Népszava, 1986. december (114. évfolyam, 282–307. sz.)

1986-12-15 / 294. szám

NÉPSZAVAI 198­6. DECEMBER 15., HÉTFŐ ­Úttörővezetők országos konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) és a gyerekek tényleges rá­szorultságához. Az úttörőmozgalom neve­lő- és érdekvédelmi tevé­kenységét a gyerekek társa­dalmi helyzetének sokoldalú vizsgálata, igényeik és tö­rekvéseik figyelemmel kísé­rése, életkori jellemzőik fel­tárása alapozza meg. A moz­galomnak ezért egészében — programjában, eszközeiben, szervezetében és hangulatá­ban egyaránt — érvényesíte­nie kell a gyerekek érdekeit. Ezeket az érdekeket a mainál pontosabban kell feltárni, olyan képviseleti rendszert teremteni, amelyben a gyere­kek érdekei közvetlenül és a felnőtt­ testületek által köz­vetve is megfogalmazódnak és nyilvánosságot kapnak. Az iskoláról, az oktatás­ról szólva az úttörőszövetség főtitkára kiemelte, hogy nemcsak a hagyományos ér­telemben vett tanulás a fon­tos, hanem amellett minden olyan­­tevékenység, amellyel a gyerekek a társadalomnak is kívánatos magatartásfor­mákat sajátítják el. Az úttö­rőszövetség a konferencia elé terjesztett tervei szerint többet fog tenni azért, hogy az ezredfordulóra a mainál egészségesebb életvitelű, fi­zikailag, szellemileg és er­kölcsileg edzettebb gyermek­korosztály nőjön fel. To­vábbfejlesztik a táborozást, a turizmust. Az országos ta­nács javasolja, hogy az út­törőcsapatok, úttörőközössé­gek életének meghatározó irányító és tevékenységi színtere az önkormányzat le­gyen. A főtitkár szóbeli kiegé­szítése után Friss Péter, a M­agyar Úttörők Szövetsége titkára tett szóbeli kiegészí­tést az úttörőszövetség új alapszabályára és új műkö­dési szabályzatra vonatkozó javaslathoz. Hangsúlyozta, hogy a szervezeti és működé­si elvek javasolt megfogal­mazása a mozgalom több év­tizedes tapasztalatait tükrö­zi. Az alapdokumentumok tervezete országos viták so­rán, sok úttörő, úttörővezető véleménye alapján formáló­dott. A megújított 12 és a 6 pont tartalmilag — lényegé­ben — megfelel a korábbinak, de a javaslat szerint új stí­lusban, mozgósítóbb, cselek­vésre ösztönzőbb nyelven fo­galmazódik meg. A tanár is tisztelje a gyerekben az embert Ezt követően Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese szólalt fel. " A legutóbbi évek peda­gógiai, társadalomtudományi kutatásai, valamint munkánk önkritikus elemzése során felismertük, nem elegendő a gyerekekért dolgoznunk, ha­nem velük együtt kell dol­goznunk! Beláttuk, jobb, ha a gyerekekre bízzuk, dönt­sék el ők maguk: számhábo­rúzni akarnak-e, vagy szá­mítógépes feladatokat megol­dani, jobb, ha hagyjuk, for­málják ők a közösségi életü­ket úgy, ahogy számukra a legkellemesebb — hangsú­lyozta. Arra a kérdésre, miként segítheti a legkisebbek szer­vezetét elkötelezett, korszerű és önállóan tevékenykedő kö­zösségek kialakításában az is­kola, a család, a felnőtt-tár­sadalom, Csehák Judit a töb­bi között kiemelte az oktatá­si törvény korszakos jelentő­ségét. Hiszen ez a törvény a legapróbbaknak is demokra­tikus jogokat ad, az általános iskolások játszva tanulhatják meg a „kormányzást”, a poli­tizálást, a gazdálkodást, ho­gyan kell vitatkozni, érvelni, az igazuk mellett kiállni, jo­gaikat érvényesíteni. De hogy ez így is legyen, nagy feladat hárul éppen az úttö­rővezetőkre. Nemcsak az a tennivalójuk, hogy a gyere­kekkel — és nem csak az út­törőkkel, hanem minden is­kolással — megismertessék jogaikat, segítsenek a diák­önkormányzat kialakításá­ban, sőt még abban is, hogy a tanár is megtanulja tisztel­ni a gyermekben az embert, az önálló személyiséget. Az úttörővezető védje, képviselje az úttörőcsapat, a tanulók ér­dekeit , ha úgy adódik, a ta­nári karral, vagy egyes taná­rokkal szemben is. Méresse­nek meg az iskolaigazgatók azáltal is, hogy milyen a­­kap­csolatuk az úttörőcsapattal, a diákokkal. A demokratikus fejlődés megkívánja a tanulást Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hozzászólásának elején át­adta a Központi Bizottság üdvözletét és Kádár János­nak, az MSZMP főtitkárának jókívánságait a tanácskozás résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli az úttörőszövetség tevékeny­ségét, kiemelkedően fontos feladatnak tartja a gyerme­kek nevelésének ügyét. A nem túl távoli jövőben, alig 10—15 év múlva a mai úttö­rők szakmunkások lesznek, pedagógusok, közgazdászok, mérnökök és orvosok. Ők al­kotják majd azt a fiatal, re­mélhetőleg dinamikusan dol­gozó derékhadat, amely előbbre viszi apáik­ ügyét. A Központi Bizottság nemcsak egyetért az úttörőszövetség országos tanácsa előterjeszté­sében foglalt szándékokkal és a tervek fő vonalával — mondotta Óvári Miklós —, hanem támogatja is az úttö­rőmozgalom rendkívül fontos munkáját. — A magyar úttörőmozga­lom a társadalmi fejlődés ha­ladó áramlatához tartozik. Ahhoz az áramlathoz, amely célul tűzte ki, hogy megsza­badítsa az egész emberiséget mindenfajta elnyomástól és minden kizsákmányolástól. A fejlett szocialista társadalom megteremtése legalább olyan bonyolult és nehéz feladat, mint a hatalom kivívása vagy megvédése. Ebben van­nak nagyon nagy, fiatalok mozgósítására alkalmas, for­radalmi jelentőségű felada­tok. Nem az úttörőknek kell ezeket megoldaniuk, de fel kell őket arra készíteni, hogy később megfelelhessenek az elvárásoknak. Ez a társada­lom tíz év múlva is, húsz év múlva is szocialista társada­lom lesz, olyan társadalom, amelyben a legfőbb értékmé­rő a munka. A munkához tu­dás kell, önálló gondolkodás és kezdeményezőkészség — hangsúlyozta a Központi Bi­zottság titkára —, s az úttö­rőmozgalomnak is ilyen igé­nyeknek megfelelően kell fel­készítenie a gyerekeket. A feladatok között az első hely­re a tanulást kell tenni. Erre a demokrácia fejlődése szem­pontjából is szükség van, hi­szen nincsen demokratikus fejlődés ismeretek nélkül. Az úttörőszövetség orszá­gos tanácsa beszámolójának az érdekvédelemről szóló gon­dolataira utalva Óvári Mik­lós rámutatott: a gyermek legfontosabb érdeke a­ meg­felelő felkészülés az életre, mert aszerint fog élni, ahogy ebben a korban tanul. A gyerekeknek szükségük van eszmékre, értelmes, elérhető célokra, közösségre, és szük­ségük van arra is, hogy ki­próbálhassák erejüket, fizikai és szellemi képességeiket. Az úttörőmozgalom nem helyettesítheti a családot és nem helyettesítheti az isko­lát, a felelősség a gyerekne­velésben közös. A konferen­cián elhangzottak alapján és a beszámolók ismeretében Óvári Miklós helyeselte, hogy a mozgalom erősíteni akarja a kapcsolatait a családokkal, s hogy az úttörőmozgalom to­vábbra is igényli a pedagó­gusok segítségét. Hangsúlyoz­ta ugyanakkor a pedagógu­sok személyes példamutatásá­nak, sőt személyes varázsá­nak szerepét. Az MSZMP KB titkára fel­szólalása végén a Központi Bizottság nevében megkö­szönte az úttörővezetők és az úttörőcsapatokat segítő fel­nőttek önzetlen társadalmi munkáját. Az úttörőmozgalom alap­­dokumentumaival, a kisdo­bosok hat és az úttörők 12 pontjával, valamint az új működési szabályzattal kap­csolatban az első munkanap plenáris ülésén, és az azt kö­vetően 12 munkacsoportban folytatódó tanácskozáson 600-nál több hozzászólás hangzott el. Vasárnap plenáris üléssel folytatódott a konferencia, amelyen 14-en kértek szót. A többségük az úttörőmozga­lom társadalmi kapcsolatai­nak megerősítésével és a pe­dagógusok fontos szerepével foglalkozott. Az ezt követően sorra ke­rült szavazáson a konferen­cia az úttörőszövetség or­szágos tanácsának beszámo­lóját, a kiegészítésekkel együtt, egyhangúlag, a szö­vetség alapszabályát pedig szavazattöbbséggel emelte a kisdódasok és az úttörők tör­vényévé. Ugyancsak szava­zattöbbséggel fogadták el a küldöttek az új működési szabályzatot Egységes jogok és kötelességek Az új működési szabály­zat az úttörőszövetség 14 éven felüli f ifi- és felnőtt úttörővezető tagjainak szól. Első pontjaiban megállapít­ja, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége politikai jellegű, társadalmi gyermekszervezet, mely része a világ haladó gyermekmozgalmának, a gyerekszervezet működésé­nek középpontjában a gyere­kek érdekei állnak, tevékeny­ségét a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával összhangban, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség­gel együttműködve fejti ki, részt vesz a gyerekek neve­lésében, és együttműködik a világ demokratikus gyer­mekszervezeteivel. A műkö­dési szabályzat az életkori sajátosságok figyelembevéte­lével egységes kötelessége­ket és jogokat fogalmaz meg a szövetség minden, gyerek, ifi és felnőtt tagja számára. Az új szervezeti szabályzat rugalmasabb, több lehető­séget biztosít a helyi úttörő­közösségeknek. Nagy mérték­ben épít az úttörőmozgalom mindennapi működésében, a gyerekek önálló kezdeménye­zésére és tevékenységére. Az úttörővezetői konferencia döntése szerint a szabályzat kimondja, hogy a Magyar Úttörő Szövetség valamennyi tagjának tagdíjat kell fizet­nie: a kisdobosoknak évi 10 forint, az úttörőknek évi 20 forint, a felnőttek, ifik és út­törővezetők tagdíjának mér­tékét évente helyi úttörőve­zetői értekezleten döntik el, de 50 forintnál kevesebb nem lehet. Az országos tanács beszá­molóját az úttörővezetői ta­nácskozás kiegészítette azzal a javaslattal, hogy a közeljö­vőben meg kell vizsgálni a gyerekkorosztály helyzetét és a tapasztalatokat, hogyan ér­vényesülnek a gyermek jogai. Csatlakozva az iskola meg­újulási törekvéseihez az út­törőszövetség bővíti és erősí­ti a tanulást, a korszerű mű­veltség megszerzését segítő munkaformákat. Erőfeszíté­seket tesz továbbá a csalá­dokkal való együttműködés tartalmának gazdagításáért is. Az úttörővezetői konferen­cia megválasztotta a 111 ta­gú országos tanácsot és a 15 tagú országos elnökséget. Az úttörőszövetség főtitkára is­mét Varga László lett; a tit­kárai: Friss Péter, Mrázik Mária és Tóth József. A konferencia Varga Lász­ló zárszavával ért véget. A záró plenáris ülésen kitünte­téseket és jutalmakat ado­mányoztak az úttörőmozga­lomban jelentős munkát ki­fejtett úttörővezetőknek. He­ten a Magyar Úttörők Szö­vetsége legmagasabb kitün­tetését, a Gyermekekért Ér­deméremét kapták meg. (MTI) ­ A SZOT-prom témáikét Versenyre hív a Bánki család A nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik év­fordulójának tiszteletére a Taurus Gumiipari Vállalat Műszaki Gumigyárának Bánki Donát szocialista bri­gádja, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének kollektívája és a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói felhívással fordultak az ország munkahelyi kollektíváihoz, szocialista brigádjaihoz, hogy hatéko­nyabb munkával járuljanak hozzá a nagy jelentőségű jubileum jövő évi megünnepléséhez. A Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Bánki Donát szocia­lista brigádnál arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miért fordultak felhívással a többi szocialista brigád­hoz és hogyan tudnak évek óta kiemelkedő eredménye­ket elérni? — Különleges brigád ez, nem kell noszogatni a tag­jait, mindenütt ott vannak, ahol segíthetnek — kezdte a Taurus Műszaki Gumigyárá­nak szb-titkára, Czéh Irén, a Bánki Donát Szocialista Brigád bemutatását. — Én magamban inkább Bánki családnak nevezem őket, hiszen annyira együtt van­nak, segítik egymást és a többieket, hogy sok család megirigyelhetné. A piszkosfekete épületek között húzódik meg Bánki­­ék ütött-kopott, földszintes műhelye. A hosszúkás he­lyiségben, végig az asztal mellett, munkájuk fölé hajo­ló emberek, tizenketten. Farkas András, az öles ter­metű, őszülő hajú brigádve­zető fogad, aki az utolsó ab­ból a gárdából, amely 1962- ben megalakította ezt a bri­gádot. — Sajnos, az idő gyorsan eljár. Májusban leszek itt a gyárban harminc éve, a szakmában pedig már a negyvenet taposom. Amikor idejöttem, még fürge és mozgékony voltam, Bérczik és Sidóék ellen pingpongoz­tam az NB I-ben, aztán az NB I-ben tekéztem. Én mindent az aktivitásomnak köszönhetek. Most is elvál­lalok mindent, amit erővel bírok, de úgy vagyok vele: vagy csinálok valamit ren­desen, vagy semmit. Ezt még apámtól tanultam, aki lakatos volt az Ikarusban. Nekem gyakran mondja a feleségem, mit hajtasz, vé­gül még belekukulsz. Akko­riban még nehéz volt elhe­lyezkedni a műszerészszak­mában. Jól meg kellett ta­nulnom a szakmát, külön­ben könnyen kicsöppenhet­tem volna belőle. De ne­hogy azt higgye,­­ hogy az ember rögtön megszereti a mesterségét. Eltelt jó tíz év, mire majdnem mindent tudtam. És amikor már könnyedén dolgoztam,, akkor éreztem úgy, hogy mégsem választottam rosszul. Erre a szakmaszeretetre próbálom megtanítani a fiatalabbakat. Ez annál is fontosabb, mert ezek az emberek a szó szoros értelmében kulcshely­zetben vannak: a kulcsgépes műhely dolgozói. Feladatuk a gyár területén üzemelő, kiemelt fontosságú kulcs­gépek, félautomata és auto­mata fröccsgépek és műsze­rek karbantartása, javítá­sa. Vannak itt francia, spa­nyol, nyugatnémet berende­zések. Az emberek szakmai tudásának, felkészültségé­nek köszönhető, hogy igen hamar biztosítani tudták a gépek folyamatos üzemelte­tését. — Az üzem gépparkjának egynegyede nullára van ír­va — mondja Váradi József főbizalmi, a kulcsgépes cso­port vezetője. — Mivel a nyugati alkatrészek beszer­zése egyre nehezebb, ne­künk kell ezeket megcsinál­nunk. Ez nagyon fontos, mert van olyan gép, ami egy műszak alatt háromszázezer forint értékű árut termel. •Ilyen például a tömí­tőszala­gokat gyártó Troeter gépsor. A legfontosabb gépekre ma már egy, év garanciát adunk, de a legkevesebb idő há­rom hónap. Ha tehát a gép garanciaidőn belül elrom­lik, az a mi bajunk, azt ingyen kell megjavítanunk. — Ezeket a régi gépeket állandó újításaikkal tartják életben — veszi át a szót Brindzik Józsefné munka­­verseny-felelős és újítási előadó. — Bánkiék a hu­szonnégy év alatt százhét újítást adtak be, ebből öt­­venet hasznosítottunk. 1981. óta 3,8 millió forintot taka­rítottak meg. Újítói tevé­kenységüket három bronz és egy ezüst fokozatú kiváló úfjító kitüntetéssel ismerték el . Mindezt csak olyan emberek érhették el — mondja Czéh Irén —, akik állandóan tanulnak, műve­lődnek. Mindegyikük szak­képzett, a tagok fele érett­ségizett, de van közöttük olyan is, aki estin szerzett villamosmérnöki oklevelet. 1964 óta rendszeres hallga­tói a munkásakadémiának, mindegyikük szakszervezeti tag, hatan párttagok, ketten elvégezték az ML-középis­­kolát, egyikük Ma esti egye­temre jár. Nehéz felsorolni, hogy hosszú évek óta hány sportrendezvényen és ve­télkedőn vettek részt. Hogy csak néhányat említsek: rendszeresen megnyerték a gyári asztalitenisz-versenyt; a gumiipar fennállásának 100. évfordulójára rendezett vetélkedőn elsők lettek; a Nyitott világ közművelődési vetélkedőn szintén elsők; a Tájak, korok, múzeumok mozgalomnak régóta részt­vevői, ezért 1985-ben a moz­galom bronz fokozatú kitün­tetését kapták. Sokat kirándulnak együtt, mindig segítik egymást az építkezéseknél, költözködé­seknél. 1984-ben elismerő le­velet kaptak ,munkájukért Kapolyi László ipari mi­nisztertől. Tizenegyszer vol­tak a vállalat, egyszer az ágazat kiváló brigádja. Em­beri magatartásuk, segíteni akarásuk sok közösség elé példaképpen állítható: a rendszeres véradáson kívül pénzzel is segítik a Vörös­­keresztet. A kiskunhalasi Mozgássérültek Otthonában újítottak fel és szereltek fényesőarmatúrákat és ter­mészetesen minden kommu­nista műszakon ott vannak. Amikor hallottam, hogy felhívást tettek közzé, kér­deztem is Farkas Andrástól: mi az istennek vállaltátok ezt is, dolgoztok éppen ele­get — mondja az szb-titkár. — Én akkor azt válaszol­tam — szól közbe Farkas András —, hogy nemcsak a gumigyár van nehéz hely­zetben, hanem az ország is, és ha úgy akarunk élni, mint eddig, akkor többet kell dolgoznunk. Itt nem egyszerűen felhívásról van szó, nem kipipálandó fel­adatról. Nyolcvanhétre fejenként hetvenezer forint költség­­csökkentést vállaltunk, amit az importalkatrészek felújí­tásával, visszaszerelésével és jobb munkával szeret­nénk elérni — folytatja a brigádvezető. — Ezért eddi­gi garanciavállalásunkat egy évre emeljük. A hármas jel­szónak megfelelően a nagy októberi szocialista forrada­lom hetvenedik évfordulójá­ra rendezett művelődési ver­senyen részt veszünk, és mivel legutóbb az MSZBT- től a diploma mellé szovjet­unióbeli utazást is kaptunk díjként, módunk lesz meglá­togatni a forradalom emlék­helyeit is. — Természetes, hogy ne­künk kellett a felhívást meg­tenni : a cím kötelez — szó­lal meg Urbán Gáspár mű­szerész, szakszervezeti bizal­mi. — Pedig ez most nagy felelősséget ró­ ránk, mert ezekkel az öreg gépekkel egyre több bajunk van. — De szerencsére ismer­jük őket, nincs olyan hiba, amit ne tudnánk kijavítani, mint ahogy ismerjük egy­mást is, és mindenkit a tel­jesítményének megfelelően értékelünk — mondja Tóth György műszerész. — Így történt ez, amikor megkap­tuk a népköztársaság kivá­lóját is: az ötvenötezer fo­rintot igazságosan osztottuk tizenegyfelé. Volt, aki csak ezerhatszázat, de volt, aki kilencezer-kétszázat kapott. Azt feltétlenül írja meg, hogy mi nem a reklám miatt hajtjuk magunkat. Bennün­ket ne újságcikkekből ítél­jenek meg, hanem abból, amit és ahogyan csinálunk. Most jól együtt van a ban­da. Udvarhelyi András Váradi József csoportvezető Farkas András brigádvezető T. Balogh László felvételei

Next