Népszava, 1986. augusztus (114. évfolyam, 180–204. sz.)
1986-08-01 / 180. szám
NÉPSZAVA 1986. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Kölcsönös engedmények szükségesek a stockholmi konferencia sikeréhez Moszkvai sajtóértekezlet a tanácskozás első szakaszáról Emberi jogi bizottság alakul a Szovjetunióban Tamássy Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti. A szocialista országok július 18-án előterjesztett javaslata óta előrelépés tapasztalható a stockholmi értekezleten, javult a légkör, lehetőség nyílott az értekezlet sikeres befejezésére — jelentette ki Oleg Grinyevszkij, aki a szovjet küldöttség vezetője az európai biztonsággal és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó értekezleten. A szovjet diplomata a helsinki záróokmány aláírásának 11. évfordulója alkalmából tartott moszkvai sajtókonferencián adott értékelést az európai folyamat szerves részét képező konferenciáról. Hangoztatta, hogy az utóbbi hetekben kemény viták voltak a svéd fővárosban, heves politikai küzdelmet kellett folytatni a még megoldatlan kérdések napirendre tűzéséért. Külön kiemelte, hogy sikerült haladást elérni a légierők hadgyakorlatairól való értesítés kérdésében, olyan módon, hogy az érintett államok a szárazföldi hadmozdulatok kapcsán információkat szolgáltatnak a légierők tevékenységéről is, valamint a partraszállási és légideszant-gyakorlatokról is. Ez a megállapodás jelenleg a légierők tevékenységének 90 százalékát érinti. A kompromisszum jelentőségét méltatva utalt arra, hogy ez a jövőben a flottagyakorlatokkal kapcsolatban is megvalósítható lenne. Kitért arra, hogy a szocialista országok javaslata értelmében már a 18 ezer főnél nagyobb létszámú hadmozgásokról is értesítést kellene küldeni, a NATO azonban erre nem adott konkrét választ. A szovjet diplomata hangoztatta, hogy a bizalomerősítő intézkedések betartásának szigorú és következetes ellenőrzése megoldható, s ennek kapcsán utalt a budapesti felhívásban megfogalmazott gondolatokra, amelyekben egyebek között javasolják a helyszíni ellenőrzés megszervezését is. Grinyevszkij végezetül szólt arról, hogy az érintett államok felelősségteljes politikájára van szükség, kölcsönös engedményekre, hogy sikeresen, jelentős megállapodások megkötésével záruljon az értekezlet első szakasza. A szovjet diplomata szerint a stockholmi siker elősegítené a novemberben, Bécsben kezdődő európai találkozó eredményes megrendezését és jó alapot teremtene a stockholmi fórum második szakaszának munkájához. Viktor Tatarnyikov vezérőrnagy, a szovjet fegyveres erők vezérkarának képviselője kijelentette, hogy a stockholmi értekezleten további bizalomerősítő intézkedések vannak előkészületben. Nemcsak a szárazföldi hadgyakorlatokat kell bejelenteni, mint eddig, hanem a kétéltű és a légideszant egységek, valamint a légierőnek a szárazföldi egységekkel együtt végzett gyakorlatát is jelezni kell. Tárgyalások folynak arról is, hogy változások lesznek a bejelentési kötelezettségeket illetően. Most akkor kötelező az előrejelzés, ha a hadgyakorlatot 25 ezer, vagy annnál több fő részvételével tartják. A szocialista országok azt javasolják, hogy már 18 ezer fő esetében kötelező legyen a bejelentés. Jevgenyij Szilin, a szovjet európai biztonsági és együttműködési bizottság alelnöke ismertette a társadalmi szervezet tevékenységét. Utalt arra, hogy jó nemzetközi kapcsolatokat alakítottak ki a hasonló külföldi szervezetekkel, egyebek között a szabadságjogok kérdésében. Ennek kapcsán bejelentette, hogy a szovjet bizottságon belül emberi jogi bizottság alakul, amelynek célja a már meglévő állampolgári jogok kibontakoztatásának, kiteljesedésének elősegítése. Feladata lesz a Szovjetunióról e vonatkozásban terjesztett nyugati torzítások helyreigazítása is. A Gorbacsov—Reagan levélváltás nyomán Megnyílhat az út a kompromisszumhoz NATO-szakértők a szovjet—amerikai csúcs esélyeiről Fábián Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: A Gorbacsov—Reagan levélváltás azzal biztat, hogy kimozdulnak a holtpontról az atomfegyverekről folyó genfi tárgyalások — jelentette ki a NATO brüsszeli központjában Lord Carrington NATO- főtitkár szóvivője. NATO-ö körökben úgy értékelik: a szövetségeseket megelégedéssel tölti el a Reagan-válasz előtt velük folytatott konzultáció, valamint az, hogy az európai szövetségesek határozott kérésére a válasz kitér a hagyományos fegyverzet csökkentésére is. Úgy ítélik meg, hogy az űrfegyverkezés (SDI) kérdésében mindkét részről mutatkozni látszó hajlékonyság közelebb visz a megállapodás lehetőségéhez. A szovjet fél a laboratóriumi kutatást már nem tekinti a megállapodás akadályának, de javasolja, hogy a rakétaelhárító rendszerről (AEIM) kötött megállapodást 15—20 évig tiszteletben tartva ne telepítsék az űrfegyvereket. Az amerikai fél pedig — feladva eddigi merev álláspontját, amely szerint az SDI-program nem képezheti alku tárgyát — 5—7 évre hajlandó is elállni az űrfegyverek telepítésétől az ABM- megállapodás szellemében. „A két szuperhatalomnak a kényes SDI-témakörben újabban tanúsított hajlékonysága és kölcsönös közeledése a NATO-szakértők szerint azzalbiztat, hogy a soron következő amerikai— szovjet csúcstalálkozón megnyílhat az út a kompromiszszumhoz mind a hadászati, mind a középhatótávú atomfegyverek csökkentését illetően" — írja az általában jól értesült Nouvelle Atlantique kiadvány, amely szerint a NATO-s központban nagy figyelem előzi meg az SZKP Politikai Bizottságának e hét végi szokásos ülését, amelyen állásfoglalást várnak a Reagan-válaszra. Az SZKP KB főtitkára befejezte távol-keleti látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön befejezte a szovjet Távol-Keleten tett látogatását és elindult vissza Moszkvába. Ezt megelőzően a habarovszki határterület pártszervezetének vezetői előtt nagyobb beszédet mondott. A főtitkár múlt pénteken indult útnak, s egyhetes körútján megfordult Vlagyivosztokban, Nahodkában, az Amur menti Komszomolszkban, s végül Habarovszkban. Vlagyivosztokban részt vett a szovjet hadiflotta napja alkalmából rendezett ünnepségeken, majd mikor átadta a városnak a második Leninrendet, igen fontos bel- és külpolitikai mondandókban bővelkedő beszédet mondott. Látogatása folytatása volt azoknak a belföldi látogatásoknak, amelyeket tavaly március, főtitkárrá választása óta folytat. A meglátogatott körzetek lakosaival folytatót közvetlen beszélgetései egyikén elmondta, hogy legközelebb majd Jakutföldre, Magadánba és Csukcsföldre is ellátogat. Mihail Gorbacsov csütörtökön visszaérkezett a szovjet fővárosba. (MTI) Brákianlesés Maunában Mónnéban Több siás cikk tüntetett az Égésült Államok nagykövetsége előtt* tltakozva Washington fegyverkezési politikája ellen. TILKFOTO — MTI Külföldi Kélyzerkesztésé* A Ganz-MÁVAG terve Növelni az exportot és a jövedelmezőséget A súlyos válság évei után — az Állami Tervbizottság javaslata alapján — elkészült a Ganz-MÁVAG stratégiai terve, amely hosszabb távra megalapozhatja a patinás nagyvállalat kiegyensúlyozott gazdálkodását. Sokak előtt ismeretes, hogy a Ganz-MÁVAG fölött egészen a hetvenes évek végéig szinte megállt az idő. A régi, elavult gépek és épületek felújítása elmaradt, s újabb fejlesztésekre sem futotta. Akkor aztán állami döntés alapján megkezdődött a koncentrált rekonstrukció, amelyre eredetileg 11—12 milliárd forintot szántak — állami költségvetésből. A központi juttatás azonban hamarosan állami kölcsönné, illetve bankhitellé változott. A beruházások hirtelen megnövekedett terheit már nem tudta viselni a vállalat — a termelés és az értékesítés lassabban növekedett —, s így a rekonstrukció is félbeszakadt, mert a Magyar Nemzeti Bank 1982-ben felfüggesztette a hitel további folyósítását. A több milliárd forintos adósság — a megnövekedett kamatokkal súlyosbítva — lehetetlen helyzetbe hozta a nagyvállalatot. A kibontakozást nehezítette az is, hogy a valaha 20 ezer fős Ganz- MÁVAG létszáma tavalyra 11 ezer alá csökkent, s a vállalat nem volt képes megfelelően kihasználni nagy értékű termelőberendezéseit. A Ganz-MÁVAG magas szintű, a világ számos országában elismert műszaki kultúrája, valamint az exportban a legsúlyosabb válság idején is figyelemre méltó Sikerei azonban indokolttá tették annak a vizsgálatát, hogyan lehetne állami eszközök segítségével is helyreállítani a vállalat működőképességét, miként lehetne tevékenysége ismét jövedelmező. Ennek érdekében tavaly felfüggesztették a Ganz- MÁVAG adósságainak viszszafizetését, egy esztendei lélegzetvételnyi időhöz jutott a nagyvállalat. Ez alatt kellett kidolgozni azt a stratégiai tervet, amely a vállalat tartós egyensúlyának megteremtéséhez vezethet. Mint azt az Állami Tervbizottság nemrég megállapította, a vállalat már eddig is számos intézkedést tett helyzetének megszilárdítására. A szerkezetátalakítás, a műszaki fejlesztés meggyorsítása megkezdődött, s a Ganz- MÁVAG stratégiai terve megoldást tartalmaz az eszközállomány és a létszám közötti összhang helyreállítására is. A stratégiai terv súlyponti célja a jövedelmezőség, és a konvertibilis export erőteljes növelése. Az eddiginél nagyobb mértékben számolnak a belföldi piac igényeinek kielégítésével is: elsősorban a vasút és a metró rendeléseivel számolhat a nagyvállalat. A jelenlegi tervidőszakban igen nagy mértékben növelheti a Ganz- MÁVAG — az államközi megállapodásokkal összhangban — a szocialista exportját, amely eddig is meghatározó volt a vállalat számára. Például szovjet megrendelésre 100 négy részes motorvonatot gyártanak az évtized második felében, és több mint 100 millió rubel értékben szállítanak atomerőművi berendezéseket. A nem rubelelszámolású exportban ebben a tervidőszakban mintegy 36—38 százalékos növekedés látszik elérhetőnek. Az eddig is sikeres vasúti járművek mellett a vállalat vízgépekkel, acélszerkezetekkel és felvonókkal is bővíti exportárualapját. Megkezdték a piacok bővítését is, például a Csendes-óceán térségére is kiterjesztik. Ez a törekvésük már viszonylag rövid idő után számottevő sikereket ígér. A vállalat további fejlődéséhez, természetesen szükség van pénzügyi helyzetének tartós rendezésére is. Állami kedvezményekről van szó — az adósság egy részének eltörléséről, illetve állami alapjuttatássá alakításáról —, de a működőképesség és a jövedelmezőség helyreállítása az állami segítség mellett is elsősorban a vállalat feladata. A már elkészült stratégiai terv — úgy tűnik —, tartalmazza azokat a legfontosabb megoldásokat és intézkedéseket, amelyek révén a patinás nagyvállalat végre egyenesbe juthat. A műszaki gárda megerősítése, a fővárosban kihasználhatatlan berendezések vidékre telepítése, a nagyvállalat szervezetének korszerűsítése, az innovációs folyamat meggyorsítása, a szelektív fejlesztés, a nemzetközi együttműködés bővítése és a külföldi tőke bevonása a fejlesztésbe együttesen lehetővé teheti, hogy a Ganz-MÁVAG a válság évei után ismét nemzetközi hírnevéhez méltóan gazdálkodó vállalat legyen. Franek Tibor Új szabályok a parlamenti munkához — Az ügyrendet a hivatalos lapban közzé kell tenni — ezzel a zárórendelkezéssel fogadta el legutóbbi ülésén az Országgyűlés működésének módosított ügyrendi szabályait; azóta a paragrafusok napvilágot láttak a Magyar Közlönyben. Új pontként került a szabályok közé a képviselők eskütétele. Az eskü szövegének aláírásával minden képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekeinek képviseletére, az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titkok megőrzésére tesz fogadalmat. Több kérdéskörben az elfogadott ügyrend az egyébként már korábban kialakult parlamenti gyakorlatot emelte szabálylyá, így például rendelkezik a kormány megválasztásáról, az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről, s arról, hogy egyes beszámolók vitája nyomán az Országgyűlés értékelést tartalmazó, illetőleg feladatot megállapító határozatot, állásfoglalást fogadhat el. Ugyancsak a már kialakult gyakorlatot szentesíti legfőbb népképviseleti szervünk belső törvényének az az új rendelkezése, amely előírja, hogy a parlamenti állandó bizottságok javaslataival az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, és vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Bevezette az ügyrend — a megalapozott véleményalkotás elősegítése érdekében — egy-egy jelentősebb döntés meghozatala során a kétlépcsős tárgyalás lehetőségét, így például célszerű két fordulóban megtárgyalni a kiemelten fontos gazdasági terveket és koncepciókat. Az első fordulóban az általános vitát folytatja le az Országgyűlés — a koncepció irányelveit, tervezetét véleményezi —, a másodikban pedig már a vita alapján véglegesített tervről, illetőleg koncepcióról dönt. Az újjáformált ügyrend az interpelláció rangját növeli azzal, hogy különbséget tesz a képviselők interpellációként benyújtható, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései között. Interpellációval akkor éljen a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásoknak, vagy törvényes ugyan, de hatása nem kielégítő, esetleg hatástalan. Ilyenkor az Országgyűlés dönt arról, hogy elfogadja-e a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetőjének a válaszát, hiszen az általa hozott törvények, határozatok megvalósítását is ellenőrzi e módon. A kérdés feltevésének lehetősége viszont azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges információkat. Az eddig mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellettaz új házszabály két esetre bevezette a titkos, szavazólapos választást: az Országgyűlés tisztségviselőire, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére történő szavazásnál. Ez utóbbi esetben a választási törvény előírásaihoz való igazodás is indokolta az új rendelkezést. (MTI) A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA intézkedés a magasépítés helyzetének javítására) A magasépítő- iparban — főként a lakásépítő vállalatoknál — számottevő veszteségforrások halmozódtak fel a változó építési igényekhez alkalmazkodás lassúsága, az árrendszer kötöttségei, valamint a munka szervezettségének és hatékonyságának gyengeségei miatt. Ezek a problémák már a vállalatok további működését, gazdálkodását akadályozzák, s ennél fogva veszélyeztetik a tervidőszakban kitűzött építési feladatok teljesítését. Ezért az Állami Tervbizottság a közelmúltban áttekintette az építőipar helyzetét, s a középtávú építési feladatok műszaki-gazdasági feltételeinek komplex vizsgálata alapján intézkedéseket hozott a magasépítő-ipar működő- és jövedelemtermelő képességének javítására. Az ATB határozatát csütörtöki ülésén megerősítette a Minisztertanács. Az intézkedések alapvető célja, hogy az alacsony hatékonyságú magasépítő-ipari vállalatok jövedelemtermelése már 1986 és 1988 között számottevően javuljon, váljék lehetővé az építési igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó termelési struktúra és eszközállomány kialakítása, fejlesztése. A háromlépcsős intézkedéssorozatból az első szakaszban oldják meg a legsürgősebb gondokat: a tavaly veszteségessé vált négy nagyvállalat, pénzügyi helyzetének rendezését. A központi intézkedések sorának második szakaszában — ez év szeptemberéig — az alágazat termelésének csaknem a felét adó, mintegy harminc alacsony hatékonyságú magasépítő-ipari vállalatnak kell legalább kétéves racionalizálási programot kidolgoznia működése és jövedelmezősége javítására. A programok elkészítését irányelvek kiadásával segíti a minisztérium. A központi intézkedések harmadik szakaszában, az 1988-tól érvénybe lépő szabályozás előkészítésének keretében újólag áttekintik az egész építőipar cél- és eszközrendszerét.