Népszava, 1986. december (114. évfolyam, 282–307. sz.)
1986-12-15 / 294. szám
NÉPSZAVAI 1986. DECEMBER 15., HÉTFŐ Úttörővezetők országos konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) és a gyerekek tényleges rászorultságához. Az úttörőmozgalom nevelő- és érdekvédelmi tevékenységét a gyerekek társadalmi helyzetének sokoldalú vizsgálata, igényeik és törekvéseik figyelemmel kísérése, életkori jellemzőik feltárása alapozza meg. A mozgalomnak ezért egészében — programjában, eszközeiben, szervezetében és hangulatában egyaránt — érvényesítenie kell a gyerekek érdekeit. Ezeket az érdekeket a mainál pontosabban kell feltárni, olyan képviseleti rendszert teremteni, amelyben a gyerekek érdekei közvetlenül és a felnőtt testületek által közvetve is megfogalmazódnak és nyilvánosságot kapnak. Az iskoláról, az oktatásról szólva az úttörőszövetség főtitkára kiemelte, hogy nemcsak a hagyományos értelemben vett tanulás a fontos, hanem amellett minden olyantevékenység, amellyel a gyerekek a társadalomnak is kívánatos magatartásformákat sajátítják el. Az úttörőszövetség a konferencia elé terjesztett tervei szerint többet fog tenni azért, hogy az ezredfordulóra a mainál egészségesebb életvitelű, fizikailag, szellemileg és erkölcsileg edzettebb gyermekkorosztály nőjön fel. Továbbfejlesztik a táborozást, a turizmust. Az országos tanács javasolja, hogy az úttörőcsapatok, úttörőközösségek életének meghatározó irányító és tevékenységi színtere az önkormányzat legyen. A főtitkár szóbeli kiegészítése után Friss Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára tett szóbeli kiegészítést az úttörőszövetség új alapszabályára és új működési szabályzatra vonatkozó javaslathoz. Hangsúlyozta, hogy a szervezeti és működési elvek javasolt megfogalmazása a mozgalom több évtizedes tapasztalatait tükrözi. Az alapdokumentumok tervezete országos viták során, sok úttörő, úttörővezető véleménye alapján formálódott. A megújított 12 és a 6 pont tartalmilag — lényegében — megfelel a korábbinak, de a javaslat szerint új stílusban, mozgósítóbb, cselekvésre ösztönzőbb nyelven fogalmazódik meg. A tanár is tisztelje a gyerekben az embert Ezt követően Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. " A legutóbbi évek pedagógiai, társadalomtudományi kutatásai, valamint munkánk önkritikus elemzése során felismertük, nem elegendő a gyerekekért dolgoznunk, hanem velük együtt kell dolgoznunk! Beláttuk, jobb, ha a gyerekekre bízzuk, döntsék el ők maguk: számháborúzni akarnak-e, vagy számítógépes feladatokat megoldani, jobb, ha hagyjuk, formálják ők a közösségi életüket úgy, ahogy számukra a legkellemesebb — hangsúlyozta. Arra a kérdésre, miként segítheti a legkisebbek szervezetét elkötelezett, korszerű és önállóan tevékenykedő közösségek kialakításában az iskola, a család, a felnőtt-társadalom, Csehák Judit a többi között kiemelte az oktatási törvény korszakos jelentőségét. Hiszen ez a törvény a legapróbbaknak is demokratikus jogokat ad, az általános iskolások játszva tanulhatják meg a „kormányzást”, a politizálást, a gazdálkodást, hogyan kell vitatkozni, érvelni, az igazuk mellett kiállni, jogaikat érvényesíteni. De hogy ez így is legyen, nagy feladat hárul éppen az úttörővezetőkre. Nemcsak az a tennivalójuk, hogy a gyerekekkel — és nem csak az úttörőkkel, hanem minden iskolással — megismertessék jogaikat, segítsenek a diákönkormányzat kialakításában, sőt még abban is, hogy a tanár is megtanulja tisztelni a gyermekben az embert, az önálló személyiséget. Az úttörővezető védje, képviselje az úttörőcsapat, a tanulók érdekeit , ha úgy adódik, a tanári karral, vagy egyes tanárokkal szemben is. Méressenek meg az iskolaigazgatók azáltal is, hogy milyen akapcsolatuk az úttörőcsapattal, a diákokkal. A demokratikus fejlődés megkívánja a tanulást Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hozzászólásának elején átadta a Központi Bizottság üdvözletét és Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának jókívánságait a tanácskozás résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli az úttörőszövetség tevékenységét, kiemelkedően fontos feladatnak tartja a gyermekek nevelésének ügyét. A nem túl távoli jövőben, alig 10—15 év múlva a mai úttörők szakmunkások lesznek, pedagógusok, közgazdászok, mérnökök és orvosok. Ők alkotják majd azt a fiatal, remélhetőleg dinamikusan dolgozó derékhadat, amely előbbre viszi apáik ügyét. A Központi Bizottság nemcsak egyetért az úttörőszövetség országos tanácsa előterjesztésében foglalt szándékokkal és a tervek fő vonalával — mondotta Óvári Miklós —, hanem támogatja is az úttörőmozgalom rendkívül fontos munkáját. — A magyar úttörőmozgalom a társadalmi fejlődés haladó áramlatához tartozik. Ahhoz az áramlathoz, amely célul tűzte ki, hogy megszabadítsa az egész emberiséget mindenfajta elnyomástól és minden kizsákmányolástól. A fejlett szocialista társadalom megteremtése legalább olyan bonyolult és nehéz feladat, mint a hatalom kivívása vagy megvédése. Ebben vannak nagyon nagy, fiatalok mozgósítására alkalmas, forradalmi jelentőségű feladatok. Nem az úttörőknek kell ezeket megoldaniuk, de fel kell őket arra készíteni, hogy később megfelelhessenek az elvárásoknak. Ez a társadalom tíz év múlva is, húsz év múlva is szocialista társadalom lesz, olyan társadalom, amelyben a legfőbb értékmérő a munka. A munkához tudás kell, önálló gondolkodás és kezdeményezőkészség — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára —, s az úttörőmozgalomnak is ilyen igényeknek megfelelően kell felkészítenie a gyerekeket. A feladatok között az első helyre a tanulást kell tenni. Erre a demokrácia fejlődése szempontjából is szükség van, hiszen nincsen demokratikus fejlődés ismeretek nélkül. Az úttörőszövetség országos tanácsa beszámolójának az érdekvédelemről szóló gondolataira utalva Óvári Miklós rámutatott: a gyermek legfontosabb érdeke a megfelelő felkészülés az életre, mert aszerint fog élni, ahogy ebben a korban tanul. A gyerekeknek szükségük van eszmékre, értelmes, elérhető célokra, közösségre, és szükségük van arra is, hogy kipróbálhassák erejüket, fizikai és szellemi képességeiket. Az úttörőmozgalom nem helyettesítheti a családot és nem helyettesítheti az iskolát, a felelősség a gyereknevelésben közös. A konferencián elhangzottak alapján és a beszámolók ismeretében Óvári Miklós helyeselte, hogy a mozgalom erősíteni akarja a kapcsolatait a családokkal, s hogy az úttörőmozgalom továbbra is igényli a pedagógusok segítségét. Hangsúlyozta ugyanakkor a pedagógusok személyes példamutatásának, sőt személyes varázsának szerepét. Az MSZMP KB titkára felszólalása végén a Központi Bizottság nevében megköszönte az úttörővezetők és az úttörőcsapatokat segítő felnőttek önzetlen társadalmi munkáját. Az úttörőmozgalom alapdokumentumaival, a kisdobosok hat és az úttörők 12 pontjával, valamint az új működési szabályzattal kapcsolatban az első munkanap plenáris ülésén, és az azt követően 12 munkacsoportban folytatódó tanácskozáson 600-nál több hozzászólás hangzott el. Vasárnap plenáris üléssel folytatódott a konferencia, amelyen 14-en kértek szót. A többségük az úttörőmozgalom társadalmi kapcsolatainak megerősítésével és a pedagógusok fontos szerepével foglalkozott. Az ezt követően sorra került szavazáson a konferencia az úttörőszövetség országos tanácsának beszámolóját, a kiegészítésekkel együtt, egyhangúlag, a szövetség alapszabályát pedig szavazattöbbséggel emelte a kisdódasok és az úttörők törvényévé. Ugyancsak szavazattöbbséggel fogadták el a küldöttek az új működési szabályzatot Egységes jogok és kötelességek Az új működési szabályzat az úttörőszövetség 14 éven felüli f ifi- és felnőtt úttörővezető tagjainak szól. Első pontjaiban megállapítja, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége politikai jellegű, társadalmi gyermekszervezet, mely része a világ haladó gyermekmozgalmának, a gyerekszervezet működésének középpontjában a gyerekek érdekei állnak, tevékenységét a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával összhangban, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel együttműködve fejti ki, részt vesz a gyerekek nevelésében, és együttműködik a világ demokratikus gyermekszervezeteivel. A működési szabályzat az életkori sajátosságok figyelembevételével egységes kötelességeket és jogokat fogalmaz meg a szövetség minden, gyerek, ifi és felnőtt tagja számára. Az új szervezeti szabályzat rugalmasabb, több lehetőséget biztosít a helyi úttörőközösségeknek. Nagy mértékben épít az úttörőmozgalom mindennapi működésében, a gyerekek önálló kezdeményezésére és tevékenységére. Az úttörővezetői konferencia döntése szerint a szabályzat kimondja, hogy a Magyar Úttörő Szövetség valamennyi tagjának tagdíjat kell fizetnie: a kisdobosoknak évi 10 forint, az úttörőknek évi 20 forint, a felnőttek, ifik és úttörővezetők tagdíjának mértékét évente helyi úttörővezetői értekezleten döntik el, de 50 forintnál kevesebb nem lehet. Az országos tanács beszámolóját az úttörővezetői tanácskozás kiegészítette azzal a javaslattal, hogy a közeljövőben meg kell vizsgálni a gyerekkorosztály helyzetét és a tapasztalatokat, hogyan érvényesülnek a gyermek jogai. Csatlakozva az iskola megújulási törekvéseihez az úttörőszövetség bővíti és erősíti a tanulást, a korszerű műveltség megszerzését segítő munkaformákat. Erőfeszítéseket tesz továbbá a családokkal való együttműködés tartalmának gazdagításáért is. Az úttörővezetői konferencia megválasztotta a 111 tagú országos tanácsot és a 15 tagú országos elnökséget. Az úttörőszövetség főtitkára ismét Varga László lett; a titkárai: Friss Péter, Mrázik Mária és Tóth József. A konferencia Varga László zárszavával ért véget. A záró plenáris ülésen kitüntetéseket és jutalmakat adományoztak az úttörőmozgalomban jelentős munkát kifejtett úttörővezetőknek. Heten a Magyar Úttörők Szövetsége legmagasabb kitüntetését, a Gyermekekért Érdeméremét kapták meg. (MTI) A SZOT-prom témáikét Versenyre hív a Bánki család A nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulójának tiszteletére a Taurus Gumiipari Vállalat Műszaki Gumigyárának Bánki Donát szocialista brigádja, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének kollektívája és a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói felhívással fordultak az ország munkahelyi kollektíváihoz, szocialista brigádjaihoz, hogy hatékonyabb munkával járuljanak hozzá a nagy jelentőségű jubileum jövő évi megünnepléséhez. A Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Bánki Donát szocialista brigádnál arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miért fordultak felhívással a többi szocialista brigádhoz és hogyan tudnak évek óta kiemelkedő eredményeket elérni? — Különleges brigád ez, nem kell noszogatni a tagjait, mindenütt ott vannak, ahol segíthetnek — kezdte a Taurus Műszaki Gumigyárának szb-titkára, Czéh Irén, a Bánki Donát Szocialista Brigád bemutatását. — Én magamban inkább Bánki családnak nevezem őket, hiszen annyira együtt vannak, segítik egymást és a többieket, hogy sok család megirigyelhetné. A piszkosfekete épületek között húzódik meg Bánkiék ütött-kopott, földszintes műhelye. A hosszúkás helyiségben, végig az asztal mellett, munkájuk fölé hajoló emberek, tizenketten. Farkas András, az öles termetű, őszülő hajú brigádvezető fogad, aki az utolsó abból a gárdából, amely 1962- ben megalakította ezt a brigádot. — Sajnos, az idő gyorsan eljár. Májusban leszek itt a gyárban harminc éve, a szakmában pedig már a negyvenet taposom. Amikor idejöttem, még fürge és mozgékony voltam, Bérczik és Sidóék ellen pingpongoztam az NB I-ben, aztán az NB I-ben tekéztem. Én mindent az aktivitásomnak köszönhetek. Most is elvállalok mindent, amit erővel bírok, de úgy vagyok vele: vagy csinálok valamit rendesen, vagy semmit. Ezt még apámtól tanultam, aki lakatos volt az Ikarusban. Nekem gyakran mondja a feleségem, mit hajtasz, végül még belekukulsz. Akkoriban még nehéz volt elhelyezkedni a műszerészszakmában. Jól meg kellett tanulnom a szakmát, különben könnyen kicsöppenhettem volna belőle. De nehogy azt higgye, hogy az ember rögtön megszereti a mesterségét. Eltelt jó tíz év, mire majdnem mindent tudtam. És amikor már könnyedén dolgoztam,, akkor éreztem úgy, hogy mégsem választottam rosszul. Erre a szakmaszeretetre próbálom megtanítani a fiatalabbakat. Ez annál is fontosabb, mert ezek az emberek a szó szoros értelmében kulcshelyzetben vannak: a kulcsgépes műhely dolgozói. Feladatuk a gyár területén üzemelő, kiemelt fontosságú kulcsgépek, félautomata és automata fröccsgépek és műszerek karbantartása, javítása. Vannak itt francia, spanyol, nyugatnémet berendezések. Az emberek szakmai tudásának, felkészültségének köszönhető, hogy igen hamar biztosítani tudták a gépek folyamatos üzemeltetését. — Az üzem gépparkjának egynegyede nullára van írva — mondja Váradi József főbizalmi, a kulcsgépes csoport vezetője. — Mivel a nyugati alkatrészek beszerzése egyre nehezebb, nekünk kell ezeket megcsinálnunk. Ez nagyon fontos, mert van olyan gép, ami egy műszak alatt háromszázezer forint értékű árut termel. •Ilyen például a tömítőszalagokat gyártó Troeter gépsor. A legfontosabb gépekre ma már egy, év garanciát adunk, de a legkevesebb idő három hónap. Ha tehát a gép garanciaidőn belül elromlik, az a mi bajunk, azt ingyen kell megjavítanunk. — Ezeket a régi gépeket állandó újításaikkal tartják életben — veszi át a szót Brindzik Józsefné munkaverseny-felelős és újítási előadó. — Bánkiék a huszonnégy év alatt százhét újítást adtak be, ebből ötvenet hasznosítottunk. 1981. óta 3,8 millió forintot takarítottak meg. Újítói tevékenységüket három bronz és egy ezüst fokozatú kiváló úfjító kitüntetéssel ismerték el . Mindezt csak olyan emberek érhették el — mondja Czéh Irén —, akik állandóan tanulnak, művelődnek. Mindegyikük szakképzett, a tagok fele érettségizett, de van közöttük olyan is, aki estin szerzett villamosmérnöki oklevelet. 1964 óta rendszeres hallgatói a munkásakadémiának, mindegyikük szakszervezeti tag, hatan párttagok, ketten elvégezték az ML-középiskolát, egyikük Ma esti egyetemre jár. Nehéz felsorolni, hogy hosszú évek óta hány sportrendezvényen és vetélkedőn vettek részt. Hogy csak néhányat említsek: rendszeresen megnyerték a gyári asztalitenisz-versenyt; a gumiipar fennállásának 100. évfordulójára rendezett vetélkedőn elsők lettek; a Nyitott világ közművelődési vetélkedőn szintén elsők; a Tájak, korok, múzeumok mozgalomnak régóta résztvevői, ezért 1985-ben a mozgalom bronz fokozatú kitüntetését kapták. Sokat kirándulnak együtt, mindig segítik egymást az építkezéseknél, költözködéseknél. 1984-ben elismerő levelet kaptak ,munkájukért Kapolyi László ipari minisztertől. Tizenegyszer voltak a vállalat, egyszer az ágazat kiváló brigádja. Emberi magatartásuk, segíteni akarásuk sok közösség elé példaképpen állítható: a rendszeres véradáson kívül pénzzel is segítik a Vöröskeresztet. A kiskunhalasi Mozgássérültek Otthonában újítottak fel és szereltek fényesőarmatúrákat és természetesen minden kommunista műszakon ott vannak. Amikor hallottam, hogy felhívást tettek közzé, kérdeztem is Farkas Andrástól: mi az istennek vállaltátok ezt is, dolgoztok éppen eleget — mondja az szb-titkár. — Én akkor azt válaszoltam — szól közbe Farkas András —, hogy nemcsak a gumigyár van nehéz helyzetben, hanem az ország is, és ha úgy akarunk élni, mint eddig, akkor többet kell dolgoznunk. Itt nem egyszerűen felhívásról van szó, nem kipipálandó feladatról. Nyolcvanhétre fejenként hetvenezer forint költségcsökkentést vállaltunk, amit az importalkatrészek felújításával, visszaszerelésével és jobb munkával szeretnénk elérni — folytatja a brigádvezető. — Ezért eddigi garanciavállalásunkat egy évre emeljük. A hármas jelszónak megfelelően a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulójára rendezett művelődési versenyen részt veszünk, és mivel legutóbb az MSZBT- től a diploma mellé szovjetunióbeli utazást is kaptunk díjként, módunk lesz meglátogatni a forradalom emlékhelyeit is. — Természetes, hogy nekünk kellett a felhívást megtenni : a cím kötelez — szólal meg Urbán Gáspár műszerész, szakszervezeti bizalmi. — Pedig ez most nagy felelősséget ró ránk, mert ezekkel az öreg gépekkel egyre több bajunk van. — De szerencsére ismerjük őket, nincs olyan hiba, amit ne tudnánk kijavítani, mint ahogy ismerjük egymást is, és mindenkit a teljesítményének megfelelően értékelünk — mondja Tóth György műszerész. — Így történt ez, amikor megkaptuk a népköztársaság kiválóját is: az ötvenötezer forintot igazságosan osztottuk tizenegyfelé. Volt, aki csak ezerhatszázat, de volt, aki kilencezer-kétszázat kapott. Azt feltétlenül írja meg, hogy mi nem a reklám miatt hajtjuk magunkat. Bennünket ne újságcikkekből ítéljenek meg, hanem abból, amit és ahogyan csinálunk. Most jól együtt van a banda. Udvarhelyi András Váradi József csoportvezető Farkas András brigádvezető T. Balogh László felvételei