Népszava, 1992. január (120. évfolyam, 1–26. sz.)

1992-01-02 / 1. szám

4 PARLAMENTI KRÓNIKA (Folytatás az 1. oldalról) vétel szerepelt. Ezért sebté­ben még össze kellett hívni a költségvetési bizottság ülé­sét. Az jóváhagyta ezeket az összegeket (a hiányból közel 10 milliárd forintot kincstár­jegyekből és más értékpapí­rokból fedeznek), amikor Fodor István független kép­viselő, akinek némi házelnö­ki tapasztalata is van, kiderí­tette: a bizottsági indítvány rossz, ugyanis írásban a va­lóságos összegek egymillio­mod részét tüntették fel. A szavazás a koalíció szem­pontjából jobban sikerült, mint a tavalyi. Most 63 szá­zalékos volt az „igen” szava­zatok aránya, ami két száza­lékkal magasabb az előző évinél. (A kisgazda tizenket­­tek — nyilatkozataik ellené­re — Torgyán József és Ger­­bovits Jenő kivételével — a törvény mellett voksoltak.) A jövő évi költségvetés vi­tája során döntés született: január 6-tól felemelik a mo­torbenzin fogyasztási adóját, literenként 34,50 forintról 38,30 forintra. (Az ólommen­tes benzin adója 33,60 forint lesz.) A fogyasztói adó növe­kedésének mértékével emel­kedik hétfőtől a benzinár. Idén — a tervek szerint — még egy újabb áremelésre kerül sor. A motorbenzin fogyasztói adója, valószínűleg májusban, 42,40 forintra emelkedik literenként. A háromszázezer oktatási, közgyűjteményi, közművelő­dési és művészeti dolgozó — szakszervezeti nyomásra — szeptembertől átlagosan 2000 forintos béremelésben részesül, a már előre terve­zett 10 százalékos bérauto­matizmuson kívül. Felemel­ték — módosító indítványok nyomán — a nappali tagoza­tos általános és gimnáziumi tanulók személyenkénti éves támogatását, amelyet az ön­­kormányzatok kapnak meg és osztják el az iskoláknak. Több jut a tervezettnél a diákotthoni ellátásra is. Kul­turális célokra az eredeti ja­vaslat kétszeresét szánják, minden önkormányzat fejen­ként 200 forintot kap évente. Döntöttek arról is, hogy a Szerencsejáték Alapból 263 millió forintot adnak a köz­­művelődés támogatására. Ne­gyedével nőtt a szakszerve­zeti művelődési intézmények költségvetési támogatása is. Ezeket az összegeket pályá­zati úton lehet elnyerni, akárcsak a történelmi doku­mentumfilmekre szánt 100 millió forintot A hitoktatás 300 millió forinttal lesz gaz­dagabb. Döntöttek a Magyar Rádió és Televízió támogatásáról is. A rádió 150 millió forint­tal kevesebbet kap az elő­irányzottnál, a televízióra szánt 1 milliárd forintos tá­mogatásról — amelynek meg­vonását Csurka István java­solta — dodonai döntés szü­letett. Ezt az összeget a Ház zárolta, amíg a televízió pénzügyi helyzete nem tisztá­zódik. Nőnek a honvédelmi kiadá­sok 1,7 milliárd forinttal. Vi­szont csökkentik az igazgatá­si kiadásokat 1,2 milliárd fo­rinttal. Kupa Mihály pénzügymi­niszter rendkívül elégedett volt a „művel”. Véleménye szerint: a Háznak sikerült megóvnia a jövő évi büdzsét a nagyobb megrázkódtatá­soktól. A kormány fő gaz­dasági, társadalompolitikai szándékai találkoznak a ma­gyar társadalom elvárásai­val — mondotta. B. M. .A kormány nyilatkozata Az Országgyűlés hosszas vi­tát és szavazási eljárást kö­vetően, az év utolsó napján elfogadta a Magyar Köztár­saság 1992. évi állami költ­ségvetéséről szóló törvényt. Ennek egyik fontos előzmé­nye, hogy a költségvetés irányelveinek megismerése során a képviselők olyan lé­nyeges információk birtoká­ba juthattak, mint például a költségvetési hiány tervezett mértéke, illetőleg az egyes fejezetekre vonatkozó főbb adatok. Ezek megfelelő ala­pot nyújtottak a költségvetési törvény későbbi vitájához. Kétségtelen, hogy a költ­­ségvetésitörvény-javaslatot a kormány bizonyos időbeli késedelemmel terjesztette a Ház elé, de az Országgyűlés napirendjén egyébként is számos olyan javaslat szere­pelt, amelyek elfogadása szé­les társadalmi igényeket elé­gített ki, s amelyekről a költségvetést megelőzően kel­lett dönteni. A kormány álláspontja sze­rint mindezen előzmények nem indokolták az ellenzék részéről azoknak az obstruk­­ciós eszközöknek az alkalma­zását, amelyek csaknem meg­hiúsították a költségvetés időben történő elfogadását. Külön kiemelést érdemel az a tény, hogy 1991. decem­ber 30-ról 31-re virradóra, amikor a kormánykoalíciót alkotó­­pártok, valamint a független képviselők egy ré­sze az immár második éjsza­kán át tartó ülésezés folyta­tása mellett döntöttek, az el­lenzéki pártok frakciói tá­voztak az ülésteremből. Két ellenzéki párt képviselőcso­­­­ortja az éjszaka folyamán már nem is vett részt a hatá­rozathozatalban. Az Országgyűlés folya­matos ülésezése hiányában, minden kétséget kizáróan meghiúsult volna a törvény ez évi elfogadása és kihirde­tése, holott ez elengedhetet­lenül fontos tényezője az or­szág zökkenőmentes működé­sének, a megszerzett nemzet­közi bizalom megőrzésének. A kormány megköszöni a kormánykoalíciót alkotó pár­tok képviselőinek, továbbá a határozathozatal törvényes rendben történő lefolytatá­sát elősegítő független és ellenzéki képviselőknek, va­lamint a fáradhatatlan segí­tőknek, hogy hősies helyt­állásukkal a meglévő és tá­masztott nehézségek dacára is lehetővé tették a kormány alkotmányos kötelezettségé­nek teljesítését, és az 1992. évi állami költségvetésről rendelkező törvény elfogadá­sát. A kormány külön köszöne­tet mond azoknak, akik a költségvetési vita alatt a la­kosság részéről támogatásuk­ról biztosították. (MTI) Hősies helytállásnak sok mindent lehet ne­vezni. Azt, hogy a törvényhozók törvényt hoz­nak, aligha. Még akkor sem, ha kétségtelenül maratoni volt az idei költségvetés vitája, a módosító javaslatok szigetei között, az idő­hiány hullámaival szemben hajózva. Egyik félnek sincs mit a másik szemére vetnie: a kormány későn nyújtotta be a tervezetet, az ellenzék ennek ellenére ragaszkodott minden véleménye meghallgatásához. Az idő pedig eközben telt, múlt, pártállásra való tekintet nélkül. . Hősies helytállásról azért mégsem felesleges beszélni, csak éppen nem a költségvetés el­fogadása, hanem majd a végrehajtása idején. Az ország lakói azok, akik együtt kell hogy éljenek, a rájuk rótt terhekkel — nem egy­szer hősies helytállással. V. zs. : Parlamenti kiskáté Címszavaink mögé gyűjtött megjegyzéseinket kéretik szigorúan a magyar valóságba átültetni. A jobb meg­értéshez némi alapismeretre lenne szükség. Aki ezt Szabad Györgynek és a Magyar Televíziónak köszön­hetően elmulasztotta (lásd: költségvetési vita közvetí­tésének elbliccelése), az se bánkódjon. Valószínűleg a többség járt jól, noha azt nem állíthatjuk, hogy nem maradt le semmiről... Parlament: a kormánykoalíció, az ellenzékiek, a füg­getlenek és a személyeskedés foglal helyet padsorai-­i­ban. „ Vita: eleve értelmét vesztett szópárbaj a süketek pár-­­ beszédében. Költségvetési vita: lásd fent, több milliárd forinttal­­ súlyosbítva. Felszólalás: a szinonímaszótárban az önmutogatás­­ és gúnyolódás címszó alatt kereshetjük. Obstrukció: az ellenzék év végi fenyegetése, amit ma­ga sem gondol komolyan, hiszen ez a parlamenti harc­modor a türelemre épít. Az pedig nincs. Módosító javaslat: Ha a koalíció részéről érkezik,­­ akkor felszólítás gombnyomásra. Ha az ellenzék hozat­r­kodik elő vele, ugyanaz, mint az előbb, csak a másik­­ gombot kell megtalálni hiányzó padtársunk asztalán. Ha a függetlenek indítványozzák ..., de miért nem in­dítványozzák? Parlamenti közvetítés: Ha van, akkor esti mese fel­nőtteknek. Ha nincs, akkor Szabad Magyar Televízió. Költségvetés elfogadása: BÜÉK, Magyarország! De mi lenne, ha egyszer más is bújna? —er— ilííiSíW Síií. ' ■ :> víV::¥x^,: Orosz-osztrák cégé a DIMAG A Szojuzruda és a Nyevome­­tall vállalatokból álló orosz— osztrák konzorcium megvá­sárolta az Állami Vagyon­ügynökségtől a DIMAG Rt. 9,5 milliárd forint értékű részvénycsomagját, ezzel a vállalat részvényeinek 80 százaléka a konzorcium kezé­be került. Az erről szóló szerződést december 29-én írták alá a konzorcium és az ÁVÜ képviselői — jelentette be a DIMAG Rt. vezetői ér­tekezletén Tolnay Lajos, a miskolci acélipari mamut­­vállalat elnök-vezérigazgató­ja. (MTI) KSH-adat Alig 33 százalék az árnövekedés A KSH legfrissebb adatai szerint az infláció novemberi mértéke azt mutatja, hogy tovább tart a fogyasztói árak növekedésének júliustól ta­pasztalható mérsékeltebb üte­me: a második félévben ta­valy átlagosan 2,1 százalék­kal, idén pedig 1 százalék körüli ütemben növekedtek az árak. Az év derekán mért 37-38 százalékos árnöveke­dés novemberre 32,8 száza­lékra mérséklődött. Az áruk és szolgáltatások árindexei között igen nagy a szóródás. A legnagyobb mértékben a postai szolgál­tatások ára emelkedett — az index 214,9 százalék — a sertéshúsé viszont csak 93 százalék. A fogyasztás, közel kétharmadát kitevő áruk és szolgáltatások árindexe át­lagosan 120—150 százalék. Az átlagosnál magasabb a ház­tartási energiaszolgáltatók áremelése is, s jelentősen nö­vekedtek a járművásárlás és -fenntartás költségei. (MTI) Saját zsebre Dolgozói tulajdon Nyíregyházán Jóváhagyta a nyíregyházi Kelet-Coop Szövetkezeti Részvénytársaság közgyűlé­se az rt. átalakítását, amely azt eredményezi, hogy belső vagyonmozgatással és egyéni tőke bevonásával tulajdono­sokká válnak a kereskedel­mi tevékenységet folytató cég dolgozói. A Kelet-Coop Rt. egységei közül kettő, a nyíregyházi diszkontáruház, valamint a Kelet Áruház csemegeosztá­lya ezentúl már az új formá­ban működik, a társaság és a dolgozók által alapított kft. keretein belül. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye legna­gyobb áruházának, a „Ke­­let”-nek a többi osztályán is kft.-k alakulnak. A cipőt, valamint a műszaki cikkeket árusító részen január else­jén, a konfekció-, és a kö­töttáruosztályon március el­sején jön létre a dolgozók korlátolt felelősségű társasá­ga. A jelenlegi árualapot az eladók megvásárolják, az ellenértéket egy év alatt kell majd kifizetniük. A további­akban pedig már saját zseb­re dolgoznak. Az rt.-nek bér­leti díjat fizetnek az áruházi üzletrészekért, valamint az igénybe vett különböző szol­gáltatásokért, így például a kirakatrendezésért, a kar­bantartásért és a szállításo­­­­kért. A részvénytársaság ter­mészetesen a kft.-kbe fekte­tett tőkéjének megfelelő arányban részesedik majd az elért jövedelemből. Az rt. irányítási és admi­nisztrációs feladatokat ellátó eddigi egységei az átszerve­zés után vagyonkezelő köz­ponttá alakulnak át. A szám­viteli rész pedig önálló kft.-t hoz létre, s felajánlja a könyvvezetést a dolgozók ál­tal alapított társaságoknak, illetve külső megrendelése­ket is teljesít a jövőben. Az átszervezéstől a vagyon ered­ményesebb működtetését, va­lamint a kereskedelmi mun­ka megújulását várják az ér­dekeltek. (MTI) 199­2. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA HÁTUKON A HÁZUK Színes hátizsákos fiatalok kóvályogtak a fővárosban. A Roger atya által fél évszáza­da indított Taizé vallási bé­kemozgalom tizennegyedik találkozójára érkeztek. Ka­tolikusok, protestánsok, orto­doxok kezükben térképekkel keresik a templomokat, étke­zőhelyeket, vagy szeretnék megtudni: hol is vannak? Főleg lengyelek, spanyolok, olaszok igénylik dideregve a budapestiek segítségét. Még szeptemberben meg­hirdették: jelentkezzenek olyan családok, amelyek a 75 ezer fiatalnak szerény szállást adnak, csak akkora helyet, ahol hálózsákjukat le­teríthetik. Mindössze 22 ez­ren tárják ki ajtaikat. A Tai­zé Központtól arról érdek­lődtünk: a szilveszter éjsza­káján az egész éjjel nyitva lé­vő metróállomások még csak adtak némi melegt a fedél nélkül maradtaknak, de mi lesz holnap és holnapután? A válasz: a budapesti 200 pro­testáns és római katolikus templom irodáiban, iskolák­ban van még hely, az 55 ezer be nem fogadottnak. Mivel hívő emberekről van szó, hi­szünk az informátornak, bár nehezen tudjuk elképzelni, hogy a fedél nélkül maradtak csak azért maradtak az ut­cán, mert rosszul tudnak tá­jékozódni. Jellinek István, a Fővárosi Önkormányzat ün­nepi ügyeletese elcsodálko­zott a fiatalok gondjain. Készségesen elmagyaráztuk, milyen esemény is zajlik Bu­dapesten, ő ugyanis minded­dig nem tudott róla. — Konta — Tapolcsányi Éva felvételei Az év első munkanapján NEMZETKÖZI LAKÁSTEXTILVÁSÁR A Messefrankfurt az 1992-es vásári évet a Heimtextil Nemzetközi Lakástextília szakvásárral indítja január 8-án. Mint­egy 50 ország 2300 deko­rációs és bútorszöve­tet, falikárpitot és füg­gönyanyagot, ágyneműt, fürdőszobai textíliát, asz­talneműt és konyharuhát, valamint kiegészítőket előállító cége találkozik Frankfurtban. ELHUNYT SZABÓ VLADIMIR Szabó Vladimír festő­művész, a Magyar Köz­társaság kiváló művésze 1991. december 31-én kedden, 86 éves korában elhunyt. Temetéséről ké­sőbb intézkednek.­ ­ És emelem poharam azokra, akiket majd az új igazgató átvesz... Lehoczki István rajza HÍDON Jön át a másnapos 47-es villamos újév délelőtt Budáról Pestre a Szabad­­ság-hídon, optimista ve­rőfényben. Mindenkinek jut ülőhely, bámészko­­ó­dunk kifelé az ablakon. Valakinek mégis furcsa helyen támadt hangulata letelepedni. A híd meré­szen ívelő korlátján üldö­gél egy férfi, úgy féltáv­nál, a turulhoz vezető, oly sokszor végzetes úton, szemben a Gellérttel. Nem mondanám, hogy a panorámában gyönyörkö­dik, sem hogy tűnődik: másszon-e felfelé, vagy netán onnan jött már, s megpihent. Rosszul sike­rült a szilvesztere, esetleg túl jól? Miként alakult sorsa, nem tudhatjuk, mert a villamos lassan tovagördült. Még eszembe jut, hogy nem nézte őt a földről rettegő, kíváncsi tömeg, nem nézte senki. Már ezt is megszoktuk? (selmeczy)

Next