Népszava, 1983. november (111. évfolyam, 258–282. sz.)

1983-11-09 / 264. szám

NÉPSZAVA 1983. NOVEMBER 9. SZERDA_____________________ A magyar tudomány műhelyeiből Magyar és szovjet tüdősebészek a rák ellen Hagyományos, hogy a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában neves szovjet és magyar tudósok kerekasztal­­beszélgetésen találkoznak. A legutóbbin a Népszava munkatársa is részt vett. Alekszander Szazonov a Moszkva környéki Sebészeti Klinika igazgatója és dr. Keszler Pál, c. egyetemi tanár, az orvostudományok doktora beszélt a korszerű tüdősebészet problémáiról. A kérdések először Szazonov professzornak szóltak. —­ön Szovjetunió- és Eu­­rópa-szerte ismert mellkas­sebész. Úgy tudjuk, külö­nösképpen a tüdősebészettel foglalkozik. Az utóbbi idő­ben a tüdőgyógyászatban egyre nagyobb arányban, egyre jelentősebb helyet foglalnak el a rákos, tehát daganatos megbetegedések. Ezek jelentős részét sebésze­ti úton oldják meg. Mi új van a tüdő daganatos meg­betegedésének sebészeti gyó­gyításában? Milyen új mód­szerek, milyen új műtéti eszközök? Valóban, a tüdőrák világ­szerte terjed, a jól ismert okok miatt, ezek közé tarto­zik többek között a dohány­zás is. Sajnos a rákos bete­gek általában későn fordul­nak orvoshoz, noha nekünk, orvosoknak vannak már eszközeink és módszereink a daganatos betegségek ko­rai kimutatására. Külön ri­zikócsoportot jelentenek azok a betegek, akik idült hörg­hurutban, tüdőtágulásban szenvednek és megtámadott tüdővel alakulnak át daga­natos beteggé. Ez nyilván­valóan nehezíti a helyzetet. Diagnosztikai módszereink kitűnőek. A bronchoszkópia, a citológia, azaz sejtvizsgá­lat a régebbiek közé tarto­zik. Újnak számít azonban a krisztalográfia, amelynek az a lényege, hogy a köpetből a vizsgálat során megálla­pítható, hogy gyulladásos, vagy daganatos betegségről van-e szó. A gyógyítás csak sebészeti módszerrel nem elég, a komplex eljárás a legjobb, amelybe beletarto­zik, vagy beletartozhat a su­gárkezelés, a kemoterápia, a hormonális kezelés és maga az operáció is. — Mi történik abban az esetben, amikor a rákos da­ganat a nagyéren helyezke­dik el? Ha a rákos daganat ránő az erekre, akkor a tü­dősebésznek vannak lehető­ségei a beavatkozásra? Nincsenek. Abban az eset­ben, ha az áttételek távo­­liak, a beteg nem operálha­tó. Ha csak egyes áttételek vannak kis számban, akkor azok eltávolíthatók. Ha ki­terjedt területről van szó, akkor nem. — Van-e lehetőség tüdő­­nagyerek pótlására transz­plantáció útján? Rák esetében nincsen, csak egyéb károsodásnál. A bete­gek nagy része azért nem fordul könnyen orvoshoz, mert sokan félnek a közis­merten kellemetlen diag­nosztikai módszerektől, pél­dául a bronchoszkópiától. — Van-e lehetőség ultra­hangos, vagy más technika alkalmazására a tüdőbeteg­ségek, különösen a rák korai felismerésére? Van. A vizsgálatok egy része nem speciálisan a tü­dő daganatos betegségeinek külön vizsgálata, ezek rönt­gendiagnosztikai eljárások, finom, modern változatok, amelyek a beteg számára veszélytelenek, ártalmatla­nok és főként fájdalommen­tesek. Amennyiben ezek a nem speciális vizsgálatok nem adnak egyértelmű ered­ményt, akkor következnek a speciális vizsgálatok. Ezek­től félnek többnyire a bete­gek, de ezeknek az eszköz­tárában is sok az újdonság. A hörgőtükrözést például hajlékony, vékony üvegszál­optikával végezzük, ami sokkal kevésbé kellemetlen a betegnek. A fájdalmas vizsgálatokat altatásban vé­gezzük. A mellkason keresz­tüli szövetmintavételt is, pél­dául amikor a szegycsont mellett metszünk, majd pe­dig egy bevilágító eszköz segítségével kapjuk meg az eredményt és kapjuk meg a szövetmintát. A speciális módszerek részint az új esz­közök, részint az altatás miatt a beteg számára fáj­dalommentesek és veszély­telenek. — önöknél igen fejlett a lézersebészet. Több kiváló lézersebész járt már Ma­gyarországon, akivel volt alkalmunk találkozni. A tü­dősebészetben mennyire használják fel a lézert? Alkalmazunk lézert, azon­ban nem a tüdőszövet vágá­sára, hanem gyógyításra. Méghozzá tüdő- és mellkas­­gennyesedések esetén alkal­mazzuk oly módon, hogy a már feltárt gennyedő üreget kezeljük vele, a tüdőben és a mellüregben. Az ilyen ke­zelés következtében a szö­vetek regenerációja is meg­gyorsul. Mindez az eljárás szórtlézerrel történik. — A szovjet és a magyar orvosok között széles körű együttműködés van. Milyen mérvű ez az együttműködés a mellkassebészet, illetve szorosabb értelmében véve az ön szakmája területén? A szovjet—magyar orvosi kapcsolatoknak eleven do­kumentuma maga Keszler professzor is, aki itt ül mel­lettünk, és aki Petrovszkij akadémikusnál tanult, mel­lette dolgozott egy ideig. Na­gyon sok területen van együttműködés, bár meg kell mondanom, hogy az én szűkebb területemen, tehát a tüdősebészet vonatkozásá­ban kevesebb. Vannak a szovjet és a magyar orvo­soknak azonban közös kuta­tási témáik, mondhatnám, a nemzetközi témák. Ilyen pél­dául az EKG-eredmények számítógépes értékelésének továbbfejlesztése, de a pul­­monológiában mostanában sajnos kevés. Az intézetem­ben dolgozó Perelmann pro­fesszor, aki a légcső rekonst­­ruktív, azaz helyreállító se­bészetével foglalkozik, igen jó kapcsolatokat tart fenn a magyar orvosokkal. Perel­mann professzor egyébként a Magyar Sebészeti Társaság tiszteletbeli tagja. ő is Pet­­rovszkij-tanítvány. Az EKG számítógépes értékelésében pedig köztudottan a magyar Antalóczi professzor végez igen jelentős munkát. — Keszler professzorhoz fordulva: ön szerint a szov­jet és a magyar tüdőgyógyá­szat, illetve a szűkebb érte­lemben vett tüdősebészet te­rén a különböző történelmi, egymástól eltérő történelmi hagyományok hatására van­nak módszertani, metodikai eltérések? Azt hiszem, erre a kérdés­re csak úgy lehet helyesen felelni, ha azt mondjuk, hogy a fejlett orvostudo­mánnyal rendelkező orszá­gok között — és ezek közé tartozik a Szovjetunión kí­vül még egy sereg nyugati ország, és legyen szabad sze­rénytelenül magunkat is ezek közé sorolni — nincs szá­mottevő különbség, mert a törekvések azonosak. Ha most a minket e pillanatban legjobban érdeklő tüdőrák sebészetére gondolunk, ak­kor ezeket a közös törekvé­seket úgy fogalmaznám meg: feladatunk a radikalitás el­vét — tehát azt, hogy lehe­tőség szerint a daganatos szövetet teljes egészében el­­távolítsuk —, összeegyeztet­ni egy másik elvvel, azzal, hogy minél kevesebb légző­felülettől fosszuk meg a be­teget. Meg lehet ezt oldani? Sok esetben meg lehet olda­ni, és itt vannak azok az újabb technikai eredmények, amelyeket a Szovjetunióban, nálunk és más országokban is egyaránt alkalmaznak. Például: korábban a jobb felső tüdőlebenyről kiindu­ló, főhörgőkre kiterjedő rá­kos daganatot csak úgy le­hetett eltávolítani, ha az egész jobb tüdőlebenyt ki­vettük. Ez igen nagy műtét, hatalmas csonkítás, hiszen a beteg légzőfelületének na­gyobbik felét távolítjuk el. Ma már megvan a módja annak, hogy ilyen esetekben a betegből csak azt a bizo­nyos felső lebenyt távolítsuk el, amelyből a daganat ki­indul. Ez csak egy példa ar­ra, hogy hörgőplasztikai módszerekkel — amelyeket kiterjedten alkalmazunk mind a két oldalon — a be­teg számára meg lehet ta­karítani nagyon sok ép tü­dőt, ép légzőfelszínt. A mű­téti radikalitás elvét is tisz­teletben tartjuk, ugyanakkor sokkal emberibb, sokkal jobb, a terhelésnek ellenál­­lóbb életkvalitást biztosítha­tunk betegeink számára. — Ha a magyar tüdősebé­szet technikai színvonalát szemügyre vesszük, vélemé­nye szerint eléri-e a kívána­tos színvonalat? Milyen te­rületek vannak, illetve mi­lyen eszköziség hiányzik, amire jó lenne szert tenni a sebészeti munka nagyobb hatékonysága érdekében? . Úgy vélem, hogy a magyar tüdősebészet eszköztára meg­felelő, lehetővé teszi a leg­bonyolultabb műtétek elvég­zését is. Újabban a mellkas­sebészeket egyre inkább ér­deklő légcsősebészet műve­lését is, amelyben mi is elég jelentős tapasztalatra tet­tünk szert, és az eszköztár ehhez is megfelelő. Olyan esetekben, amikor tüdő­transzplantáció jön szóba, akkor már természetesen ez az eszköztár nem elegendő, így az átültetési problema­tika meghaladja mai beszél­getésünk kereteit. A szerv­­átültetés bizonyos kis számú specializált intézet privilé­giuma a nálunk gazdagabb országokban is. Miután itt a korábbi beszélgetés során szóba jött a lézertechnika alkalmazása, arra gondol­hatunk, hogy bizonyos hör­gődaganatok kezelésében a lézer sikerrel felhasználható. Nálunk tudomásom szerint a gégesebészetben való al­kalmazása már elkezdődött, ezzel kezdeti eredmények már mutatkoznak. Remélhe­tő az is, hogy talán a nem túl távoli jövőben meglesz­nek azok a technikai eszkö­zök, amelyeknek a segítsé­gével a bronchológusok bronchoszkópon keresztül bizonyos hörgődaganat-típu­­sokat el tudnak majd ron­csolni. A közelmúltban vég­rehajtottak hazánkban is egy sikeres kísérletet.­­ Az orvosi vizsgálatok szerint igen gyakoriak a tü­dő perifériáján levő kisebb daganatok. Ezek fölfedezése esetén vajon szükséges eltá­volítani az egész tüdőle­benyt? Itt a válasz egyértelmű: nem szükséges. Ilyen esetek­ben nem áldozzuk fel az egész tüdőlebenyt, hanem ki­metsszük a daganatot ép környezetben, felhasználva a szovjet tüdővarró gépeket. A szovjet tüdővarró gépek az évek során beváltották a hozzá fűzött reményeket, a műtéteket nagyon nagy mértékben megkönnyítették, időben lerövidítették. Ma már ezeket az eredeti szov­jet licenc és a szovjet elgon­dolás alapján az egész vilá­gon alkalmazzák. Alekszander Szazonov pro­fesszor a beszélgetés végén örömét nyilvánította ki afö­lött, hogy a gyógyítással kapcsolatos szovjet nézetek teljesen egyeznek a magyar orvosokéval és mindkét or­szág orvosainak célja csu­pán egy: a gyógyítás haté­konyságának a maximális növelése. Kardos István A kerekasztalnál balról jobbra Keszler Pál professzor, Kardos Ist­ván és Alexander Szazonov professzor. Valkó Tibor felvétele Komplex meteorológia Kevés olyan téma van, amellyel annyit foglalkoz­nánk, amelyről annyit be­szélnénk, mint az időjárásról. Figyeljük a hét vége előre­jelzését, s ha netalán várat­lanul esősre forduló idő za­varná meg programunkat, máris szidjuk a prognózis­készítőket, nem is gondolva arra,­­hogy az időjárás előre­jelzése igen bonyolult. A me­teorológia a legkorszerűbb eszközöket sorolja fegyver­tárába, de bizony ennek el­lenére is adódnak meglepe­tések. Most mégis úgy tűnik, hogy egy új amerikai időjá­rás-előrejelző program rész­ben kiküszöböli az eddigi bi­zonytalanságokat. Ennek kü­lönösen azokon a területe­ken veszik igen nagy hasz­nát, ahol a vad viharok, hir­telen tornádók olykor ember­életeket is követelnek. A program tervezői min­denekelőtt a jelenlegi meteo­rológiai eszközök hiányossá­gát próbálták felderíteni. Ha­mar rájöttek arra, hogy hiá­ba is látják el a legkorsze­rűbb műszerekkel a földfel­színi megfigyelőállomásokat, ha olyan nagy távolságra he­lyezkednek el egymástól, hogy a közöttük kialakuló vi­harokat nem is észlelik. S hiába dolgoznak hihetetlen pontossággal az időjárást fi­gyelő műholdak, ha csupán minden félórában küldenek felvételeket a Földre. A szak­emberek mindezt figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a cél érdekében egyesíteni kell az összes figyelő-előrejelző eszköz „legmagasabb szintű” tudását. A különös terv megvalósí­tásához először önműködő, időjárásjelző állomások há­lózatával fonták be a vizs­gálandó területet. Ezeken­­az állomásokon mikroszámító­gépek dolgoznak, amelyek te­lefonvonalakon, vagy műhol­dak igénybevételével folya­matosan küldik mérési ada­taikat a rendszer központjá­ba. A Földet pásztázó idő­járás-műholdak képeit is gyors egymásutánban továb­bítják a központba, s ugyan­ide érkeznek be a legújabb típusú radarok képei, s a lég­kör magasabb rétegeibe emelkedő ballonok mérési eredményei is. A központban nagy telje­sítményű számítógép dolgo­zik, amely digitális kódokká (egyesekké és nullákká) ala­kított adatokkal, képekkel, bonyolult számításokat vé­gez, majd minden eddiginél pontosabb s élethűbb időjá­rás-állapotjelző (illetve elő­rejelző) képeket varázsol a központ katódsugárcsöves képernyőire. A helyénvalóan programozott komputer egyébként meghökkentő dol­gokra is képes: gombnyomás­ra egymásra másolja egy-egy terület valóságos, s műhold által készített hősugaras (­infravörös) képét, különféle színekkel láthatja el a kü­lönböző időjárási jellegzetes­ségeket, sőt, újabban már ar­ra is lehetőség van, hogy tér­hatású (háromdimenziós) ké­pet adjon egy-egy adott terü­let éppen csak kialakuló fel­hőzetéről, viharairól. Horváth Annamária Energiatakarékos kerékpár Az, hogy a képen látható új kerékpár-meghajtórendszer hogyan működik, egyelőre ti­­tán, mivel a feltaláló angol cég szabadalmaztatta. Csak annyit árultak el, hogy 16 egymásba kapcsolódó fogas­kerékből tevődik össze, ame­lyek nagyot kicsi pedálnyo­másra már működni kezde­nek, s így a kerékpározás ke­vesebb emberi energiát igé­nyel. A kerékpárok forradal­maként hirdetik az új rend­szert, bár gyártásuk még nem kezdődött el, mert vita van a gyár vezetőségében ar­ról, hogy az új meghajtómű­vet kerékpárral együtt, vagy kerékpár nélkül gyártsák? Sz. L. 9 Óriás hurokkötél Nagy tengeri kikötőkben használják ezeket a hatalmas acélhurkokat. Előállításuk nem egyszerű, készítésének technológiáját egy skót gyár dolgozta­­ki. Ezt a rendszert egy NSZK-­beli cég vette meg, s most a Maklok-tech­­nológiával félszázat készít Brazíliának. A hurok átmé­rője 4 méter, a kábelfonat vastagsága 25 cm, 2680 tonna terhelést bír el. A hurok el­készítése azért bonyolult, mert az összeillesztett szabad kábelvégeket belefonják a másik kábel testébe. Erre a célra külön gépet állítottak elő. Ezt követően egy acél­csövet préselnek a fonás kö­ré, majd egy műanyag bur­kot húznak rá. A FŐVÁROS!PATYOLAT AKCIÓ SZENZÁCIÓ! 1001 NYEREMÉNY! Színes tévé, IBUSZ-társasutazás, rádió-magnó, varrógép, ajándékutalvány sorsolása. ÖN IS NYERHET, ha október 15-e és december 15-e között ágynemű és asztalnemű EXPRESSZ PIPEREMOLASI vagy EXPRESSZ VEGYTISZTÍTÁSI szolgáltatásunkat igénybe veszi. GYŰJTSÖN­ ÖSSZE HÁROM VÁLLALÁSI JEGYET, tegye egy borítékba, ír­ja fel a nevét és a címét, majd 1964. január 15-ig küldje el a következő címre: Budapest, pf. 56. 1400. A borítékra írja rá: „PATYOLAT AKCIÓ -SZENZÁCIÓI Január 26-án, a nyilvános sorsoláson meiden boríték részt vesz, amelyben három érvényes vállalási jegy van.

Next