben meg akarják kezdeni az idei beruházási programban már jóváhagyott 410 új lakás építését, megszakítva ezzel az egész fővárosra eddig jellemző „elátkozott kört”. Csakhogy magát a bontást is meg kell tervezni, előkészíteni, ami azért sem könnyű, mivel — hogy csak egyetlen, az értekezleten nyilvánvalóvá vált tényt említsek —, pillanatnyilag Budapesten a közművek (villany-, víz-, gázvezetékek) szanálásának sehol sincs felelős gazdája. Erről az ugyancsak általános, mind feszítőbb gondról bővebben esik majd szó az ilyen értelemben is „modellnek” tekinthető kispesti „négyzet” további krónikájában. Miklós Dezső Egr fontos határozat ! bővíteni a lakáscserealapot Bűvös körforgás Hideg zuhany-hatvány