Népszava, 1997. április (125. évfolyam, 75–100. sz.)
1997-04-28 / 98. szám
6 1997. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ HÁTTÉR Pártok a kibernetikus térben Az Internet mint kampányhordozó Az Internet Magyarországon a ’98-as választásokon juthat először szerephez, mint kampányhordozó. Ma már a legtöbb magyarországi pártnak megtalálható a honlapja a számítógépes világhálón, de azt eltérő intenzitással fejleszti. A legaktívabb a Fidesz, amelynek legutóbbi kongresszusát élőben hallgathatták mindazok, akik rendelkeznek Internet-kapcsolattal. Balázsi György NÉPSZAVA A politikai kampány szempontjából a számítógépes világháló jelentős előnye a többi médiumhoz képest, hogy interaktív kapcsolatot tesz lehetővé a pártok és reménybeli választóik között, ráadásul több csatornán is képes üzeneteket eljuttatni a közönséghez. Nálunk ma még viszonylag kevesen rendelkeznek Internet-hozzáféréssel, ezért a következő választások eredményét aligha befolyásolja döntő mértékben a világhálón való megjelenés színvonala és az azon keresztül közvetített üzenet. A kibernetikus térben való jelenlét mégis hozzátartozik egy-egy párt imázsához, és különösen azok, amelyeknek célközönségébe beletartozik a fiatal értelmiség, nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak. A legaktívabb e téren a Fidesz, amely legutóbbi kongresszusát élőben közvetítette a hálón, és valószínűleg honlapjának 21 ezer körüli eddigi látogatójával is veri a többi pártot. (Nem minden párt közli a látogatók számát.) De a fiatal demokraták élnek az interaktív kommunikáció lehetőségeivel is: levelezési listájukat ugyan egyelőre még - mint olvasható, technikai okok miatt - nem indították be, de a „Kérdezz-felelek” területen válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre. A dolog kissé döcögősen indul: az első néhány kérdés láttán az lehet az ember benyomása, hogy saját maguknak tették fel azokat, hogy kifejthessék a közbiztonsággal és a haderőreformmal kapcsolatos programpontjaikat. Életszagú azonban a következő kérdés: Elérhető-e a Narancs a hálózaton keresztül? Ha igen, mi a címük? Válasz: A Magyar Narancs nem a Fidesz lapja, azzal semmilyen kapcsolata nincs. Szimpatikus lehet viszont a Fidesz számára a Magyar Nemzet és az Új Magyarország hangvétele, legalábbis ezt látszik alátámasztani, hogy a szintén a honlapjukon található sajtószemlébe kizárólag ebből a két újságból válogatnak cikkeket. Az április első heti terméséből közölt öt cikk között volt Tóth Gy. László elemzése a kongresszusi vitairatról a Magyar Nemzetből, ami értékelhető úgy, hogy a párt kíváncsi arra, hogy milyen képet mutat a sajtó tükrében (más lapokban megjelent elemzéseket és értékeléseket viszont nem közölnek). Két cikket is átvesznek az Új Magyarországból, amelyek - különböző apropóval - a koalíciós pártokat támadják: Lovas István írását a Sorost bíráló, az amerikai Forbes magazinban megjelent cikk hazai visszhangtalanságáról, illetve az ugyanitt megjelent és az alternatív írószervezetet ostorozó Hernádi Gyula-interjút. A harmadik Új Magyarország-cikk szerzője Lovas Lajos, és a kisgazdapárton belül elválni látszó két irányzatot elemzi: míg Lovas szerint Torgyán elnök elfogadná a Fidesz ajánlatát a „békés egymás mellett élésre”, sőt esetleg a koalíciótól sem zárkózna el, addig a MIÉP- nagygyűlésen felszólaló Maczó Ágnes alelnök asszony ezt mereven elutasítja. A „Kérdezz-felelek” és a sajtószemle mellett a közvetett üzenetek fegyvertárába tartozik a rokon szellemiségű pártokhoz vezető kapcsolatok elhelyezése. A Fidesz ezzel óvatosan él: csak külföldi pártokat lehet a honlapjáról egyetlen kattintással elérni, mégpedig a német CDU-t, a brit konzervatív és az egyesült államokbeli Republikánus Pártot. Az egyik kérdésre adott válaszból az is kiderül, hogy később kampányfilmjeikből is szeretnének mutatót elhelyezni honlapjukon. Bár az SZDSZ annak idején először nyitott az Internet felé, mára mintha csökkenne az a lendület, amellyel a párt az infosztráda felhajtóján halad: honlapján mind a mai napig az április 14-én leköszönt elnökfrakcióvezető, Pető Iván mosolyog a képernyőről „kellemes virtuális barangolást” kívánva. Az egyetlen aktuális információ, amely a lapon megtalálható, a 4x4 című belső kiadvány internetes változata, amely első helyen közli az elnök párttársaihoz intézett búcsúlevelét. A „szabadmadár”-imázs vizuális megjelenítését szolgálja a ’94-es választási plakátok elhelyezése, de az interaktivitás és az életközeli problémák felvetése terén a honlapnak nincs értékelhető teljesítménye. A KDNP megosztottsága furcsa módon az Interneten is megjelenik. A parlamenti frakciónak külön honlapja van, amely egyébként az egyetlen párthonlap, amelyik az Isys 100-as Internet-toplistáján szerepel, méghozzá az előkelő 67. helyen. (Ennek persze az is lehet a magyarázata, hogy a kereszténydemokratákon kívül csak a Munkáspártnak jutott eszébe olyan területet elhelyezni a honlapon, ahonnan közvetlenül lehet szavazni.) Speciális szolgáltatásként kérdéseket lehet beküldeni, amit Surján László képviselő feltesz az illetékes miniszternek, és a beküldő is megírhatja, hogy elégedett-e a hivatalos válasszal. A párt honlapját nem is sikerült elérnünk: a képernyőn minden próbálkozásra a rendszerhibát jelző kanócos bomba jelent meg, talán a robbanásveszélyes helyzetet jelezve. Az MSZP honlapján mind a „kapcsolatok”, mind a „közlemények, információk” terület „feltöltés alatt” áll, így a pártról aktuális érdemi információt csupán az időnként legyezőszerűen kinyíló, majd összecsukódó vörös szegfű hordoz. Az MDNP-nek egy szimpatizánsa saját privát honlapján adott helyet, de csupán a parlamenti képviselők nevét helyezte el, továbbá hobbioldalán közli kedvenc politikusa, Pusztai Erzsébet fényképét. A Független Kisgazdapártnak nincs önálló honlapja, csupán a parlamenti frakció bemutatkozó oldalain lehet megtalálni a szokásos információkat, a képviselők adatait, illetve a sajtótájékoztatók anyagait, amelyek közül a legutolsó Torgyán elnök Munkácsról adott telefoninterjúja. Az MDF honlapja a Bőgatya című „világlapból” átvett politikai viccgyűjteménnyel hívja fel magára a figyelmet. (Például: „Két szocialista politikus beszélget Horn Gyula gyomrában. - Téged is lenyelt a főnök? - kérdezi az egyik. Társa kissé sértődötten válaszol. - Hová gondolsz!? Én alulról küzdöttem fel magam.”) A Munkáspárt viszont a parlament által visszautasított népszavazását rendezte meg az Interneten. Az eddig beérkezett több mint 4200 voks 62 százaléka a NATO-csatlakozás mellett volt. Az Interneten ma már sok minden megtalálható, így a pártok információs anyagai is. Minden magyar pártnak van már honlapja, de az elérhető információk között nagy a különbség Gy. Balázs Béla felvétele A magyarországi pártok Internet-címe: Fidesz-Magyar Polgári Párt: http://www.fidesz.hu KDNP-frakció: http://www.mkogy/kdnp KDNP: http: //www.kdnp.hu SZDSZ: http://www.szdsz.hu Munkáspárt: http://www.elender.hu/munkaspart MDF: http://www.mdf.hu MSZP: http://www.mszp.hu FKGP-frakció: http://www.mkogy/fkgp MDNP: http: //w3.datanet.hu/~jalso/mdnp.htm Az Isys 100-as toplistája megtekinthető a következő címen, ahol szavazni is lehet: http://www.top100.isys.hu NÉPSZAVA Iskolák a hálón MÁR CSAK 978 NAP KÉTEZERIG Szinte az összes magyar felsőoktatási intézmény honlapja megtalálható ma az Interneten. A következő tanév végére a középiskolák is saját hozzáférési lehetőséget kapnak a világhálóhoz. Virtuális vizsgáztatásról még nem szólnak a hírek, de az ezredfordulóra adott lesz a lehetősége a diákok nélküli iskoláknak, ahol a tananyagok a hálón jutnak a diákokhoz. A kultuszminisztérium a fejlesztésre 1,6 milliárd forintot szán. Zappe Gábor NÉPSZAVA Magyarországon ma a felsőoktatási intézmények, és a középiskolák töredéke rendelkezik Internet-hozzáféréssel. Ezek honlapjain jórészt ismertetők, hallgatóknak szóló információk találhatók, ám kevéssé nyújtják az interaktivitás élményét, többségük nem tartalmaz igazán friss híreket. Arra azonban feltétlenül alkalmasak, hogy képet adjanak a szemlélődőknek az intézményről, valamint az érdeklődők hozzájussanak általános információkhoz az adott egyetemről, főiskoláról. Az interaktív oktatás ma még nem elterjedt módszer, ám a szakemberek jóslatai, valamint a már megvalósult kísérletek szerint hamarosan beköszönt Magyarországon is az Internet oktatási használatának időszaka. A virtuális iskolákba a diákok ritkán járnak, a tananyagot a hálózaton keresztül kapják meg, és töltik le saját, otthoni gépeikre. Szintén a hálózaton érkeznek a vizsgakérdések, melyekre a válaszok is e-mailben jutnak a tanárokhoz. Az oktatás nemzetközivé, a szellemi erőforrás pedig meghatározóvá vált ebben a században. A tanulás ma már nem korlátozódik egyetlen időszakra, hanem folyamatosan az ember egész életén át tart. A válasz az új, megszaporodott igényekre a távoktatás, melyhez az információtechnika fejlődése megfelelő hátteret teremt - derül ki Lajos Tamásnak, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatójának az Informatika a nyitott és távoktatásban című tanulmányából. A távoktatásban a tanár szerepe megváltozik, elsődleges feladata nem a tananyag közvetítése, mivel az anyag az információhordozókon - könyv, video, CD-ROM, Internet - megfelelő feldolgozásban eljut. A pedagógus új szerepében elsősorban választ ad a tananyag feldolgozása során adódó kérdésekre, valamint értékeli a diákok munkáját. Az új típusú oktatásban a diákok szabadsága is megnő, hiszen a pedagógustól elkülönülten több önálló munkát végezhetnek. A nemzetköziség szintén könnyebben érvényesülhet, hiszen a diákok helyett a tananyag áramlik az országok között, akár a hálózaton keresztül - áll a tanulmányban. A hálózati távoktatás költsége ugyan hoszszabb távon alacsonyabb, mint a hagyományos tanítási módszereké, ám a kezdetekkor jelentős befektetést igényel, hiszen csak elvétve akadnak kész, magyar nyelvű távoktatási csomagok. A művelődési tárca jövő év augusztusáig az összes állami és nem állami középiskola számára meg kívánja teremteni az Internet-hozzáférés lehetőségét. Ma mindössze a középiskolák öt százaléka rendelkezik ezzel. A cél megvalósítására 1,6 milliárd forintot szánnak. Ebből az öszszegből minden iskola 64 Kbps sávszélességű csatlakozáshoz juthat, melyekhez 6-8 számítógépet is kapnak szoftverekkel. A tervek között szerepel ötven darab, a hálózaton terjeszteni kívánt oktatási anyag kifejlesztése is, amelyek az iskolai tananyaghoz kapcsolódva segítenék a pedagógusok munkáját. A hálózat használatára fel kell készíteni a pedagógusokat is. A tárca tervei szerint 6-10 ezer, nem informatika szakos tanárt képeznének tovább az Internet használatára. Az informatika szakos tanárokat pedig a hálózat üzemeltetésére okítanák, mivel a fejlesztés során minden középiskola saját belső hálózathoz jutna. Kevesebb dróton nagyobb sebesség Két helyen működik Magyarországon - Nyíregyházán és Budapest V. kerületében - kábeltévén keresztüli Internet. A már meglévő vagy kissé korszerűsített tévékábelen keresztül működik az Internet-szolgáltatás. Előnye, hogy nem növeli a telefonszámlát, és gyorsabb, mint a modemes kapcsolat. A kábeltévés Internet lényege, hogy ugyanazon a kábelen eltérő hullámhoszszon jönnek ki és futnak be az adatok, miközben a kábeltévé adása egy harmadik hullámhosszon érkezik a televíziókhoz. A szolgáltatók szerint ennek előnye, hogy nincsenek csúcsidőszakok, mint ma, amikor este tíz órakor, robbanásszerűen csatlakoznak egymás után az internetesek a hálózathoz, hiszen akkor olcsóbb a telefon. A kábeltévés szolgáltatásért azonban állandó összegű, az V. kerületben havi nyolcezer forintos díjat kell fizetni, függetlenül a használattól. A jövő az egységes, telefon-Internet-kábeltelevízióé. Ebben a rendszerben egyetlen üvegszálas kábel fut a lakásokban, amely egyszerre több szolgáltatást is képes párhuzamosan működtetni. üde színfoltjai ■ díszítik és védik a házat ■ víztaszító tulajdonságúak, páraáteresztők, lélegzők ■ 82 divatos színben kaphatók ■ színtartók, hosszú élettartalmúak További információ: Lasselsberger - Knauf Kft. 8202 Veszprém, Házgyári út 9. Pf. 723 Tel.: (88) 429-827; Fax: (88) 429-687 IB ■ f1 N LASSELSBERBER ‘kHAUf KFt. J.. .1