Népszava, 1979. július (107. évfolyam, 152-177. sz.)
1979-07-11 / 160. szám
1979. július 11. A vállalatokon is múlik •Némiképp javul a táppénzes helyzet a fővárosban Budapest táppénzeshelyzetének megjavítására 1976-ban készített részletes intézkedési tervet a Fővárosi Tanács egészségügyi főosztálya. A végrehajtás eddigi tapasztalatait a közelmúltban tekintették át, s erről tájékoztatta az újságírókat kedden dr. Varga Árpád vezető főorvos. Budapest táppénzeshelyzete az országos adatokkal párhuzamosan alakul. A főváros táppénzes arányszáma immár több esztendeje egy-két tizeddel meghaladja az országos átlagot. Az okok szerteágazóak. Elemzésüket folyamatosan elvégzik az egészségügyi szakemberek, néhány jellemző tényt azonban érdemes megemlíteni. Az emelkedésbe az elmúlt évben az is belejátszott, hogy januárban, februárban még tartott az influenzajárvány, és egész esztendőben a korábbinál több vírusos megbetegedés fordult elő. Növelte a keresőképtelen állományt, hogy a korszerű betegellátás sok esetben olyan életet mentett meg, amelyre korábban nem volt lehetőség. Az életben tartott betegek — infarktus, művesekezelés, és így tovább — tartós betegállománya nagyobb mérvű volt. A bölcsődék zsúfoltsága, valamint az a lehetőség, hogy a gyermekgondozási segély és a táppénz váltogatható, szintén emelte a gyermekápolási napok számát. Időközben újabb üzemorvosok kaptak jogot a keresőképtelenség elbírálására. Ennek hatása az elmúlt esztendőben már erőteljesen érezhető volt. Az egy-három napig tartó táppénzes megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutat, ám az egy-két naposak a korábbihoz hasonlóan alakulnak. Nagy gond, hogy a betegek nyilvántartása nem egységes. A beteg „útját” szinte nem lehet nyomon követni. Így aztán előfordul, hogy azok, akik ki akarják játszani, mondjuk, a körzeti orvost, a gyárban, az üzemorvosnál próbálják táppénzes állományba vétetni magukat, ha itt sem sikerül, a szakorvosi rendelő szinte minden osztályát megjárják. Ha egységesíteni lehetne a betegnyilvántartást, egyetlen lapról kideríthetné a vizsgáló orvos, hogy az illető mikor, milyen panaszokkal, hol került betegállományba. A táppénzes fegyelem megszilárdításának egyik sarkalatos pontja az egységes orvosi gyakorlat a keresőképtelenség megállapításánál is. Nem szabadna előfordulnia — erre, sajnos, még van példa —, hogy ugyanazzal a betegséggel az egyik kerületben két hét, a másikban, mondjuk, hat— nyolc hét a betegállomány. A szembetűnően nagy különbség még akkor is indokolatlan, ha az orvos, természetesen, figyelembe veszi, hogy a gyógyulási-felépülési idő betegenként más és más. A vállalatoknak, az üzemi szakszervezeti bizottságoknak az eddiginél lényegesen több figyelmet kellene fordítaniuk a táppénzes állomány alakulására. Nagyon gyakori, hogy nem követelik meg dolgozóik távolmaradásuk okát haladéktalanul jelentsék be, ezért az ellenőrzés — főként a rövid táppénzek esetében — alig lehetséges. Elgondolkodtató, hogy ritkán élnek a vállalatok a főorvosi felülvizsgálat jogával, noha ezzel is elejét lehetne venni, hogy ne forduljanak elő kirívó esetek. K. I. A ceglédi vasasmesterek Vidéki kisipari műhelyekről van szó. A vasas szakmák képviselőiről, a kovácsokról, géplakatosokról, esztergályosokról, motorszerelőkről, akik mint mindig, most is részt vállalnak a betakarítás munkájából. Miként szerte az országban mindenfelé, Cegléden és környékén is kitűnt: nagy , bennük a felelősségérzet, ha kell a nagyüzemek gépeinek javítását végzik pontosan és hathatósan segítik a kistermelőket, a háztáji gazdaságokat. Atkári Mihály ceglédi mester cégtábláján olvasom: Főtengely-köszörülés hengerfúrás, motorszerelés, fémesztergálás ... Az idei aszály idején jó messziről, Baja környékéről, Csátaljáról, az Új Tavasz Tsz-ből hajnalban érkezett egy fontos munka. Elromlott egy nagyteljesítményű öntözőberendezés, amely öt vízágyút működtetett, s a tsz-ben így védekeztek a szárazság ellen. Tönkrement a motor főtengelye és csapágya. Teherautóval hozták a tengelyt, a hajtókarokat és kérték a mestert, javítsa ki azonnal az időjárásra való tekintettel. Amíg vissza nem érnek velük, addig ötven-hatvan hektár kertészeti terület, kukoricavetés, legelő öntözése szünetel. Hibamentesen A kisiparos műhelyében félre is tettek minden egyéb munkát és hozzáláttak a felújításhoz. Délután egy órakor már el is készültek a javítással. Atkári Mihály felkészült a soron kívüli feladatok ellátására. Nagy gyakorlata van ebben, hiszen huszonöt éve immár annak, hogy a mezőgazdaságot segíti. A gazdaságokban használatos valamennyi erőgép főtengelyét fel tudja újtani, azokhoz a fehér és ólombronz csapágyakat elkészíteni. De vállalja a kombájnok sebességváltóit, differenciálműveit, és még azon túl is számos szakfeladatot old meg. Huszonöt év alatt egyetlen egyszer sem kifogásolták a munkáját. Jelenleg 48 termelőszövetkezettel, illetve állami gazdasággal áll kapcsolatban. Még a Nógrádi Szénbányászati Tröszt is hozzá folyamodott: sürgősen készítsen új alkatrészt targoncáikhoz. Atkári mester pedig két nap alatt házilagosan elkészítette a targoncák csapágyházait, a főtengely-köszörüléssel egyetemben. Egyik gazdaságban az amerikai kombájn állt le. Az új alkatrészt, a nyolcvanezer forintot érő főtengelyt külföldről kellett volna megszerezni. Kár lett volna kidobni a pénzt az ablakon: a ceglédi műhelyben kétezer forintért csinálták meg a pótlást. Nyári szünet nincs Sokat van úton Atkári Mihály. Távoli gazdaságokból hívogatják: Tiszagyendáról, Tiszaroffról, Gyomáról, Mezőtúrról. . . vég nélkül, sorolhatnám mind a negyvennyolc gazdaságot. Nyári szünet nincs. Aratás idején ügyelet van. Még az ünnepnapokon is. Nappal és éjszaka egyfolytában. Egy másik ceglédi kisműhelyre is hasonló módon építenek évek óta a nagygazdaságok. Csömör Ferenc gépjárművillamossági műszerész műhelyére célzunk. Ő is rendkívüli szolgálatot látott e a forró napok idején. Az öntözőberendezéshez használt dízel motorok akkumulátorait gondozza, tölti és újítja fel. Szabályozza az önindítókat, újra tekercseli a generátorokat, kicseréli a tönkrement diódákat, megszakítókat, csapágyakat, szénkeféket. Ami a betakarítás előmozdítását illeti: a kombájnok és szerelvényeik villamosberendezéseit tartja karban. Miként a kánikula idején, aratáskor is soronkívüliséget biztosít a gazdaságoknak. Ilyenkor éjjel-nappal — beleértve az ünnepnapokat is — ügyeletet tart a műhelyében. Ugyanakkor a háztáji gazdaságok és kistermelők igényeit is ellátja. Jellemző a felelősségérzetére, hogy nyáridőben évek óta nem volt szabadságon. Hornyák Ferencnek három mesterlevele van: autószerelő, műszerész és esztergályos egy személyben. Ő a NISA, a GAZ, az RSO 9-es traktorok specialistája. Emellett a kistermelők motoros rotációs kapáit és motoros permetezőit is gondozza. Nyársapát. Ez itt már tanyavilág. Vastag derekú fára szögezve cégtábla jelzi Hercegh József kovácsmester műhelyét. Az udvaron szemnek szép rendetlen összevisszaságban lóvontatású arató- és kaszálógépek várakoznak javításra. — Sok a munka, nagyon kevés a segítség — ezt a mester édesapja mondja, és azon kesereg, hogy ő már nem segíthet, 80 év súlya nyomja a vállát. Valaha szecskavágót, darálót is üzemeltettek, cséplőgéppel jártak asztagtól-asztagig a Herceghek. A termelőszövetkezetnek is dolgoztak huzamosabb ideig, mára viszont már csak a kistermelők és a háztájiak megrendeléseit tudják vállalni. Csak? Éppen elég ellátni azokat. Régi keletű tekintély Még egy pillantás az udvarra. Két szekérfuvarozó járműve is itt vesztegel. — Az egyiknél a kerékagy törött le, a másiknak más baja van. Rendbe kell hozni sürgősen, mert a fuvarosok is fölvonulnak a betakarításkor. Most különösképpen nagy a felelősség, hogy zökkenőmentesen takaríthassák be a gabonát. A ceglédi vasasok tekintélye régi keletű. Jó hírű minden időkben túllépte városuk, megyéjük határát. A maiak, a néhai idős Pintér Miklós géplakatos nevét említették erre klasszikus példának. Sok mezőgazdasági jellegű újítás fűződik a nevéhez. Az ő szaktanácsa és irányítása alapján készült az az öntözőberendezés, ami nappal permetez, éjjel locsol. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben működik, így dolgoznak nyáridőben, bezarkantás alatt a ceglédi vasasmesterek. Varga Nándor NÉPSZAVA A RÁDIÓ MELLETT KOZMOSZ Vasárnap délben, kanalazván a húslevest a cérnametélttel, jó ízű rádiózásra vágyva bekapcsoltam a tudományos magazint, a Kozmoszt. De megállt kezemben a kanál, amikor a „cérnametélt vékonyságú” erek összevarrásáról, az elvágott idegek összeillesztéséről és a széttrancsírozott inak összeigazításáról adott érzékletes képet a külföldi tudósító, aki a legfrissebb New York-i sebészeti újdonságról, egy metróbaleset következtében levágott kar visszaoperálásáról festett igencsak érzékletes képet. Éhségem azonban erősebb lévén, tovább falatoztam — a Kozmoszban is más fogásra, az „energiaéhes világra" terelődött a szó. Szerencsésen befejeztem az ebédet, mert a Kozmosz utolsó epizódjaként egy rovartani kutató tudós beszámolója következett, a különféle rovarok idegrendszerének tanulmányozásának mikéntjéről, azon célból, hogy minél eredményesebben irthassuk ki a különféle lepkéket, férgeket. Félretoltam a desszertet, és magamat hibáztattam, amiért nem a Varázskeringő alatt ebédelek ... Vagy ha már rádiózok, miért kötöm össze az ebédeléssel, miért nem szentelek kitartó figyelmet csupán az egyik élvezetnek . .. Minden tiszteletem a tudományos információk öszszeállítóinak, de az ilyenfajta nem túl gusztusos témákat miért vasárnap, ebédidőben tálalják fel? Ha speciális igényekkel felléphetünk, kérjük meg a szerkesztőket, gasztronómiai, konyhatudományi és desszertológiai témákkal lepjék meg legközelebbre az ebédelő kedves hallgatót!... A GYORSULÓ IDŐ NYOMÁBAN A gyorsuló idő nyomában járni alighanem nagy divat, és fól°e energia kérdése. Ki győzi, ki bírja még több, még érthetetlenebb témákkal . .. Valamikor hajdanában Marx György híres cikke indította el a folyamatot, amelynek következményeképpen ma már minden tudományos érthetetlenség a gyorsuló idő terméke. Akkor még értettük a felgyorsuló információáradatnak legalább egyes részeit. Most viszont, be kell vallani, hogy a „Széttartó párhuzamosok” dilemmáját innen hogy csak felfoghattuk. Tudósaink mondanivalóin oly érthetetlen tudományos szférákban mozgott, hogy a riporternek többször kellett ,,lefordítania” az egyes kifejezéseket. A tisztelt tudósok többi kifejezése is lefordításra szorult volna. „Példákat tudnak felhozni”, „kárba veszik”, „reformot akarnak” — mondották többek között ékes magyar nyelven. Tudományos tevékenységüket misztikus köd burkolta, nyelvi tisztaságukat magyartalanságokkal vegyítették. S ha az ember nem ért meg valamit, annak nemcsak az az oka, hogy „magas” az illető tudomány, hanem az is, hogy a nyilatkozók szándékoltan nem teszik közérthetővé. A magyartalanságokra, grammatikai hibákra azonban nincs mentség. Aki mikrofonba beszél, nagy felelősséget vállal: feltehetőleg egy egész ország hallgatja. Eredményeit, érdemeit éppúgy, mint hibáit. RÁDIÓSZÍNHÁZ Van, aki megkérdőjelezi azt a kritikusi kijelentést, hogy a rádiószínház bemutatói valóban események lennének. Pedig többnyire azok nyugodtan megerősíthetjük, minden alkalommal — függetlenül a tetszés vagy nemtetszés szubjektív mércéjétől — írói teljesítménnyel van dolgunk. Hazai szerzőink legjava rendszeresen ad hangjátékot a rádióban. Páskándi Géza meg különösen nevezetes arról, hogy szívesen ír a „láthatatlan színpad” számára. Hétfőn Másnap, avagy az alibi című hangjátékának bemutatóját hallhattuk. Ez a darab tipikus esete annak, hogyan kell az igazi művészetet „keresztezni” a krimivel, a lektűrrel, hogy „eladható” legyen. A művész — ezúttal Garas Dezső alakította a szobrászt — állandó bűntudat bűvöletében él, miután nem tud elszámolni maga előtt sem az éjszakáival. „Mindannyian, bármikor, bűnösök lehetünk” — vonhatjuk le a darab tanulságát, amely borzongatón mutat lelkünk misztikus mélységeire. Miután a racionalizmus korában élünk, aligha hihetünk abban, hogy a tudat tökéletesen elködösülhet, és „másik énünk” gyilkosságokra is kapható. Inkább Páskándi Géza hangjátékát kérdőjelezzük meg: valóban „eladhatóvá” kell tenni az írói-művészi teljesítményt? Fogásokkal, olcsó vagy keresett eszközökkel ? Páskándi több rádiós drámájában is bizonyította: kitűnő szerző. Nem szükséges olcsó megoldásokat alkalmaznia. A rádió színpadán sem. Berényi Géza rendezése az egyébként szórakoztató darab előnyeit igyekezett hangsúlyozni: az intellektuális tartalmat, a remek jelleműv'’’ázo'k‘st. Háry Márta Odaítélték a Liszt-hanglemeznagydíjat A Liszt Ferenc Társaság az idén ötödik alkalommal osztja ki a Liszthanglemeznnagydíjat. A díjat Liszt Ferenc művei és a nemzetközi hanglemezpiacon megjelenő legjobb Liszt-felvételek népszerűsítésére — a Kulturális Minisztérium támogatásával — 1974-ben alapították. A versenyre a társaság évente rendszeresen meghívja a világ nagy hanglemezgyártó cégeit: az idén 10 országból 20 hanglemezgyár pályázott. A magyar zenei élet rangos képviselőiből álló zsűri Kadosa Pál elnökletével négy lemezt érdemesített az elismerésre. Díjat kapott a Hungaroton Missa Choralis című lemeze: a művet László Margit, Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz, Palcsó Sándor, Bende Zsolt és a Budapest Kórus adja elő. A francia Arion-cég hegedű—zongora művek című lemeze. Jean-Jacques Kantorom, illetve Henri Barda játékával. Díjazott a Philips-cég két lemeze is: az egyiken a 12 transcendens etűdöt és 3 koncertetűdöt Claudio Arrau, a Liszt-művek virtuóz előadója tolmácsolja, valamint a Weinen, Klagen-variációk, „Pensée des morts” című darabja Alfred Brendel közreműködésével. A díjakat október 22- én, a Liszt Ferenc születésének évfordulóján rendezendő ünnepi hangversenyen, a Zeneakadémián adják át a nyerteseknek. 15 Több színházjegy , kevesebb bérlet Még több jegy és kevesebb bérlet lesz a következő évadban: a fővárosi színházak tovább módosítják az állandó és az egyszeri belépők arányát. Céljuk, hogy azok a nézők is hozzájussanak a pénztáraknál a jegyekhez, akik csak egy-egy előadást akarnak megnézni. Az utóbbi években a pénztárak és a közönségszervezők mind több jegyet árusítottak, de még mindig keveset. Főleg a bemutatókon került ki gyakran a pénztárablakokra a „Minden jegy elkelt” tábla. Az új évadban talán kevesebb lesz az ilyen gond. A Nemzeti Színházban az eddigi 7800 bérlet helyett az új évadban csupán 6600-at bocsátottak ki, négy sorozattal kevesebbet. Így 4800-zal több jegyet árusíthatnak a pénztárak és a közönségszervezők. A bérleti felhíváson jelzett hat színpadi mű — Moliére: Úrhatnám polgár, Németh László: Husz János, Gogol: Háztűznéző, Bulgakov: Menekülés, Shakespeare: Troilus és Cressida, Edward Bond: Kinn vagyunk a vízből. Közülük négyet választhat a bérlő. A Vígszínházban 15 ezerrel több jegy lesz kapható. A bérlőknek csak három — a tavalyinál eggyel kevesebb — művet mutatnak be, ugyanannyit, mint a Pesti Színházban. A bérlők zöme ennek ellenére megújította bérletét. Számosan mindkét színházba váltottak bérletet. Az előzetes műsorterv szerint a következő évad első új produkcióját, Vampirov: Vadkacsavadászat című művét szeptember 28-án láthatja a törzsközönség. Ezt a darabot Oleg Jefremov, a moszkvai Művész Színház főrendezője állítja színpadra. A Pesti Színházban október 5-én lesz az első bérleti előadás, Tennessee Williams: Orfeusz alászáll című műve. A József Attila Színház 14 000 bérletet bocsátott ki, a korábbinál kevesebbet. A színház öt bemutatót ígér. Színre viszik Számatt Aljosin: Anna őfelsége című modern meséjét, Száraz György: Ítéletidő című színművét, Alan Ayckbourn: Hálószoba-komédia című vígjátékát, Páskándi Géza: Domitianus avagy egy zsarnok halála című drámáját,' és egy új magyar zenés játékot, amelynek még nem végleges a címe. A Fővárosi Operettszínház barátai mintegy 14 ezerrel több jegyre számíthatnak a pénztáraknál : a következő évadban a bérlők csak 72 — a tavalyinál nyolccal kevesebb — előadáson népesítik be a nézőteret. A bérlők két felújított és két új produkciót láthatnak majd. Schiff András egy megtisztelő londoni koncertsorozatban A londoni Queen Elizabeth Hallban vasárnap a kor nagy zongoraművészei sorozatban szép sikerrel lépett először nagyobb angol közönség elé Schiff András. Változatos műsorán Bartók Táncszvitjének zongoraváltozata, Schubert és Scarlatti-szonáták, s a közönség meleg ünneplésére ráadásként Mozart-szonátarészlet szerepelt. A Financial Times kritikája dicséri a fiatal magyar zongoraművész érett zeneiségét, előadásának költészetét és temperamentumát, érdekes műsorválasztását. Honismereti mozgalom Új nevek a régiekből A Magyar Tudományos Akadémia a honismereti mozgalom keretében, a Hazafias Népfront szervező közreműködésével örvendetesen jó eredményeket ér el a földrajzi névgyűjtésben. A mozgalom kiterjed az egész országra és nagyon sok, eddig nem ismert érdekességet tesz ismertté. Olyan régi elnevezések kapnak logikus magyarázatot, mint például „Királyasztala” (IV. Béla ebédlőasztalához fűződő legenda szülte a nevet), „Kerengetés", amely a majd két évszázad előtti nagy Vas megyei erdőirtásra utal. És így tovább. A tudományos rendszerezést igénylő munka eredményeként az idén jelenik meg Tolna megye, valamint Heves megye hevesi járása földrajzi névanyagának kötete. Megyénként mintegy kétszáz, van megye, ahol négyszáz ember vesz részt szorgalmas, alapos munkával a névgyűjtés különböző fajtáiban. Hiszen nemcsak földrajzi nevek gyűjtése folyik, hanem rokonkutatás, a nevekhez fűződő mondák kutatása, település- és gazdaságtörténeti vonatkozások, ragadványnevek kutatása, a mesterségek hatalmas szókincsének a gyűjtése is. Az MTA Nyelvtudományi Intézete nagy segítséget nyújt a kutatóknak. Az eredményeket egyebek mellett új elnevezéseknél, utcaneveknél is kamatoztatni kívánják. SZÍNHÁZI műsőrük Főv. Operettszínházi Egy kis hazai (7). Budai Parkszínpad: Az Állami Népi Együttes Gálaműsora (8. esőnap 14-én). Városmajori Színpad: Hurrá, fiú!!! (8. esőnap 12- én). Zichy-kastély: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenekarának három hangversenye 2. (8). Főv. Nagycirkusz: Intercirkusz (fél 8). Anyanyelvkeserítés Naiv reménykedés volt, hogy a „beindul”, a „lerendez”, vagy a „nyílászáró szerkezet” torzszüleményei után további sérelmek nem érik édes anyanyelvünket. Sajnos újra meg újra érik. Az egyik minapi rádiókommentárban, (amely amúgy jó tájékoztatást adott az olajhelyzetről), azt mondták, hogy az olajhelyzet „beélesedhet". Mit értsünk ezen? A sajnálatos normává vált „begyűrűzés”-nek ez a szerencsére még fejletlen mostohatestvére is hamarosan normává válhat, ha ajtót nem mutatunk neki. De vajon kik, ha nem a sajtó, a rádió, a televízió munkatársai? Hiszen nekünk kellene megkímélnünk a nagyközönséget a rossz, idétlen, tűrhetetlen nyelvi szörnyszülöttektől. De ha már ezt nem tesszük, legalább ne terjesszünk ilyesmit mininmyi hallgató előtt a rázió felelősséget parancsoló mikrofonja előtt! H. M.