Népszava, 1981. december (109. évfolyam, 281–305. sz.)

1981-12-23 / 300. szám

NÉPSZAVA 1981. DECEMBER 23., SZERDA Tudomány, technika, társadalom A szívbetegségek megelőzése és gyógyítása Szovjet és magyar kardiológusok a kor ártalmairól A közelmúltban Budapestre érkezett N. V. Orlov, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának tagja, neves szív­­gyógyász, és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában kerekasztal-beszélgetést folytatott a Kardiológiai Intézet vezető munkatársaival. A beszélgetést munkatársunk, Kardos István vezette. N. V. ORLOV: A szív- és érbetegségek a halálozásoknak több mint 50 százalékát teszik ki. Az utób­bi időben kb. háromszorosá­ra nőtt a szívbetegségek szá­ma. Már 20 éves kortól szá­míthatunk fiataloknál ilyen betegségekre, de a 30—40 éve­seknél a leggyakoribb. A nők általában 10—15 évvel később betegszenek meg, mint a fér­fiak. Megvizsgáltuk azokat a rizikófaktorokat, azaz ve­szélyeztető tényezőket, ame­lyek a szív- és érbetegségek kialakulásában jelentős sze­repet játszanak. Első helyen áll a hypertonia, vagyis a magas vérnyomás. A magas vérnyomásnak egyik oka le­het például a túlzott sófo­gyasztás.­­ A műszaki-technikai for­radalom, a megváltozott élet­mód, vajon hozzájárul a be­tegség, illetve a meghaltak számának növekedéséhez? N. V. ORLOV: Mind a magyar, mind a szovjet tudósoknak az a vé­leményük, hogy az urbani­záció nagyban elősegítette ezeknek a betegségeknek a kialakulását. Elsősorban a városokban és nagyvárosok­ban, de új­abban falvakban is elég gyakori a szívmegbe­tegedés. Megfigyeltük, hogy azoknál a férfiaknál, akik nyugdíjba mennek és nin­csen semmi kötődésük a mun­kához, elég rövid idő alatt kialakulnak ezek a szív- és érmegbetegedések. A házi­asszonyoknál, akik egész éle­tükben nemcsak kötött mun­kahelyen dolgoztak, hanem ún. otthoni munkát végez­nek, idősebb korban találunk szív- és érmegbetegedést. Két embertípust lehet meg­különböztetni. Első az úgy­nevezett A típus. Ennek so­ha sincs semmire ideje, min­dig siet. Sokat elért az élet­ben, nagyon aktív és nagyon törekvő. Ezeknél sokkal gya­koribb a szív- és érmegbete­gedések száma, mint az olyan embernél, aki nyugodt, lassú, megelégedett az élettel és ál­talában nem törekszik ma­gasabb pozíciók elérése. A magyar tudósokkal egyetértésben igen káros ha­tást tulajdonítunk a dohány­zásnak, amely elősegíti a magas vérnyomás és az in­farktus kialakulását. Az a baj, hogy most már nemcsak a dohányzókat veszélyezteti a füst, hanem azokat is, akik beszívják a füstöt. Egy má­sik rizikófaktor az elhízás. Sajnos, a nők 50 százaléka kövérebb a normál testsúly­nál, a férfiaknál 30, a gyere­keknek pedig 10 százaléka túltáplált. A sok szénhidrát­fogyasztás mellett sajnos még sokat is ülünk. Az étkezé­sen úgy lehetne javítani, hogy pl. nem fehér kenyeret eszünk, hanem rozskenyeret, sok-sok zöldségfélét, nyersen, édes­ségfélét pedig egyáltalán nem. Helyes lenne este egyáltalán nem vacsorázni. Romoda pro­fesszorral egyetértésben az a véleményünk, hogy nagyon helyes lenne, ha az ember általában egy nap legalább 10 000 lépést tenne meg, vagyis minél többet gyalo­golna. Akinek módja van rá, a munkahelyre is gyalog menjen, sportoljon, rendsze­resen ússzon.­­ A szív- és érbetegségek­re való hajlam örökölhető? N. V. ORLOV: Az öröklődésnek általá­ban nagy szerepe van az ischémiás és a szív- és ér­megbetegedésekben. Nagy je­lentősége van a szív- és ér­betegségeknél a vér kolesz­terinszintjének. Melyek még azok a tényezők, amelyek a vér koleszterinszintjét eme­lik? Elsősorban az állati zsí­rok, szénhidrátok, stb. Na­gyon fontos az is, hogy az em­ber legalább 8 órát aludjon. Sok új gyógyszer jelent meg mostanában. A magyar gyógy­szerek világhírűek, a Szov­jetunióban is igen népszerű­ek. Kutatásaink mind a Szov­jetunióban, mind Magyar­­országon egy irányban foly­nak. 1978-ban a KGST kere­tén belül egyezményt írtunk alá ezekről a közös kutatá­sokról. A közös kutatómun­kát a Kardiológiai Intézet­tel karöltve folytatjuk.­­ Tarján Zsuzsa doktor néhány számadat tükrében bemutatja, hogy az Orlov professzor úr által vázolt problémák hogyan néznek ki Magyarországon. DR. TARJÁN ZSUZSA: 1979-ben pl. közel 80 000 férfi halt meg szív- és érrend­szeri betegség következté­ben. Ez egy olyanfajta beteg­ség amely sokszor az első tü­netként jelentkező infark­tusnál már végzetes lehet. Tehát alattomosan jelentke­ző betegség. Az infarktus gyó­gyítása, noha sokat fejlő­dött, még mindig nem mond­ható megoldottnak, nagyon optimális számítások mellett is kb. csak 60 százaléka az infarktusos betegeknek az, aki életben marad egy éven túl. Égetően szükséges tehát a gyógyításra fordított erő­feszítések mellett a megelő­zés módszereit is keresni. Eb­ben a megelőző munkában szoros egységnek kell lennie az alapellátás, tehát a kör­zeti orvos, a járóbeteg-ellá­tás és a kórházi ellátás kö­zött. 1970-ben kezdődött a Kar­diológiai Intézetben az ilyen irányú konkrét tevékenység, aminek az első nagyobb ré­sze az infarktusregiszter fel­fektetése volt, az infarktusos betegek egységes elvek sze­rinti ellátása, aminek kézzel fogható eredménye, hogy az infarktusos halálozás 10 év alatt 10 százalékkal csök­kenthető­ volt. Ezenkívül kí­sérletképpen 1977 január­jától a XVII. kerületben egy ilyen komplex megelőzési programot kezdtünk meg. Ennek a kerületnek 5087 pa­naszmentes felnőtt lakosát a tüdőszűréshez kapcsolódóan vizsgálatra hívták be, ami­kor is egyrészt vizsgálták a rizikótényezők szempontjá­ból őket, tehát vérnyomás, vércukorszint, elhízottsági állapot, dohányzás, kolesz­terinszint és azt tapasztalták, hogy bár valamennyien pa­naszmentesek, 80 százaléká­nak legalább egy és­­ 80 szá­zalék felének, tehát 40 szá­zaléknak legalább 2 rizikó­­faktora volt. Az Egészségügyi Világszervezet adatai sze­rint 1 rizikófaktor kb. két­szeresre, két rizikófaktor leg­alább négy-ötszörösre növe­li a koszorúsér-betegségnek a kockázatát. A körzeti orvosok gondozásba vették azokat, akiknél rizikófaktorokat ész­leltünk. • A szívgyógyászatban al­kalmazott farmakológiai módszerekről Matos Lajos tu­dományos főmunkatárs a kö­vetkezőket mondotta: DR. MATOS LAJOS: Valamennyien örömmel vesszük tudomásul, hogy mennyi magyar gyógyszert használnak a Szovjetunióban és mi is jó néhány szovjet gyógyszerrel dolgozunk. A Szovjetunióban nagyon sok munka folyik pl. a gyógysze­reknek egy olyan, igen fontos és sokat ígérő új csoportjá­val, amelyek a sejten belüli , kálciumszint változását, il­letve a sejtek hártyáján ke­resztül a kalciumion vándor­lását segítik elő, illetve gá­tolják.­­ Itt arról van szó, hogy a kalciumion-csere az javít­ja a szívizmok összehúzóké­pességét? DR. MATOS LAJOS: Ezek nagyon hatásos sze­rek anginában, tehát a ko­szorúér-betegség okozta mell­kasi fájdalom esetén. Ezek a készítmények világszerte rendkívül fontosak és népsze­rűek lettek, és várható még, hogy további óriási fejlődés lehet ezen a területen, pl. e szer megfordítottjával, olyan készítményekkel, amelyek elősegítik bizonyos esetben az úgynevezett kálciumcsa­­tornákon keresztül az ion­áramlást, ami esetleg javít­hatja a szívizom teljesítőké­pességét, az összehúzódó ké­pességet.­­ Ez idáig a szív- és ér­betegségek gyakoriságának, társadalmi vetületeinek kü­lönböző mutatóival, és az ez­zel kapcsolatos felderítő ku­tatásokkal foglalkoztunk. Kérjük Romoda Tibor pro­fesszort, hogy beszéljen a gyógyítás módjairól, illetve fő irányairól. ROMODA TIBOR: Ma három fő iránya van a szívizom-ischaemiás beteg­ségek kezelésének, a gyógy­szeres kezelés, a félsebészi és a sebészi kezelés. A gyógy­szeres kezelésről röviden csak annyit, hogy ugrás­szerű fejlődést jelentett a Ráv 960-as felfedezése a bé­­tareceptor-blokkolók terén. Azóta ezek is óriásit fejlőd­tek, és ma már ún. kardio­­szelektív bétareceptor-blok­­kolókat is tudunk adagolni betegeinknek, ez esetben a mellékhatások nem jelent­keznek úgy, mint idáig. A félsebészi kezelések lé­nyege az, hogy az arteroszkle­­rózist, amely lokális meg­betegedés formájában is tud jelentkezni, pl. a szívkoszo­­rúsereken , megpróbálják kiküszöbölni oly módon, hogy katétert vezetnek be az ar­téria csatornáiba, és ott a szűkületet félsebészi megol­dással kitágítják. Ezáltal a beteg panaszai vagy teljesen megszűnnek, vagy csökken­nek. Újabb módszer az ún. sztreptázs kezelés, amikor akut szívizominfarktusban próbálják feloldani az ott ke­letkezett trombust és ezáltal csökkenteni az infarktus nagyságát. S végül a harma­dik kezelési módszer a sebé­szeti kezelés, amely most már 13 éves múltra tekinthet visz­­sza. Összefoglalva még annyit szeretnék hozzátenni az el­mondottakhoz, hogy akár a megelőzés, az ischémiás szív­­betegségek terápiája terén is nagyon jelentősek azok a vizsgálatok, amelyeket a KGST-n belül végzünk és amelyek a kettes témában csupán, komplex problémá­ban magyar vonatkozásban 16 témát ölelnek fel.­­ Mi az ön véleménye? A szív- és érbetegségek száma nőni fog? ROMODA TIBOR: Magyarországon még nö­vekvő tendenciát mutat a szívizom-ischémiás betegsé­gek száma, csakúgy, mint más európai országokban, vagy más országokban a vi­lágon. A tengeren túl azon­ban néhány éve rendkívül nagy propagandát indítottak a dohányzás ellen és a he­lyes táplálkozás mellett, en­nek következménye, hogy az utolsó években az ischémiás betegségek számának növe­kedése megállt, sőt, enyhe csökkenő tendenciát is mu­tat. Vaskó Tibor felvételei A kerekasztal részvevői. Orsor akadémikus éppen egy kérdésre válaszol GÉPKOCSIVEZETŐT ÉS KOCSIKÍSÉRŐT, TAKARÍTÓT AZONNAL FELVESZÜNK JELENTKEZÉS: Dohány- és Ajándékbolt Vállalat, Budapest VI., Nagymező u. 12. Tel.: 226-666 Elektronikus „nővér” Minél bonyolultabb és „okosabb” rendszereket hoznak létre elektronikus úton a szakemberek, annál könnyebb és pontosabb lesz az orvosok számára a beteg ember személyének és élet­­folyamatainak kórházi megfigyelése. Amint a képen is látni lehet, ma már a képernyőn nemcsak az intenzív szoba beteg páciense figyelhető meg, hanem egyetlen kapcsolással meg­jelennek az egészséges vagy kóros életfolyamatokra jellemző elektromos jelek is. És minden elektronikus úton és automa­tikusan. Igaz, hogy egy ilyen megfigyelőrendszer ma még na­gyon költséges, de vitathatatlan, hogy ez a jövendő útja, és rövidesen hazai kórházainkban is megjelennek ezek a gyó­gyítást segítő műszaki berendezések. Partvédelem Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül egy új tudományág, amely a biológiai mérnökök képzésének alapanyaga. Ezeknek a mérnököknek feladata a vizek biológiai egyensúlyának meg­őrzése, erre különböző technikai módszerek kidolgozása, to­vábbá a hegyek talajának megkötése, a sívó homok termé­kennyé tétele, sőt olyan növények nemesítése, amelyek az utóbbi feltételeknek képesek eleget tenni. Csodálatos tehát a biológiai mérnök feladata: az ember által egyre jobban meg­változtatott, gyakran szétrombolt környezetében a biológiai harmónia visszaállítása és fenntartása. A képen egy érdekes biológiai mérnöki munka látható. A stájeri Enns folyó partja egyre jobban lemaradik. Ezért biológiai mérnökök ágakból hálózatos szerkezetet rögzítettek az alacsony partra. Ebbe a folyó lerakja a maga iszapját, hordalékát, s így a talaj alkal­mas lesz arra, hogy a rácsos szerkezetbe növények palántáit ültessék el, s ezzel megkössék a partot. Textor Textor a neve ennek a berendezésnek és a Tokomak-elv alap­ján működő plazmaelőállító berendezésnek. A benne kelet­kező forró gázplazma hőmérséklete 10—50 millió C-fok. A vele lebonyolított kísérletek célja a fúziós reaktor megterem­tése. 9 a papíripari vállalat pályázatot hirdet FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, KISKUNHALASI GYÁREGYSÉGÉHEZ FELTÉTELEK: közgazdasági egyetemi (iparszakos) végzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A pályázatokat - részletes önéletrajzzal - az alábbi címre kérjük: Papíripari Vállalat személyzeti főosztálya, Budapest XXL, Duna u. 42. 1751

Next