Népszava, 1992. szeptember (120. évfolyam, 206–231. sz.)
1992-09-01 / 206. szám
2 Bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Panic ellen A jugoszláv parlament hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Milan Panic szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlansági indítványt azzal indokolták, hogy Milan Panic a londoni konferencián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól”. A miniszterelnök — mint ismeretes — Londonban több ízben támadta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban, leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügyminiszter-helyettest. A zágrábi rádió értékelése szerint a bosnyák fővárosban hétfőn viszonylagos nyugalom volt, a többi frontszakaszon azonban súlyos harcok voltak. A közös horvát-muzulmán erők állítólag előrenyomulóban vannak. Szarajevóban a fegyvernyugvás ellenére néhány gránát a lakótelepekre hullott. Egy személy életét vesztette, hárman megsebesültek. A bosnyák főváros már 27. napja áramellátás nélkül van, és második napja teljesen szünetel a vízellátás. Összecsapásokról érkeztek hírek Mostarból is, ahol kedden temetik el azt a 88 személyt, akiket a hercegovinai város közelében végeztek ki a szerb csapatok. Horvátországban sem hallgattak a fegyverek. Slavonski Brodban többször is volt általános riadó, a várost a szerb ellenőrzés alatt álló boszniai területről lőtték. Ketten életüket vesztették. Gorazdébe csak szerdán indítják a az ENSZ-segélyszállítmányt, mert a keletboszniai város körzetéből ismét riasztó hírek érkeztek, noha vasárnap már voltak olyan jelentések, amelyek szerint befejeződött a csaknem négy hónapig tartó ostrom. A londoni , konferencián kötött megállapodásnak eleget téve Radovan Karadzic boszniai szerb elnök bejelentette, hogy beszüntették a város ostromát. Egyúttal közölte, hogy hamarosan leszerelnek mintegy 1200 fegyverest is. Most azonban egyre több jel mutat arra, hogy nem egyoldalú szerb döntésről van szó, hanem arról, hogy a muzulmán erők áttörték az ostromgyűrűt és a szerb fegyveresek visszavonulnak. A város határáig eljutott egy brit tudósító, aki arról számolt be, hogy a szerb csapatok pánikszerűen menekülnek állásaikból. A Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ- szankciókat kijátszva a magyar határon keresztül továbbra is jut el áru Kis-Jugoszlávia területére — állították hétfőn az egyik holland szállítási szakszervezet képviselői. A Reuter jelentése szerint a holland Vervoersbond képviselői a napokban tértek vissza a magyar—szerb határról, ahol kamionvezetőket, vámosokat és az Európai Közösség illetékeseit kérdezték ki tapasztalataikról. „Az a benyomásunk alakult ki, hogy a szankciókat egyáltalán nem tartják be” — közölte Fons Tuynstra, aki maga is részt vett a tényfeltáró úton. Tuynstra szerint a menetlevél szerint más úticélok felé haladó kamionok vezetőit arra kényszerítik, hogy a szankciókat megszegve Szerbiában rakodják le áruikat, vagy szerb árukat szállítsanak el rendeltetési helyükre. (MTI) Národná Obrodá A szlovák—magyar „kiegyezésről” Az önálló nemzetközi jogalanyiság küszöbén álló Szlovákia számára nagy jelentősége van a Magyar Köztársasághoz fűződő kapcsolatoknak — állapítja meg a Národná Obrodá című tekintélyes szlovákiai polgári lap hétfői számának kommentárja. A kommentár szerint Budapestről olyan jelzések érkeznek a szlovák politikai vezetés címére, melyek időszerűnek tartják, hogy stratégiai fordulat álljon be a szlovák—magyar kapcsolatokban. Ennek elsősorban azt kellene szolgálnia, hogy a történelem során felgyülemlett problémák ne akadályozzák a rövidesen önállóvá váló Szlovák Köztársaság és a déli szomszéd majdani együttműködését. Hétfő délután a szlovák parlament megkezdte a Meciar-kormány alkotmánytervezetének vitáját. A parlament plenáris ülését Ivan Gasparovic elnök nyitotta meg. Gasparovic az ülés előtt azt nyilatkozta, hogy az új szlovák alkotmány elfogadásának előreláthatólag nem lesz akadálya. A vitát három és fél naposra tervezik. (MTI) Meghalt egy magyar diplomata Életmentős kísérlet közben halálát lelte Pakisztánban Regénye Győző magyar kereskedelmi tanácsos. Az ötvenkét éves diplomata szombaton bekövetkezett haláláról Karácsból telefonon hétfőn tájékoztatta az MTI-t Szilasi István, a tragikus véget ért tanácsos utódja, Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyarországra, Szilasiékkal és más magyarokkal pihent a tengerparton. A kora délutáni órákban történt, hogy a vízisportokkal és a helyi fürdési viszonyokkal ismerős Regenye Győző a partról észrevette: utódjának fia, a 16 éves Szilasi András, veszélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 méternyire. Regenye és Szilasi István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmeztessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édesapjának sikerült nagy nehezen partot érnie, a két életmentő közül az egyiknek — éppen a legtapasztaltabbnak — ez nem sikerült. Regenye Győző hirtelen eltűnt szem elől és csak a parttól 15 méternyi távolságra, a sekély vízben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Abháziában kiújultak a harcok A hétfőn életbe lépő tűzszünet ellenére tovabb folytatottak a harcon Aonaziaban. Az AP jelentése szerint már vasárnap kiújultak, a harcok a grúz csapatok által ellenőrzöttJogra város környékén. A támadás megindításával egymást vádolták a harcoló felek. Az APA hírügynökség jelentése szerint az abház csapatok hétfő hajnalban Szuhumi környékén támadást indítottak a grúz állások ellen. Az orosz televíziónak az abház parlamentre hivatkozó értesülései szerint legalább 35 grúz katona életét vesztette és 150 megsebesült a legutóbbi harcokban. Azonnali tűzparancsot helyezett kilátásba hétfőn az orosz vezérkari főnök arra az esetre, ha grúz vagy abház oldalról újabb támadás éri az Abháziában állomásozó orosz deszantosokat vagy az ott üdülő orosz polgárokat. Viktor Dubinyin vezérezredes az után nyilatkozott, hogy a hét végén és hétfőn tüzérségi tűz alá vettek néhány orosz célt. — Mindeddig távol tartottuk magunkat a konfliktustól, s ehhez a jövőben is ragaszkodunk — jelentette ki. Nyomban hozzáfűzte azonban: abban a pillanatban, amint életveszélybe kerülnek a katonák, családjuk vagy más polgári személyek, megsemmisítik a támadókat. Közben ellenzéki tüntetők hatoltak be hétfő délután a tádzsik elnöki palotába, s hatalmukba kerítették a kormány három tagját, miután hiába követelték, hogy találkozhassanak Rahman Nabijev elnökkel. Az AFP helyszíni jelentése szerint mintegy ezren tüntettek Dusanbéban az elnöki palota előtti téren. A megmozdulást a „Dusenbei Ifjak Mozgalma" szervezte, amely pénteki ultimátumában három napot adott Nabijevnek, hogy vessen véget a vérontásnak Tádzsikisztánban, vagy mondjon le. Az iszlám ellenzék szerint az ország déli részében kommunistabarát népfelkelők csütörtökön megrohanták Kurgan-Tübe városát. A támadás 180 áldozatot követelt. Észtországból az orosz csapatoknak már több mint 60 százalékát kivonták, és távozásuk továbbra is meglehetősen gyors ütemben zajlik — nyilatkozta a Baltic News Service hírügynökségnek Toomas Puura, az észt védelmi miniszter helyettese. A hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalakulásának 50. évfordulójáról az egykori észt SS-ek. Az észt külügyminisztérium külön nyilatkozatot is szentelt az eseménynek, a „nemzeti megbékélést elősegítő” eseménynek nevezve az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-hadosztály harcosainak találkozóját. (MTI) Palesztin foglyok szabadulása Izrael kész kivonulni Dél-Libanonból, ha Bejrút aláírja vele a békeszerződést, s olyan erős hadsereget állít fel, amely képes lesz megakadályozni a libanoni területről indított Izrael-ellenes fegyveres akciókat. Ezt a washingtoni forduló keretében a libanoni delegációval tárgyaló izraeliküldöttség társelnöke mondta meg vasárnap egy amerikai televíziós állomásnak. Yoszef Hadasz szerint országa elismeri az Izrael és Libanonközötti nemzetközi határokat. Az izraeli hadsereg hétfőn megkezdte valamivel több mint hatszáz palesztin „biztonsági fogoly" szabadon engedését a Negev sivatagbeli Khet börtönéből. Olyan palesztinokat bocsátanak szabadon, akiket „biztonsági vétség” címén vetettek börtönbe, de emberölést nem követtek el, és büntetésük kétharmadát már letöltötték. Másfél órát tárgyalt hétfő reggel Kairóban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Oszama el-Baz egyiptomi elnöki tanácsadóval. Kairó hivatalos közlés szerint a közel-keleti békefolyamatról, nevezetesen a Washingtonban e napon második hetébe lépett újabb tárgyalási forduló menetéről volt szó. (MTI) A brazil elnök nem hajlandó lemondani Fernando Collor de Mello brazil elnök visszautasította az ellene felhozott korrupciós vádakat, és közölte: addig nem mond le, amíg a kongresszus nem hagyja jóvá gazdasági reformjait. Az elnök, akit egy parlamenti vizsgálóbizottság korrupció vádjában bűnösnek talált, rádióbeszédében alaptalannak és választási fogásnak minősítette az ellene felhozott vádakat. Az őt ért konkrét vádakkal kapcsolatban az elnök hosszasan magyarázta, hogy semmiféle törvénytelen vagy rendkívüli nem volt magánrezidenciái helyreállításában (amelynek költségét, több mint egymillió dollárt a vizsgálóbizottság megállapítása szerint egy vállalat fizette). Nem tértki arra, hogybizalmasa és volt kormányfőnöke, Paulo Cesar Farias — akit azzal vádolnak, hogy több tízmillió dollárt kitevő csúszópénzt fogadott el — rendszeresen juttatott jelentős összegeket a Coller-család magánszámláira. Az ügyvédi kamara előreláthatólag ma javasolni fogja a képviselőháznak az elnök lemondatását, amelyhez kétharmados többségre van szükség. (MTI) Megnyílt a kabuli repülőtér Kabul nemzetközi repülőterét hétfőn állítólag ismét megnyitották a belföldi polgári légi közlekedés és a nemzetközi járatok előtt. A hírt a kormánnyal szemben álló erők hírügynöksége, az AIP közölte. A repülőteret három hete zárták le a heves rakétatámadások és bombázások miatt. A Gulbuddin Hekmatjar iszlám fundamentalista vezető fegyveresei által végrehajtott támadások során jelentősen megrongálódott a leszállópálya és az irányítótorony. Hétfőn megkezdték a kiégett repülőgépek eltávolítását. 1992. SZEPTEMBER 1. KEDD NÉPSZAVA EK-segély Szomáliának Az Európai Közösségek és az ENSZ újabb akciót tervez a Szomáliai éhezők megsegítésére. A mintegy 6 millió ECU értékű segély keretében ezúttal egyebek közt mintegy 72 ezer tonna élelmiszert szállítanak Szomáliába. A DPA-nak EK-diplomatákra hivatkozó jelentése szerint az EK-segély összvolumene nagyobb az amerikainál. Amíg az Egyesült Államok példa nélkül álló akció keretében 145 ezer tonna élelmiszert juttatott el eddig légi úton az éhezőknek, az EK 185 ezer tonnát szállított Szomáliába. (MTI) Ki örülhet London után ? Történészek és politikusok sokáig elvitatkozhatnának erről, hogy a háborúk sorsa a tárgyalóasztaloknál, avagy a frontokon szokott-e eldőlni. A délszláv válsággal kapcsolatban lényegében nap mint nap erről folyik a vita. Egyesek a katonaibeavatkozásiban látják az egyetlen megoldást, mások a békés szankciók szigorításában és a tárgyalásokban. Sokatmondó az, hogy az első nézetet képviselők azok, akik közvetlen közelről szemlélik az eseményeket, így érthetően ők voltak a legkevésbé optimisták a londoni tanácskozást megelőzően. Túlzottan derűlátónak persze senki sem mutatkozott, a politikusok csak egy lehetséges folyamat kezdetéről beszéltek. Akonferencia szervezésekor az ENSZ, az EK és a rendező házigazdák részéről több olyan nyilatkozat is elhangzott,melyekből érződött, hogy a diplomaták igyekeznek bebiztosítani magukat a kudarc esetére. Jellemző, hogy már az is fél sikernek számított: az összes meghívott fél hajlandó volt megjelenni. Az érintettek tárgyalóasztalhoz kényszerítése a Londoniban lezajlott tanácskozás tagadhatatlan érdeme. Ezen túl viszont minden egyéb elért eredményt csakis kételkedve lehet fogadni. Sajnos a legkétségesebb pont az, aminek a legtöbben örülnek: akonszenzussal elfogadott négy dokumentum, pontosabban azok megvalósíthatósága. Természetesen mindenki csak üdvözölné a gyűjtőtáborok bezárását, az etnikai tisztogatások befejezését, az ENSZ megfigyelőknek a szerb—bosnyák határra való telepítését. A gond csak az, hogy semmi garancia nincs a vállalt kötelezettségek betartására. Az elfogadott négy dokumentum ezért inkább csak kívánságlistának tűnik. A négy dokumentumba annyi mindent belezsúfoltak, hogy szinte biztosra vehető: egyik fél sem lesz képes maradéktalanul betartani a szavát. Mégha akarnák sem lennének képesek rá, hát még akkor, ha van, amit csak a pillanat kényszerített ki. Ahogyan a szembenállók nem szüntették be a harci cselekményeket, úgy a szerbek nehézfegyverzetének ENSZ-ellenőrzése is kétséges, s a fogolytáborok felszámolása sem várható a közeljövőben. A konferencia után kiújult harcok arra vallanak, hogy a mészárlásnak ezúttal sem lesz vége. Bár a szerbek már elfoglalták Bosznia-Hercegovina kétharmadát, a bosnyákok a nemzetközi támogatás birtokában még mindig nem tekinthetők veszteseknek. Az erőviszonyok azonban gyökeresen megváltozhatnak, ha például az európai nagyhatalmak végül is beleegyeznek Bosznia-Hercegovina feldarabolásába. Douglas Hurd brit külügyminiszter feltehetően nem „hirtelen felindulásból” nyilatkozta azt, hogy „a nyugat alkalmasint tudomásul veszi Bosznia feldarabolását, ha sikerül megteremteni a törvényesség látszatát". Sajnos úgy tűnik, hogy ez a konferenciatermen kívül elhangzott mondat többet sugall, mint az egész tanácskozás. A katonai beavatkozást egyre magabiztosabban ellenző nyugatnak ugyanis a szankciók eredménytelensége láttán kényelmes megoldásnak tűnhet a fegyverekkel már bebiztosított területi igények kielégítése. A bosnyák vidékeken tartósan berendezkedett horvátoknak és szerbeknekgarantáltan tetszene egy ilyen megoldás, így már csak azt kell kivárni, hogy a szarajevói vezetés még jobban beszoruljon a zsákutcába. Többen elégedetten távoztak Londonból. A magyar külpolitika például annak örülhetett, hogy hamarosan ENSZ-megfigyelőket küldenek jugoszláviai határszakaszunk mindkét oldalára. Ám a legelégedettebbek, furcsa mód, pont Kis-Jugoszlávia vezetői lehettek. Amellett, hogy elhárult a nemzetközi katonai beavatkozás veszélye, szinte minden fontos kérdésben a boszniai szerb Karadzicra hárították a felelősséget. Belgrád amellett, hogy levegőhöz jutott, még javítottis tárgyalási pozícióin. Kiss Andrej MONMMNfl 71 Jó hír a republikánusoknak Az amerikai Republikánus Párt választási kampányvezetői csupán rossz hírekkel traktálhatják Bush elnököt. A demokrata párti elnökjelölt, Bill Clinton továbbra is messze vezet a népszerűségi listán. Ha a választásokat ma tartanák — írja a U. S. News and World Report — a Republikánus Párt soraiból minden harmadik ember Bush riválisára szavazna. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, a demokraták a szenátusban is számos új széket szerezhetnek meg az idén. Mikor az egyik republikánus kampányvezetőt arról kérdezték, van-e egyáltalán jó híre a pártja számára, vállvonogatva azt felelte: talán csak az, hogy a választásokig még maradt néhány hónap ... L. A. ILIESCU INTERJÚJA A jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban senki sem engedi meg magának, hogy más állam területeinek autonómiájáról beszéljen, és Magyarország sem engedhet meg magának ilyet — jelenítette ki a UPI amerikai hírügynökség bukaresti tudósítójának adott interjújában Ion Iliescu államfő. Az államfő a többi között arra a kérdésre válaszolt, hogy mit felelne Románia, ha Magyarország Erdély autonómiáját kérné. Ion Iliescu szerint Románia területének autonómizálását hirdetni olyan, mintha Romániában például Utah állam elszakadását propagálnák az Egyesült Államok szövetségi kormányzatától. ERDŐTÜZEK LENGYELORSZÁGBAN Országos ökológiai katasztrófa méretét öltötték az utóbbi napokban a szárazság okozta erdőtüzek Lengyelországban — jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az ország történetében még soha nem volt annyi erdőtűz, mint most. Eddig 40 ezer hektár erdő vált a lángok martalékává. Különös aggodalmat kelt Dél-Lengyelország egyik legnagyobb összefüggő, a katowicei és az opollei vajdaságra kiterjedő erdőségét sújtó tűzvész. ELSŐ ALBÁN LÉGITÁRSASÁG Albánia első légitársasága, az Albanian Airlines hétfőn megkezdte működését. Egy De Havilland DASH —8 típusú turbópropedleres repülőgép Tiranából Münchenbe szállított utasokat. A Tyrolean Airlines nevű osztrák légitársasággal közösen alapított albán légiközlekedési vállalat Münchenen kívül Bécsbe heti 2 alkalommal, továbbá Frankfurtba, Rómába és Zürichbe kínál repülési lehetőséget. A légitársaság illetékesei élénk forgalomra számítanak az 50, illetve 36 férőhelyes repülőgépen. KISZABADULT SZÍRIA EGYKORI ELNÖKE Huszonkét évi börtönbüntetés után Damaszkuszban szabadon engedték Szíria egykori elnökét, Nureddin al-Atasszit. Al-Atasszit 1970 novemberében távolították el a hatalomból, amikor is egy vér nélküli puccs után a Baath párt Háfez Asszad vezette katonai (mérsékelt) szárnya ragadta magához a hatalmat. Asszadot, az akkori védelmi minisztert 1971- ben választották elnökké. SZTRÁJKOK GÖRÖGORSZÁGBAN E héten is zavarók várhatók Görögország működésében, miután, a szakszervezetek további sztrájkokat hirdettek meg a kormány gazdaságpolitikája elleni tiltakozásul — jelentette a Reuter és az AP. A Görög Általános Munkásszövetség, mely az állami- és magánszektor számos ágazatában tömörít dolgozókat, csütörtökre hirdetett egynapos általános munkabeszüntetést. ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK JAPÁNBAN Több mint a kétszeresére emelkedett a Japánban illegálisan tartózkodó külföldiek száma: májusban 278 000-en tartózkodtak a szigetországiban törvénytelenül, számuk egy évvel korábban mindössze 119 000 volt. Az igazságügyi minisztérium egyéb módszer híján a Japánba belépő, illetve onnan távozó külföldiek számának eltérése alapján állapította meg az illegális bevándorlók létszámát. Thaiföldi, iráni és malajziai állampolgárok állnak a lista élén, leszorítva onnan a dél-koreaiaikat és Fülöpszigetieket.