Népszava, 1994. április (122. évfolyam, 76–100. sz.)
1994-04-25 / 95. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Mi a helyzet a tb vagyonával? Válaszol: Sándor László A szegedi egészségügyi fórumon Surján László népjóléti miniszter a társadalombiztosítási önkormányzatokról szólva többek között megállapította: létrejöttükben volt késés, zavaros politikai akarat. Ellentétes elképzelések ma is vannak az egészségügyi önkormányzatokkal kapcsolatban. Helyzetükről az elnököt, Sándor Lászlót kérdeztük. - A szakmai-politikai hatalom és az ellenzék egy része kifejezetten ellenségesen viszonyul az önkormányzatokhoz. A törvény által adott feladataik - a járulékot fizetők pénzével való felelős gazdálkodás - teljesítését jelentős mértékben gátolják. Csökkentik a mozgásteret, a költségvetést egyéni indítvánnyal csorbítják, a közösségi pénzeket alapítványokba csoportosítják át. Nemcsak személyekkel nem szimpatizálnak, az önkormányzat feladatainak betöltését sem gondolják komolyan. - És mi a helyzet a vagyonnal? - A végrehajtó hatalom a parlament döntését elszabotálta, a kormány, az állami vagyonkezelő szervezet vezetői nem hajlandók a vele kapcsolatos intézkedéseket végrehajtani. - A Fidesz állampolgári jogon járó egészségbiztosítást javasol. - Számomra, nem idegen. Csak úgy valósítható meg, ha minden állampolgár után valaki megfizeti a járulékot. Fizetőként a munkáltató, a munkavállaló, a szolidaritási alap, az állam, illetve a költségvetés jöhet szóba. A kormány elfogadta a hosszú távú egészségfejlesztési és népességpolitikai koncepciót, mely érinti az önök tevékenységét is. Mi is megismertük, véleményeztük. Megítélésem szerint ugyanolyan rózsaszínű jövőt láttat a kormánykoalíció most is, mint az induláskor. Több évtized alatt elrontott népegészségügyi helyzetet megjavítani az ezrdefordulóig nem lehet. Hantos Nagy László Nézeteltérések Szabó Iréné NÉPSZAVA Törvénysértőnek és indokolatlannak mondta ki hét végi választmányi ülésén a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége azt a kormányhatározatot, amely elrendelte a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédség Parancsnokságának összevonását. A testület szakértői véleményekre hivatkozva megállapította és állásfoglalásban is rögzítette, hogy a kormányhatározat az új, január elsejével életbe lépett honvédelmi törvény rendelkezéseibe ütközik Indoklásuk szerint a törvényből egyértelműen következik, hogy a tárca minisztere a honvédség személyi állománya felett nem gyakorolhat vezetői jogkört. A jogdokumentum értelmében a miniszter irányítási jogkörébe tartozik a Honvédelmi Minisztérium vezetése és a vezetési hatáskörébe utalt szervezetek egyike, a Honvédség Parancsnoksága. A vezetői jogkör alapvető tartalmát kitevő egyedi utasítást adhat ugyan a honvédség parancsnokának a törvényben és a kormányhatározatban leírtak szerint a miniszter, de a honvédség személyi állományának vezetésére csak a parancsnok jogosult. A KÉSZ úgy véli, az összevonás megfosztja törvényes jogától a legfőbb katonai vezetőt. Az érdekvédők vezetése hamarosan dönteni fog arról, hogy milyen jogi lépést diktál a célszerűség. Érdeklődésünkre elmondták, idejében szeretnék leállítani azt az átszervezési folyamatot, amely néhány héttel ezelőtt Joó Rudolf közigazgatási államtitkár vezetésével megkezdődött. A Népszava egyéb forrásból szerzett értesülése szerint más, nem várt akadály is nehezíti Joó Rudolf államtitkár csapatának munkáját. A Magyar Honvédség parancsnoka, Deák János vezérőrnagy több kifogással élt a tárca átszervezési elképzeléseit illetően. Informátoraink szerint a nézeteltérések pillanatnyilag kibékíthetetleneknek tűnnek. BELFÖLD 1994. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ Egymást vádolják a kurátorok Párhuzamosan két vizsgálat is folyik a Transylvania Alapítványnál Amint azt lapunkban már olvashatták, Tőkés László református püspök a Fővárosi Főügyészségnél törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett a Sütő Andrással és Ábrahám Dezsővel együtt alapított Nemzetközi Transylvania Alapítvány (NTA) működése ellen. Kérdés, hogy miért éppen most kerül sor a felülvizsgálatra, holott a bajok már közel egy éve ismertek? Illisz L. László NÉPSZAVA A múlt,év júniusában, az óbudai Új Sipos étteremben tartott utolsó kuratóriumi ülésen pattant ki a konfliktus. Ott ismertették a kuratóriummal az általános számviteli vizsgálatra fölkért cég jelentését, amely súlyos hiányosságokat és ügykezelési szabálytalanságokat tárt föl. Azóta a jelentés helytállóságát többen - főként Ábrahám Dezső főtitkár - vitatják, sőt, a sorsfordító ülésről készült, egyébként a formai és jogi követelményeknek megfelelő jegyzőköny hitelességét is kétségbe vonják. Különös, hogy a bajok fél évvel ezelőtti első „megszellőztetésekor” szinte minden érintett azonos véleményen volt, most pedig egymásra mutogatnak az NTA vezetői. A mostani folyamatokat Tőkés püspök ügyészségi kérelme indította be. A lépéskényszert egyébként nem csupán ő érzékelte. Ábrahám Dezső néhány héttel ezelőtt megbeszélte alapítótársával, Sütő Andrással, hogy hívjanak össze újabb kuratóriumi ülést, ám szándékuk meghiúsult, mert - a főtitkár szerint - Tőkés ragaszkodott az előző kuratóriumi ülés határozataihoz. Aztán váratlanul törvényességi felülvizsgálatot kért. Miért éppen most? Ezt Ábrahám sem érti, mert három héttel ezelőtt találkozott Tőkéssel, aki akkor egyetlen szóval sem említette neki, mire készül. A három alapító végül nem ült össze, s ez - megintcsak a főtitkárt idézve - leginkább a püspök ellenkezésén múlt. Ábrahám szerint Tőkés úgy képzelte, hogy ebben az alapítványban kizárólag az ő szava dönt, s amikor az nem így alakult, akkor az neki igen rosszul esett. A főtitkár szerint alighanem mindig is zavarta Tőkést, hogy tisztázatlan az alapítvány pénzügyi helyzete, s a mai napig, vagyis négy évvel az NTA létrehozása után sem született meg a szervezeti és működési szabályzati!) Főképpen ennek hiányában látja Ábrahám a pénzügyi szabálytalanságok forrását, ugyanakkor hangsúlyozza, neki sohasem volt feladata a könyvelés, sőt, ő maga kérte, hogy vegyenek föl könyvelőt. Ábrahám Dezső fenntartja minapi állítását, miszerint az alapítvány 100 ezer dollárt juttatott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Elmondta, hogy a nagyváradi egyházkerületnek - iskola céljára - meg akartak vásárolni egy régi zsinagógaépületet. Erre Magyarországon Ábrahám összegyűjtött 8 millió forintot, amit Nemzeti Banki jóváhagyással 1992-ben - természetesen akkori árfolyamon - 100 dollár formájában utaltak ki Romániába. Alapítványi céltámogatás volt, amelynek rendeltetésszerű felhasználásáról visszajelzést kellett volna küldeni. Azóta nem érkezett meg. Kiküldtek Romániába 32 ezer példányt Tőkés László könyvéből, amelyet Magyarországon 50 ezer példányban nyomtattak, ám idehaza mindössze 6 ezret adtak el belőle. A református egyházkerület terjesztette Romániában a könyvet, amiből - ha mindet eladták - 9 millió lejnek kellett a kasszába befolynia. Ez idáig 1,1 millió lejről érkezett visszajelzés - állítja a főtitkár -, a maradék 8 millióról még ma is várják az értesítést. Ábrahám elmondta, hogy az akkoriban Szőcs Géza elnök vezette RMDSZ egyszer 8, majd 3, végül pedig 1,5 millió forint támogatást kapott az alapítvány közvetítésével. Az utóbbi két - Szerencsejáték Rt. által adományozott - összegről érkezett visszaigazolás, ám a 8 millióról nem. Ez azért is különös, mert az RMDSZ utolsó kongresszusán megkérdezték az elszámoló vezetőséget: mennyi támogatást kaptak külföldről? Erre - s ezt Ábrahám úr állítása szerint a birtokában lévő videofelvétel tanúsítja - a leköszönő elnökség azt válaszolta, hogy egyetlen fillért sem kaptak. Már csak azért is különösnek tartja ezt a főtitkár, mert köztudott, hogy csak az USA-ból 50 ezer dollár támogatás érkezett az RMDSZ-hez. Ábrahám Dezső úgy véli, hogy valaki Magyarországról nagyon rossz tanácsot adott Tőkés Lászlónak. Ő egyébként készséggel áll mindenféle vizsgálat elé. Az MTA másik alapítója, Sütő András elmondta lapunknak, hogy a Tőkés püspökkel és az Ábrahám úrral tervezett előzetes egyeztető tanácskozás objektív okok miatt maradt el. Ettől függetlenül Sütő néhány héttel ezelőtt létrehozott egy szakemberekből és neves közéleti személyiségekből verbuválódott erdélyi-magyarországi vegyes bizottságot, amely az alapítvány jogi és pénzügyi helyzetét, valamint az író fogalmazása szerint - tisztázatlan múltbéli ügyeket hivatott kivizsgálni. Arról Sütő András nem kívánt nyilatkozni, hogy miért látta szükségét a párhuzamos vizsgálatnak, illetve, hogy egyeztetett-e ez ügyben Tőkés püspökkel. Elmondta viszont, hogy a vizsgálatok lezárultáig az NTA működése szünetel, s azután kerül sor annak megvitatására, vajon szükség van-e egyáltalán további életben tartására. Sütő véleménye szerint a helyzet nem annyira súlyos, mint ahogyan azt a közvélemény és főként a sajtó állítja. Eddigi vizsgálódásai során ő maga csupán kisebb szabálytalanságokra, adminisztrációs mulasztásokra bukkant. Úgy véli, az alapítvány körül a „nagy port” elmérgesedett személyes konfliktusok verték fel,melyekről nem kíván beszélni. Csupán annyit fűzött még hozzá, hogy a választások előtt aligha zárul le az általa kezdeményezett társadalmi vizsgálat. Hasonlóképpen hosszadalmas lesz a Tőkés László által kezdeményezett ügyészségi vizsgálat is. A püspök úr elmondta nekünk, hogy semmi egyebet nem tesz, mint igyekszik végrehajtani az utolsó kuratóriumi ülés határozatát, amely szerint folytatni kellett volna a CIB könyvvizsgáló kft. vizsgálatát. Ez - úgy látja - végképp meghiúsult. Miért? Mindenki mást mond, így a püspök, ám szerinte a vizsgálat lefolytatását főképpen a főtitkár akadályozza. Egyébként pedig Ábrahám Dezső ellene megfogalmazott gyanúsítgatásaira nem kíván érdemben válaszolni, úgy fogalmazott, hogy a mocskolódás nem annyira az ügyet, mint inkább Ábrahámot minősíti. Állítja: a 100 ezer dollárral elszámolt, az iskola működik. Megindult az ügyészségi vizsgálat, amely hivatott az alapítvány teljes működését felülvizsgálni. A tapasztaltak alapján az ügyész majdan - ha szükséges - felszólalással élhet, amelyre az alapítvány tisztségviselői kötelesek törvényes határidőn belül reagálni. Ha ezt elmulasztják, vagy nem igazítják ki a felszólalásban említett hibákat, akkor az ügyészség keresettel fordul a bírósághoz, és hasonlóképpen jár el akkor is, ha vizsgálódásai során bűncselekmény alapos gyanúja merül föl. A bíróság végső esetben megszüntetheti az alapítványt. Tőkés László Új parlament Huszonöt szervezet részvételével megalakult az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament. Az új érdekképviseleti szervezete május 28-án tartja közgyűlését. A DUNAPACK Rt. Csomagolópapírgyár (Csepel) Anyagbeszerzési Osztálya azonnali felvételre keres: felső- (vagy közép-) fokú képzettségű, angol és német középfokú nyelvvizsgával rendelkező munkatársat, import bonyolító és levelező munkakörbe. Jelentkezés telefonon: a 276-9060 vagy 277-1133/3110 melléken Karsai Nándor osztályvezetőnél vagy Szomjasné Dolinai Anna csoportvezetőnél, munkaidőben 730—16 óráig. Telefax: 277-5332 vagy 276-9060 Titkos közgyűlés a budapesti tőzsdén Két brókercéget megbírságoltak Második nekifutásra végre eredményesen zárta éves közgyűlését a Budapesti Értéktőzsde. Az április 8-án összehívott gyűlést ugyanis határozatképtelenség miatt múlt szombatra halasztották. A mostaniról pedig kiküldték az újságírókat. Határoztak arról, hogy a tőzsdei szabályokat szigorítják. Szakonyi Péter NÉPSZAVA Meglepő módon, „titkossági határozattal” kezdődött a tőzsdeközgyűlés második fordulója. Rotyis József, a tőzsde ügyvezető igazgatója váratlanul zártnak minősítette a gyűlést, magyarul kiküldte az újságírókat, így a tőzsde ezévi és múlt évi tevékenységéről tudósítani kívánó újságírók csak az eredményes szavazás lezárása után értesülhettek másodkézből. E kellemetlen incidens már azért is furcsa, mivel a világ minden tőzsdéjének egyik alapelve a nyilvánosság. A zárt ülés egyébként személyi ügyek tárgyalásánál teljesen érthető, míg a költségvetésről vagy a fejlesztési tervekről folyó eszmecserénél teljességgel érthetetlen. A közgyűlést követő rövid sajtótájékoztatón megtudtuk, a tőzsde változatlanul jelentős összeget - 47 millió forintot - kíván fordítani a kereskedési rendszer fejlesztésére, gépek vásárlására és az informatikai rendszer fejlesztésére. A közgyűlés jóváhagyta két brókercég 100, illetve 500 ezer forintos bírságát is, valamint határozott a tisztségviselők díjazásáról és a tőzsde idei költségvetéséről is. A leglényegesebb pontban azonban változatlan maradt az álláspont: a tőzsdei szabályok szigorításáról a Tőzsdetanács készít előterjesztést a tagoknak. Pannonker-per Andrássy Antal NÉPSZAVA A dolgozók megdöbbenése és tiltakozása ellenére még tavaly felmentették a veszprémi székhelyű Pannonker Kereskedelmi Rt vezérigazgatóját összeférhetetlenség címén. Az igazi indok: a privatizáció nem megfelelő iránya. Két helyettese néhány héttel később hasonló sorsra jutott, akik munkaügyi bírósághoz fordultak. Kártalanítást kértek jogtalan elküldésük miatt. A bíróság első fokon - elmaradt munkabér, felmentésre járó munkabér, végkielégítés címén - 7, illetve 5 millió forint kártérítést ítélt meg. Másodfokon az összeget mintegy 8 millióra csökkentették. Az új vezetés is megindította a maga perét a volt vezetők ellen különösen nagy kárt okozó gazdasági döntések okán, amellyel legalább 40 millió forinttal terhelhetők a vezetők. A rendőrségi vizsgálat alatt a régi vezetőknek megítélt kártérítést zárolták. A Veszprém Városi Ügyészség nem talált elég indokot a vádemelésre, így pótnyomozásra visszaadta a az ügyet.