Népszava, 1999. augusztus (127. évfolyam, 178–202. sz.)
1999-08-02 / 178. szám
NÉPSZAVA Zűrzavar a 112-es segélyhívó körül Egy hónap múlva kellene megkezdődnie az egységes európai segélyhívó rendszer - a 112 - próbaüzemének. Ennek jelenleg egyetlen feltétele sem adott. A rendőri, tűzoltósági, polgári védelmi ügyeletek összevonása meg sem kezdődött. Veress Jenő NÉPSZAVA Szeptember első napján kellene megkezdenie próbaüzemét az új, egységes segélyhívó rendszernek. A 112-es telefonközpontot a BM döntése értelmében a Teve utcai rendőrpalotában kell kialakítani. Májusban döntöttek a tűzoltóság, a polgári védelem és a rendőrség országos ügyeleteinek összevonásáról is. Valószínű, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is a rendőrpalotában kap helyet. Lapunk úgy értesült, hogy csupán az ügyeleti összevonás költsége meghaladja a százmillió forintot. A Népszava érdeklődésére sem az ORFK, sem a BM illetékesei nem tudtak választ adni arra, vajon miként, mikor - és mennyiért - történik meg az összeköltözés. Dobson Tibor, a tűzoltóság szóvivője lapunknak elmondta, a testület már megvalósította az integrációhoz szükséges műszaki fejlesztéseket. Az országos parancsnokság és a megyei szervezetek között ISDN távközlési vonalakat építettek ki. A megyei parancsnokságok és a helyi „vonulós” tűzoltók között azonban még nincs ilyen kommunikációs kapcsolat. A 112-es tehát nemhogy rövidítené, de növeli a reagáláshoz szükséges időt. A kiépített hálózatot egyébként át kell majd költöztetni az új székhelyre, s ez óriási összeget igényel, amelynek forrását még nem ismerik. Dr. Andics László, az Országos Mentőszolgálat budapesti szervezetének vezető főorvosa elmondta, a számítógépes kapcsolathoz szükséges ISDN vonalak kiépítése még meg sem kezdődött a Markó utcai központ és a Teve utca között. A mentők egy korábbi állásfoglalása egyébként leszögezi: a 112-es rendszer teljes kiépítés előtti üzembe helyezése a rászorulókat az eddiginél hátrányosabb helyzetbe hozza. Míg a 104-es segélyhívó a helyszínhez legközelebbi mentőállomáson csörög és közvetlenül riaszthatók az egységek, addig a 112-t a megyei főkapitányságon fogadják, onnan a megyei állomásra kapcsolják, végül a mentők saját hálózatukon adják tovább a riasztást. A szervezet egyébként minden körülmények között ragaszkodik ahhoz, hogy saját szakemberük közvetlenül beszélhessen a bejelentővel. Terjeszkedik a Metro A Metro hírújság Stockholm, Göteborg, Prága, Budapest és Hollandia után hamarosan további két , ezúttal Európán kívüli városban jelenik meg. Az ingyenesen terjesztett lap hat hónapon belül az egyesült államokbeli Philadelphiában és Chile fővárosában, Santiagóban kerül a médiapiacra. Metro elsőször 1995- ben jelent meg Stockholmban. Két évvel később az első külföldi kiadása Prágában. 1998-ban helyi kiadásokkal jelentkezett Budapesten és Göteborgban. Ez év júniusában a Metro hírújságot kiadták Hollandiában és angol nyelvű változatát Helsinkiben. BELFÖLD 1999. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ Még nem tudni, automatikusan jár-e a német nyugdíjjogosultság Januártól lép életbe a két ország közötti szociálpolitikai egyezmény Nyugdíjjárulékot kaphatnak azok a magyar állampolgárok, akik a volt NDK területén öt év szolgálati időt szereztek. Egyelőre nem tisztázott, hogy mindenkinek egyénileg kell-e járandóságát kiharcolnia vagy az érintettek számára automatikusan megállapítják-e majd a járadékot. A Németországgal és egyéb európai államokkal kötött, és a jövőben megújuló kétoldalú szociálpolitikai szerződések tovább egyszerűsíthetik a külföldön munkát vállaló magyarok tb-ügyintézését. Fadgyas Gábor NÉPSZAVA Egyelőre nem tudni pontosan, vajon minden, korábban az NDK-ban dolgozó magyar állampolgár kaphat-e nyugdíjat az egyesült Németországtól öt év kint ledolgozott szolgálati év után. Ennek lehetősége azután merült fel, hogy a kasseli bíróság egy régebben a demokratikus köztársaságban dolgozó magyar zenésznek megítélte a német járadékot. Az NDK és a Magyar Népköztársaság által kötött szociálpolitikai egyezményünk a német egyesülés után, 1995. június 27-én vesztette érvényét - tudtuk meg Krémerné Gerencsér Ildikótól, a Szociális és Családügyi Minisztérium nyugdíjszakértőjétől. Véleménye szerint a szerződés megszűnése után az ország nyugdíjszabályaitól függ, hogy az adott állam belső tb-szabályai vonatkoznak-e a külföldi munkavállalókra. A bírósági állásfoglalás szerint Németországban igen. A szakember szerint ettől függetlenül minden, hasonlóan hosszú ideig az NDK-ban dolgozó magyarnak egyénileg kell megpróbálnia a külképviseleteken keresztül elintézni a nyugdíjjogosultságot. Nem valószínű, hogy a kasseli bíróság döntése után automatikusan minden volt NDK-s munkavállaló kaphat német nyugdíjat - mondta el megkeresésünkre F. Tóth Gábor bonni magyar konzul. A konzulnak egyelőre nem sikerült további információkat szereznie a bírósági döntés várható hatásairól. F. Tóth Gábor azonban minden érintettnek javasolja, hogy forduljon a német nyugdíjbiztosítóhoz, és a kasseli döntésre hivatkozva kérje nyugdíja megállapítását. Jelenleg csak a két állam ratifikálására vár az új egyezmény, amely majd egész Németországra kiterjed. Szakértők szerint ennek köszönhetően még könnyebb lesz a korábban az NDK-ban dolgozók szolgálatiidő-elszámolása, illetve az egyesülés után kint maradók járadékhoz jutása. A jogszabálycsomag előreláthatóan jövő év januárjától léphet életbe. A külföldön - akár ideiglenesen, akár hosszabb időre munkát vállaló magyar állampolgárok nyugdíjának megállapítása lényegesen egyszerűsödhet a későbbiekben az európai uniós normáknak megfelelő szerződések megkötésével. Idén, január elsején lépett hatályba a korábban Svájccal kötött, hasonló szerződés. Ezek az egyezmények általában biztosítják az ellátásokhoz való jogot, a megszerzett jogok fenntartását és azt, hogy a foglalkoztatottra csak a munkavégzés helye szerinti ország jogszabálya vonatkozik. Erről egy korábbi EU-rendelet is szól, ami belépésünk után hazánkra is érvényes lesz. A szerződés szerint azok is jogosultak az ellátásra, akik a szolgálati időt másik országban szerezték, ott, ahol a lakóhelyük van. Ez alapján lehetséges a szolgálati idők összeadása, olyan esetekben, ha ez szükséges a nyugdíjjogosultság eléréséhez. Például, ha valaki itthon szerzett 4 év szolgálati időt, Németországban pedig 22 évet, a 4 év alapján nem lenne jogosult nyugellátásra, azonban az egyezmény hatálybalépése után már igen. Ez alapján mindkét szerződő fél csak a saját területén szerzett szolgálati időre eső ellátást folyósítja, a másik biztosításban szerzett idő terheit nem kell magára vállalnia. A volt szocialista országokkal is vannak érvényben lévő szerződéseink. Ezeket két csoportra lehet osztani. Az első az időarányos teherviselés elvén alapuló egyezmény. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak kifizetett járadék terheit a munkaadó országok erre jogosult szervei aszerint osztják meg maguk között, amennyi ideig a dolgozó az adott államban munkaviszonyban állt. Ha valaki Szlovákiában tizenöt évet dolgozott, Magyarországon tízet, akkor a helyi társadalombiztosítások saját rendszerük szerint kiszámítják 25 évre a járadék értékét. Ezután, ezt az elméleti összeget alapul véve, időarányosan megállapítják a járadék mértékét. Ilyen szerződésünk van a volt Csehszlovákiával, a volt Jugoszláviával, Bulgáriával, Lengyelországgal. A másik a területi elven alapuló szerződés. Ez esetben az állapítja meg a nyugdíjjárulék mértékét, amelyik ország területén az illető állandó lakhellyel rendelkezik. Ilyet a volt Szovjetunióval és Romániával kötöttünk. Az időközben felbomlott országok utódállamai magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik az egyezményeket, így ezek most is érvényesek. Népszavazás veszélyes hulladék égetéséről Népszavazást tartottak Ajkán vasárnap arról, hogy a Veszprém megyei település hozzájáruljon-e a Mal Rt. tervéhez, amely szerint az olajvállalat a helyi erőműben Kalorex elnevezésű Veszélyes hulladékot égetne el. A város képviselő-testülete tavaly elutasította a Mól ajánlatát, amely alapján a cég 120 millió forintot adna Ajkának környezetvédelmi célokra az égetés fejében. Idén márciusban viszont az új képviselő-testület (zárt ülésen) áldását adta az égetésre. Miután a lakosok tudomást szereztek arról, hogy a Mal Rt. mintegy 100 ezer tonnányi veszélyes hulladékot égetne el több év alatt a bakonyi erőműben, tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdtek. A harmincötezres lélekszámú városban kilencezer aláírás gyűlt össze, ami elegendő volt a népszavazás kiírásához. Ellentmondások a helyszíni bírságolás szabályaiban (Folytatás az 1. oldalról) Sánta László hozzátette, hogy ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése érdekében az AOÉE ombudsmanhoz kíván fordulni. Újabb problémát vet fel az is, hogy a kisebb súlyú szabálysértések, mint a biztonsági öv használatának mellőzése vagy szabálytalan sávváltás esetén a rendőr ez idáig sem tudta bizonyítani, hogy az autós elkövette azt. Az igazoltatás során a járőrnek vagy sikerült rávenni az autóst, hogy elismerje vétkét vagy nem. Az átlag feltehetőleg inkább fizetett, mint hogy ellentmondjon a hatóságnak. Most azonban jobban meggondolja majd, hogy fizessen-e, a rendőr pedig továbbra sem tudja majd bebizonyítani a tett elkövetését. Ha a hatóság a bíróságból származó bevételeit kívánta növelni, a csekkadással pedig a rendőri korrupciót akarták visszafogni, akkor feltehetőleg nem a legmegfelelőbb intézkedést hozták - összegezte Sánta László. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt években radikálisan csökkent a bírságoltak száma. Míg 1993-ban több mint 1,4 millió esetben szabott ki közúti helyszíni bírságot a rendőrség, addig tavaly csupán 907 ezer szabályszegő ellen alkalmazták ezt a szankciót. A hatóság legutóbb 1993-ban emelte meg a bírságtételeket. Akkor ez nem okozott különösebb változást a bírságoltak arányában. A csekkrendszerrel együtt azonban már eredményezhet olyan visszaesést, melynek eredményeként a hatóság többet veszít azon, amin igazából nyerni akart. Megzavart autósok a budapesti rendőrök nem, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti állománya azonban továbbra is kezelhet készpénzt Közúti szabálysértés miatt bírságoltak száma Helyszínen feljelentettek száma 1992 309 541 1 161 968 1993 348 489 1 404 268 1998 294 028 907 166 Összeférhetetlenséggel vádolják a keresetlevelet megíró ügyvédet A szakszervezet pert kezdeményezett öt minisztérium ellen Tárgyát tekintve egyedülálló keresetlevél érkezett egy hónappal ezelőtt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra. A 7 tagszervezetet tömörítő Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) azért perelt be öt minisztert, mert a tagságot érintő fontos törvénymódosítások előkészítésébe nem vonták be az érdekképviseleti szerveket. Ezzel az eljárási mulasztással két jogszabályt - egy törvényt és egy Horváth Ildikó NÉPSZAVA kormányhatározatot sértettek meg az előkészítő tárcák vezetői. A keresetlevelet megfogalmazó ügyvédet most rövid úton félre akarják állítani. F. L ugyanis szolgálati jogviszonyban ál, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára az ügyvédekről szóló törvényben talált egy paragrafust, miszerint az ügyvédkedés és a katonai szolgálat összeegyeztethetetlen. Mint a keresetlevél benyújtásakor megírtuk, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) azért perelte be az igazságügyminisztert, a belügyminisztert, a honvédelmi minisztert, a pénzügyminisztert és a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, mert a szolgálati törvény költségvetési törvénybe foglalt módosítását megelőző tervezet előkészítésébe nem vonták be az érdekképviseleti szerveket. Az FRDÉSZ szerint a költségvetési törvénnyel a szolgálati törvény olyan paragrafusait módosították, amelyek anyagilag érzékenyen érintik a területen dolgozókat. Amikor a Fővárosi Munkaügyi Bíróság értesítette a peres feleket, nevezetesen az öt minisztérium vezetőjét, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Wachsler Tamás levélben hívta fel a Budapesti Ügyvédi Kamara illetékeseinek figyelmét arra, hogy dr. F. L., a peranyagot felvállaló ügyvéd egy időben hivatásos őrnagy is, mégpedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem adjunktusa. Az ügyvédekről szóló 1998. évi törvény ezzel kapcsolatban kimondja, hogy ügyvéd nem állhat szolgálati viszonyban. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy ugyanez a törvényi passzus kivételt tesz azokkal a szolgálati viszonyban lévőkkel, akik oktatási tevékenységet végeznek. F. L., aki egyébként a honvédszakszervezet jogsegélyszolgálatának a vezetője, a törvény értelmében tehát kivételt élvez. (F. L. volt az, aki korábban formába öntötte a honvédszakszervezet kifogását a koszovói válság rendezésében részt vevő katonák honvédségnapi kitüntetésével kapcsolatban. A szakszervezet nem tudta elfogadni a miniszter diszkriminatív intézkedését a jutalmazásokkal kapcsolatban. A kifogás következtében a miniszter olyanképpen vonta vissza az intézkedését, hogy a koszovói gyakorlaton részt vett katonák közül végül senki sem kapott kitüntetést.) Az ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének felszólítására, miszerint 30 napon belül szüntesse meg az összeférhetetlenséget, fellebbezést nyújtott be. A felszólítást azóta visszavonták, és új vizsgálat dönt F. L. sorsáról. Wachsler Tamás, a HM közigazgatási államtitkára kérdésünkre elmondta, egyáltalán nem akarnak megszabadulni F. L.-től, mint ahogy azt az FRDÉSZ elnöke állítja, mi több, ragaszkodnak hozzá mint katonához. Az ügyvédi tevékenység folytatása azonban a törvény értelmében összeegyeztethetetlen a szolgálati viszonnyal. Az államtitkár a kivételnek számító oktatói tevékenységről elmondta: a paragrafust úgy kell érteni, hogy egy ügyvéd különféle intézményekben oktathat ugyan, de jogállását tekintve nem lehet szolgálati viszonyban. Átminősített települések (Folytatás az 1. oldalról) Kisebb mértékben a téli havazások okozta vészhelyzetek, legvégül az esetenként előforduló földrengések sújtják az országot. A civilizációs katasztrófák sorába az ipari katasztrófákat, a veszélyes anyagok szállításánál előforduló baleseteket, illetve a paksi atomerőmű és a budapesti kutatóreaktor üzemzavarait sorolják. A veszélyforrások közül 73 települést a nukleáris szennyezés fenyeget, árvíz akár 809 települést is elönthet, a kiáramló vegyi anyagok pedig 576 községnek nehezíthetik meg az életét. Veszélyes anyagok szállításának útvonalán pedig 553 település fekszik. Jelenleg a települések 40 százaléka (1278) tartozik a katasztrófával veszélyeztetett falvak, városok közé, s itt él a lakosság 75 százaléka. A legnagyobb számú legveszélyeztetettebb, I. kategóriába sorolt település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs Szatmár-Beregben található. Budapesten 17 kerületet sorolnak a katasztrófának leginkább kitett területek közé. Az I. csoportba kerülhetnek azok a települések, melyek az atomerőmű 9 kilométeres körzetébe épültek, illetve azok, ahol a meghatározott normánál több veszélyes anyagot állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak. Az érintett lakott területeken biztosítani kell a lakosság azonnali kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket. Az említett megyék számlálják a II. csoportba tartozó legtöbb települését is. A legkevesebb baj Komárom-Esztergom és Veszprém megyét fenyegeti.