Népszava, 1989. november (117. évfolyam, 258–283. sz.)
1989-11-17 / 272. szám
NÉPSZAVA 1989. NOVEMBER 17., PÉNTEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSEI Az adórendszer továbbra is teljesítmény-visszafogó Az adótörvény módosításáról, illetve a jövő évi költségvetés irányelveiről tartott vitát csütörtökön a Parlamentben az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Az adórendszer elfogadásával és bevezetésével nem követett el hibát a parlament, hiszen maga a rendszer jónak tekinthető és szükséges feltétele a piacgazdaság megteremtésének — mondta Nagy István pénzügyminiszter-helyettes. Nem megfelelő azonban az adózás mértéke. A képviselők nem értettek egyet a tervezett módosításokkal, többen is indítványozták, hogy változtassanak az adózási kulcsokon. Elsősorban az alacsony keresetűek adóztatásán kellene változtatni. A képviselők véleménye szerint ugyanis a törvénymódosító javaslat továbbra sem javít helyzetükön. Az adórendszer — még ha el is fogadja a parlament a törvénymódosítást — továbbra is teljesítmény-visszafogó marad. Dr. Búzás Józsefné Szolnok megyei képviselő indítványozta, hogy a népművészeti termékek adókulcsát csökkentsék nullára. Félő, hogy megszűnik a magyar folklórművészet. A képviselők elégedetlenek amiatt is, hogy a költségvetési irányelvek között nem szerepelnek olyan intézkedések, amelyek a költségvetési gazdálkodás takarékosságát szolgálnák. Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese elmondta, hogy 1990-ben a rubelkereskedelemben az aktívum nem haladhatja meg a 300 millió rubelt. (Az idén 1 milliárd rubel lesz az aktívum.) Ennek érdekében jövőre 12—15 százalékkal csökkenteni kell a nem konvertibilis exportot. (Kocsis) A jogi bizottság javaslatai Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére — a novemberi ülésszakra készülve — az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is. Megtárgyalta a bizottság Roszik Gábor önálló indítványát, amelyben a Pest megyei képviselő a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványokra vonatkozó rendelkezéseit javasolja módosítani. A jogi bizottság támogatta a javaslatot, azzal, hogy az előterjesztő a végrehajtáshoz szükséges szabályokkal egészítse ki módosító indítványát. Egyetértettek a munka törvénykönyvének módosításával is. Délután került napirendre az illetéktörvény, amelynek módosítását a közelmúltban elfogadott, január 1-jén hatályba lépő, a ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről szóló törvény tette szükségessé. A javaslat értelmében az útlevél kiadásának illetéke 500 forint, a kivándorlási szándék bejelentésekor 200, annak útlevélbe történő bejegyzésekor 800, a bevándorlás kezdeményezésekor 1000, az engedély érvényességének meghoszszabbításakor 500 forint illetéket kell leróni. Ezután meglehetősen hoszszadalmas vitára került sor, a képviselők végül is elnapolták a döntést. Áss államtitktot állít, a miniszter cáfol Raft Miklós már nem akar alkotmánybíró lenni Kötélidegzetet és rendkívüli időérzéket követel minden politikai ambíció. Ezt alighanem Raft Miklós minisztertanácsi államtitkár is tudja. Mégis, az Országgyűlés jogi bizottságának ülésén a mintegy másfél órás vitát hallgatva, végül fölállt, és visszavonulót fújt. Lemondott arról, hogy esetleg alkotmánybírónak jelöljék. Tette mindezt azok után, hogy Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter szakértői véleménye szerint az Alkotmánybíróság tagjaira szóló jogszabály szűken értelmezve nem engedi meg államigazgatásban dolgozó szakember jelölését. S tette mindezt azok után, hogy a hosszú és nehézkes vita közben Roszik Gábor képviselő úgy vélte, az Alkotmánybíróság tekintélyét csorbítaná, ha egyik lehetséges tagja továbbra is ragaszkodna jelöléséhez, bár vitatható, hogy megfelel a feltételeknek. Rajt Miklós ekkor jelentette be, hogy lemond, s mintegy tíz perc múlva a tovább gyűrűző vitától távol tartva magát, elhagyta a termet. Nem várva meg a bizottság végső döntését, amely utóbb, elméletileg kedvezőnek bizonyult volna számára, hiszen a honatyák Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnökének szakértői véleménye felé hajolva, úgy foglaltak állást, hogy a jogszabály nem zárja ki közigazgatási szakember jelölését. Távozása után a Parlament folyosóján Rajt Miklós a Népszava számára a következő nyilatkozatot adta: — Már az előző ülésen érlelődött bennem az elhatározás, akkor, amikor az Igazságügyi Minisztérium egyik szakértője kétségbe vonta az alkalmasságomat — mondta az államtitkár. — Akkor azért nem léptem vissza, elkerülendő a most mégis bekövetkezett kínos szituációt, mert bíztam benne, hogy a jogszabály nem zárja ki, hogy közigazgatási tapasztalattal rendelkező szakember is tagja lehessen az Alkotmánybíróságnak, s vártam, hogy a bizottság ebben a szellemben döntsön. — Most mégis kijött, meg sem várva a bizottság állásfoglalását. Az alkotmánybíróság felállításához méltatlannak tartottam a helyzetet. Kulcsár Kálmán, aki ráadásul mellettem ül a Minisztertanács ülésén, ha csak egy mondattal is, de figyelmeztethetett volna arra, hogy az ő jogértelmezése megváltozott. Ez lett volna korrekt. Egy héttel ezelőtt ugyanis még azt mondta, nyugodjak meg, a jogértelmezés nekem kedvez, illetve annak, hogy nincs kizáró oka a jelölésemnek. Megváltoztathatja Kulcsár úr a véleményét, mint ahogy meg is tette, hiszen egy jogértelmezési problémában nem kötelezhet senkit az adott szó, ám úgy vélem, mielőtt a nyilvánosság előtt fordított véleményén, azt jeleznie kellett volna nekem, hiszen én éppen a korábbi biztatása alapján tartottam magam a jelöltséghez. — Látszólag személytelenül, jogi problémáról vitatkozott a bizottság, ám ez végül is az ön személyes kudarcát idézte elő. — Úgy vélem, hogy jelölttársaim egyszerűen betolakodónak tartottak. Mert az utolsó pillanatban derült ki, hogy az MSZP Kilényi Géza mellett nem Ficzere Lajost, hanem engem jelölt az Alkotmánybíróságba. Roszik Gábornak, elismerem, igaza volt: az Alkotmánybíróság tekintélyére intő szava lett az utolsó momentum, amely visszavonulásra késztetett. Beszélgetésünk közben a bizottság tovább folytatta munkáját, s meghozta állásfoglalását. Csakhogy addigra már Rajt Miklóst senki sem tekintette jelöltnek. A szünetben Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert arról kérdeztem: miként vélekedik az államtitkár állításáról, amely nem tartotta morálisnak az ő viselkedését. Információm szerint, Rajt Miklóssal megfelelő helyen, még jóval az ülés előtt közölték, hogy várhatóan megváltozik a jogszabály értelmezése — mondta Kulcsár Kálmán a Minisztertanács ülésterme felé sietve. — Sőt, tudomásom szerint ő ennek ellenére határozott úgy, hogy nem lép vissza, jelöltsége mellett kitart, legyen bármi is a végeredmény. — Igen ám, de a bizottság végül mégsem az ön álláspontját, hanem a tágabb értelmezést vallotta magáénak. — Azt hiszem, Rajt Miklósnak meg kellett volna várnia a vita végkifejletét, kissé elhamarkodottan szólalt fel s jelentette be elhatározását — válaszolta lakonikusan a miniszter. Mezővári Gyula Támogatják az új nagyköveti kinevezéseket Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtöki ülésén egyhangúlag támogatásáról biztosította a Külügyminisztérium javaslatát, hogy Magyarország moszkvai nagykövetségének vezetésével Györke Sándort bízzák meg. Györke Sándort Kovács László külügyminisztériumi államtitkár mutatta be a testület tagjainak. Elmondta róla, hogy 1932-ben született Zalaszentgróton. 1956- ban a leningrádi állami egyetemen közgazdászdiplomát szerzett. 1956-tól tartozik a Külügyminisztérium állományába. Szófiában, Varsóban, Prágában és Belgrádban teljesített külszolgálatot. 1985 óta hazánk belgrádi nagykövetségének vezetője. A nagykövet orosz, angol, szerbhorvát és cseh nyelven beszél. Az MSZP tagja. Ugyancsak csütörtökön mutatkozott be a testület előtt Magyarország izraeli nagyköveti posztjának jelöltje, Görög János is, aki 1936-ban született Zsámbékon. 1960-ban az ELTE-n jogi diplomát szerzett. 1974 óta a Külügyminisztérium kötelékében tevékenykedik. Teljesített külszolgálatot Ottawában, majd a Külügyminisztérium jogi főosztályának vezetője volt. Angolul és németül beszél. Az MSZP tagja. A bizottság Görög János jelölését is egyhangúlag támogatásáról biztosította. A jelöltek a külügyi bizottság tagjai előtt összegezték leendő nagyköveti tisztük fontosabb tennivalóit. Király Zoltán Csongrád megyei képviselő kisebb vitát robbantott ki azzal a megjegyzésével,hogy bár a jelöltek személye ellen nincs kifogása, véleménye szerint ideje lenne más pártokból, illetve pártonkívüliekből is kádereket bevonni a külképviseleti munkába. Pártok az Ellenzéki Kerekasztalról „Az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal betöltötte eddigi szerepét, további fenntartása már akadályozná a társadalmi közmegegyezést” — rögzítette közös állásfoglalásában hat párt, illetve a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége. A dokumentumot aláírók — a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, illetve a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége — természetesnek tartják, hogy az EKA megszűnését csak az abban részt vevők mondhatják ki. Kővár Gyula, a Független Magyar Demokrata Párt szóvivője — az aláírók megbízásából és nevében — a dokumentumot ismertetve elmondta azt is az MTI-nek: az állásfoglalást Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének megküldték, kérve a jelenlegi legmagasabb közjogi méltóságot betöltő személyt, hogy az állásfoglalást ismertesse az érintettekkel. A szóvivő történelmi jelentőségűnek ítélte a hat párt és a Politikai Foglyok Szövetségének együttes fellépését, mert véleménye szerint képesek voltak félretenni vélt vagy valós sérelmeiket, egymás iránti bizalmatlanságukat. Nadrágszíjmeghúzás helyett a növekedést Az inflációnak, az áremelkedésnek elejét kell venni. Nagyobb teret kell engedni a magántulajdonnak, föl kell oldani a fölösleges gazdasági kötöttségeket... E jól ismert teendőket ezúttal nem magyar kormányhivatalnok, hanem amerikai üzletember fogalmazta meg tegnap a Magyar Gazdasági Kamarában. Richard Rahn, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának alelnöke napokon át tanulmányozta a magyar gazdaság helyzetét, s megállapításait rövid sajtótájékoztatón foglalta össze. „Nem a nadrágszíjmeghúzást, hanem a gazdasági növekedést ajánljuk” — öntötte formába a mindenkinek tetsző gondolatot Rahn úr. Irigylésre méltó derűlátással megjövendölte: húsz év múlva a magyar átlagpolgár úgy élhet, mint egy akkori nyugatnémet átlagpolgár, természetesen abban az esetben, ha a ma szükséges intézkedéseket a kormány megteszi. Érvelése szerint az évi 3 százalékos gazdasági növekedés az NSZK-nak jó, de Magyarországnak 7 százalékot kellene) növekedni évente. Dolgunkat megkönnyíti, hogy nekünk e növekedéshez nem kell új technológiákat kidolgozni — mint az NSZK-nak —, elegendő, ha importáljuk azokat. A jó tanácsokon kívül konkrét üzleti lehetőségeket is hozott-e magával? — kérdezte az üzletembertől a Népszava munkatársa. Ilyeneket nem hozott — derült ki válaszából —, ám a jövőben ez lehetségessé válik, hiszen az óceán túlpartján sokan érdeklődnek a magyarországi befektetés lehetőségei iránt. Mindenekelőtt stabilabb politikai és gazdasági állapotok kellenek azonban. Stabilizálná-e a zilált pénzügyi helyzetet az a kezdeményezés, mellyel Richard Rahn kirukkolt? A forinton kívül új pénzeszközt is kellene működtetni a magyar gazdaságban, melynek értékét fontos árucikkek — búza, olaj stb. — határozná meg. Ezt a pénzeszközt beruházásokra kellene felhasználni. A beruházásokat terhelő adókat egyébként lényegesen mérsékelni kellene. A sajtótájékoztatón Fodor László, a kamara ideiglenes főtitkára rávilágított: amíg a honi kamara és a kormány között alapvető nézetkülönbségek vannak, a Magyar Gazdasági Kamara és az Amerikai Kereskedelmi Kamara között — meglepetésre — teljes az egyetértés ... (molnár) Választás volt, kinevezés lett a szentesi kórházban A véleményalkotó kutatás eredményének ellenére nem dr. Papp Lehel György baleseti sebészfőorvost, hanem dr. Vajdovich István eddigi igazgatóhelyettest nevezte ki kórházigazgatónak a Szentesi Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén. Ezzel pont került a hetek óta tartó, s a közvéleményt alaposan felkavaró ügy végére. A városi kórház igazgatófőorvosi állása december 25- ével megüresedik, a tanács által kiírt pályázatra dr. Petri István osztályvezető főorvos és dr. Papp Lehel György baleseti sebész jelentkezett. Formailag mindkettő megfelelt az előírásoknak. A végrehajtó bizottság ezután véleménykutató szavazást rendezett a kórházban. A titkosan leadott voksok 56,5 százalékát kapta Papp doktor, igaz viszont, hogy a szavazó 42 főorvos közül csak 17-en támogatták. Az eredményhirdetés után Petri doktor visszavonta pályázatát, ám ekkor nyilvánosságra került egy több hónappal ezelőtti eset, amely Papp doktorra nézve etikai hátrányt okozott. A bírálóbizottság a kórház dolgozóinak és főorvosainak megoszló véleményére hivatkozva javasolta, hogy tekintsék a pályázatot eredménytelennek. Javasolták továbbá, hogy dr. Vajdovich Istvánt nevezzék ki igazgatónak. A Szentesi Tanács V. B. zártkörű szavazásának eredménye: a megbízott igazgató december 31-ig dr. Vajdovich István, akinek véglegesítésére utasítást kapott az egészségügyi osztály a testülettől. (MTI) 5 illést tartott a Minisztertanács Önálló munkaügyi minisztériumra lenne szükség Leállítják a paksi atomerőmű bővítését Több mint egy tucat ügyet tárgyalt meg tegnap a Minisztertanács, amelyeknek csak egy részét tudta ismertetni Bajnok Zsolt, a kormány szóvivője a délutáni sajtótájékoztatón. A kormány áttekintette és elfogadta a miniszterelnök jugoszláviai látogatásáról és a spanyol kormányfő magyarországi látogatásáról szóló beszámolót, s mindkét látogatást rendkívül hasznosnak minősítette. Megvitatták a tanácsi pénzügyi szabályozás 1990- re vonatkozó tervezetét, amely szoros kapcsolatban áll a tanácsi gazdálkodás tervezett reformjával. Főbb elemei között szerepel, hogy a tanácsok bevételét gyarapítsa az összes személyi jövedelemadó, valamint a normatív támogatások. Ez utóbbiak mértéke jövőre a 650 forint fő helyett megyénként 250 millió forintra, valamint 500 forint,főre változik a javaslat szerint. Előterjesztést fogadott el a kormány a közigazgatási deregulációról, azaz a jogi túlszabályozás csökkentéséről. Ettől azt várják, hogy egy év alatt mintegy 800 ezerrel csökkenne a hatósági határozatok száma, mintegy félmillióval kevesebb igazolást kelljen kiadni a hivatalokban, és 3 millióval kevesebbszer kelljen megjelenni az állampolgároknak a hatóságok előtt. A kormány tárgyalt az energiapolitika hosszú távú koncepciójáról, is. A számítások szerint az ország energiafogyasztása évente 0,6— 0,8 százalékkal, villamosenergia-fogyasztása pedig 1,5 százalékkal növekszik majd. Ez az igény hosszú távon csak úgy elégíthető ki, ha a technológiák korszerűsítésével és a felhasználás ésszerűsítésével a fajlagos energiafelhasználás csökken. Előreláthatólag az energiaimport a jelenlegi 51 százalékról 64—65 százalékra növekszik majd. Az igényeket három forrásból gondolják kielégíteni: hazai termelésből, a hagyományos szocialista importból, és a nyugateurópai energiarendszerekhez való kapcsolódással. A kormány kezdeményezi a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó egyezmény felfüggesztését, és minden, a bővítéssel kapcsolatos munka leállítását. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslat decemberben kerül az Országgyűlés elé. Célja, a vállalkozók szabadságának és az azonos versenyhelyzet megteremtésének, valamint az egyéni vállalkozók részarányának növelése a gazdaságon belül. Fontosabb elemei között szerepel, hogy vállalkozhat minden magyar állampolgár,kivéve, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban) egy-egy vállalkozónak több üzlete és telephelye is lehet, s bármilyen üzleti tevékenységet lehet folytatni, amelyek nagysága nincs korlátozva. Ezért a kormány kezdeményezni fogja, hogy a társasági törvénybe se szerepeljen az 500 fős határ. Napirendre került a postatörvény módosítása is, bár készül az átfogó törvénytervezet, a kormány szükségesnek tartja, hogy már január elsejétől életbe lépjen a posta monopóliumát oldó módosítás. Ezek szerint jövőre a postán kívül már mások is foglalkozhatnak hírközlési tevékenységgel, figyelembe véve az országos érdekeket. Tehát postai távbeszélő- és távírórendszer lehet állami tulajdonban, vagy állami részvétellel működő társaságok tulajdonában, de ilyen esetben az állami tulajdonhányadnak meg kell haladnia az 50 százalékot. A kormány áttekintette a népi ellenőrzés jogutód nélküli megszüntetésének következményeiből adódó teendőket. A növekvő foglalkoztatási feszültségek indokolják elsősorban, hogy a munkaügyért felelős önálló minisztériumot hozzanak létre, amely feladata közül a legfontosabb az érdekegyeztetés, az érdekvédelem, a szakképzés és a továbbképzés megoldása. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások eddigi eredményeit a kormány meg kívánja ismertetni a politikai pártokkal, s kéri a véleményüket. A kormány nevében Verebélyi Imre belügyminiszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat az önkormányzati törvény szabályozási koncepciójáról. Egy kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta, hogy a rádió és televízió felügyeleti kérdéséről a Minisztertanács hétfői, rendkívüli ülésén tárgyal, s a döntésükről azonnal tájékoztatják a nyilvánosságot. (peredi)