Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)
2002-04-11 / 84. szám
NÉPSZAVA Megkezdődött a Kossuth téri sortűz büntetőpere MTI információ Tagadta bűnösségét az '56-os Kossuth téri sortűz ügyében a Fővárosi Bíróságon szerdán megkezdődött büntetőper vádlottja, a hetvennégy éves Erdész József. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint mintegy 60 halottja és 150 sebesültje volt az 1956- os forradalom során október 25-én a Parlament épülete előtti tüntetésen lezajlott lövöldözésnek. A szerdán megkezdődött büntetőperben a hetvennégy éves Erdész József az egyetlen vádlott, ügyét a vádhatóság elkülönítette és bíróság elé vitte. Ugyanakkor tovább folyik a nyomozás annak érdekében, hogy az ügyben esetleg még más elkövetőket is sikerül felkutatni. A vádirat azt is tartalmazza - és maga Erdész József is akként vallott korábban, a nyomozás során -, hogy október 25-én az Akadémia utca 17. szám alatti pártközpont védelmében több sorozatot is leadott az utcán a Kossuth téren tartózkodó emberekre, illetve az onnan menekülő tömegre. A szerdai tárgyaláson ugyanakkor a vádlott azt állította, hogy csak a levegőibe lőtt az Akadémia utcában. Vallomása szerint a közelben nem is látott embereket. A bíróság szerdán úgy határozott, hogy Róth Miklós ügyvéd, aki eddig a büntetőeljárásban sértetti képviselőként a sortűzben megsebesült, de még életben lévő két személy jogi képviseletét látta el, a büntetőper során már nem töltheti be ezt a funkciót. A bajai Szentháromság téren kereste igazát a nyugdíjas Miniszteri üdítő az éhségsztrájkolónak Kalmár Miklóssal furcsa dolgok estek meg az elmúlt két hétben. Először nem vette át a múlt hónap végén a postástól a nyugdíját. Aztán kétszáz forintot fizetett ki a postán egy küldeményért, amelyet magának az igazságügyi miniszter asszonynak címzett. Majd szájkosarat tett Betti nevű kutyájára, és egy csütörtöki nap reggelén kibaktatott a bajai Szentháromság térre, és a szobor tövében éhségsztrájkba kezdett. Szombaton este csoda történt: Dávid Ibolya megjelent, és személyesen arra kérte, menjen haza, vigyázzon az egészségére. Másnap szavazott az ország. Szabó Iréné NÉPSZAVA A dedikált üdítős dobozt szombaton a bajai újtelepi lakás asztalára helyezte Kalmár Miklós, és aligha fogja felbontani egy darabig. Ez a tárgyi bizonyítéka annak, hogy nagy bajában maga az igazságügyi miniszter asszony kereste meg a választás előtti napon este, és most abban reménykedik: a doboz azt jelzi, hat évvel ezelőtt kezdődött kálváriája rendeződni fog. A bíróság első, illetve másodfokon hozott ítélete ellenére nem kell kifizetnie a Bajai Kommunális és Szolgáltató Közhasznú Társaságnak sok tízezer forintot. Dávid Ibolya ugyan nem ígért mást, csak azt, hogy Kalmár Miklós hozzá írott beadványát áttanulmányozza. A nyugdíjas férfit akkor érte a nagy megtiszteltetés, amikor az elkeseredés kihajtotta Baja főterére, ahol egyébként halászléfőző versenyeket, sokféle vigalmi összejövetelt szokott tartani a nép. Az elvált ember nem szólt senkinek arról, hogy mire készül. Még a fiának és a lányának sem. A nagy utazótáskába berakott három plédet, bőrbekecset, télikabátot, vegyvédelmi köpenyt Bettinek, két liter vizet a műanyag flaskába. Rátette a kutyára a szájkosarat, és április 4-én reggel hétkor már mind a ketten ott posztoltak a szobornál, a pompás árvácskák szomszédságában. Azt mondja, az első éjszaka egyáltalán nem aludt, mert hajnalig jöttek a kíváncsiskodók, akiknek el kellett mondania, hogy is járt ő egy szolgáltatóval. A második éjszakán is épp csak bóbiskolt egy kicsit a fia 26 éves Skodájában, amit a gyerek azután vitt oda, hogy megtudta, édesapja mire vetemedett. - Híres ember lettem — mondja, fájós lábát tapogatva. Lehet, hogy mégis megfázott a térde, hidegek voltak az éjszakák a Szentháromság téren. Hogy miért lett híres? A Varsó utca 3-ban lévő 20 éves panelház földszinti lakásáért évekig jelentős fűtési díjat fizetett ugyan, mégis mindig hideg volt a három oldalról utcával érintkező otthona. Ezért úgy döntött, kikapcsoltatja a fűtésszolgáltatást, és olcsóbb megoldást keres. Szerinte a cég feltételeinek eleget tett, sőt, lakótársai beleegyezését is megszerezte a leváláshoz, ami 1996-ban megtörtént. Megmutatja a likvidált csöveket, illetve a szoba plafonján elhelyezett energiatakarékos lapradiátorokat. Ezekkel fűt, de két olajradiátora is van. Azt mondja, ezzel a megoldással lényegesen kevesebből kijön fűtési szezonban. Még elmondta, azt követően, hogy levált a ház fűtési rendszeréről, öt évig rá se néztek. Arról sem tájékoztatták, hogy ha nem veszi is igénybe a távhőszolgáltatást, akkor is kell alapdíjat fizetnie. Szóval beleesett saját tájékozatlansága csapdájába, így aztán a helybéli és a megyei bíróság is olyan ítéletet hozott, hogy Kalmár Miklós visszamenőleg 200 ezer forinttal tartozik a szolgáltatónak, a bíróságnak és az államnak. - Én jogszerető ember vagyok kérem, de ha a jog nem az igazság pártján van, akkor muszáj harcolni - mondja. - És amikor a márciusi nyugdíjamat 18 ezer forinttal megcsorbítva hozta ki a postás, nem vettem fel. Mondtam neki, az egészet kérem. És ekkor döntöttem az éhségsztrájk mellett. Rá-ránéz az üdítős dobozra, amit Dávid Ibolyától kapott. És elmeséli újra, mi is történt azon a szombat estén. - Ültünk Bettivel, és fáztunk. Hát egyszer csak megjelenik a macskaköves téren egy szép, nagy, fekete autó. Kiszáll belőle egy szép, nagydarab férfi, és kinyitja az autó hátsó ajtaját. Ott meg feltűnik az igazságügyi miniszter asszony. Nem volt rajta kalap. Odajött hozzánk. Én felálltam, és vigyázzba merevedtem. Dávid Ibolya szépen beszélt hozzám, azt mondta, fogadjak szót, menjek haza, nem ez a dolgok elintézési módja. Aztán ideadta az üdítőitalt és elment. Én meg összecsomagoltam, és hazabaktattam a kutyámmal. Másnap vasárnap volt, így én is el tudtam menni szavazni. Nem volt rajta kalap. Én felálltam és vigyázzba merevedtem. Dávid Ibolya szépen beszélt hozzám... „Másnap vasárnap volt, elmehettem szavazni" Isza Ferenc felvétele Civil szervezetek vezetői a köztársasági elnöknél MTI-információ A civil szervezetek működését szabályozó jogi keretekről, a civil összefogás kérdéséről, valamint a társadalmi szervezetek az európai integrációban játszott szerepéről tartott megbeszélést Mádl Ferenc köztársasági elnök civil szervezetek vezetőivel szerdán Budapesten. Barabás Miklós, az Európa Ház Egyesület igazgatója a találkozót követően elmondta: tavaly már tettek hasonló látogatást Mádl Ferencnél. A mostani megbeszélésen részben az elmúlt egy év alatt történteket összegezték, másrészt megvizsgálták, melyek azok a területek, amelyeken a köztársasági elnök saját eszközeivel segíteni tudja a civil szervezeteket. Hozzátette: a találkozón megállapították, hogy a jogi keretek adottak a civil szervezetek működéséhez, a jogszabályok azonban finomításra számlnak. Jelezte: szükség volna például arra, hogy differenciáltan és ne „egy kalap alatt” kezeljék a különböző nagyságú, jellegű szervezeteket, illetve hogy összhang legyen a civileket érintő jogszabályok között. A találkozón felmerült annak szükségessége is, hogy tanul- mányban vizsgálják meg: menynyire eurokonform a magyar jogrend civil szervezetekre vonatkozó része. A megbeszélés résztvevői fontosnak tartották azt is: szülessen keretmegállapodás a kormány és a civil szféra között. Barabás Miklós rámutatott: ehhez azonban civil összefogásra, civil érdekképviselet kialakítására van szükség. Elmondta, hogy a tavaly megrendezett Civiliádán már hozzákezdtek a civil társadalom fejlődésének irányát meghatározó stratégia kidolgozásához. Jelenleg széles körű felmérés folyik, amelyet a munkaanyag elkészítése és megvitatása követ majd. Utalt arra: ehhez a folyamathoz kapcsolódva képzelik el az országos érdekképviselet létrehozását. A társadalmi szervezetek az európai uniós integrációban játszott szerepe kapcsán rámutatott: még április vége előtt kezdeményezni fogják egy Civil fómm az európai integrációért elnevezésű hálózat létrehozását, amely összefogja majd az integráció kérdései iránt érdeklődő civil szervezeteket. A tervek szerint a fómm még a nyár előtt képviseletet nyit Brüsszelben, elősegítve a magyar civil hozzájárulást az EU reformjával foglalkozó brüsszeli konvent munkájához. A tervek szerint a fórum képviseletet nyit BrüsszelbenSzalmás Péter felvétele BELFIÍD 2002. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK 5 Ellentmondások a Székely-ügyben MTI-információ Ellentmondás volt Balla Dániel, a Székely-ügy kirobbantója és a Fővárosi Bíróságon szerdán meghallgatott tanúk vallomása között: többen tagadták, hogy Székely Zoltán nyomást gyakorolva, bizonyos cégek bevonását akarta elérni a szigethalmi csatornázási projektbe, és 30 millió forintot kért volna a kivitelezés összegéből. Az előzetes letartóztatásban lévő Székely Zoltán volt kisgazda, jelenleg független országgyűlési képviselőt az ügyészség két rendbeli vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja különböző csatornaberuházásokkal kapcsolatban. A bíróság tanúként hallgatta meg Buda Györgyöt, a közbeszerzési pályázat bonyolítóját, aki elmondta, Székellyel először a közbeszerzési döntőbizottság ülésén találkozott, miután a Csőszer Rt. megtámadta a pályázati döntést. Buda György tagadta, hogy ő közvetített volna Balla Dániel és Székely Zoltán között, illetve hogy a képviselő nyomására a Penta Kft.-t ajánlotta alvállalkozóként a nyertes PMVCS Kft.-nek. Közölte azt is, nem hallott olyasmit Székelytől, a Csőszert kell kihozni győztesként. Ezzel szemben Balla Dániel, a PMVCS Kft. vezetője a tárgyaláson azt mondta, hogy Buda közölte vele: Székely megfogalmazta azt az elvárást, hogy alvállalkozóként a Csőszert alkalmazza, sőt, miután ezt elutasította, ismét üzent a képviselő egy másik vállalkozást ajánlva. A Penta Kft. ügyvezetője, Nagy Gábor azt mondta: előzetes megállapodást kötöttek, de Bálla aránytalanul osztotta el a feladatokat, így a konkrét szerződés már nem született meg. Nagy szerint sem Székely neve, sem pénz nem került szóba, mivel nem jutottak túl a műszaki problémák megbeszélésén. Elegendő lesz a 15 milliárdos keret Még nem tudni, hányan adtak be pályázatot Bár végleges adatokat még nem közöltek a munkaügyi hivatalok, a szakemberek becslései szerint elegendő lesz a minimálbér kompenzálására elkülönített 15 milliárdos keret. A hiánypótlásokat követően a Munkaerő-piaci Alap irányítótestülete május elején dönt a pénz elosztásáról. NÉPSZAVA-információ Becslések szerint a 15 milliárd forintos keret közelében lesz a minimálbér-emelés okozta bérnövekedés kompenzálására benyújtott érvényes pályázatok összege, nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője. Hozzátette: a Munkaerő-piaci Alap irányítótestülete májusi ülésén dönt majd az érvényes pályázatok függvényében a pénz elosztásáról. Amennyiben 15 milliárd forint alatt lesz a megpályázott összeg, el kell dönteni, hogyan használják fel a fennmaradó pénzt, hiszen a tavalyi határozat alapján ez csak minimálbér-kompenzációra osztható ki. Az Országos Munkaügyi és Kutató Módszertani Központban még nem teszik publikussá a beérkezett pályázatok számát. Mint megtudtuk, még nem végleges a feldolgozottság, és április végéig lehet pótolni a hiányzó iratokat. Az eddigi tájékoztatások alapján a különböző érdekvédelmi szövetségek is úgy tudják, hogy a keretet nem haladják túl az érvényes pályázatok. Információink szerint az ország minden területéről érkeztek igények, és nagy számban pályáztak 1 -2 fős vállalkozások. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a különböző érdekvédő szövetségek szerint ez a kompenzáció főleg az egy-két alkalmazottat foglalkoztató cégek számára jelent segítséget, hiszen itt a maximálisan elnyerhető öszszeg személyenként 98 600 forint. Az egyéni vállalkozók ezzel szemben csupán 13 500 forint járuléktámogatást kaphatnak. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) már a kihirdetésnél kérte, hogy amennyiben nem lesz elegendő a 15 milliárd forint, az egyéni vállalkozók által megpályázható 13 ezer forintot ne csökkentsék, mivel ebben az esetben nagyon rossz üzenete lesz a pályázatnak. Az Ipartestületek Országos Szövetsége a kihirdetést követően már megvizsgálta, melyek azok a külső források, amelyekkel szükség esetén kipótolhatják a központi keretet. Szerintük erre amiatt volt szükség, hogy érzékelhető támogatási keretek kerüljenek kiosztásra, és a vállalkozók ne kényszerüljenek munkaidőcsökkentésre vagy elbocsátásra.