Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)
2001-12-06 / 284. szám
NÉPSZAVA Válaszlépést fontolgat a kormány vízumügyben A kötelezettség nem szól hosszú időre Nem szól hosszú időre a magyar állampolgárok számára bevezetett kanadai vízumkötelezettség, bár még nem határozták meg, mikor vonják vissza a mostani határozatot. A magyar kormány jövő héten dönt arról, hogy Magyarország tesz-e válaszlépést Kanadával szemben, derült ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújából. Leopold Erika NÉPSZAVA Kanada sajnálja, hogy vissza kellett állítania a vízumkötelezettséget Magyarországgal szemben, de ez volt az egyetlen lehetősége a nagymértékben megalapozatlan menekültkérelmek kezelésére - mondta Marta Moszczewska, Kanada budapesti nagykövete. Az észak-amerikai ország kedden jelentette be, hogy a magyar állampolgárok december 5-én éjféltől ismét csak érvényes beutazási vízummal utazhatnak Kanadába. A magyar kormány következő ülésén dönt arról, hogy Magyarország tesz-e válaszlépést Kanadával szemben a magyar állampolgárok számára bevezetett vízumkötelezettség miatt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában. A döntést kiváltó okról - a magyarországi romák Kanadába történő kivándorlásáról - Orbán Viktor úgy vélekedett, a kanadaiak nem látják szívesen, ha olyanok tömege próbál meg letelepedni Kanadában a menedékjogra hivatkozva, akiket semmilyen üldöztetés nem ért hazájukban. A nagykövet elmondta, 1998 óta összesen 8600, míg csak az idén 3500 magyar állampolgár folyamodott menekültstátusért Kanadában, ami Ottawa számára elfogadhatatlanul magas szám. Jim Versteegh, Kanada bécsi nagykövetsége vízumosztályának - a régióért felelős - illetékese kitért arra, hogy országa nem készít statisztikát a kérelmeket beadók etnikai hovatartozására vonatkozóan, ám a magyarországi kérelmezők „nagy számban vallották magukat egy kisebbség tagjának”. Véleménye szerint a magyar uniós tagság meggyorsíthatja a vízummentesség visszaállítását. A vízumkötelezettség Jim Versteegh megfogalmazása alapján nem szól hosszú időre, bár még nem határozták meg, mikor vonják vissza a mostani határozatot. Tegnap vízumhivatal nyílt Kanada budapesti nagykövetségén, ahol a tájékoztatás szerint a kérelmek beadásának napján vagy legkésőbb 24 órán belül kiállítják a vízumot. Ez szólhat egyszeri beutazásra, adott időtartamra, illetve többszöri beutazásra, akár 5 éves időtartamra is. A vízumhoz érvényes útlevél, megfelelően kitöltött igénylőlap, két fénykép és a költségtérítés befizetése szükséges. Ez a vissza nem térítendő összeg egyszeri beutazásra jogosító vízum esetében 75 kanadai dollár (13 500 forint), többszöri beutazást lehetővé tevő vízum esetében ennek a duplája. Kanada mást nem kér, ám a vízum kiadását megkönnyíti, ha a kérelmező rendelkezik a visszaútra szóló repülőjeggyel, magyarországi munkahellyel, bankszámlával. Azok a magyar állampolgárok, akik december 7-én éjfél előtt érkeznek, még vízum nélkül léphetnek be Kanadába. A miniszterelnök szerint a határon túli magyarok „lelkileg nagyon rosszul fogadták” azt a rendeletet, amely lehetővé tette a határőrségnek, hogy a beutazóknál ellenőrizze, van-e a tervezett itttartózkodás napjaira 5-5 ezer forintjuk, így a kormány a rendelet visszavonása mellett döntött. A rendelet bevezetését a kormányfő azzal indokolta, hogy minden ország megpróbálja megvédeni magát azoktól a külföldiektől, akik nem tudják fenntartani magukat. Jövő hét szerdára halasztották a döntés nyilvánosságra hozatalát Százmilliárd a tét a metróperben Több mint százmilliárd forint sorsa a tét a metróper felülvizsgálati eljárásában. Ha a főváros nyeri a jogvitát, és az államnak fizetnie kell, elképzelhető: a kétéves költségvetés is módosításra szorul. A Legfelsőbb Bíróság tegnap egy héttel elhalasztotta a döntés nyilvánosságra hozatalát. Pálmai Erika NÉPSZAVA Csak a jövő szerdán hirdeti ki határozatát a Legfelsőbb Bíróság öttagú felülvizsgálati tanácsa arról a felülvizsgálati kérelemről, amelyet a fővárosi önkormányzat terjesztett a tanács elé a 4-es metró ügyében. Az ügy tétje példa nélküli: abban az esetben, ha az állam elveszíti a pert és több mint százmilliárd forint megfizetésére köteleznék, a kifizetéshez a kétéves költségvetést is módosítani kellene. Ezzel pedig új megítélés alá esnének azok a pluszjuttatások, amelyeket a kormány az elmúlt hónapokban ígért az árvízkárosultaknak, a nyugdíjasoknak vagy éppen az igazságszolgáltatásnak. A felülvizsgálati eljárásban a fővárosi önkormányzat egyrészt arra a korábbi jogerős bírói ítéletre hivatkozik, amely kimondja, hogy az államnak fizetnie kell, így ezen eljárás csupán a fizetési kötelezettségét hivatott eldönteni. A felülvizsgálati kérelem másrészt azzal érvel, hogy a felek között a metróberuházás finanszírozásáról aláírt megállapodás köti az államot. A jogbiztonságot fenyegeti, ha szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítését bárki jogos érdek nélkül megtagadhatja - mondta a főváros jogi képviselője a tegnapi tárgyaláson. A magyar állam képviselője a felülvizsgálati kérelem elutasítása mellett érvelt, mert álláspontja szerint a metróberuházás finanszírozásáról aláírt megállapodásra a költségvetési jogot kell alkalmazni. A 4-es metró megépítésére vonatkozó, a főváros és az állam által még 1998-ban létrejött és az Orbán-kormány által felmondott szerződés érvényességét már 1999 óta jogerős bírói ítélet mondja ki. Ennek ellenére nem teljesíti a kormány az ebben vállalt kötelezettségeit. Ezért is indult a második metróper, amiben azt kellett eldönteni, hogy a megállapodás alapján terheli-e fizetési kötelezettség az államot. Még tavaly szeptemberben nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság úgy döntött: fizetnie kell az államnak. Mindazt, ami a metróberuházásról szóló eredeti szerződés szerint rá esik. A felek között aláírt megállapodás ugyanis egyértelmű akaratnyilvánítás volt, ami nem csak jogokat, de például fizetési kötelezettséget is ró az aláírókra. A szerződés jogtalan megtagadása miatt ezért megalapozottan fordult bírósághoz jogainak érvényesítése miatt a főváros. A felülvizsgálati eljárásra azután kerül sor, hogy áprilisban a Legfelsőbb Bíróság - megváltoztatva az elsőfokú ítéletet - elutasította a fővárosi önkormányzat keresetét a magyar állammal szemben. A második metróperben született jogerős döntés szerint a felek között még 1998-ban létrejött megállapodásban ugyanis a pénzügyminiszter olyan kötelezettséget vállalt, amely érinti az államháztartást. Ezt viszont kizárólag törvényi felhatalmazás alapján tehetné, nem pedig - mint jelen esetben - polgári jogi szerződésben. A törvényi felhatalmazást pedig nem pótolhatja egy bírói ítélet - a döntés indoklása szerint. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a felek között nem jöhetett létre polgári jogi szerződés, mivel az állam nem rendelkezik szabadon saját vagyonával. Ha pedig nincs polgári jogi szerződés, nincs mit teljesítenie az államnak, így tehát a Legfelsőbb Bíróság ítéletét fogja a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálni. Elutasíthatja a fővárosi önkormányzat kérelmét vagy helyt adhat neki. Dönthet úgy is, hogy új eljárásra utasítja az elsőfokú bíróságot. Az ügy bonyolultsága miatt még nem döntöttek Szalmás Péter felvétele Pert vesztett az alapítvány Pert vesztett az egészségügyi tárcával szemben a Gyermekrák Alapítvány; a Fővárosi Bíróság nem jogerős ítélete szerint kamatokkal együtt kell visszafizetnie 135 millió forintot a tárcának. Hírszerzést oktat a Defend Folytatás az 1. oldalról A Clavis Intézet a titokvédelem mellett azt is tanítja, hogyan lehet legális módszerekkel a lehető legtöbb információhoz jutni egy cégről vagy személyről. A vállalkozásbiztonság módszerei kiterjedhetnek az adott cég dolgozójának legintimebb titkaira éppúgy, mint esetleg eltitkolt előéletére. Egyes vélemények szerint ezzel a Clavis lényegében a leendő üzleti hírszerzők oktatási központjaként kívánt tevékenykedni. A Clavis kftben lényegében ugyanazok a nevek fedezhetők fel, mint a Defend menedzsmentjében, illetve a Perfect Trade Connection Kft.-ben. Utóbbi egyik tulajdonosa - mint azt megírtuk - diplomáciai kinevezést kapott Jordániába. A Nyírfa-per másodrendű vádlottja, Földi cégtársa, Balogh János pedig - APEH-elnöksége idején - Simicska Lajos tanácsadója volt. Orbán Viktor miniszterelnöktől, Stumpf István kancelláriaminisztertől, Dávid Ibolya igazságügy-minisztertől, valamint Polt Péter legfőbb ügyésztől vár írásban választ a Defend Kft. üzleti tevékenységével kapcsolatban Keller László szocialista képviselő. Vajon milyen kormánystratégiába illeszkedik a Defend autópálya-üzletben és az olajüzletben folytatódó terjeszkedése és vajon mindez nem vet-e fel törvényességi aggályokat - teszi fel a kérdését a szocialista honatya. Keller úgy látja, a Defend számos olyan tevékenységi körrel rendelkezik, amelyeket csak erős túlzással lehet a személyi és vagyonvédelemmel közvetlenül összefüggő tevékenységnek nevezni. Márpedig a törvény világosan fogalmaz: az a vállalkozó, amely személy- és vagyonvédelemmel és magánnyomozással foglalkozik, mást nem végezhet, kivéve ha az közvetlenül összefügg a korábban felsorolt tevékenységével. Ezek alapján Keller nem érti, hogy a Defend közvetve többségi tulajdonos lett az Olajber Olajipari Fővállalkozó és Beruházó Rt.-ben. A társaság egyik részvényese az autópálya-építések fővállalkozójának, a Vegyépszer Rt.-nek. Keller megemlíti, hogy egyes források összefüggésbe hozzák az Olajtervet és annak alapítóit az M7-es autópálya építésével összefüggő spekulatív ingatlanfelvásárlásokkal. BELFÖLD A Magyar Posta Rt. a közúti pénzszállításra 2005. december 31-ig szóló szerződést kötött a Defend Security Kft.-vel, melynek részleteit a felek üzleti titokként kezelik. A Magyar Posta szerint 100-500 millió forint megtakarítást jelent az intézménynek, hogy nem maga végzi, hanem külső szolgáltatóval végezteti a pénzszállítást. Kalmár István, a posta elnökvezérigazgatója arra a kérdésre, hogy folyik-e belső vizsgálat a Postánál az onnan kikerült és nyilvánosságra hozott különböző dokumentumok ügyében, kifejtette: ez a vizsgálat valóban folyik a társaságnál, s ennek során hazugságvizsgáló gépet is használnak. 2001. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 3 Terv a kórházi adósságrendezésre Folytatás az 1. oldalról A már elkészült kimutatások pontos képet adnak arról, mely szakterületeken, milyen betegforgalom mellett, milyen gépek esetében mekkora amortizáció számolható el. Ennek alapján egészítjük ki a központi finanszírozást. Ez éves szinten 40- 50 milliárd forintos többletet jelent. A szakértők a betegellátási gyakorlat átrendezésétől mintegy 20 százalékos felszabaduló többletet remélnek. Ivády Vilmos szakvéleményekre hivatkozva azt mondja: olyan ösztönzőrendszerre van szükség, amely érdekeltté teszi a rendszert abban, hogy ne küldjék feltétlenül tovább a pácienst a fekvőbeteg-ellátásba. Becslések szerint a betegforgalom legalább 20 százalékát látják el teljesen fölöslegesen a kórházakban. Ha ezeket a pácienseket szakrendelőkben kezelnék, a rájuk fordított kifizetések ugyanúgy a kórházi kasszában maradhatnának, kisebb forgalomra elosztva, így automatikusan ,-----------re csökkenne az intézmények működési költsége, kevesebb anyagkiadással, kisebb létszámmal tudnának dolgozni. Számítások szerint a gyermekgyógyászatban jellemző leginkább a fölösleges kórházi ellátás, ott ugyanis 30-40 százalékkal csökkenthető lenne a fekvőbeteg-ellátás - nyilatkozta Ivándy. A tárca szakembere szerint a most kialakult helyzetet az ágazat valamennyi szereplőjének, így a piaci résztvevőknek is viselniük kell. A nagykereskedőknek, gyógyszerbeszállítóknak - utalt a cégek keddi levelére a helyettes államtitkár - tudomásul kell venniük: nem dolgozhatnak olyan magas árakkal, amelyeket az itteni fizetések járulékából nem vagyunk képesek finanszírozni. Alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy vásárlóik, történetesen a kórházak, szegények - állítja Ivády Vilmos. Az elmúlt évtizedek beruházásainak, fejlesztéseinek elmaradását azonban biztosan nem lehet egy-két éven, egyetlen cikluson belül megoldani. A tárca elképzelései szerint azonban ehhez, a számítások szerint mintegy 300 milliárdos elmaradáshoz a Széchenyi-terv gazdaságélénkítő programja adhatna forrást. Igaz ugyan, hogy költségvetési intézmény nem pályázhat, de ha az intézetek közhasznú társaságokká alakulnak, banki hitelre, kamatkedvezményekre, s a program milliárdos forrásaira is számíthatnának. Az elmúlt évtizedek elmaradását nem lehet egy-két éven belül behozni Népszavazás a szegedi egészségügy privatizációjáról A Szegedért Egyesület helyi népszavazást kezdeményezett a város tervezett egészségügyi privatizációjával kapcsolatban. A helyi népszavazás célja, hogy az önkormányzat az egészségügyi dolgozók és szakmai érdekvédelmi szervezeteik bevonásával határozza meg a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakításának módját. Ezt ugyanis a szervezet szerint az önkormányzat eddig elmulasztotta. Bár a szegedi polgármester a minap az átalakítás elhalasztásáról nyilatkozott, a Szegedért Egyesület mégsem látja megnyugtatónak a helyzetet. A város vezetőinek az az elképzelése, hogy az érintettek által kifogásolt befektető helyett az intézményrendszert egy erre a célra létrehozandó, száz százalékban önkormányzati tulajdonú cég működtesse, még inkább kizárja az egészségügyi dolgozók, szakmai, érdekvédelmi szervezetek véleménynyilvánítási lehetőségét, hiszen a döntések „házon belül” születhetnének meg - véli az egyesület. A város jegyzője megkapta az egyesülettől a helyi népszavazás kiírására vonatkozó kérdést, s 15 nap áll a rendelkezésére, hogy megvizsgálja, megfelel-e a formai és tartalmi előírásoknak. Ahhoz, hogy kiírhassák a helyi népszavazást, csaknem 27 ezer hiteles aláírás szükséges. Tv magazin, országos moziműsor és színházműsor az interneten