Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-12 / 290. szám

­ Lakáshiány akadályozza a helyőrségváltást Folytatás az 1. oldalról Az adatok értékelése szerint a katonáknak szinte elviselhetet­len tehertételt jelent a mostani helyőrségváltás. Többségüknek alacsonyabb beosztást ajánlot­tak, ami évekig stagnáló bére­zéssel jár, sok esetben az áthe­lyezést a lakhatás megoldhatat­lansága is akadályozza. Ugyanis hiába lenne például a szombathelyi kiképzőközpont­ban beosztás a bezárt kalocsai laktanya több hivatásos katonájá­nak, az embereket sem egyedül, sem családostul nem tudják lete­lepíteni. Ugyanez a helyzet az eg­riekkel is. Tata a már említett ok miatt szintén fogadóképtelen. A Pápán megszüntetett repülőezred néhány pilótájának és a szaksze­mélyzethez tartozó két tucat em­bernek Kecskemét sem tud fede­let biztosítani a fejük fölé. Ez a helyzet Szentkirályszabadján is: a Pápáról befogadottaknak decem­ber közepéig el kellene foglalni­uk beosztásukat, de a lepusztult, elhanyagolt helyőrség alkalmat­lan arra, hogy otthont biztosítson. Informátoraink állítják: ez a helyzet jellemzi a Magyar Hon­védség egészét. A beígért szociá­lis programokból, a kásigény várható a báziscentru­mokban. Arról, hogy pontosan hány lakásra lenne szükség, nem készültek számítások. Becslések szerint Székesfehérváron, Tatán, Hódmezővásárhelyen, Szolno­kon és Kecskeméten legalább 3 ___________ ezer tisztet, tiszt­e­családtagok és a pályaelhagyók szá­mára tervezett elhe­lyezkedési, átkép­zési segítségből, az élet- és munkakö­rülményeket javító intézkedésekből semmi sem valósult meg, nem kezdték el a laktanya-felújí­tást, nem hozták rendbe a nőtlen­­szállókat, a lakásprogram néhány vásárlási pályázattal kimerült. Mindezek alapján látható, a költségvetési előirányzat kevés a lakásszükségletek megoldásá­ra. A haderő strukturális átalakí­tása folytán ugyanis jelentős la-Az elmúlt tíz év alatt harmincezerről körülbelül nyolcezerre csökkent a tárca tulajdonában lévő szolgálati lakások száma A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szociológusai augusztusban 12 alakulatnál felmérték a sereg hivatásos katonáinak hangulatát. Már akkor felhívták a figyelmet: az állomány kifulladt, fáradt, szkeptikus és a tervezettnél jóval nagyobb lesz a lemorzsolódás. Az elmúlt öt évben minden második katonát legalább egyszer „átszerveztek”, más beosz­tásba helyeztek. A várható laktanyabezárások hatásairól szólva 10 szá­zalék bevallotta - gondolt a leszerelésre, 22 a nyugdíjazásra, és 42 szá­zalék úgy tudta, mozgatása után alacsonyabb beosztásba kerül. Arra a kérdésre, milyen tényezőktől függ, hogy a haderőreform személy sze­rint őt kedvezőbb helyzetbe hozza, 73 százalék azt mondta: befolyásos embereket kell ismerni. A jó minőségű munka ilyen értelemben vett po­zitív hatását mindössze 17 százalék feltételezte.­lyettest kellene ha­marosan családos­tól letelepíteni. A Honvédelmi Minisztériumban megkeresésünkre közölték, nem kí­vánnak foglalkozni a katonák áttelepíté­sének kérdésével. Az illetékesek ko­rábbi nyilatkozataiból tudjuk, az elidegenítésekkel tíz év alatt 30 ezerről körülbelül 8 ezerre csök­kentették a tulajdonukban lévő szolgálati lakások számát, ame­lyeknek egy része a megszüntetett katonai objektumok környékén található. Közömbösen, nem válaszolt mert nem érintettek 15% 18% teljes mértékben negatívan 12% teljes mértékben pozitívan 2% inkább pozitívan Összességében milyennek ítéli meg az eddigi átszervezések hatását önre nézve? MAPSZ WA Lakbéremelést tervez a fővárosi kabinet MTI-információ Nem dőlt el a főpolgármesteri hivatal hétfői kabinetülésén, hogy vásárol-e az önkormányzat Hannovertől használt villamo­sokat. A hetvenhat villamos mintegy nyolcmilliárd forintos vételárajánlatát a kabinet drá­gáiba, ezért nem fogadta el. Fel­hatalmazták ugyanakkor a BKV Rt.-t arra, hogy megkezdje ez ügyben a kereskedelmi tárgyalá­sokat. A kabinet elé került szak­értői elemzések kitérnek arra is, hogy a hetvenhat használt Sie­mens villamossal azonos meny­­nyiségű utas szállítására képes százharminc új Tátra villamo­sért 15,6 milliárd forintot kelle­ne fizetni. A közgyűlés elé kerül a kabi­net határozata alapján a fővárosi tulajdonú lakások bérleti díjá­nak húszszázalékos emeléséről szóló javaslat is. Amennyiben a módosítást elfogadják, az össz­komfortos lakások bére négy­zetméterenként 120 forint lesz, ám öt kerületben magasabb díjat - a XI. kerületben például 150 forintot - szabnának ki. A kom­fortos fővárosi lakások után 96 forintot kellene majd fizetni négyzetméterenként, ám ennél többet - 120-125 forintot - kér­nének öt kerületben. Újabb egy héttel elhalasztotta a döntést a kabinet annak a 800 millió forintnak a sorsáról, ame­lyet a Hungária körúti rekonst­rukciónál megtakarítottak. Pedagógusdemonstráció a bérek kiigazításáért Folytatás az 1. oldalról Az Oktatási Minisztérium (OM) már két alkalommal fordult a pénzügyi tárcához a tanárok idei évi bérkorrekciója miatt - rea­gált az elmondottakra Sió Lász­ló, az OM kabinetfőnöke. A pénzügyi vezetés a javaslattól nem zárkózott el, de jelezte, ér­demi döntést csak éves adatok birtokában hoz. Az előzetes szá­mítások szerint az idei várható keresetemelkedés mintegy 10,5- 11 százalékos. Ez esetben éves szinten mintegy 2 százalékos kom­penzációval lehet számolni a tanári bérek esetében, melynek a költ­ségigénye 5-6 mil­liárd forint. Sió László el­mondta: jövőre két alkalommal is emelkedik majd a közoktatás­ban foglalkoztatott tanárok fize­tése. Január 1-jétől garantáltan 8,75 százalékkal emelkedik a bér - ezzel egyidejűleg a pót­lékalap is hasonló mértékben, 14 600 forintról 15 900 forintra növekszik­, jövő szeptembertől pedig további 20 százalékos emelés várható. (A pedagógus- szakmai szorzó 1,19-ről 1,43-ra változik.) A tavalyi emeléstől eltérően most 20 százalékkal emelked­nek a pótlékok is - jelentette ki a szaktárca kabinetfőnöke. Emelkedik a kiemelkedő mun­kavégzésért járó keresetkiegé­szítés összege is 3000 forintról 3600 forintra. Az emelkedés mértéke itt ugyancsak 20 száza­lékos. A kötelező óraszámok jövő szeptemberi emelése ugyanak­kor differenciáltan történik - tette hozzá Sió László, így az óraszám-növekedés nem érinti például az óvónőket, gyógype­dagógusokat, a kollégiumi ne­velőket. A tanítók esetében heti egy órával, azaz öt százalékkal nő a kötelező óraszám, míg a tanárok esetében a növekedés heti két óra. A kötelező óraszámok válto­zása ugyanakkor nem érinti hát­rányosan sem a pedagógusok jö­vedelmét, sem a pe­dagógusok létszá­mát. A változás fon­tos eleme ugyanis, hogy a kötelező óra­számok növekedése nem jelenti a meg­tartandó szakórák számának növeke­dését. A pluszórákat a 2001/2002. tanév­ben egyenlő arányban a keret­­tantervek bevezetésével, illetve az értékelési és minőségfejlesz­tés rendszer létrehozásával kap­csolatos feladatok ellátására kell fordítani. 2002 szeptemberétől pedig ez az időkeret szolgál a gyerekekkel való egyéni foglal­kozások, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a nevelési fel­adatok ellátására. A nem pedagógus munkakör­ben foglalkoztatott alkalmazot­tak illetménye jövőre a minden közalkalmazottat megillető mér­tékben, vagyis 8,75 százalékkal emelkedik január 1-jétől mondta Sió László. Ugyanakkor a minimálbér emelése miatt a közoktatás területén az emelke­dés mértéke átlagosan 13,9 szá­zalék lesz. A tanári bérek kétszázalékos kompenzációjával lehet számolni, melynek költségigénye 5-6 milliárd forint BELFÖLD 2000. DECEMBER 12., KEDD 3 Két újabb időpontot ajánlott fel az egészségügyi miniszter Elmaradt a Cser-Gógl tárgyalás Várhatóan ma vagy holnap kezdődnek a tárgyalások az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ), társszervezetei és a tárca között, miután elmaradt a tegnapra ígért egyeztetés. Gógl Árpád ugyan adott időpontot, de Cser Ágnes ezt elfogadhatatlannak tartotta. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Két újabb időpontot adott Gógl Árpád egészségügyi miniszter az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) a tiltakozó akciósoro­zat után megígért egyeztetésekre: kedden 9 vagy szerdán 15 órakor ülhetnek asztalhoz az érintettek. Erre azért volt szükség, mert Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke elfo­gadhatatlannak tartotta a minisz­ter által felajánlott aznap délutáni 13 órás időpontot, illetve azt, hogy Gógl csupán négyszemköz­ti találkozót javasolt. Cser szerint nem volt mód arra, hogy ennyi idő alatt a­ tárgyalódelegáció tag­jait értesítsék. A szakszervezeti elnök újabb levélben fordult Or­bán Viktorhoz, hogy a sztrájktör­vény alapján hivatalosan is ne­vezze meg a kompetens tárgyaló­felet. A tanács ülésével egy időben a tárca előzetes egyeztetésre fo­gadta az ágazatban működő köztestületek - a Magyar Orvo­si Kamara (MOK), a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) és az Egészségügyi Szakdolgo­zók Érdekegyeztető Fórumának (ESZÉF) - képviselőit.­­ A miniszter elismerte, meg­alapozottak a kéréseink, tisztában van azzal, hogy rossz a helyzet. Előzetes véleménye szerint négy­pontos javaslatunkból kettő meg­valósítható, azt azonban nem fej­tette ki, melyik kettőre gondol - nyilatkozta lapunknak Kupcsulik Péter, a MOK elnöke. A kamara kezdeményezésében szerepel, hogy a jövő évben a minimálbér 40 ezer forintra emelésében nem érintett egészségügyi dolgozók 25-30 százalékos béremelésben részesüljenek. Az egészségbizto­sítási alap intézményi dologi ki­adásokra fordítható kerete pedig legalább 15 százalékkal növeked­jen. Az elnök tájékoztatása sze­rint a miniszter úgy vélekedett, ha a jövő esztendőben a rendkívüli helyzetekre elkülönített költség­­vetési tartalék felhasználására nem lesz szükség, akkor a tárca kezdeményezi, hogy az összeget az egészségügyre fordítsa a kor­mány. Kupcsulik Péter szerint Gógl Árpád maradéktalanul egyetértett azzal a javaslattal, hogy jogszabály garantálja: a há­ziorvosi szolgálatokhoz jut az az 5 milliárd forint, amely a költség­­vetési törvényhez benyújtott mó­dosító indítványban az önkor­mányzati alapon keresztül az egészségügyi alapellátásra fordí­tandó összegként szerepel. Vala­mint támogatta azt is, hogy állít­sák le a rendezetlen privatizációs folyamatokat, amíg meg nem születik az egészségügyi intéz­ményekről és az orvosok jogállá­sáról szóló törvénycsomag. Cser Ágnes szerint a szakszervezet nemcsak az egész­ségügyi dolgozókért, hanem a betegellátásért is harcol Gógl Árpád ma vagy holnap tárgyal az érdekvédők­kel. Elismerte, rossz a kialakult helyzet Javaslat dohányreklám-tilalomra A reklámszövetség értetlenül fogadta az indítványt A dohányreklámok teljes tilalmával egészül ki a reklámtörvényt módosító csomag, amelyről ma szavaz az Országgyűlés. Az átfo­gó beadványhoz Babák Mihály fideszes honatya készített módo­sítást. A kezdeményezés többeket meglepett, hiszen éppen akkor született, amikor az Európai Unió tervezett irányelvei közül ki­került ezen termékek népszerűsítésének korlátozása. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Tilos közzétenni dohányáru rek­lámját. A tilalom kiterjed a do­hányáru közvetett reklámjára is. Nem terjed ki az eladás helyén történő bemutatásra, a dohány­áru forgalmazóinak szóló szak­mai célú anyagokra, illetve ide­gen nyelvű sajtótermékekre - áll Babák Mihály fideszes képviselő beadványában. A módosítás a végszavazás előtti utolsó pilla­natban érkezett, azt követően, hogy az Európai Unió irányelvei közül hatályon kívül helyezte a cigarettareklámok korlátozását. A Nemzetközi Reklámszö­vetség értetlenül fogadta a ja­vaslatot.­­ Eddig a reklámtör­vény átalakításánál szóba sem kerültek a dohánytermékek, így számomra teljesen érthetetlen a képviselői indítvány - nyilat­kozta lapunknak Fazekas Ildi­kó. - Miután az uniós irányel­vek közül is kikerült a korláto­zás és az Alkotmánybíróság is alkotmányosnak ítélte a magyar dohányreklámozást, semmi nem indokolja a kezdeménye­zést. Egyelőre nem időszerű a változtatás. Szakértők szerint, ha a reklá­mozókat elveszti a gazdaság, vi­tathatatlanul nagy összegektől esik el a szakma. Bár nehezeb­ben felmérhető, de hosszú távon ennél súlyosabb az egészségügyi veszteség, növekvő kiadásokat jelent a dohányzás okozta meg­betegedések kezelése. Ugyan a gyártók állítják: a dohányreklá­mokkal nem új fogyasztókat akarnak szerezni, hanem csupán márkaváltásra motiválnak, így még közvetett egészségügyi ki­hatásai sincsenek egy-egy jól megtervezett óriásplakátnak. Reklámpszichológusok vélemé­nyéből azonban kitűnik: a termé­kek kampányai elsősorban a fia­taloknak szólnak és rájuk is hat­nak leginkább. A lapunkban ko­rábban már közölt gazdasági ku­tatás is alátámasztja: mivel az évente kieső 30 ezer fogyasztót pótolni kell, a reklámok célcso­portjai elsősorban a fiatalok, a nők - akik körében évről évre terjed a dohányzás. Önkormányzati beruházások Az elmúlt tíz évre visszatekint­ve 7600-7800 közé tehető azon beruházások száma, amelyeket a helyhatóságok valósítottak meg az országban - mondta Ka­ra Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, aki sze­rint a beruházások összértéke eléri az 1600 milliárd forintot. 1990 nyarán még 599 magyar­­országi településen nem volt egészséges ivóvizet szolgáltató hálózat, ám ezt a gondot 1995- re sikerült orvosolni. 4­ Magyar-amerikai csontvelődonor­megállapodás MTI-információ Magyarországon is elvégezhető lesz az Amerikai Egyesült Álla­mokból származó csontvelő át­ültetése annak az együttműködé­si megállapodásnak az alapján, amelyet az Országos Hematoló­giai és Immunológiai Intézet, il­letve az Egyesült Államok Nem­zeti Csontvelő Donor Program­jának vezetői írtak alá hétfőn Budapesten. A megállapodást magyar rész­ről aláíró Petrányi Győző pro­fesszor, az intézet főigazgatója ki­fejtette: az együttműködési meg­állapodás azért nagyon fontos, mert a nemzetközi csontvelőban­kokban nyilvántartott mintegy hétmillió donor közül több mint három és fél millió az amerikaiak száma. A megállapodással a csontvelőre váró magyar betegek­nek nagyobb eséllyel találhatnak donort. Petrányi Győző professzor fel­hívta a figyelmet arra, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az idén 120 transzplantációhoz biztosított ke­retet. Reményét fejezte ki, hogy jövőre húsz százalékkal több átül­tetéshez biztosít pénzt az OEP. Magyarországon jelenleg több mint kétezer csontvelődonor sze­repel a nyilvántartásban.

Next