Népszava, 1989. július (117. évfolyam, 153–178. sz.)

1989-07-12 / 162. szám

4 Chinoin kontra Vác Feljelentették a vezérigazgatót Hogy jogilag ki lesz a nyertes, nem tudni, egy azonban már ma is biztos: reménytelenül elromlott a kapcsolat Vác város és a Chinoin Gyógyszergyár és Vegyészeti Termékek Gyára Részvénytársaság között. A gyógyszereiről idehaza és a világ számos országában ismert gyárat nemrég igen kellemetlen hír miatt kapta nyelvére a hazai közvélemény. Vác Város Tanácsa lakossági bejelentés alapján azt tapasztalta, hogy a gyár váci telephelyén súlyosan megszegik a környezetvédelmi előírásokat, ezért a tanács műszaki osztálya felfüggesztette a telep működését. Minden dekáról el kell számolni „Figyelemmel a kialakult közvetlen veszélyhelyzetre, a város 36 ezer lakosának élet- és egészségmegóvási kötelezettségére, továbbá arra, hogy a vállalat 1981. évben a felügyeletét gyakorló államigazgatási szerv által kiadott utasításokat és rendszabályokat is megsértette, az azonnali intézkedés megtétele kötelessége a műszaki osztálynak” — olvasható az 5839/1989. számú határozatban. Az ellentmondást nem tűrő A tanácsi hatóság határozatának indoklásában kitér arra a súlyos problémára is, hogy a váci Chinoin-telepen „A beszerzett bizonyítékokból megállapíthatóan több anyag így a phosphine is 1987. év óta — a Mikroelektronikai Vállalatnál keletkezett tűzeset időpontjától — van a telepen. Ezek a vegyszerek, mint ezt szakértő vegyészek is megállapították, a különösen veszélyes hatású vegyszerek közé tartoznak. A tároló megsérülése esetén, vagy ha azok illetéktelenek kezébe kerülnek, közveszélyt is előidéznek.” A tanácsi intézkedést követően gyors levélváltásokra került sor a tanács és a Chinoin vezetői között,ki-ki megvédve a maga helyzetét. A Chinoin azonnal fellebbezést nyújtott be a városi tanács műszaki osztályának, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a váci telephelyen többféle tevékenység is folyik, így a telep teljes leállítása a gyógyszergyártásban okozna fennakadást. Emellett itt működik az a farmakológiai, vagy más néven toxikológiai kutató laboratórium is, ahol állatvizsgálatokat végeznek a kutatók. Jelinek István, az újpesti gyáregység műszaki vezetője szerint itt egészséges állatokat tenyésztenek, fehéregereket, patkányokat, és például azt a Beagle kutyafajtát, amelyet világszerte a szabvány állatkísérletek alanyául fogadnak el. Szerinte ezeket az állatokat steril körülmények között őrzik, védik a fertőzésektől, hiszen például az említett kutyafajtából egy példány 15—20 ezer forintbakerül. Az igazukat kereső váciak bűnvádi eljárást is kezdeményeztek Bihari István reintézkedési felszólítást egy újabb is követte, ugyancsak április 27-én, amelyet szintén a műszaki osztály adott ki, és benne kötelezte a telephelyet, hogy a régebben, 10383-3/1978-as határozattal engedélyezett Gelphi típusú hulladékégető működését azonnal szüntesse be. Ez utóbbinál indoklásul egyebek között az áll, hogy „az égető berendezésben ismeretlen összetételű, folyékony veszélyes hulladék égetése folyik." Tehát a tanács említett határozata a telep felfüggesztéséről a Chinoin elevenébe vágó intézkedés volt, amit a gyár vezérigazgatója megfellebbezett. Idézet Bihari István vezérigazgató 137/1989. számú leveléből: „A Chinoin váci telepén idegen cégek részére bértárolás nem folyik. A Mikroelektronikai Vállalat tulajdonát képező gázpalackok csak a rendkívüli körülményekre tekintettel, ideiglenes jelleggel kerültek a telepre, a Vegyi és Robbanóanyag-ipari Felügyelet engedélyével... elszállításukra 1989. április 28-án került sor ...” A hulladékégetés felfüggesztésével kapcsolatos Chinoin-fellebbezésben pedig az áll: „Nem felel meg a valóságnak, hogy ismeretlen öszszetételű, folyékony veszélyes anyagok égetése folyik a váci telepen. Amennyiben a Váci Tűzoltó-parancsnokság által tartott ellenőrzés során az 56/1981. (XI. 18.) MT. sz. rendelet 18. § (2) bekezdésében előírt üzemnaplót megnézték volna, abban az esetben meggyőződhettek volna arról, hogy milyen folyékony veszélyes hulladékanyagokat tárolnak és égettek el. Alaptalan az a megalapítás, amely szerint a bekerülő veszélyes hulladékok és egyéb vegyi anyagok nyilvántartása ellenőrzésre alkalmatlan, s hogy a hulladékégetőhöz beszállított anyagok nem azonosíthatók. Az égetésre kerülő anyagok mintáját ugyanis először a gyár központjában lévő környezetvédelmi laboratóriumban ellenőrzik és erről hulladék-megsemmisítési bizonylatot állítanak ki vezérigazgató ellen. A vezérigazgatót ez ideig ugyan még nem kereste meg az ügyészség, bár valószínűleg hamarosan válaszolnia kell majd az ellene felhozott vádakra. A Chinoin kontra Vác adhoc bizottság pedig melegen tartva városvédő feladatát, közleményeivel időről időrekiáll a polgárok elé, felidézve a múltat és a mai helyzetet, harcolva a város levegőjének, vizeinek tisztaságáért. Egyik, én memóriám váci víz- és talajszennyezés című összeállításukban, idézve az 1981-es ügyeket, a város déli vzbázisának szenynyeződését tárják fel. A vízbázist akkor kikapcsolták, a lakosság vízellátását a Szentendrei-szigetről, a Duna alatt vezetett ivóvízhálózat kiépítésével oldották meg. A déli vízbázist azóta is kizárólag ipari célokra használják. A város tanácselnöke szerint, bár kétségtelen, hogy 1981-ben sok, költséges intézkedést tett a Chinoin, a vízszennyeződés ma is fennáll. — Kérem, szagoljon bele a demizsonba, tapasztalhatja a gyógyszerszagot — teszi elém Bóth János tanácselnök a déli vízbázis G—5-ös megfigyelőkútjából, június 21-én vett vízmintát. Nem kétséges, a víz vegyszerszagú. De a Chinoin az okot évekkel ezelőttre vezeti vissza. Akkorra, amikor még nyílt színi gödrökben végezték a hulladékégetést. — Úgy gondolom, hogy a hulladékégetés akkori módszere miatt szennyeződhetett a talaj, illetve a déli vízmű — mondja Jelinek István. 1981-ben hatósági eljárás során a kutakat kikapcsolták, bár azt is el kell mondani, hogy a Chinoin mellett más ipari üzemek is működtek és működnek ma is a térségben. Itt volt továbbá a város szemétlerakó telepe is, aminek megszüntetéséről ugyancsak akkor intézkedtek a hatóságok. Azt már a váciaktól tudom meg, hogy a várostól nem több, mint 8 kilométerre, ugyancsak nyílt terepen tárolják azóta is a szemetet, a régi kommunális hulladékot pedig egyszerűen csak betakarták. Aztán, mint — Itt, kérem, minden dekagrammról el kell számolni — szól Skultéti László. — Itt nincs kimérés. Az pedig, hogy mérgeket tárolunk? Azt hiszem, senki sem csodálkozhat azon, ha egy gyógyszergyárban vegyszereket tárolnak. Azt viszont bármikor számon kérhetik, hogy hogyan. Varga József arról, a szavaival élve különös májusi tüntetésről beszél, amelyen szerinte 80 százalékban fiatal gyerekek vettek részt, és nem volt másra jó, mint hangulatkeltésre a gyártelep ellen. Gele János pedig egy telepi körsétára invitálva, megkínál a roskadozó málnabokrok terméséből, mutatja a zöldségeket, mint mondja, innen kerül paprika és vanhogy az lenni szokott, a szemét továbbra is ott rohad a földben, áztatja a májusi eső, amivel szétcsurog a déli városrész talajába. Egyébként, amikor megszüntették a Chiniontelepen a gödrökben történő hulladékégetést, a szennyezett réteget a hatóság által engedélyezett helyre szállították, és csaknem 75 millió forint költséggel kicserélték a talajt, parkosították a területet. Azóta a már említett, svájci, zárt rendszerű hulladékégetőben történt a veszélyes folyékony hulladékanyagok elégetése, aminek működését nem sikerült látnom. De a július 1-jéig ott foglalkoztatott dolgozók elmagyarázták, hogy a hordókban beérkezett anyagokat emberi kéz érintése nélkül egy csőrendszerbe szívatták, amelyben 3600 fok körüli égéstérben semmisítették meg. A füstgáz körülbelül 800 fokon távozott el és véleményük szerint a Gelphi nem okozott akkora szennyeződést, mint egy háztartási olajkályha. — Nézzen rám, kérem, betegnek látszom én? — mondja Papp János aki családjával együtt Vácon él és felháborítóan felfújt ügynek tartja a Chinoin elleni támadást. Neisz Sándor szerint a zártrendszerű hulladékégetéssel éppen a környezetet óvták, hiszen nem kellett sutyiban megszabadulni a vállalatoknak, és a városi kórháznak sem a veszélyes anyagoktól. — Európai színvonalú munkát végeztünk, ellenőrzött körülmények között — állítja. Az égetőt egyébként addig használta volna a gyár, amíg ez év végén át nem adják a dorogi hulladékégetőt. Azután csupán tartaléküzemként maradt volna fenn. Ella József telepvezető 21 éve dolgozik itt, végigcsinálta a tíz évvel ezelőtti talajcserét, úgy látja, hogy ma már nincs kivetnivaló a telep rendjében, fegyelmében. A beérkező anyagok bizonylatait mutatja, kér, nézzem meg a raktározást, az előírásnak megfelelő betonalapú és gerendás hordótárolást. radicsom a dolgozók ebédjéhez. De a kaszára is felhívja a figyelmemet, ami a sajátja, és azért áll a gyárkapun belül, mert innen viszi húsz nyulának naponta a friss füvet. A gyártelep dolgozói munkájukat féltve háborognak a váci tanácselnök intézkedései ellen. Vannak, akik úgy gondolják, hogy talán választások előtti húzásról van itt szó, mások biztatják tanácselnöküket: ebrudalja ki a városból a szennyezőforrásokat. Amiből az üzemek nélkül is van elég. Ha hinni lehet az állításnak, a forgalmas 2-es főútvonal miatt a megengedettnél 500-szor nagyobb az ólomszennyeződés. Nógrádi Tóth Erzsébet különösen veszélyes anyagok „Betegnek látszom én?” Június 16-án, a Hősök terén dermedten hallgattak az emberek, amikor a hangosbeszélőn egymás után sorolták az 1956-os események miatt kivégzettek nevét. Hihetetlennek tűnt, fájdalmasan hangzott a hosszú névsor. Legtöbbjükről eddig semmit nem tudtunk. Még a hozzátartozók is csak sejthették, mi történt rokonaikkal valójában. Ezekről a kivégzettekről, hozzátartozóik kéréseiről beszélgettünk dr. Pintér Ferenccel, az Igazságügyi Minisztérium államtitkári titkárságának helyettes vezetőjével. — Titkosak-e a törvénytelen ítéletek? — Csak azok, amelyeket a katonai bíróságok hoztak. Ezek száma minimális. Ezekbe az iratokba egyelőre még a hozzátartozók sem nézhetnek bele. — Mikor kerülhetnek ezek az ítéletek is végre a nyilvánosság elé? — Valószínűleg feloldják a titkosságot. Ezt esetleg mi is kezdeményezzük, mivel úgy látjuk, semmi sem kido- Holja titkosításukat. — összesen hány kivégzettet tartanak nyilván? — Hosszas kutatómunka után jelenleg 277 áldozatról tudunk. Ez a szám azonban változhat. Meg kell jegyeznem, hogy ez a névsor nem teljesen azonos a TIB által összeállított és június 16-án felsorolt nevekkel. A TIB e kérdésben maga döntött. Az eltérés persze csekély. — Ki tehát ez a 277 áldozat? — őket 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között végezték ki. Köztük azonban nemcsak politikai elítélt akad, hanem köztörvényes bűnöző is. Többségüket a 300, és a 301-es parcellában temették el, de vannak olyanok is, akiket vidéken, így például Győrben és Nyíregyházán hantolták el — Mit tudnak róluk? — Rengeteget kellett nyomoznunk, hogy tisztázzunk számos kérdést. Az aktákat ugyanis a bíróságokon őrizték, ahol egyébként is hatalmas iratanyag található. Ezeket a megviselt iratokat végigböngésztük, s így ma már tulajdonképpen valamennyiük személyi adatait, bírósági ítéletét ismerjük. Eddig csupán 13 elítélt bírósági aktáját nem találtuk meg. — Mennyi közülük a köztörvényes bűnöző? — Pontos számot nem tudok mondani. Az biztos, hogy a döntő többségük politikai elítélt volt. — A köztörvényes bűnözők hozzátartozóinak kéréseit is teljesítik? — Igen. Rehabilitációjuk kérdésében viszont nem egyszerű a helyzet: az ügyeket egyenként kell megvizsgálni, hogy megtudjuk, ki volt politikai, ki valóban köztörvényes elítélt. — A hozzátartozók gyakran zavarban vannak, mert nem tudják, hová, kihez fordulhatnak felvilágosításért. — Nálunk eddig körülbelül 80 hozzátartozó jelentkezett különféle kérelmekkel. Számuk valószínűleg nőni fog. Hozzánk bizalommal fordulhatnak, levélcímünk: Igazságügyi Minisztérium államtitkárának titkársága, Budapest, Szalay utca 16. — Eddig kinek küldhették kérelmeiket? — Általában a központi igazságügyi szervekhez fordultak. Az utóbbi jó 30 évben gyakran próbálkoztak, de lényegében mindhiába. — Milyen választ kaptak? — Elutasítottak minden kérelmet. Az indokot nem tudom. — Mikor változott meg ez a hozzáállás? — Tavaly nyáron, Grósz Károly egyesült államokbeli látogatása után. A pártfőtitkár-miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy kegyeleti aktusként szó lehet a temetésről. Politikai rehabilitációról viszont még senki nem beszélt akkor. Tavaly még aránylag kevés beadványt kaptunk, de idén már alaposan megszaporodott a számuk. — Akadt-e olyan hozzátartozó, aki most tudta meg, mi történt egyáltalán rokonával? — Igen, az egyik levélíró azt állítja, hogy a kivégzettek listáját böngészve most döbbent rá, mi lett eltűntnek hitt rokonával annak idején. — Mit kérnek a hozzátartozók? — Részint kíváncsiak a bírósági iratokra, az ítéletre, kérik a sírhely megjelölését, a földi maradványok exhumálását, azonosítását, esetleg más sírba helyezését. Mások politikai rehabilitációt, anyagi kártérítést is kérnek. Politikai rehabilitációt egyébként túlélők is kérnek, ezeket a kérelmeket dr. László Jenő igazságügyminiszter-helyettesnek továbbítjuk. — Mit válaszolnak a kegyeleti jellegű kérelmekre? — Ha tudunk, tájékoztatást adunk a sír helyéről, kezdeményezzük az exhumálást. Vannak azonban kivégzettek, akiknek nem ismerjük pontosan a sírhelyét. Ilyenkor azt javasoljuk a hozzátartozóknak, hogy jelképesen róják le kegyeletüket. Egyébként minden sírhalmot, akár van hozzátartozó, akár nincs, kőlappal borítottuk le, amin — ha módunkban áll — a nevet is feltüntettük. Ennek a költségét az állam fedezi. — Mikortól teljesítik a hozzátartozók kéréseit? — Július 1-je óta folyamatosan adjuk meg az engedélyeket, jogi akadály már nincs. De továbbra is kérjük a türelmüket, mivel egyszerre hatalmas munka szakadt ránk. — A 300-as és a 301-es parcellát nemrég rendbe hozták. Lehet, hogy most újra felássák? — Exhumálást csak néhányan kértek. Közülük még kevesebben vannak olyanok, akik a földi maradványokat más helyen kívánják eltemetni. A többség megelégedett azzal, hogy megjelöltük a sírhelyet, ahol aztán a hozzátartozó bármilyen emlékkövet felállíthat. A 301- es parcella immár nemzeti kegyhely, ahol rokonok, barátok, tisztelők róhatják le kegyeletüket. Csarnai Attila A. törvénytelen ítéletek nincsenek lakat alatt Útban 95 millió dollár Tovább épül az M0-ás autópálya • Közúti, vasúti, szállítási korszerűsítés A napokban aláírt megállapodás értelmében a Világbank 95 millió dollár kölcsönt nyújt hazánknak közlekedésfejlesztési célokra. A 15 éves lejáratú, kedvező kamatozású hitelt négyféle „csomagban” lehet felhasználni. A közúti fejlesztésekre fordítható 53,8 millió dollárból az M0-ás autóút következő — az M1-es autópálya és a 6-os főút közötti — szakaszának megépítésére használnak fel jelentős hányadot. Várhatóan 1994-ben lesz kész ez az útszakasz, amely lehetővé teszi, hogy a Hegyeshalom—Budapest— Röszke vonalon húzódó transzeurópai útvonal elkerülje a főváros belső részeit. Ebből a keretből útkarbantartó, tengelysúly- és minőség-ellenőrző berendezéseket szereznek be, 25 millió dollárt pedig a magyarországi utak burkolatának megerősítésére, az útrehabilitációs programra fordítanak. Ezt az összeget három évre elosztva lehet felhasználni, az idén és jövőre 10—10 millió dolláros, 1991-ben pedig 5 millió dolláros részletben. A hároméves program munkáira nemzetközi versenytárgyalást írtak ki, az ajánlatok értékelése hamarosan megkezdődik. A Budapesti Közlekedési Vállalat fejlesztésére 3 millió dollár szolgál. A Hungarocamion 6,1 millió dollárral részesedik a viágbanki hitelből. A MÁV 25 millió dollárt kap a világbanki kölcsönből korszerű szállításirányítási információs rendszerének kiépítésére, az ehhez szükséges berendezések, szoftverek beszerzésére, valamint sínfelújító üzem építésére, s felszerelésére, továbbá pályakarbantartó és -építő gépek vásárlására. A hitel további, valamivel több mint 7 millió dolláros része fel nem osztott tartalékkeretként szolgál. (MTI) Az ellenzék képviselői a Kereskedelmi Minisztériumban A magyarországi pártok és mozgalmak képviselőit hívta találkozóra tegnapra Beck Tamás kereskedelmi miniszter. A tárca székházában létrejött megbeszélésen a miniszter több fontos témában kérte az ellenzéki pártok és alternatív szervezetek véleményét. Az egyik alapvető kérdés a működő, tőke importja, a következő a KGST. Véleményt kért a kereskedelmi miniszter az idegenforgalommal és a kereskedelmi törvénnyel kapcsolatban is. A Magyar Demokrata Fórum képviseletében felszólaló Széles Gábor a KGST-n belüli dolláros elszámolás bevezetése folytán keletkező veszteségeket vitatta. Kifejtette, hogy ez hamis kép, mivel statikus állapotokat feltételez. Amennyiben a húzóágazatokra, tehát például a számítástechnika területére összpontosítanak, még az is elképzelhető, hogy a mérleg számunkra kedvező lesz. Ezzel értett egyet Hankó László, a Független Kisgazdapárt képviselője is, aki rámutatott, hogy már csak az apparátusok, bizottságok monopóliumának megtörése végett is át kellene térni a dollárelszámolásra. Az idegenforgalomról úgy vélekedett, hogy a minőséget úgy kellene értelmezni, ahogyan azt például Ausztriában teszik, ahol a turista bárhol, bármely faluban tiszta szállást, normális étkezési lehetőségeket talál. A Münnich Ferenc Társaság részéről felszólaló Szekeres József a KGST reformjáról úgy vélekedett, hogy nem az elszámolási rendszeren van a hangsúly, hanem azon, hogy a tagországok eltérő nagyságrendje miatt torz a szervezet. Szerinte Magyarországnak és a hozzánk hasonló kisebb KGST-tagországoknak nem a Szovjetunióval, hanem annak tagköztársaságaival kellene kapcsolatra lépnie. A Város-, Község-, Üdülőhelyvédő- Szépítő Egyesületek Szövetsége nevében Csáky Csaba a falusi turizmus lehetőségeit elemezte. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nevében Eszter István, a meglévő tulajdonviszonyok tisztázatlanságára hívta fel afigyelmet, és többpólusú tulajdonreformot sürgetett. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája részéről Réti Tamás úgy vélekedett, hogy ha a dolláros elszámolásra való áttérés veszteséggel járna is, nem szabad figyelmen kívül hagyni a jelenlegi rendszer fenntartásának veszteségeit. Hasonló állásponton volt Réti Imre, a Szociáldemokrata Párt tanácsadója is, akinek azonban kétségei voltak az iránt, hogy a konzervatív KGST-országok mennyiben lesznek hajlandók a magyar javaslatokat elfogadni. A mindvégig együttműködési szellemet tükröző találkozón megállapodtak abban, hogy a tárca a jövőben is megküldi anyagait a pártoknak és szervezeteknek, és negyedévenként hasonló találkozót tartanak. F. T.