Népszava, 1983. július (111. évfolyam, 154-180. sz.)
1983-07-01 / 154. szám
A más dolgában Veszedelmes magasságba kapaszkodtak fel, s a nem éppen nekik való játszóhelyen ugrabugrálnak a gyerekek. Félő, hogy valamelyikük lepottyan s alaposan megsebesül. Egy arra járó megáll és odakiált: „Gyertek le onnan azonnal, mielőtt valaki lezuhan közületek!” A gyerekek talán hallgatnak a szóra, talán csak vállat rándítanak odafent, sőt, talán egyikük visszakiált: „Mi köze hozzánk a bácsinak?” Ha történetesen szülő is van a közelben, talán ő is segít elutasítani a beavatkozót. Ám az sem kizárt, hogy — meglepetve és meghatódva az idegen gesztusától — megköszöni a segítséget, amely jobb belátásra téríti a fickándozó gyerekeket. De egy bizonyos: napjainkban nem éppen hálás szerep a „más dolgába való beavatkozás”. Ha a meglehetősen bőséges példatárat nézzük, s abból a sokféle konkrét esetet, eléggé lesújtóak a tapasztalatok. Mert mi vár többnyire arra a járókelőre, aki utcai veszekedőket, netán verekedőket próbál csitítani? Vagy mit felelnek többnyire annak, aki szót emel, mert valakik a közterek fáinak, bokrainak gallyait tördelik? Mit válaszolnak annak, aki figyelmezteti a másikat, hogy ne hajítsa el könnyedén elégett cigarettáját, összegyűrt papírdarabját a járdára? Milyen szóözön várja azt az utast, aki egy megsértett, goromba szavakkal illetett utastársa védelmére kel? A nem illetékes beavatkozókat még az önbíráskodás vádja is megilletheti, de mindenesetre jóval több az esélyük arra, hogy kellemetlenségbe keverednek maguk is, mint arra, hogy megfogadják az intő szavukat. Sok — egyébként valóban segítőkész ember — kérdi magától (lesújtó tapasztalattal az emlékezete tarsolyában): „Csakugyan, mi a csudának avatkoztam én bele? Mit törődöm én a mások dolgával, ami az én fejemre gyűjti a bajt, a kellemetlen perceket?” A mások dolgába való beavatkozás tehát napjainkban nem kockázat nélkül való. A be nem avatkozás viszont szégyenletes és kései szemrehányással terhes lehet. Ha egy kisgyerek egészsége, egy idős ember becsületének megvédése, a környezetünk emberhez méltó külseje múlik azon, hogy szólunk vagy nem szólunk, amikor szólnunk, beavatkoznunk kellene — noha tudjuk: „nem érdemes”. A lakóbizottságok — gyakran önhibájukon kívüli — tehetetlenségéről különféle fórumokon már elég szó esett. A hatósági emberek nincsenek mindig közelben, amikor azonnali cselekvést, beavatkozást kívánna a rongálás, a kötekedés, a garázdálkodás. S ez ügyek nagy része nem is a hatóságokra tartozó. A közérdekünk, közhangulatunk, a tisztességes együttélésünk szabályait kellene betartani s betartatni mindenkivel. Ezért sajnálatos, hogy az illetékesség és illetéktelenség területére szorultak azok a kézenfekvően egyszerű ügyek, ki kinek a rendetlenkedő vagy veszélyben levő gyerekét figyelmeztetheti, kinek kötelessége a védteleneket ért sérelmek idején a védelem, kinek a hatáskörébe tartozik a park- és állatvédelem, az utcák tisztasága, a lárma csillapítása? Pedig az effajta magatartástól nagyon könnyen elválasztható és megkülönböztethető a csakugyan illetéktelen és okvetetlenkedő mások magánügyeibe való beavatkozás. örvendetes jelek mutatják — Hazafias Népfront és lakókörnyezeti kezdeményezések, környezetvédő és városszépítő egyesületek munkája —, hogy ha lassan is, ha zökkenőkkel is, ismét feléled a hajdanvolt jó szokás: lakásaink és családjaink határán túlra is kiterjed a figyelem , amely nem egymás ellenében, de egymásért való. Rab Nóra A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Kádár János és Losonczi Pál fogadta a török miniszterelnököt Folytatódtak a kétoldalú megbeszélések • Gyárlátogatás Saakosfehérvárott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délután a KB székházaiban fogadta Billend Ulusut, a Török Köztársaság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik együttműködése eredményesen fejlődik, és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ercument Yavuzalp, valamint Fóti Iván, hazánk törökországi és Osman Basman, Törökország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országházban hivatalában fogadta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Nagy János külügyi államtitkár, Ercament Yavuzalp külügyi államtitkár, Fóti Iván és Osman Basman. Csütörtökön kétoldalú megbeszélésekre került sor a Bülend Ulusu kíséretében levő személyiségek és magyar partnereik között. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Sabahattin özbek élelmezési, mező- és erdőgazdasági miniszterrel találkozott. A megbeszélés során áttekintették a növénytermesztésben, állattenyésztésben és az erdőgazdálkodásban adódó együttműködési lehetőségeket. Megállapították, hogy lehetőség kínálkozik közös fellépésre a harmadik piacon. A nap folyamán a török miniszter felkereste a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalatot, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Gabonatermesztési Kutató Intézetét és a gyúrói Egyetértés Termelőszövetkezetet. Bajnok Zsolt államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke Candemir Onhan török miniszterelnökségi tájékoztatási államtitkárral tárgyalt a (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és Billend Ulusu telefotó — mű Külföldi Képszolgálat Honecker-Cuellar megbeszélés Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke csütörtökön délelőtt fogadta Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. Megbeszélésükön jelen volt Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere is. Az őszinte és baráti légkörű találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a jelen legsürgősebb feladata a nukleáris katasztrófa megakadályozása és a béke biztosítása. A nemzetközi helyzet megjavulását jelentősen elősegítené, ha hatékony intézkedések születnének a fegyverzet korlátozására és a leszerelésre. Együttműködés a legfontosabb gazdasági és műszaki kérdések megoldásában Befejeződött a KGST V. B. ülése Június 28—30-a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó KGST-képviselői, miniszterelnök-helyettesek vettek részt: bolgár részről: Andrej Lukanov, csehszlovák részről Rudolf Rohlicek, kubai részről Joel Domenech, lengyel részről Zbigniew Made, magyar részről Marjai József, mongol részről Mjatavin Peldzse, az NDK részéről Gerhard Weiss, román részről Ioan Totu, szovjet részről Nyikolaj Talizin, vietnami részről pedig Tran Quynh. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodással összhangban a Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszki, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó képviselője Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság ülésén Gerhard Weiss, az NDK állandó KGST-képviselője elnökölt. A Végrehajtó Bizottság áttekintette, hogyan szélesedik a KGST-tagországok együttműködése a fűtő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, valamint a lakosság élelmiszerellátásának javításában. Határozatot hozott arról, hogy az együttműködésnek ezekről a területeiről készült írásos anyagokat a Kölcsönös Gaz(Folytatás a 2. oldalon) Óriás szállítószalagok továbbítják a feldolgozásra szánt anyagot, gombnyomásra működő, korszerű gépek formázzák téglává, s azok ugyancsak emberi kéz érintése nélkül kerülnek ki a présből. Röviden ezek a legfőbb jellemzői a Solymáron felépült és tegnap felavatott új téglagyárnak. De azt sem árt tudni róla, hogy a technológiai berendezéseket Csehszlovákiából szerezték be, s az építők és gépszerelők a tervezett határidő előtt végeztek munkájukkal úgy, hogy csaknem 10 millió forintot meg is takarítottak a beruházási költségből. A gyárban magas hő- és hangszigetelési követelményeknek megfelelő Uniform és Thermoton kézi falazóelemeket készítenek Danis Barna felvételei Szaljut—7 Felkészülés a tudományos munkára Az űrállomás készleteinek számbavételével, az űrhajójukon magukkal vitt műszerek, tudományos eszközök elhelyezésével töltötte munkanapját a Szaljut—7 űrállomáson Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov. Első napjaik a kutatásokra való felkészüléssel telnek el Egyik legsürgetőbb feladatuk, hogy a Földről magukkal vitt felszerelést áthordják az űrállomásba. A földi irányítás egyelőre igyekszik a lehetőségekhez képest minél kevesebb feladattal megterhelni Ljahovot és Alekszandrovot, hiszen a két űrhajós most esik át a súlytalansághoz való alkalmazkodás legnehezebb, kezdeti szakaszán. Ha ezen sikerrel túljutottak, akkor kinyitják a Szaljut—7 és a Kozmosz—1443 közötti, ma még zárva tartott ajtót, s a nagy méretű űrlaboratóriumban megkezdődik az igazi tudományos munka. A chilei diktatúra perekkel fenyegeti a munkásvezetőket A chilei katonai rezsim a diktatúra ellen fellépő erők egységének megosztására törekszik , miközben tárgyalásokba kezd egyes csoportokkal, továbbra is perekkel fenyegeti a munkásvezetőket. A chilei belügyminiszter, Enrique Montero tábornok megbeszélést folytatott a teherautó-tulajdonosok szövetségének elnökével, Adolfo Quinterosszal és a szervezet más vezetőivel. A belügyminisztérium ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy nem vonja vissza a Quinteros ellen a belbiztonsági törvény megsértése miatt emelt vádat.