Népszava, 1981. december (109. évfolyam, 281–305. sz.)
1981-12-23 / 300. szám
NÉPSZAVA 1981. DECEMBER 23., SZERDA Tudomány, technika, társadalom A szívbetegségek megelőzése és gyógyítása Szovjet és magyar kardiológusok a kor ártalmairól A közelmúltban Budapestre érkezett N. V. Orlov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, neves szívgyógyász, és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában kerekasztal-beszélgetést folytatott a Kardiológiai Intézet vezető munkatársaival. A beszélgetést munkatársunk, Kardos István vezette. N. V. ORLOV: A szív- és érbetegségek a halálozásoknak több mint 50 százalékát teszik ki. Az utóbbi időben kb. háromszorosára nőtt a szívbetegségek száma. Már 20 éves kortól számíthatunk fiataloknál ilyen betegségekre, de a 30—40 éveseknél a leggyakoribb. A nők általában 10—15 évvel később betegszenek meg, mint a férfiak. Megvizsgáltuk azokat a rizikófaktorokat, azaz veszélyeztető tényezőket, amelyek a szív- és érbetegségek kialakulásában jelentős szerepet játszanak. Első helyen áll a hypertonia, vagyis a magas vérnyomás. A magas vérnyomásnak egyik oka lehet például a túlzott sófogyasztás. A műszaki-technikai forradalom, a megváltozott életmód, vajon hozzájárul a betegség, illetve a meghaltak számának növekedéséhez? N. V. ORLOV: Mind a magyar, mind a szovjet tudósoknak az a véleményük, hogy az urbanizáció nagyban elősegítette ezeknek a betegségeknek a kialakulását. Elsősorban a városokban és nagyvárosokban, de újabban falvakban is elég gyakori a szívmegbetegedés. Megfigyeltük, hogy azoknál a férfiaknál, akik nyugdíjba mennek és nincsen semmi kötődésük a munkához, elég rövid idő alatt kialakulnak ezek a szív- és érmegbetegedések. A háziasszonyoknál, akik egész életükben nemcsak kötött munkahelyen dolgoztak, hanem ún. otthoni munkát végeznek, idősebb korban találunk szív- és érmegbetegedést. Két embertípust lehet megkülönböztetni. Első az úgynevezett A típus. Ennek soha sincs semmire ideje, mindig siet. Sokat elért az életben, nagyon aktív és nagyon törekvő. Ezeknél sokkal gyakoribb a szív- és érmegbetegedések száma, mint az olyan embernél, aki nyugodt, lassú, megelégedett az élettel és általában nem törekszik magasabb pozíciók elérése. A magyar tudósokkal egyetértésben igen káros hatást tulajdonítunk a dohányzásnak, amely elősegíti a magas vérnyomás és az infarktus kialakulását. Az a baj, hogy most már nemcsak a dohányzókat veszélyezteti a füst, hanem azokat is, akik beszívják a füstöt. Egy másik rizikófaktor az elhízás. Sajnos, a nők 50 százaléka kövérebb a normál testsúlynál, a férfiaknál 30, a gyerekeknek pedig 10 százaléka túltáplált. A sok szénhidrátfogyasztás mellett sajnos még sokat is ülünk. Az étkezésen úgy lehetne javítani, hogy pl. nem fehér kenyeret eszünk, hanem rozskenyeret, sok-sok zöldségfélét, nyersen, édességfélét pedig egyáltalán nem. Helyes lenne este egyáltalán nem vacsorázni. Romoda professzorral egyetértésben az a véleményünk, hogy nagyon helyes lenne, ha az ember általában egy nap legalább 10 000 lépést tenne meg, vagyis minél többet gyalogolna. Akinek módja van rá, a munkahelyre is gyalog menjen, sportoljon, rendszeresen ússzon. A szív- és érbetegségekre való hajlam örökölhető? N. V. ORLOV: Az öröklődésnek általában nagy szerepe van az ischémiás és a szív- és érmegbetegedésekben. Nagy jelentősége van a szív- és érbetegségeknél a vér koleszterinszintjének. Melyek még azok a tényezők, amelyek a vér koleszterinszintjét emelik? Elsősorban az állati zsírok, szénhidrátok, stb. Nagyon fontos az is, hogy az ember legalább 8 órát aludjon. Sok új gyógyszer jelent meg mostanában. A magyar gyógyszerek világhírűek, a Szovjetunióban is igen népszerűek. Kutatásaink mind a Szovjetunióban, mind Magyarországon egy irányban folynak. 1978-ban a KGST keretén belül egyezményt írtunk alá ezekről a közös kutatásokról. A közös kutatómunkát a Kardiológiai Intézettel karöltve folytatjuk. Tarján Zsuzsa doktor néhány számadat tükrében bemutatja, hogy az Orlov professzor úr által vázolt problémák hogyan néznek ki Magyarországon. DR. TARJÁN ZSUZSA: 1979-ben pl. közel 80 000 férfi halt meg szív- és érrendszeri betegség következtében. Ez egy olyanfajta betegség amely sokszor az első tünetként jelentkező infarktusnál már végzetes lehet. Tehát alattomosan jelentkező betegség. Az infarktus gyógyítása, noha sokat fejlődött, még mindig nem mondható megoldottnak, nagyon optimális számítások mellett is kb. csak 60 százaléka az infarktusos betegeknek az, aki életben marad egy éven túl. Égetően szükséges tehát a gyógyításra fordított erőfeszítések mellett a megelőzés módszereit is keresni. Ebben a megelőző munkában szoros egységnek kell lennie az alapellátás, tehát a körzeti orvos, a járóbeteg-ellátás és a kórházi ellátás között. 1970-ben kezdődött a Kardiológiai Intézetben az ilyen irányú konkrét tevékenység, aminek az első nagyobb része az infarktusregiszter felfektetése volt, az infarktusos betegek egységes elvek szerinti ellátása, aminek kézzel fogható eredménye, hogy az infarktusos halálozás 10 év alatt 10 százalékkal csökkenthető volt. Ezenkívül kísérletképpen 1977 januárjától a XVII. kerületben egy ilyen komplex megelőzési programot kezdtünk meg. Ennek a kerületnek 5087 panaszmentes felnőtt lakosát a tüdőszűréshez kapcsolódóan vizsgálatra hívták be, amikor is egyrészt vizsgálták a rizikótényezők szempontjából őket, tehát vérnyomás, vércukorszint, elhízottsági állapot, dohányzás, koleszterinszint és azt tapasztalták, hogy bár valamennyien panaszmentesek, 80 százalékának legalább egy és 80 százalék felének, tehát 40 százaléknak legalább 2 rizikófaktora volt. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 1 rizikófaktor kb. kétszeresre, két rizikófaktor legalább négy-ötszörösre növeli a koszorúsér-betegségnek a kockázatát. A körzeti orvosok gondozásba vették azokat, akiknél rizikófaktorokat észleltünk. • A szívgyógyászatban alkalmazott farmakológiai módszerekről Matos Lajos tudományos főmunkatárs a következőket mondotta: DR. MATOS LAJOS: Valamennyien örömmel vesszük tudomásul, hogy mennyi magyar gyógyszert használnak a Szovjetunióban és mi is jó néhány szovjet gyógyszerrel dolgozunk. A Szovjetunióban nagyon sok munka folyik pl. a gyógyszereknek egy olyan, igen fontos és sokat ígérő új csoportjával, amelyek a sejten belüli , kálciumszint változását, illetve a sejtek hártyáján keresztül a kalciumion vándorlását segítik elő, illetve gátolják. Itt arról van szó, hogy a kalciumion-csere az javítja a szívizmok összehúzóképességét? DR. MATOS LAJOS: Ezek nagyon hatásos szerek anginában, tehát a koszorúér-betegség okozta mellkasi fájdalom esetén. Ezek a készítmények világszerte rendkívül fontosak és népszerűek lettek, és várható még, hogy további óriási fejlődés lehet ezen a területen, pl. e szer megfordítottjával, olyan készítményekkel, amelyek elősegítik bizonyos esetben az úgynevezett kálciumcsatornákon keresztül az ionáramlást, ami esetleg javíthatja a szívizom teljesítőképességét, az összehúzódó képességet. Ez idáig a szív- és érbetegségek gyakoriságának, társadalmi vetületeinek különböző mutatóival, és az ezzel kapcsolatos felderítő kutatásokkal foglalkoztunk. Kérjük Romoda Tibor professzort, hogy beszéljen a gyógyítás módjairól, illetve fő irányairól. ROMODA TIBOR: Ma három fő iránya van a szívizom-ischaemiás betegségek kezelésének, a gyógyszeres kezelés, a félsebészi és a sebészi kezelés. A gyógyszeres kezelésről röviden csak annyit, hogy ugrásszerű fejlődést jelentett a Ráv 960-as felfedezése a bétareceptor-blokkolók terén. Azóta ezek is óriásit fejlődtek, és ma már ún. kardioszelektív bétareceptor-blokkolókat is tudunk adagolni betegeinknek, ez esetben a mellékhatások nem jelentkeznek úgy, mint idáig. A félsebészi kezelések lényege az, hogy az arteroszklerózist, amely lokális megbetegedés formájában is tud jelentkezni, pl. a szívkoszorúsereken , megpróbálják kiküszöbölni oly módon, hogy katétert vezetnek be az artéria csatornáiba, és ott a szűkületet félsebészi megoldással kitágítják. Ezáltal a beteg panaszai vagy teljesen megszűnnek, vagy csökkennek. Újabb módszer az ún. sztreptázs kezelés, amikor akut szívizominfarktusban próbálják feloldani az ott keletkezett trombust és ezáltal csökkenteni az infarktus nagyságát. S végül a harmadik kezelési módszer a sebészeti kezelés, amely most már 13 éves múltra tekinthet viszsza. Összefoglalva még annyit szeretnék hozzátenni az elmondottakhoz, hogy akár a megelőzés, az ischémiás szívbetegségek terápiája terén is nagyon jelentősek azok a vizsgálatok, amelyeket a KGST-n belül végzünk és amelyek a kettes témában csupán, komplex problémában magyar vonatkozásban 16 témát ölelnek fel. Mi az ön véleménye? A szív- és érbetegségek száma nőni fog? ROMODA TIBOR: Magyarországon még növekvő tendenciát mutat a szívizom-ischémiás betegségek száma, csakúgy, mint más európai országokban, vagy más országokban a világon. A tengeren túl azonban néhány éve rendkívül nagy propagandát indítottak a dohányzás ellen és a helyes táplálkozás mellett, ennek következménye, hogy az utolsó években az ischémiás betegségek számának növekedése megállt, sőt, enyhe csökkenő tendenciát is mutat. Vaskó Tibor felvételei A kerekasztal részvevői. Orsor akadémikus éppen egy kérdésre válaszol GÉPKOCSIVEZETŐT ÉS KOCSIKÍSÉRŐT, TAKARÍTÓT AZONNAL FELVESZÜNK JELENTKEZÉS: Dohány- és Ajándékbolt Vállalat, Budapest VI., Nagymező u. 12. Tel.: 226-666 Elektronikus „nővér” Minél bonyolultabb és „okosabb” rendszereket hoznak létre elektronikus úton a szakemberek, annál könnyebb és pontosabb lesz az orvosok számára a beteg ember személyének és életfolyamatainak kórházi megfigyelése. Amint a képen is látni lehet, ma már a képernyőn nemcsak az intenzív szoba beteg páciense figyelhető meg, hanem egyetlen kapcsolással megjelennek az egészséges vagy kóros életfolyamatokra jellemző elektromos jelek is. És minden elektronikus úton és automatikusan. Igaz, hogy egy ilyen megfigyelőrendszer ma még nagyon költséges, de vitathatatlan, hogy ez a jövendő útja, és rövidesen hazai kórházainkban is megjelennek ezek a gyógyítást segítő műszaki berendezések. Partvédelem Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül egy új tudományág, amely a biológiai mérnökök képzésének alapanyaga. Ezeknek a mérnököknek feladata a vizek biológiai egyensúlyának megőrzése, erre különböző technikai módszerek kidolgozása, továbbá a hegyek talajának megkötése, a sívó homok termékennyé tétele, sőt olyan növények nemesítése, amelyek az utóbbi feltételeknek képesek eleget tenni. Csodálatos tehát a biológiai mérnök feladata: az ember által egyre jobban megváltoztatott, gyakran szétrombolt környezetében a biológiai harmónia visszaállítása és fenntartása. A képen egy érdekes biológiai mérnöki munka látható. A stájeri Enns folyó partja egyre jobban lemaradik. Ezért biológiai mérnökök ágakból hálózatos szerkezetet rögzítettek az alacsony partra. Ebbe a folyó lerakja a maga iszapját, hordalékát, s így a talaj alkalmas lesz arra, hogy a rácsos szerkezetbe növények palántáit ültessék el, s ezzel megkössék a partot. Textor Textor a neve ennek a berendezésnek és a Tokomak-elv alapján működő plazmaelőállító berendezésnek. A benne keletkező forró gázplazma hőmérséklete 10—50 millió C-fok. A vele lebonyolított kísérletek célja a fúziós reaktor megteremtése. 9 a papíripari vállalat pályázatot hirdet FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, KISKUNHALASI GYÁREGYSÉGÉHEZ FELTÉTELEK: közgazdasági egyetemi (iparszakos) végzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A pályázatokat - részletes önéletrajzzal - az alábbi címre kérjük: Papíripari Vállalat személyzeti főosztálya, Budapest XXL, Duna u. 42. 1751