Népszava, 1979. november (107. évfolyam, 256-280. sz.)
1979-11-01 / 256. szám
1979. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 107. ÉVFOLYAM 256. SZÁMÁRA 1,20 FORINT 1 "WH"K VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Kooperációs és szerződéses fegyelem . . .. . 3 Hatvanezer új lakás.................... 4 Jogsegélyszolgálat..................... . 5 Kollégium-dosszié.................... 11 Lottó-jutalomsorsolás .. 11 SorrendElvittek egy gyárat — anélkül, hogy ezt bárki észrevette volna. Igaz, eltűntét senki nem is észlelhette, az üzem ugyanis a maga fizikai valóságában a helyén maradt. Csak „papíron” hordták el. Hogyan történhetett ez? A rejtély egyszerű matematikai művelettel megfejthető volt, amit egy bérelszámoló el is végzett. Azzal kezdődött, hogy feltűnt neki: a hatalmas vastartályokat elszállító darusok, teherautósok által leadott, s a művezetővel igazoltatott munkalapok több fuvart és tonnát tartalmaznak a valóságosnál. Számolt — és igaza lett. Kiderült: ha mindazt a munkát elvégezték volna, amit a munkalapokra írtak — az egész gyárat kellett volna felpakolniuk az alapokkal együtt. A vállalat — hogy kiderült a csalás — természetesen nem fizetett az el nem végzett munkáért. Néhány dolgozó azonban — ahelyett, hogy némi bűntudattal csendben meghúzta volna magát — vélt igazáért pereskedni kezdett. Természetesen hiába. A szélsőséges eset különös felfogást tükröz. Hiszen olyan emberek hadakoznak a jogaikért, akiket inkább megbüntetni kellene. Ugyanis, ne szépítsük a dolgot, csalással akartak munka nélküli jövedelemhez jutni. A jelenséget, ami ellen szólni akarok, persze elsősorban nem az ilyen kirívó esetek jelzik. Mindennapos példák sorával igazolható: sok helyen fellelhető még az a szemlélet, hogy előbb követeljük a jogainkat, s csak aztán teljesítjük — ha egyáltalán teljesítjük — a kötelezettségeinket. Cyakran járok a bíróságra, módom van életi közelből ismerni a pereskedőket. Alig hiszem, hogy véletlen: gyakran látni a polgári és munkaügyi bíróságokon olyan visszatérő vendégeket, akik melldöngetve hangoztatják jogaikat, közben napokig nem látják őket a munkahelyükön, hiszen „fontosabb" dologgal — vélt jogaik érvényesítésével, kiharcolásával — vannak elfoglalva. Általában ők azok, akiknek a munkájával egyébként is a legtöbb baj van, akik gyakran késnek, lógnak, és többet járatják a szájukat, hint a kezüket. Vajon honnan veszik az erkölcsi alapot jogaik követeléséhez azok, akik kötelességeik teljesítéséről lelkiismeret-furdalás nélkül hajlamosak megfeledkezni? A kérdést felesleges feltenni, mert "8 Az ilyen „prózai dolgok", mint a jog és kö-telesség, a pereskedőknek ezt a rétegét a legkevésbé sem foglalkoztatják. Veszélyes túlzás lenne ezek után is kategorikusan kijelenteni: szocialista társadalmunk csak azoknak biztosítson jogvédelmet, csak azoknak engedje meg jogaik követelését, akik becsülettel teljesítik kötelességeiket, fegyelmezetten és jól dolgoznak. A munkafegyelem minőségét és általában a kötelességek teljesítését semmiképpen sem szabad közvetlen kapcsolatba hozni a jogérvényesítés lehetőségével, hiszen két teljesen különböző dologról van szó. A munkahelyi lazaságok ellen megfelelő jogi eszközök állnak a vezetők rendelkezésére. Képtelenség lenne azt még csak feltételezni is, hogy a munkájukat nem megfelelően végzőket azzal büntessük, fosszuk meg őket különféle jogaik érvényesítésének lehetőségétől. Sőt, még a fegyelmi ellen is panasszal élhetnek, bíróságra mehetnek. S ha munkaügyi vitájukban nem is adnak nekik igazat, ettől még természetesen ugyanazokkal az állampolgári jogokkal rendelkeznek, mint bárki má" Mondom, mindez természetes egy olyan államban, mint a miénk, ahol jogbiztonság és törvényesség van. De ez nem jelentheti a jogok , kötelességek merev szétválasztását, és nem adhat alapot az olyan szemléletre, hogy ..a jogaimat az állam úgyis garantálja, a kötelességeket pedig csak akkor teljesítem, ha kedvem van rá , ha valaki,erre a kötelességre figyelmezteti úgy is, hogy nem fizet az el nem végzett munkáért, megsértődik, s szalad a bíróságra. Társadalmunkban az emberek többsége nem a bírósági tárgyalótermekben, hanem a munkapadok mellett, nem ítéletekkel és határozatokkal, hanem becsületes munkával akar bizoudzani. Ez a nagy többség igazítja a ma fokozott követelményeihez a társadalom illemkódexét amelynek lényege ebben az egy mondatban sűríthető össze: előbb dolgozzunk, becsülettel teljesítsük a kötelességünket, s csak azután, annak arányában követeljük jogainkat. Ennek a többségnek nemcsak állampolgár --m-ai érvényesítéséhez van megfelelő erkölc'' a'v', hanem ahhoz is, hogy számon kérje mi”‚-' az?’, munkasirtvelmet bomlasztó, társadalomémités magatartását, akik úgy gondolják: rájuk nem vonatkozik a társadalom erkölcsi követelményrendszere. Deák András Ülés tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató és a XII. kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatok megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. KGST-együtttűLenes fogyasztási cikkek gyártására Rádió, tv, elektronika — A háztartási gépek jövője Lépést tartani a divattal — Kooperáció Valamennyi KGST-országban — így hazánkban is — hozzákezdtek a júniusi moszkvai jubileumi ülésen aláírt hosszú távú együttműködési célprogram valóra váltásához. A közszükségleti crtékek szakosított gyártásáról szóló egyezmény elvi rendelkezése szerint magas termelékenységű technikán alapuló gyártástechnológiát kell kidolgozni, meg kell teremteni a folyamatos ellátáshoz a nyersanyagbázist. A célprogram a szövetek, ruházati cikkek, lábbelik gyártásában 28, a közszükségleti, a rádióelektronikai termékeknél 14, a háztartási gépeknél, készülékeknél 6 együttműködési témát javasol. A legszélesebb körű együttműködés a könynyűiparban várható. Ennek keretében, egyebek között, elhatározták az úgynevezett nem szövött anyagok szakosított és kooperációs előállítását, a műszermegtartás fejlesztését, pamutszövőüzemek építését. Valamennyi KGST-ország szakembereinek részvételével új technológiát dolgoznak ki a pamut-, a gyapjú-, a selyemszövetek és a cipők gyártásához. Korszerűsítik a vegyiszál-gyártást és a szintetikus alapanyagú festékek gyártóbázisát. A közszükségleti rádióelektronikai termékek szakosított, illetve kooperációs fejlesztéséhez, gyártásához a célprogramot kidolgozó szakemberek csak a legutóbb technikájú termékeket vették figyelembe. Egyáltalán nem foglalkoztak például a rádiókészülékek fejlesztésével, hasonlóképpen nem szerepelt napirenden a fekete-fehér televíziógyártás sem, kiemelten kezelték és kezelik viszont a színes tv-k előállítását. A célprogram rögzíti a magnók és a lemezjátszók együttműködésen alapuló fejlesztését, gyártását is. A háztartási munka könnyítése, a higiénia növelése érdekében külön fejezetként kezelik a magas minőségű háztartási gépek, készülékek fejlesztését, gyártását. E területen két termékcsoportot: a hűtőgépet és a mélyhűtőket, illetve az automata mosógépet emelték ki. A szobán levő termékcsoportokban az előzetes számítások szerint valamennyi tagország gazdaságos sorozatban gyárthat, s így olcsóbban kielégítheti lakosságának igényeit. Mivel a különböző országok szokása, lakáskultúrája, ízlése eléggé eltérő, így a kivitelezést, a termékek külső megjelenését minden gyártónak saját elképzelésére, ízlésére bízzák. A hűtőgépeknél maradva például a kompresszorokat a szovjet ipar milliós tételekben gyártja, a magyar hűtőgépgyár viszont csak néhány százezret igényel. Ezért ezeket az alkotóelemeket célszerű tőlük importálni, a hazai ipar viszont milliós szériában vállalkozhat a hőfokszabályozó készülékek gyártására. Ha a színes televíziók különböző legfontosabb tartozékait gazdaságtala- nul tudjuk előállítani, akkor szándékaink szerint azokat partnereink-ől szerezzük majd be. A képmagnók közös gyártásába is be tudunk kapcsolódni, elsősorban részegység-kooperációk révén. Mocsári Károly Befejeződött a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának október 29—31. között Bukarestben megtartott ülése, amelyen Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnökölt. A tanácskozás munkájában részt vettek az egyesített fegyveres erők katonai tanácsának tagjai, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar néphadsereg, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege, a Román Szocialista Köztársaság hadserege és a szovjet hadsereg képviselői. A katonai tanács öszszegezte az 1979. évi hadműveleti és harcászati felkészítés eredményeit, megvizsgálta az 1980. évi feladatokat. Az ülésen megvitatták az egyesített fegyveres erők tevékenységének néhány időszerű kérdését, s ezekkel kapcsolatban egyeztetett ajánlásokat fogadtak el. A tanácskozás tárgyszerű, baráti légkörben, a Varsói Szerződés tagországai szoros egységének jegyében zajlott le. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, szerdán fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsa bukaresti ülésének részvevőit. A katonai tanács ülésének magyar résztvevői Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkárral az élen szerdán délután hazaérkeztek. Magyar felszólalások az ENSZ-ben Kubai nyilatkozat Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának munkájában részt vevő kubai küldöttség nyilatkozatban leplezte le az Egyesült Államoknak azt a próbálkozását, hogy megakadályozza Kubának a Biztonsági Tanács tagjává történő megválasztását. E nemzetközi szervezet — hangsúlyozza a nyilatkozat — olyan harc színterévé vált, amely az Egyesült Államoknak a nemzetközi életben megnyilvánuló egyeduralmi, gyámkodási törekvéseit tükrözi. Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában a leszerelési kérdések általános vitájában kedden felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a Magyar Népiköztársaság képviselője a genfi leszerelési bizottságban. Beszédében — emlékeztetve a korábbi magyar kezdeményezésre — sürgette a vegyi fegyverek eltiltására vonatkozó egyezmény mielőbbi megkötését. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatban a magyar küldött Síkra szállt az atomsorompószerződés egyetemessé tételéért, a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságának szavatolásáért. Támogatta azt a szovjet javaslatot, amely szerint az államok vállalnák, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvereket olyan országok területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyverek Felszólalása végén dr. Kőmíves Imre elismeréssel szólt arról a csehszlovák kezdeményezésről, amely a leszerelés terén történő nemzetközi együttműködésre vonatkozó nyilatkozat elfogadására hívja fel a világszervezet tagállamait. Az ENSZ-közgyűlés adminisztratív és költségvetési bizottságában a titkárság összetételével foglalkozó napirendi pont vitájában kedden felszólalt Gubcsi Tibor, a magyar küldöttség tagja is. Kiemelte, hogy az ENSZ- alapokmány betartása, a határozatok végrehajtása szempontjából elengedhetetlen a valóban hatékony titkársági munka. Hangsúlyozta: minden tagállam érdekében véget kell vetni a titkárság létszáma növekedésének, mivel az csökkenti a hatékonyságot, és pénzügyi terheket ró a tagállamokra anélkül, hogy ezzel arányosan emelné a munka színvonalát. A magyar küldött rámutatott az egyenlő földrajzi képviselet elve betartásának szükségességére, és ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az ENSZ-titkárság összetételében a szocialista országok továbbra is aránytalanul kevéssé képviseltek. tü.liíSriiifc-'Sáí&BS ,l ai máj mxi-x- é-3 . r.o. uz iik az t i, ■ ú r.!. .,—ánj azy niuua autuja-t az .gazt járműveinek. Az ép.iö.1 november 1-re átadják az Ecseri út és Pöttyös utca közötti szakaszt (T. Balogh László felvétele)