Népszava, 2002. július (130. évfolyam, 151–177. sz.)
2002-07-01 / 151. szám
www.nepszava.hu Díjtalan tévézés és rádiózás Mától nem kell fizetni tévé-előfizetési díjat. Ezt erősítette meg a Pénzügyminisztérium, amely azt is közölte, hogy a havi 736 forintos előfizetési díj egyelőre nem szűnik meg, hanem kifizetését a költségvetés vállalja át. Az összegben benne volt a rádiókészülékek előfizetési díja is. 2. oldal Két párt és a két kecskegida Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke ma sem bánja, hogy belügyminiszter korában nem turkált az irattárakban mások múltját kutatva. Nagy eredménynek tartja, hogy végre nyilvánosságra kerülhet a közszereplők múltjának egy újabb darabja. Interjújában a pártelnök állítja: Demszky Gábor mindenképpen indul a főpolgármesteri posztért. 6. oldal Megint fenyeget az al-Kaida Közeleg a függetlenség napja, az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti ünnepe, s az amerikai hatóságok attól tartanak, a július 4-i felvonulásokat, tűzijátékokat terroristamerényletek zavarhatják meg. A hírszerzői jelentések, az al-Kaida újabb fenyegetései, az elfogott terroristák vallomásai mind azt mutatják, indokolt az óvatosság. 9. oldal Törésvonalak az átvilágítás ügyében Medgyessy Péter ügye nyomán kikristályosodott a két politikai tábor álláspontja, ám a kettő közötti törésvonal csak látszólag ideológiai. Most, hogy a koalíció és ellenzéke is önálló javaslatokkal állt elő, kiderült: az összes parlamenti erő lezárná a rendszerváltó vitát, de úgy, hogy saját politikai érdekei ne szenvedjenek csorbát. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A múlt héten a kormány, illetve a Fidesz és az MDF is benyújtotta az Országgyűlésnek törvényjavaslatát, amely a pártállami iratokról és hálózati személyekről szól. Látszólag liberális— konzervatív felfogásbeli különbségről van szó. A kabinet ugyanis a választópolgárokra bízná annak megítélését, hogy megválaszt-e közbizalmi posztra olyan embereket, akik együttműködtek a Belügyminisztérium 111-as főcsoportfőnökségével. A Fidesz- MDF eleve kizárná őket a közéletből, az összeférhetetlenség kimondásával. Elemzők szerint nyilvánvaló, hogy az előbbi Medgyessy Péter védelmében, az utóbbi pedig ellene irányul. ___________Folytatás a 2. oldalon 130. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 2002. JÚLIUS 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN A „selecao” 2-0-ra verte Németországot a jokohamai fináléban Brazília ötödször nyert futball-világbajnokságot Ronaldo két döntőbeli góljával Brazília futballválogatottja 2-0-ra legyőzte Németországot, és 5. alkalommal szerezte meg a labdarúgó-világbajnoki címet. A szombati bronzmérkőzésen Törökország 3-2-re verte a Koreai Köztársaságot. A legjobb kezekbe került a világbajnoki trófea a japán-dél-koreai közös rendezésű labdarúgó-vb jokohamai döntője után: Brazília mind a hét mérkőzését megnyerte a rendes játékidőben, az utolsót tegnap 2-0-ra Németország ellen. A mérkőzés legjobbjának Ronaldo bizonyult, aki kétszer is betalált a vb legjobb kapusának választott, de itt az első gól előtt hibázó Oliver Kahn kapujába. Ronaldo 8 találattal a gólkirályi címet is elnyerte, összesen 12 vágójával az örökranglista dobogójának alsó fokán beérte legendás honfitársát, Pelét. A brazilok csapatkapitánya, Cafú az egyetlen labdarúgó, aki három vb-döntőn játszhatott, s ráadásul ebből kétszer győzött. A több mint 70 ezer néző előtt játszott jokohamai fináléban a német jól szervezett csapat benyomását keltette, de az egyéni képességek különbsége végül brazil győzelmet eredményezett. Ronaldo előbb a 67. percben egy Rivaldo-lövés után Kahnról kipattanó labdát lőtt a hálóba, majd az 79. percben Rivaldo átlépős cselét követően okosan helyezett a bal alsó sarokba. A szombati bronzmérkőzésen Teguban Törökország 3-2-re legyőzte a társházigazda Koreai Köztársaságot. Hakan Sükür már all. másodpercben (!) eredményesnek bizonyult, ez volt a vbtörténelem leggyorsabb gólja. Részletek a 14. és 15. oldalon Az egyedülálló módon harmadik vb-döntőjét játszó brazil csapatkapitány, Ca. emeli magasba a Világkupát, miközben „alatta” ünnepel a világbajnok gárda MTI-telefotó Mától a hazai pénzváltók kétharmada nem nyit ki Mától a pénzváltóirodák 60 százaléka lehúzza a redőnyt, ugyanis nem hajlandó eleget tenni a szigorodó előírásoknak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tízmilliós beruházásokat írt elő, és a pénzváltók jövő hétfőtől csak ügynökként folytathatják tevékenységüket. Farkas Barbara NÉPSZAVA Június 27-ig a mintegy 600 pénzváltó iroda közül - amelyek több mint 2000 pénzváltóhellyel rendelkeznek - mindössze 250-en nyújtották be működési engedély iránti kérelmüket - tudtuk meg a PSZÁF-től. Ötven iroda az engedély visszavonását kérte, míg a többi, 300 társaságnak a felügyelet egy tavalyi jogszabály értelmében határozatot küld ki, amelyben közli: nem jogosultak a tevékenység folytatására. A pénzmosás megelőzését célzó határozatok szerint ugyanis július elsejétől csak valamely bank ügynökeként, s a PSZÁF engedélyével válthatnak valutát az irodák. Mint Szabó Ildikó, a felügyelet illetékese lapunknak elmondta: újabb kérelmekre már nem nagyon számítanak, ám amennyiben érkezne, akkor azt természetesen elbírálják. Egyes hírek szerint a Magyar Posta is késve nyújtotta be kérelmét, ám az engedélyt megkapták - mondták a PSZÁF-nál -, s a jövőben a Postabank ügynökeként folytatják pénzváltási tevékenységüket. A későn ébredők között voltak a szállodák is, ám egy részük már az engedély birtokában van. „A jogszabály értelmében kamerás ellenőrző rendszert kellett kiépítenünk, az ügyfelekről készült felvételeket pedig 50 napig meg kell őriznünk.” Folytatás az 5. oldalon * Nőtt az adó, drágább a benzin Illés József NÉPSZAVA Az üzemanyag árába épített jövedéki adó emelése miatt mától drágulnak a hajtóanyagok. A 95- ös motorbenzin „listaára" 213 forint 50 fillérről 227 forintra emelkedik, míg a gázolaj ára az eddigi literenkénti 193 forintról 199 forintra növekszik. (Az árak töltőállomásonként eltérőek lehetnek.) Mint azt korábban megírtuk, a jövedéki adó emeléséről még az Orbán-kormány hozott döntést. A Fidesz-kormányzat tavaly ősszel határozott úgy, hogy addig nem emeli az hajtóanyagárban lévő adóterhet, amíg a világpiacon mértékadónak tekintett Brent típusú nyersolaj háromhavi átlagára hordónként 25 dollár alá nem csökken. Ez év júliusától viszont - a korábbi kormánydöntés értelmében - a világpiaci árak alakulásától függetlenül tíz százalék körüli mértékben mindenképpen növelni kell az adótartamot. (A nyersolaj ára időközben tartósan 25 dollár alá esett, ám a leköszönő kormányzat feltehetően az akkor közelgő választások miatt nem hajtotta végre az adóemelést.) Az előző kabinet mindkét üzemanyagtípus - a benzin és a gázolaj - esetében tíz százalék feletti adóemelést tervezett. Az új kormány azonban a múlt héten módosította a jövedéki törvényt és a dízelüzemanyag esetében a korábban tervezett 11 százalék helyett csak hatszázalékos emelést hagyott jóvá. Ennek eredményeként kilenc forint helyett csak négy forint 80 fillérrel növekszik a gázolajárban lévő jövedéki adó, ami az adótételre rakódó 25 százalékos forgalmi adóval együtt hatforintos dráguláshoz vezetett. A benzin esetében viszont az új kabinet nem változtatta meg elődje döntését, így ennél a hajtóanyagnál a jövedéki adó 10 forint 50 fillérrel történő emelése miatt 13 forint 50 fillér árnövekedés következett be. Szeptembertől és bérstruktúra Átlagjövedelemre még jár az adójóváírás Holubár Zita NÉPSZAVA Szeptembertől átlagosan havi 4-5 ezer forinttal gazdálkodhatnak több pénzből az érintettek a minimálbér adómentessége következtében - gazdasági szakértők számítása szerint. Az intézkedés összesen 2,7 millió munkavállaló számára előnyös - döntő többségük 6 ezer forinttal számíthat többre. Bár a befizetett személyi jövedelemadó összege ily módon mérséklődik számukra, a többi járulék terhe változatlan marad. Továbbra is 3 százalék egészségbiztosítási és 1,5 százalék munkavállalói járulékot kell fizetni az államkasszába. Levonnak bérükből ezenkívül 8 százalék nyugdíjjárulékot is. Ez aztán megoszlik az állami és a magánnyugdíjpénztár között. Előbbi kasszájába 2 százalék, utóbbiéba 6 százalék kerül. (A kormány tervei szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetést 6-ról 8 százalékra emelik.) A januári minimálbér-emelést követően a legalacsonyabb fizetésért foglalkoztatottak 50 ezer forintos bruttó keresetükből 37 500 forintot vittek haza. Ennek kiszámításakor figyelembe vettek egy 3000 forintos adójóváírást is. A legalacsonyabb, 20 százalékos adókulcsot tekintve a minimálbér után 10 ezer forint adót kellene fizetni, ebből az említett 3000 forintos jóváírás és a nyugdíjjárulék adómentessége miatt pusztán 6 ezer forintot számítottak fel. Mint ismert, a minimálbér adómentesítéseként elterjedt intézkedés valójában az adójóváírás növelését jelentette. Azaz: az egyelőre 3000 forintos adójóváírás összegét szeptembertől 6000 forinttal emelik, így összesen 9000 forint befizetése alól mentesülnek a minimálbért keresők. Nem törlik el tehát az adót hivatalosan, csupán az adófizetőt tehermentesítik alóla. A minimálbéren foglalkoztatottak esetén nyugdíjjárulékként 4000 forintot vonnak le, egészségbiztosítási járulék címén pedig 1500 forintot kell fizetniük az államkasszába. Folytatás a 3. oldalon ! Minden negyedik magyar állampolgárnak emelkedik a nettó jövedelme annak következtében, hogy a minimálbér adómentessé vált. Nemcsak azok visznek haza több pénzt, akiket 50 ezer forintért foglalkoztatnak, hanem azok is, akik 127 500 forintnál kevesebbet keresnek havonta. A bérstruktúra többi tételét a változás nem befolyásolja, a járulékok terhei nem változnak. 2,7 millió munkavállaló számára előnyös az intézkedés sti