Népszava, 1994. április (122. évfolyam, 76–100. sz.)
1994-04-27 / 97. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Átmentik-e a vagyont? Válaszol: Kulin Ferenc Ellenzéki vélemények szerint Nikex és a TV3 privatizálása nem más, mint olyan vagyonátmentési kísérlet, amelyhez hasonlót a rendszerváltás előtt az MSZP hajtott végre, csak éppen nagyságrendekkel meghaladja azt. Mi erről a véleménye, kérdeztük Kulin Ferencet, az MDF frakcióvezetőjét. - Ez elég szemérmetlen megmásítása a tényeknek, mert a vagyonátmentésnek az a mértéke, amely a rendszerváltás előtti két esztendőben a szocialisták részéről történt, behozhatatlan. Akkor az állami vagyon legnagyobb intézményeinek átmentésén szorgoskodtak. Ami most történik, arra nem illik a vagyonátmentés kifejezés. Vegyük a TV 3-at: itt egyszerűen csak arról van szó, hogy a kormány a magyar állami televíziónak kívánja átadni ezt az állami tulajdont, és arra biztatni a televíziót, hogy gazdálkodjék a tulajdonnal, a közszolgálati televízió minőségének és műsorjavításának érdekében. Közös nevező tehát a szocialisták vagyonátmentő akciója és a kormány médiaintézkedései közt nincs. Aki kabátlopás gyanújába keveredett, az csak nehezen tudja bizonyítani ártatlanságát. Ez a beállítás magában is hazugság. Sárai Péter BELFÖLD 1994. ÁPRILIS 27., SZERDA Tízkötetnyi olajbűnügy NÉPSZAVA-információ Lapunk értesülése szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a katonai ügyészség csütörtökön befejezi a honvédségi olajügyben az iratismertetést. Az érintett tisztek védőinek ezt követően a büntetőeljárási jogszabályok alapján lehetőségük nyílik arra, hogy a bizonyítékok és a szakértői vélemények tanulmányozása után észrevételeket és kiegészítő indítványokat tegyenek. A katonai ügyészség egyébként több tíz kötetnyi iratanyagot állított össze, amely a vádemelés alapanyaga lesz. Magát a feltehetően több száz oldalas vádiratot azonban csak azt követően állítják össze, ha az ügyészség a gyanúsítottak és védőik indítványait elbírálta. Az ügyben érintett ügyvédek szerint legjobb esetben is csak szeptemberre várható a bírósági per megindítása. Nem jogellenes késlekedés NÉPSZAVA információ Részben saját adatgyűjtéseire alapozva jelentette meg utolsó, 1994/2-es sorszámú, a gazdaság általános állapotát bemutató kiadványát a Központi Statisztikai Hivatal. Tették ezt azért, mert a Pénzügyminisztérium, az NGKM, valamint a Magyar Nemzeti Bank tevékenységére vonatkozó adatok - az eddig megszokott rend szerint - nem álltak a KSH rendelkezésére. A hivatal főosztályvezetője, Soós Lőrinc elmondta, hogy azért voltak kénytelenek a maguk gyűjtötte adatokra támaszkodni, mert nem jelentek meg az érintett szervek havi kiadványai, melyekből a KSH - mint hiteles forrásból - tájékoztatójába információkat szokott átvenni. Igaz, hogy bizonyos becslések már napvilágot láttak a gazdaság érintett szegmenseivel kapcsolatban, ám a KSH tudományos igényű, s feltétlenül elfogulatlan adatelemzéseihez ezeket nem használhatja föl. Egyébként a kiadványaikkal késlekedő állami szervek nem sértettek jogszabályt, ugyanis a statisztikáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek az általuk összegyűjtött információk nyilvánosságra hozataláról saját hatáskörükben gondoskodnak. Vagyis ez a kötelezettség csupán a közzététel tényét érinti, s nem annak rendszerességét. Nincs tehát szabály arra vonatkozóan, hogy milyen időközönként kell megjelenniük a forrásértékű kiadványoknak. Miért éppen most késlekednek? Soós Lőrinc erre vonatkozóan nem bocsátkozott találgatásokba. Hangsúlyozta, hogy a statisztikai szolgálat politikai elkötelezettség nélkül működő szakmai szervezet, amely nem alakítja, csupán regisztrálja a társadalmi változásokat. Az állami szervek információszolgáltatási késlekedésére vonatkozóan egyetlen feltételezéssel élt: véleménye szerint előfordulhat, hogy az adatszolgáltatóknál a feldolgozás során bizonyos kételyek merültek föl a gyűjtött információk hitelességét illetően. Elmondta még, hogy az efféle késlekedés nem különös eset. Nem tartalmaz például a KSH 1994/2-es tájékoztatója részletes elemzést a kiskereskedelmi forgalom alakulására vonatkozóan. Ennek oka, hogy az idei év elején, kanadai segédlettel bevezetett új adatgyűjtési és feldolgozási szisztéma - az eddig tapasztaltakkal szemben - jószerével hihetetlen eredményt hozott. A felelőtlen közlés helyett a KSH úgy döntött, összehasonlít még néhány havi eredményt, s csak azután áll elő a hiteles számokkal. Hasonlóképpen beépítik majd jelentéseikbe az utóbb bizonnyal megérkező adatokat is. Göncz nyilatkozata a Ráadás műsorában Bak Mihály NÉPSZAVA A köztársasági elnök feladatai a választások után kezdődnek, amikor a kormányalakítás van soron - mondta Göncz Árpád tegnap a Magyar Rádió Ráadás című műsorának nyilatkozva. Az elnök elmondta: minden politikai erővel tárgyalnia kell, felmérve az erőviszonyokat, s mérlegelve, kik tudnak kormányképes koalíciót alkotni. Az ország választásának eredményét tiszteletben kell tartani - jelentette ki Göncz Árpád. Az elnök szerint a pártok minden rosszat elmondtak már másokról, minden jót önmagukról, s zajlik egyfajta szerelmi tánc: ki kivel kötne szövetséget. Ezeket a kísérleteket névértékükön kell elfogadni - mondta Göncz, aki úgy látja, hogy 1990-nel ellentétben ma már ismerjük a pártokat. Az elnök tanácsa a választóknak: a jelenlegi helyzetből induljon ki mindenki. Az oktalan mocskolódás visszahull azok fejére, akik ezt teszik - szögezte le az elnök. Az elnök az országban azt tapasztalja, hogy az emberek félelemmentes életet és tiszta közéletet szeretnének. A polgárok felelőssége, hogy ne szavazzanak arra, akitől félni kell, aki rosszul szolgálja a közösséget. A tiszta közélet megteremtése már inkább a következő parlament feladata. Európában két modell figyelhető meg. Az olasz gazdasági eredményei ellenére veszélyes, az osztrák és a finn út viszont az érdekegyeztetés iskolapéldáját mutatja - mondta Göncz Árpád. Utóbbi lassabb, de szilárdabb eredményre vezet. Végleges pártrendszer 1998 előtt nem fog kialakulni hazánkban - folytatta az elnök - noha három értékrend él az emberekben: a nemzetikeresztény hagyományok, a szabadság és az egyenlőség igénye. Most csak kormányváltás lesz, nem rendszerváltás. Göncz szerint Magyarország külföldi megítélése romlott az elmúlt egy évben: a Nyugat megriadt a régió viszonyaitól, de megijedtek nyilatkozatoktól, antiszemita hangoktól is. Mindenki menjen el szavazni - jelentette ki Göncz Árpád -, és hallgasson lelkiismeretébe. Reméli, hogy egyetlen párt sem kívánja az utolsó pillanatban akárcsak hangulatilag erőszakkal befolyásolni a választást. Azt azonban nem meri állítani, hogy nem lesz efféle jelenség. Olcsóbb a magyar égi kép Három országos földi frekvenciát adtak Stockholmban Lesz magyar műhold, ha az égiek is úgy akarják. A héten a kormány elé kerül az úgynevezett Magyarsat-program. Ha a miniszterek garantálják a nemzetközi szervezeteknek és a befektetőknek, hogy hat csatornát, magyar célokra, tizenegy évre lekötnek, akkor két év múlva francia rakéta viszi az űrbe az első magyar távközlési műholdat. Rákos József NÉPSZAVA : A terv olyan történelem előtti időkre nyúlik vissza, amikor felavatták Taliándörögdön a földi távközlési állomást. Kézzelfoghatóbbá akkor vált az elképzelés, amikor három nagy cég, a német DASA, a francia Alcatel és az izraeli IAI közösen megalkotta az Amos névre keresztelt műhold családot. Az utóbbi szervezet a magyar Antenna Hungáriával később vegyes vállalatot hozott létre az első magyar műhold fellövésére. Az elképzelések szerint az 1996-os világkiállítás idején bocsátanák fel a tizenhat csatorna továbbítására alkalmas „geostacionális” - vagyis az Egyenlítő felett a Földhöz képest mindig azonos ponton tartózkodó - műholdat. A kilövéshez a francia Ariane hordozórakétát vennék igénybe, amely az üzleti jellegű űrfeladatok megvalósításában a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, így szinte monopolhelyzetben van. A bolygónkat kísérő műszer tulajdonosai a Magyarsat tulajdonosai lesznek. Már eddig is sok befektető érdeklődött, hiszen a számítások szerint egy-egy csatorna bérleti díja kevesebb lesz az eddigi műholdas csatornákétól. A műhold nemcsak televíziós adások továbbítására lesz alkalmas, hanem bármilyen kommunikációs jel továbbítására. Földi központja Magyarországon lesz, ami a hazai felhasználóknak jelentős könnyítés, hiszen jelenleg a Duna Tv is földi úton továbbítja elektronikus jeleit a nyugat-európai „kilövő” bázisra. A műholdas adások a frekvencia elosztás egyezményes szabályozása alá esnek. Az 1961-es stockholmi egyezmény, valamint a kétévenként felülvizsgált Nemzetközi Rádiószabályzat, három televíziós műsor sugárzására alkalmas, földi hullámsávot biztosított Magyarországnak. Ezek éppúgy a nemzeti vagyonhoz tartoznak, mint a föld, a víz, a levegő. Elméletileg bármelyik lehet országos csatorna, ám ezt a gyakorlatban az adó elhelyezkedése és teljesítménye határozza meg. A jogi rendezőelvet a koncessziós törvény mondja ki, amely szerint helyi az a csatorna, amelyik 100 ezer lakos elérésére alkalmas, vagy nem sugároz túl a megyehatáron. Az országos csatorna pedig Magyarország lakossága 75 százaléka számára elérhető. Jelenleg a koncesszió kiírásáig az Antenna Hungáriának van kizárólagos sugárzási joga, s ezt műsorkészítési engedéllyel rendelkező megrendelő esetén - frekvencia használati engedély birtokában - teljesítheti. A médiatörvény hiányában a műsor továbbértékesítése ma még semmilyen jogi - annál inkább morális - kategóriát nem sért, bár a sajtóról szóló törvény jogértelmezését kívánja a KHVM és az MTV eljárása az 58-as csatorna műsoridejének eladása ügyében. Sztrájkegyezmény Danó Anna NÉPSZAVA Közös nyilatkozatot írt alá Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete nevében és Surján László, a népjóléti tárca minisztereként az egészségügyben dolgozók sztrájkjogáról. A dokumentum értelmében a szakszervezet kötelezettséget vállal, hogy a sztrájktörvény előírásán túl további öt nappal hosszabbítják meg a bejelentési kötelezettség idejét, azaz az egészségügyben dolgozóknak a sztrájk előtt 12 nappal kell bejelenteniük sztrájkszándékukat munkáltatóiknak. A meghosszabbított idő alatt felkészülhet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a biztonságos betegellátásra. Gulyás Judit szerint ezzel az egyezséggel lehetőség lesz arra is, hogy az intézményekben az érdekegyeztetés elkészíthesse saját sztrájkszabályait. Eddig az egészségügyben a törvény ugyan biztosította a sztrájkhoz való jogot, de annak gyakorlati lehetősége fel sem merülhetett. Más emberek életét nem lehetett kockáztatni a munkavállalói jogokért, de az sem várható el, hogy az itt dolgozók munkavállalói jogai sérüljenek. Erre próbál megoldást találni az aláírt dokumentum. Felavatták a körgyűrűt (Folytatás az 1. oldalról) A csaknem 18 kilométer hosszúságú - az európai normákat kielégítő - autópálya három év alatt készült el. Része a Budapestet Bécscsel összekötő autópályának, amelyet várhatóan 1996-ban adnak át. Ily módon a két város közötti közúti távolság alig valamivel több mint két órára csökken. Kíméli az út két megyeszékhely és több város lakóit, mivel elkerülő szakaszai, elosztó csomópontjai a környezeti ártalmakat távol tartják a lakott területektől. A kitűnő minőségű útszakasz - hazai beruházók és zömében magyar kivitelezők műve - értékéből csupán az átadás körüli hercehurca von le. Ismert a helyi önkormányzat és a tárca közötti vita, melynek következtében Győr polgármestere nem is tisztelte meg jelenlétével az átadási eseményt. Pedig tanulságos volt. Sokmilliós költséggel majorettek, fúvós zenekar, konflis, szürke taxi, huszárok és sörösfogat hajtott először végig az ünneplő gyülekezet előtt, majd gulyásparti, ökörsütés és sörtenger várta a meghívottakat. A szervezésről annyit, hogy ehhez kár volt pazarolni Koltai Gábor rendező monumentális tehetségét, hiszen a produkciót egy kezdő színházi ügyelő is megszervezhette volna. Az M1-es körgyűrűt Schamschula György avatóbeszédében a győri lakosok mentsvárának nevezte Gy. Balázs Béla felvétele Elvileg ellenőriznek Danó Anna NÉPSZAVA Politikailag nem kívánom kommentálni Csúcs László levelét, de az Egészségbiztosítási Önkormányzat nem zárkózik el a munkáltatók ilyen kérésétől és indokolt esetben fel is kell lépnünk a táppénzcsalók ellen - mondta Simsa Péter, az önkormányzat alelnöke Csúcs azon levelére reagálva, amelyben a rádió alelnöke annak vizsgálatát kéri, hogy az elbocsátandó, betegállományban lévő rádiósok valóban jogosultak-e a betegszabadságra. A kérés mellett a rádió alelnöke több oldalon felsorolja az ellenőrzendők nevét, lakcímét. Csúcs kérésének indoklásában állítja, a felmondólevél kézbesítését megelőző néhány napban feltűnő arányban megnövekedett a táppénzesek száma. Az önkormányzat feladatai között kiemelt helye van a szigorúbb ellenőrzésének, ám a munkáltatói kérésre végzett táppénzellenőrzés módszere, gyakorlata még nem alakult ki. Ugyanakkor a jogosultság ellenőrzését nem az önkormányzat, hanem a Pest megyei és a budapesti igazgatóság munkatársai végzik. Könnyen eljöhet még az az idő, hogy Csúcs úrral szemben is vizsgálódunk - mondta végül Simsa Péter. Rehabilitálták Gaskó Istvánt A LIGA szombati kongresszusán a 219 érvényes mandátummal rendelkező küldött - mint arról lapunk hétfői számában hírt adtunk - döntött, hogy rehabilitálják Őry Csaba korábbi elnököt, mivel az ellene az országos választmány ülésén felhozott kifogásokat nem tartották elégségesnek felmentéséhez. Információnk szerint Gaskó István korábbi alelnökkel kapcsolatban - a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének javaslatára - a küldöttgyűlés megállapította: az országos választmány ülésén az ellene felhozott vádak is megalapozatlanok voltak.