Népszava, 1987. június (115. évfolyam, 127–152. sz.)
1987-06-01 / 127. szám
NÉPSZAVA 1987. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Rigetalás SZSZT:T beuta&frval kezdődik az üdülési főszezon Az utóbbi években a megélhetési és az utazási költségek, valamint az üdülésre alkalmas kereskedelmi szálláshelyek árainak emelkedése miatt a kedvezményes beutalás még a korábbinál is jobban felértékelődött a tagság körében. Az alapszervezeti jelzések szerint a szakszervezeti tagságot továbbra is élénken foglalkoztatja a kedvezményes üdülés helyzete. Gyakori tapasztalat: ha a kedvezményes üdülés a különböző fórumokon szóba kerül, legtöbben kizárólag a SZOT-beutalásra gondolnak. Kevésbé ismert, hogy országosan a pihenőházak többsége nem SZOT-, hanem más fenntartó szervek kezelésében működik. A jelenlegi üdülési szálláshelyek mintegy négytizedével a vállalatok, negyed részével a költségvetési szervek, csaknem egytizedével a szövetkezetek és mintegy háromtizedével a SZOT rendelkezik. Ha mindezeket együttesen nézzük, az országos beutalási lehetőség számottevő, hiszen az említett üdülőkben idén összesen 1,4 millió dolgozó, illetve családtagja pihenhet kedvezményesen. Ez a népesség 13, a szakszervezeti tagság mintegy harminc százaléka. Az országos üdülési adatok még kedvezőbbek lehetnének, ha a vállalati pihenőházak nemcsak a vakáció alatt tartanának nyitva, hanem a SZOT időszakos üdülőihez hasonlóan, 9—10 turnusban fogadnák a vendégeket. Az üdülési téma aktualitását jelenleg az adja, hogy az évi 1,4 millióból a becslések szerint mintegy 850—900 ezren üdülhetnek a három nyári hónapban. Többségük a vállalati, intézményi, szövetkezeti pihenőházakban nyaralhat, míg a SZOT-üdülők éves beutalási létszámuk 40 százalékát, vagyis 140 ezer vendéget várnak a főszezonban. Valamennyi említett kedvezményes beutaló odaítélésére a szakszervezeti bizottságok jogosultak. Mint köztudott, a főidényi beutalót igénylők száma mindig jóval több, mint a lehetőség, emiatt egymást követő években nem lehet főszezoni beutalót kapni. Ez a szigorítás nemcsak a SZOT, hanem a vállalati, intézményi és szövetkezeti pihenőházakra is vonatkozik, de csak akkor, ha azok teljes ellátást nyújtanak, és a beutalás legalább 7 napos és kedvezményes térítésű. Főidénynek a három nyári hónap számít. Az már kevésbé ismert, ha a beutalás kezdőnapja május 31., illetve az előző napok bármelyike, vagy akár csak egy nappal áthúzódik szeptemberre, már nem számít főszezonnak. Az is ismétlődő gond, hogy a szülők egy része — tájékozatlanságból — úgy gondolja, a gyermekétől függetlenül, gondtalanul pihenhet, ők azt hiszik, hogy az egész napi felügyeletet az üdülők Az is gyakori probléma, hogy a többségében óvodás és általános iskolás korú gyermekek mellett néhányan középiskolás vagy egyetemista gyerekkel érkeznek. Utóbbiak két tényezővel előre számoljanak: az üdülők többségében a nagyobb gyerekek is pótágyra kerülnek, hiszen az év nagyobb részében ugyanezen szobákat házaspárok kapják, és az is valószínű, hogy a programok az említett fiatalok életkori sajátosságainak nem felelnek meg. A gyermekek nemcsak családos üdülőkben pihenhetnek, hanem szüleik nélkül is vakációzhatnak. A SZOT-on kívül a vállalatok egy része és a szakszervezeti központok többsége is működtet gyermeküdülőt. Az első üdülésre indulók felkészítése a szokásosnál is több türelmet, tapintatot igényel. Bátorítsuk ezeket a gyerekeket, villantsuk fel a rájuk váró új élményeket, de ha ennek ellenére is ódzkodnak a nyaralástól, szülői kényszer hatására egyetlen kisdiák se üdüljön. Tisztában kell lenni azzal, hogy az első táborozástól való félelem valószínűleg csak átmeneti állapot. Legközelebb a nyaralásból megjött társaik élményeit hallva, lehet, hogy már maguktól is szívesen vállalkoznak az üdülésre. Ha a gyermek szülői ráhatással indul Az anyagi háttér Mint köztudott, a nyolcvanas éveket a megváltozott körülmények jellemzik. A SZOT-üdültetésben is egyértelműen nehezültek a feltételek. Előtérbe került a gazdálkodási kényszer, mivel megszűnt az állami támogatás évről évre történő létszámarányos növekedése. Kevésbé közismert, hogy a SZOT-beutaláshoz 1980. óta azonos összegű a hozzájárulás, évente 626 millió forint. Ez a tény a nyolcvanas évtizedben megállította a kedvezményes beutalási létszám bővítését. Azt sem mindenki tudja: jelenleg az üdülési kiadásoknak három forrásuk van. Az állami támogatás, amelynek részaránya 41 százalék, továbbá a kiadások 25 százalékát fedező térítési díj, valamint a költségek 34 százalékát kompenzáló üdülői gazdálkodási bevétel. Mindezeket összehasonlítva a hetvenes évtizeddel a különbség szembetűnő, hiszen akkoriban még az állami támogatás a kiadásoknak csaknem a kétharmadát fedezte, s az üdülői bevételek még csak a költségek egyhatodára korlátozódtak. A jelenlegi üdülői gazdálkodási eredmény döntő hányada az önköltséges szobák hasznosításából származik, de emellett is szükség van egyéb bevételekre. Ilyenek a különböző konferenciák, továbbképzések, bérleti és üzemeltetési díjai. Egy másik jelentős bevételi forrás az önköltséges étkeztetés: évente mintegy 600 ezer étkezési napot kötnek le a konyhával, étteremmel nem rendelkező vállalati üdülők. Gyulán például 12 vállalati pihenőház beutaltjai étkeznek a SZOT- üdülőben. Sajnos, a bevételi kényszer miatt arra is szükség van, hogy néhány korábbi ingyenes üdülői rendezvényért belépődíjat kérjenek a beutaltaktól, és a sportszerek kölcsönzéséért is fizetni kell. Ha az említett módszereket nem alkalmaznák, a beutalók árát kellene jelentős mértékben felemelni. Idén sem a bel-, sem a külföldi kedvezményes SZOT- beutalójegyek ára nem változott. Valamennyi beutalási formát figyelembe véve, a vendégek a jegy ellenértékedolgozói átvállalják, és a gyerekeikkel csak étkezések alkalmával találkoznak. A kis vendégek napi programjai legtöbb üdülőben csak néhány órásak, de a felügyelet ilyenkor is a szülők gondja: üdülni, nagy a valószínűsége annak, hogy honvágyát már az első napokban írt levélben jelzi és kéri hazavitelét. Ezek a gyerekek nemcsak saját nyaralásukat, hanem társaikét is elrontják. Nagyon fontos viszont, hogy a kis beutaltak minél előbb, és ha lehet, többször is kapjanak otthonról levelet. Évről évre visszatérő probléma, hogy sok kis pajtás túlzottan nagy bőrönddel érkezik az üdülőbe. Pedig bőségesen elegendő — lehetőleg hátizsákba csomagolva — a beutalójegyhez csatolt leltáríven ajánlott ruhamennyiség. Visszatérve a SZOT-beutalásra, a mai helyzet megítélésére, nemcsak az üdülés jelenlegi állapotáról, hanem eddigi fejlődéséről, a beutalási létszám, a támogatás, valamint a térítési díjak alakulásáról is beszélni szükséges. Három évtizeden keresztül csaknem egyenletes fejlődésnek lehettünk tanúi, hiszen 1949—1979. között 85 ezerről 390 ezerre bővült az évenkénti SZOT-beutalási létszám. Ezzel lépést tartott az állami támogatás is, amely 20 millióról 600 millió forintra nőtt. Az említett három évtizedben a térítési díj aránya csaknem változatlan maradt. A vendégek az üdülési kiadásoknak hozzávetőleg 25 —30 százalékát fizették meg,ként csak a költségek negyedrészét fizetik meg. Azt is tisztán kell látni, hogy a kedvezményes beutalás térítési díjainak szinten tartása az üdülési hálózat dolgozóitól a korábbinál is körültekintőbb, takarékosabb gazdálkodást igényel. Ez a folyamat 1980. óta tart, és a belső tartalékok kimerülőben vannak, emiatt nagyon nehéz — az emelkedő árak mellett — a szolgáltatási színvonalat tartani. Az áprilisi húsáremelés után 3,50 forinttal emelkedett a SZOT- üdülőkben az élelmezési nyersanyagnorma. A felnőtt és a családos üdülőkben személyenként és naponként 50 forint az étkezési norma, míg a gyermekeket fogadó üdülőkben 45 forintból szükséges a napi ötszöri étkezést biztosítani. Kivételt jelent a boglárlellei sportgyermektábor, valamint a parádfürdői turisztikai tábor, ahol a felnőttekével azonos, vagyis 50 forintos normát használhatnak. Ahogy már korábban említettük, a kedvezményes beutalók ára változatlan maradt, de június 1-jétől emelkedtek az önköltséges üdülési árak a komfortossági kategóriáktól függően napi 20 —50 forint közötti összeggel, így például a szakszervezeti tagok az I/A. kategóriába tartozó üdülőkben a korábbi 250 forint helyett 300 forintot fizetnek az önköltséges beutalásért, míg az I. osztályba sorolt üdülőkben 220 helyett 250 forintot kell téríteniük. Ugyanezen térítés a nem szervezett dolgozóknál 470, illetve 410 forint. A főidényen kívüli időszakban a dunakanyari és a balatoni üdülőkben az I/A. kategóriában a szakszervezeti tagok 240, míg a szervezeten kívüliek 370 forintot térítenek. A gyermekek és szakmunkástanulók önköltségtérítése kategóriától függetlenül napi 200 forint, míg a dunakanyari és balatoni elő- és utóidényben csak 170 forint. Az idei főszezonban a SZOT-üdülőkben mintegy 140 ezren pihenhetnek. 76 ezren vehetnek részt a családos beutalásban, 43 500 felnőtt és 32 500 gyermek. A családosan üdülők döntő többsége — mintegy 55 százaléka — egy gyermekkel pihenhet, 27 százalékuk vihet két gyermeket és 15 százalékuk három, vagy ennél több gyermeket. Mindössze három százalék az olyan beutalók aránya, amelyet egy szülő egy gyerekkel vehet igénybe. A főidényben 17 gyermeküdülőben 23 500 általános iskolás nyaralhat, a szakmunkástanulók közül 8 ezren pihenhetnek. Ez a főidényi SZOT-beutalási létszám 6 százaléka. A beutalójegyek több mint egyötöde úgyneha az üdültetésben az elmúlt években mennyiségi fejlődésről nem is lehet beszélni, minőségi javulásról annál inkább. Még a nehezülő gazdasági körülmények mellett is 1980—1985. között az összkomfortos elhelyezés aránya 45-ről 60 százalékra növekedett. Ezt az új üdülők építése és a régiek korszerűsítése tette lehetővé, hiszen a VI. ötéves terv időszakában nyolc új üdülő épült 2600 felnőtt- és 1200 gyermekpótággyal. A beruházások több mint négyötöde kooperációs pénzeszközökből — szakszervezeti és vállalati összefogással — létesült. A minőségi fejlődést több régi épület felújítása is jelzi: 1981—85. között megközelítőleg négyezer szálláshely korszerűsödött. Az is a minőségi változáshoz tartozik, hogy az üdülési létszámon belül a magasabb színvonalú , de egyvezett belföldi felnőtt-, gyógy- és szanatóriumi, valamint külföldi üdülésre érvényes. Évről évre jelentkeznek viták a jegyelosztás körül, melyek mindaddig fennmaradnak, ameddig az igénylők száma jóval több, mint amennyi a beutalási lehetőség. A jegyelosztás alapja a szakszervezeti taglétszám. De ez csak a fő tényező. Idén száz szakszervezeti tagra öt kedvezményes belföldi felnőtt-SZOT-beutaló jut. Ennél azonban lényegesen többet kaptak azok a szakszervezeti központok, amelyek az elmúlt húsz évben részt vettek a kooperációs üdülőépítkezésekben és 1981. óta a felújításhoz is társultak. A résztvevők között oszlik meg kereten felül — a költségviselés arányában — a társulással épített, illetve felújított üdülők jegyeinek a fele, míg a másik felét létszámarányosan kapják meg az ágazati szakszervezetek, így végeredményben a szakszervezeti tagság egésze is jól jár Az említett jegykötelezettségek jelentős arányeltolódásokat okoztak, hiszen idén 80 ezer darabot, 1990-ben mintegy 100 ezer beutalót kell kereten felül kiosztanunk. Arányaiban a legjelentősebb kooperációs partner a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, ők 100 szakszervezeti tagja 5 helyett 12 felnőtt-beutalót kapnak. Utánuk a Postások Szakszervezete következik 11 jeggyel, den jóval költségigényesebb üzemelésű , gyógy- és szanatóriumi beutalás aránya növekedett. Ma már minden harmadik felnőttbeutaló ezekbe az üdülőkbe érvényes. A minőségi fejlődés folyamatos maradhat, mivel jelenleg is épül három kooperációs családos gyógyüdülő. A szegedi és hajdúszoboszlói már az idén, az év második felében fogadja a beutaltakat. Az egri beruházás a tervek szerint 1988 végére készül el. Nyaranta mind a három helyen kétgyermekes családokat, illetve Egerben a szobák egy részében 3 gyermekeseket is fogadnak. Ha a VII. ötéves terv időszakára előirányzott korszerűsítések is megvalósulnak, 1990-ben már minden harmadik felnőtt-betiltott közül kettő összkomfortos elhelyezést kaphat. -" Ki ügyeljen a gyerekre? Több az összkomfortos elhelyezés Fejér Gábor felvétele A SZOT Postás Üdülő Boglárlellén Zalakaros Gyógyüdülő Batha László felvétele Nyugdíjas férfit portásnak felveszünk, három műszakos, folyamatos munkarendbe Érdeklődni lehet: telefonon vagy személyesen. Cím: HOKÉV Budapest XIII., Rozsnyay u. 23. Telefon: 491-104/28 mellék. Felkészülés a pihenésre Napjainkban, az egészségügyi szakemberek szerint, a korábbinál is nagyobb szüksége van szervezetünknek az üdülés nyújtotta pihenésre, kikapcsolódásra, mert ennek kedvező élettani hatása mással nem pótolható. De a pihenésre, nyaralásra készülni is szükséges, vallják a pszichológusok. Persze, ez életünk kellemes izgalmai közé tartozik. Ha megpróbálunk előre tájékozódni, akkor ez is hozzájárul ahhoz, hogy kéthetes beutalásunk kellemes legyen. A SZOT-üdülők felőli tájékozódást segíti, hogy a beutalójegyen a korábbinál jóval több információ szerepel: az ár, a komfortfokozat és a megközelítés módja mellett az is olvasható, hogy az étkezés helyben történik-e, van-e könyvtár, játékterem, strandolási lehetőség stb. Bővebb információkért azonban ajánlatos a szakszervezeti bizottságokat felkeresni, ahol a SZOT-üdülők kézikönyvéből jóval részletesebb tájékoztatást lehet kapni. Nem újszerű, mivel az utóbbi években már gyakorlat, hogy a SZOT-beutalókhoz tartozik egy perforált rész is, az úgynevezett „ÉRTESÍTÉS" szelvény, melynek hátoldala egyben hatósági bejelentőlap. Ezt a szelvényt a beutalás kezdete előtt tíz nappal kötelező elküldeni az üdülőbe. Ennek ellenére a múlt évben mégis sokan elfeledkeztek a kötelességükről, pedig a vendégek érdeke, hogy ez a szelvény időben megérkezzen az üdülőkbe, így érkezésnél feltehetően kevesebb lesz a sorbanállás, gyorsabban történhet a szobák elosztása, sőt, még az asztalok és az étkezési turnusok kijelölése is. Nyáron a családos és a gyermekbeutalás a legjellemzőbb. Jó tudni, hogy a családos üdülésben a gyerekprogramok főleg a kisebbeknek, óvodásoknak és az általános iskolásoknak szólnak. Emellett természetesen jellemzőek még az olyan kirándulások, sportjátékok is, amelyeken az egész család részt vehet. Az úgynevezett családi olimpiákat, sportfoglalkozásokat egyre több üdülőben rendezik meg. Azzal is számolni kell, hogy az időjárás nem mindig ad lehetőséget a szabadban való tartózkodásra, sportolásra és fürdésre, sőt, még az is előfordulhat, hogy kirándulásra sem. Ilyenkor különösen a gyerekeket nehezebb programokkal lekötni. Az üdülőkben a hűvösebb, esősebb napszakokban is kínálnak elfoglaltságot a kis vendégeknek, de számítanak a szülők aktív közreműködésére és felügyeletére. Ha a felügyelet elmarad, megsínyli az üdülő berendezése. Sajnos, évről évre viszszatérő tapasztalat, hogy a családos beutalás rövid ideje alatt az üdülők felszerelésében jelentős kár keletkezik. Megelőzése nem lehetséges másképpen, csak az üdülői munkatársak és a szülők fokozottabb előrelátásával.