Népszava, 1980. január (108. évfolyam, 1-25. sz.)

1980-01-09 / 6. szám

198­0. január 9. Franz Muhri látogatása Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívá­sára január 8-án látoga­tást tett Budapesten Franz Muhri, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke és Johannes Stei­ner, a Központi Bizottság titkárságának tagja, a külügyi osztály vezetője. Az osztrák vendégekkel megbeszélést folytatott Németh Károly, az MSZMP­ Politikai Bizott­ságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Gyen­es András, a Köz­ponti Bizottság titkára. A megbeszéléseken­ részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője. A tárgyalófelek a szí­vélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken tájé­koztatták egymást párt­juk helyzetéről, tevé­kenységéről, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII., illetve Ausztria Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának előkészületeiről, áttekin­tették a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunis­ta- és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kedvező folyamatát,­­ az enyhülés eddigi eredmé­nyeit súlyosan veszélyez­teti az imperializmus szélsőséges köreinek egy­re fokozódó támadása a szocialista országok, a forradalmi és haladó erők ellen. Veszélyesnek minősítették a történel­mileg kialakult katonai egyensúly megbontását, az imperialista erőfölény megteremtését célzó at­lanti törekvéseket. Rá­mutattak arra, hogy kon­tinensünk valamennyi békeszerető erejét aggo­dalommal tölti el a NATO tanácsának 1979. decemberi döntése az úgynevezett eurorakéták gyártásáról és nyugat-eu­rópai elhelyezéséről, amely fokozza a katonai szembenállást, növeli a nukleáris háború veszé­lyét, súlyos akadályokat gördít a békéért, a biz­tonságért, a leszerelésért folytatott harc útjába. Európa és a világ né­peinek érdeke a fegyver­kezési verseny megállítá­sa, a kölcsönös biztonság megteremtése a fegyveres erők és fegyverzetek je­lenleginél alacsonyabb szintjén. Az MSZMP és Ausztria Kommunista Pártjának képviselői megkülönböztetett jelen­tőséget tulajdonítanak annak, hogy a béke meg­őrzésében, a társadalmi haladásban érdekelt erők fokozzák tevékenységüket a fegyverkezési verseny megfékezéséért. A két testvérpárt tá­mogatja Vietnam, Kam­bodzsa, Laosz népeinek harcát és Zimbabwe ha­zafias erőinek küzdelmét. Szolidaritásukról bizto­sítják az afgán népet az 1978. áprilisi forradalom vívmányainak megvédé­séért, az imperia­lista ak­namunka felszámolásáért való küzdelmében. Szük­ségesnek tartják a közel­­keleti probléma mielőbbi igazságos, valamennyi érintett fél részvételével és érdekeinek figyelem­­bevételével történő ren­dezését. A két testvérpárt kép­viselői nagyra értékelik, hogy a békés egymás mellett élés elvei alapján kedvezően fejlődnek a Magyar Népköztársaság és Ausztria kapcsolatai. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Ausztria Kommunista Pártja arra törekszik, hogy erősöd­jék a kommunista- és munkáspártok összefogá­sa, s együttműködése más demokratikus, haladó, békeszerető erőkkel. Meg­állapodtak abban, hogy a két párt hagyományosan jó együttműködésének továbbfejlesztésével já­rulnak hozzá a marxiz­mus-leninizmus és a proletárinternacionaliz­mus elveinek szellemé­ben a nemzetközi kom­munista mozgalomnak a békéért, a biztonságért, a szocializmusért folytatott világméretű küzdelmé­hez. A PFSZ küldöttségének tárgyalásai a Népfrontnál A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására kedden Bu­dapestre érkezett a Pa­lesztinai Felszabadí­tási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának küldöttsége, élén Faruk Kaddamival, a Végrehajtó Bizottság tag­jával, a Politikai Osztály vezetőjével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára fogadta. Jelen volt Abdallah Hija­­zi, a PFSZ Budapesti Iro­dájának vezetője. A Népfront Belgrád­­rakparti székházában kedden megkezdődtek a Hazafias Népfront és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségei kö­zötti megbeszélések. A ba­rátság és az egyetértés szellemében folytatott tár­gyalások során Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF CT főtitkára és Fa­ruk Kaddami, véleményt cseréltek időszerű nemzet­közi kérdésekről. Tájékoz­tatták egymást a HNF és a PFSZ tevékenységéről, az előttük álló legfonto­sabb feladatokról.­"Átte­kintették a kétoldalú együttműködés további fejlesztésének lehetősé­geit. A fegyverkezési hajsza ellen Az ökumenikus tanács állásfoglalása A Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Taná­csa kedden közgyűlést tartott, amelyen újabb hatéves időszakra dr. Bartha Tibor református püspököt választotta­­ el­nökké. A közgyűlés határozat­ban ítélte el a NATO fe­lelőtlen döntését, amely­­lyel lehetővé tette a kö­zép-hatósugarú nukleáris rakéták nyugat-európai el­helyezését. Felhívta tagegyházait, hogy a béke erőivel fog­janak össze az emberiség békéjét veszélyeztető szemben. A közgyűlés méltatta az egész magyar társa­dalmat egységbe foglaló szövetségi politika ered­ményes megvalósítását, és kifejezésre juttatta, hogy a tagegyházai teljes bizalommal támogatják a Hazafias Népfront mun­káját és konstruktív mó­don készek közreműköd­ni a társadalomépítés és békemunka közös felada­taiban. KITÜNTETÉS Az Elnöki Tanács Szo­cialista Magyarországért érdemrenddel tüntette ki, nyugdíjba vonulása alkal­mából, eredményes mun­kássága elismeréséül Zeik­­tai Jánost, a Magyar Rá­dió irodalmi főosztályá­nak vezetőjét. A kitünte­tést Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kedden nyújtotta át. Je­len volt Mona Gyula, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propa­gandaosztályának megbí­zott vezetője, és Blázs Ist­ván, a Magyar Rádió el­nöke. Az Elnöki Tanács Bauer Lászlónénak — több évti­zedes munkásmozgalmi tevékenységéért és a Ma­gyar Partizán­­Szövetség­ben végzett aktív társa­dalmi munkájáért — 80. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést kedden Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövet­ség főtitkára adta át. ­ Jégtörők készenlétben A napok óta tartó hi­deg következtében a Du­na Esztergom feletti sza­kaszán megindult a par­ti jégképződés. A­ Tiszát Kisköre fölött — nem összefüggő — jégtakaró borítja, mellékfolyói ugyancsak jegesednek, itt-ott zajlik­ a jég. Ez a helyzet folyóinkon kedd délelőtt. A vizek­ mellett 440 jégjelentő — többségük vízügyi dolgozó, de nem egy partmenti lakos — őr­ködik, figyeli a folyók ál­lapotát, küldi legfrissebb észrevételeit a fővárosba. A jelentéseket az Orszá­gos Vízügyi Hivatal ár­­vízvédelmi központi ügye­letén mindennap feldol­gozzák, készen állva a jég, az esetleges jeges ár elleni védekezésre. — A télre való felké­szülés az árvízvédelem fontos része — mondja Kovács Dezső osztályve­zető. — A meteorológiai előrejelzések alapján, még jóval a hideg napok előtt kidolgoztuk védelmi tervünket. Ennek alapjá­ul a megelőző védelmi tevékeny­ség szolgál. A jég elleni védekezés­nek tulajdonképpen egyetlen eszköze van, a jégtörő, súlyos helyzetben pedig a robbantás. A Dunán, a Tiszán és mel­lékfolyóikon 45 jégtörő hajó veheti fel a harcot a jéggel, ha erre szükség van. Megvan már a cso­portbeosztásuk, melyik hova induljon, ha elren­delik a készenlétet. Mikor kerül sor ké­szenlétre? A Dunán pél­dául akkor, ha a jégzaj­lás sűrűsége Budapest alatt a 30 százalékot el­éri. Ez 5—10 centis jég­vastagságot jelent. A ha­jók állomáshelyei, többi között, Mohács, Baja, a Tiszán Szeged. Az első jégtörőnk 1959- ben készült Balatonfüre­­den. A ,,normál” hajó egyszerűen nekifut, és a súlyánál fogva töri a je­get. A „döngölés” a testé­be épített, excentrikusan mozgatható súly segítsé­gével, „billegéssel” halad előre. Ilyen berendezés általában a nagyobb ha­jókon található. A jégtö­rők — biztonsági okokból — soha nem mennek egyedül, és csakis nappal dolgoznak. Még nincs ok a készen­létre. Valamennyi hajó termelőmunkát végez, vontat, kavicsot szállít. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne állnának készen a várható téli feladatok­ra. , A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat­nak kilenc jégtörője van. — Átvizsgálásukat, karbantartásukat már a nyári hónapokban el­kezdtük — mondja Gara József, a vállalat igazga­tóhelyettes főmérnöke. Szükség van az alapos felújításra, hiszen a jég­törés rendívüli módon igénybe veszi a hajókat. Kende Katalin NÉPSZAVA SZÍNHÁZI MŰSOROK Operaház: Borisz Go­dunov (H. b. .3. ea. 6) Erkel Színház: Az elő­adás elmarad Nemzeti Színház: A konyha (7) TATA: Dániel az övéi közt (7) Madách Színház: A hatodik napon(7) Bp-i Gyermekszínház: Jövőre veled ugyanitt (7) Víg­színház: Operett (7) Pes­ti Színház: Deficit (XI. b. 1. ea., 7) József Attila Színház: Ítéletidő (F. b. 2. ea., 7) Operettszínház: János vitéz­(M. b. 2. ea., 7) Thália Színház: A Mester és Margarita (7) Vidám Színpad: Nyitott ablak (7) Mikroszkóp Színpad: Bimm-Bumm Bömbölő (de. 10) Minek néz engem? (fél 9) Rad­nóti Miklós Színpad: Közhelybenjárás (7) Ko­rona-Pódium: Parancsolj velem, Tündérkirálynő! Ruttkai Éva előadóestje (7) Ódry Színpad: Cher­bourg­ esernyők (7) Bp-i Gyermekszínház: Ciki... Pintyőke (du. 3) Báb­színház: Jókai tér: János vitéz (de. 10) Játékszín: Lélekvándorlás (7) Főv. Nagycirkusz: Szupercir­kusz (fél 8) Zeneakadé­mia: Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar (Téli b. C/I/5, fél 8) Az Operaház igazgató­sága közli, hogy megbe­tegedések miatt elmarad ma este az Erkel Szín­házban a Rösler bérlet­ben meghirdetett A török Itáliában előadása. A megváltott jegyeket az Operaház szervezési pénztára (VI., Népköz­­társaság útja 20. du. 13— 18. óra között) legkésőbb január 21-ig váltja vis­e GONDOLATJEL A Gondolatjel adásá­ban a konyha után a la­kószoba következett, Fal­tól falig alcímmel; éle­tünk eme fontos helyszí­ne építészek, tervezők, szociológusok és lakók vitájának középpontjává vált. Milyenek a hazai bútorvásárlási szokások, hogyan rendezzük be szo­báinkat stb. M ilyen kér­dések kerültek szóba. Ér­dekelt lévén kétszeresen is — részben mint rádió­hallgató, részben mint bútor után futkosó ál­lampolgár — meg kellett állapítanom, hogy az összeállítás aligha adha­tott teljes képet a vá­lasztott témáról. Hogyan beszélhetünk „bútorvá­sárlási szokások”-ról, amikor hetek, hónapok óta jóformán semmi bú­tor sincs (előjegyzés nél­kül amúgy se igen len­ne), és az ember azt vá­sárol, amit kap, nevíi azt, amit szeretne. A két szerkesztő, Rózsa T. Endre és Varsányi Gyula, bizonyára még egy ilyen terjedelmű mű­sorra való levelet fog kapni a hallgatóktól, amelyben a téma való­sabb megközelítéséről számolnak be. Hans Fallada Halálod­ra magad maradsz című regényének moziváltoza­tát nemrégiben játszották nálunk is. A komor tör­ténetet ezúttal a rádió sugározza majd, több részletben, Gáti József átdolgozásában és rende­zésében. A nyitány jól sikerült, szinte valamennyi re­gényszálat föllelhettük a rádiós változatban, amelynek sikerült vissza­adnia az eredeti mű han­gulatát. Sajnálhatjuk, s A reggeli párbeszédek funkciójuk szerint felfris­sítik a munkába induló dolgozókat. Némelyik az­zal, amit, némelyik pe­dig azzal, ahogy szól hoz­zánk. Valamelyik nap népművész nyilatkozott hogy nem sikerült tömö­rebbre fogni az adaptá­ciót — de végül is nem idegen a sorozatok hosz­­szadalmassága a rádió­ban, béküljük­k meg az efféle terjedelmű — a té­vés sorozatok terjengős­­ségével még így sem ve­télkedő — több részes műsorokkal. Tomanek Nándor a főszerepben re­mekül játszik — de az egész társaság jól adja vissza a korabeli német kispolgárság életének iz­galmas légkörét néhány percben arról, mi a véleménye a budai vasárnapi ,cserépvásárok­ról. Érdeklődéssel hall­gattam, mivel előzőleg magam is körbejártam a színes, érdekes vásárt, külföldi vendégeket ka­lauzolva. Nem tudom, „zsűrizett” tárgyakat lát­tam-e, vagy sem, de a kalocsai hímzés ősi min­táival díszített térítők vagy a habán kerámiák, színes köcsögök régebben sem igen lehettek zsű­rizve. A színes vásár forga­tagában lehettek zsűri­­zetlen, olcsóbb ízlést ki­elégítő holmik is — ez már a vásárok jellegze­tessége. Az viszont, hogy a nyilatkozatok mennyire „zsűrizettek” a rádióban (főként, ha szakmabeliek beszélnek egymásról) más kérdés, ízlés dolga. Reggel fél nyolckor, azt hiszem, közérdekűbb té­mákra kellene fenntarta­ni azt a néhány percet... HA MÉG NEM TUDNÁ... A januári tudományos mozaik harminc perce most is tömören tudott válogatott ismeretanyagot adni: Apáczai Csere Já­nos enciklopédiájától egy régi magyar újság bemu­tatásán keresztül Pollack Mihály művészetéig sok­féle témát dolgoztak fel benne. Kerekes István szerkesztő és Benda Kál­mán műsorvezető eleven hangú, magas színvonalú ismeretterjesztői tanfo­lyama a rádióhallgatóság állandó továbbképzését biztosítja számos tudo­mányág területén, „nem középiskolás fokon”. Fel­használják a legújabb kutatási eredményeket s ezzel műsoruk állandó megúj­ulását teszik lehe­tővé. Háry Márta HALÁLODRA MAGAD MARADSZ REGGELI PÁRBESZÉD ­ Kétoldalú kapcsolatokra építve Kőbánya művelődési központja, a mindennapokban Ötödik éve működik már a főváros egyik leg­nagyobb művelődési ott­hona, a kőbányai Pataky István Művelődési Köz­pont. Néhány nappal ez­előtt kibővített vezetőségi ülésen elemezték az in­tézmény eddigi munkáját­­ határozták meg további Mielőtt még először megnyíltak volna a ház ajtói a látogatók előtt, közművelődési és ideoló­giai munkaterv készült, az 1974-es művelődéspoli­tikai állásfoglalás alapján, hogy az első perctől hatá­rozott irányt szabjanak a művelődési központ mun­kájának. Ugyanakkor az igazgatóság, kérdőíves for­mában, közvéleménykuta­tást rendezett elsősorban a kerület üzemeiben, hogy mi mindent szeretnének majd a hamarosan meg­nyíló intézményben azok, akik használni fog­ják. Mindezekből össze­állt a ház első ötéves munkaterve, menet köz­ben kiegészülve természe­tesen az időszerű felada­tok kijelölésével. Hogy alapos, átgondolt volt ez a terv, azt mutatják most az ötödik évben az eddi­gi munka eredményei. A művelődési központ munkája legnagyobbrészt a kerület üzemeire, illet­ve az ott dolgozókra épül. Számos üzemmel műve­lődési szerződés is létre­jött Ugyanígy más szer­vekkel és intézményekkel is. Hogy csak egy példát mondjunk, az Állami Ba­lettintézettel is,­­ amely segíti a művelődési köz­pont balet-tanfolyamét, valamint díjmentes elő­, ha már a megállapo­dásoknál, együtt­működé­­seknél tartunk, éppen az ott folyó művelődési te­vékenység fontossága miatt nem feledkezhetünk meg a munkásszállókról sem. Kőbányán körülbelül feladatait. Az ülésre ké­szült, adatokat, tényeket tartalmazó beszámolóval megismerkedve, valamint az ott elhangzottakra építve beszélgettünk utá­na Balogh Lajossal, a művelődési központ igaz­gatójával, adásokat is tart. Jelentő­sek a bejáróövezet járá­saival, községeivel kötött művelődési szerződések. Ezek is gyakorlati kap­csolatok kialakítására vo­natkoznak, s nem általá­nosságokat tartalmaznak. Galgamácsa például a művészeti együtteseit küldte a művelődési köz­pontba, valamint egy ki­állítást. Az együttesek műsorát ott képmagnón rögzítették, majd saját műsor-összeállításaikkal­­ együtt elvitték Galgamá­­csára, s levetítették. Vagy vegyük példának Nagykátát és környékét! Az ottani együttesek­­ is felléptek már a művelő­dési központban. Cseré­be, a művelődési központ összeállításában, gobelin fotódokumentációs és kép­zőművészeti kiállítások „vándoroltak” a Nagyká­­tai járásban, díjmentesen. S hogy ez mekkora körre hat ki? Kőbányára mint­egy 35 ezer ember jár be dolgozni, közülük kereken tízezer a Napokátai járás­ból. A szerződéses, kétol­dalú kapcsolat lehetővé teszi, hogy a Kőbányán doloozók „hazavigyék” a bejáróövezetekbe a mű­velődés és szórakozás ennes lehetőségeit, s csa­­ládtanjainkat enviltt hasz­nálják ki azokat, nyolc és félezer ember lakik munkásszállásokon. Részükre, a szállóépüle­tekben, elsősorban amatőr művészeti együttesek mű­sorait juttatja el a mű­velődési központ, de van ahol a dolgozók iskolájá­ba járókat segíti a mate­matika tanulásában, má­sutt pedig közhasznú tan­folyamokat szervez. A Pataky István Műve­lődési Központ munkájá­ban a munkások körében végzett közművelődési te­vékenység áll az első he­lyen. Annak ellenére, hogy az intézmény taná­csi működtetésű, ez alap­jában mégis helyénvaló, lépnn Kőbánya erősen iparosodott kerület. Gon­dot csak az okoz, hogy ugyanakkor az intézmény arányaiban kevesebbet foglalkozik, illetve halvá­nyabb tevékenységet fejt ki a helyi lakosság köré­ben. A következő időszak egy­es feladata: változtat­ni ezen az arányon. S ezt a feladatot maguk az intézmény vezetői és mun­katársai állították ma­guknak, látva az arány­­eltolódást. A művelődési központ­ban működő klubok. Ha valaki kívülről meg­nézi a művelődési köz­pont meglehetősen nagy épületét, azt hiheti, ott aztán mindenre van hely. Pedig erről szó sincs. Az intézmény, méltán, ked­velt és látogatott lett, a házra körülbelül három­szor akkora az igény, mint amekkorát hellyel, helyiséggel ki tud elégí­teni. Mást ne mondjunk, csak a különböző nyelv­tanfolyamokon ezerötszá­­zan tanulnak. Valame­lyest enyhít a gondokon a Városszéli Művelődési Ház néhány k"- helyisége, valamint a kerületi ta­nács pincehelyiségében nemrég nyílt ifjúsági klub. Ezek is a művelő­dési központ irányításával működnek. S hozzá tar­tozik a Csajkovszkij Pi­henő- és Kulturpark is, amely teljesen új formá­ban nyílik meg újra idén májusban, délelőttönként alkotótáborszerűen a fes­­tegető, rajzolgató, nyel­veket tanuló gyermekek­nek, fafaragóknak, zene­szakkörök, művészeti cso­portok száma meghalad­ja a húszat. Olyanok van­nak közöttük, mint pél­dául­ a háromnegyed év­százados, kiváló együttes, a Kőbányai Általános Munkásénekkar, az ugyancsak kiváló együt­tes, a nívódíjas fotószak­­kör, amelynek éppen most látható egy újabb kiállítása a házban, a fel­lépéseiből sokfelé ismert Perem Színpad, vagy a legfrissebb, a most január­ban alakult Béke-Barát­ság Klub. Örömmel hal­lottuk az igazgatótól, hogy egy­üüétesek, csoportok alapvető felszámolására a megváltozott gazdasági helyzetben sem készül a­ művelődési központ, csu­pán néhány tevékenysé­­geban egymáshoz közel­álló kis csoportot vonnak össze, így teremtve meg a kellően támogatott érté­kesebb tevékenység lehe­tőségé­­vel foglalkozóknak, dél­utánonként pedig művé­sz " rendezvényeknek ad­va helyet­­ a közeljövő tervei­ben szere"-'* az is, hogy a művelődési központ az "üzemek területén segít létrehozni és működni szocialista bripádklubo­­kat, a négyzetméterekben mérhe­t helyet és a tar­talmi közművelődési mun­kát tekintve is szélesít­ve ezzel a lehetőségeket Káb­ ’ván. Kialakult, ha­tározott jellegű és jól be­vált tevékenységre építve, S valótlan gazdagító, mert mindkét irányba ható kapcsolatait felhasználva kezdheti majd ez év má­sodik felében működésé­nek újabb öt évét a Pa­taky István Művelődési Központ. Remélhetően nem kevesebb eredmény­­nyel jár majd az az öt év sem, mint ez az első, azonos terjedelmű idő­szak, amelyből már csak napok vannak hátra. Mátyás István Tízezrekről van szó Arányeltolódás Hej, hely!

Next