Népszava, 2002. augusztus (130. évfolyam, 178–203. sz.)

2002-08-01 / 178. szám

NÉPSZAVA Mégsem hátrálnak a gyógyszergyártók A magyar gyógyszergyártók továbbra is egységesek, kitartanak a hároméves megállapodás mellett, s erről érdemi egyeztetéseket várnak - nyilatkozták tegnapi egyeztetésük után. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ugyanakkor szeptember 18-ig valamennyi készítmény árát felül akarja vizsgálni, hiszen a főigazgató szerint a „lustaság megállapodásának"’ minősített szerződés elfogadhatatlan. Kun J. Viktória NÉPSZAVA A hazai gyógyszergyártók továbbra is kitartanak amellett: a gyógyszerárak tekintetében kizárólag a hároméves megállapodást tekintik kiindulópontnak, amelyhez egyenként készítik el javaslataikat a következő napokban. A magyarországi gyógyszerpiacon jelen lévő cégeket tömörítő gyógyszergyártó szövetségek egy hete tartott közös sajtótájékoztatójukon úgy nyilatkoztak: nem fogadják el az OEP által diktált tárgyalási feltételeket, mert álláspontjuk szerint az OEP javaslatai egy új támogatási rendszer kialakítását célozzák, amelynek keretei viszont nem tisztázottak. Ennek ellenére már a tájékoztató napján, s a későbbiekben is egy-egy gyártó mégiscsak tárgyalóasztalhoz ült az OEP képviselőivel, majd a Richter Rt., hogy oldja a patthelyzetet, kompromisszumos javaslatot tett, amelyet az egészségbiztosító nem fogadott el. Igaz, legutóbb még arról nyilatkoztak, már 10 céggel folytak az egyeztetések, s valamennyien visszavonták a tavaszi, átlagosan ötszázalékos áremelési igényüket. Az OEP pedig további kétszázalékos árengedményt vár el azoktól a cégektől, amelyek új termékükhöz szeretnének támogatást kapni. A dráguló készítmények ára csak januárban módosulhat, viszont ha a gyártó jelentős engedményt ad a jelenlegi árból, már szeptemberben is lehet patikai árváltozás. A gyártók képviselői cáfolják, hogy ilyen „zökkenőmentesen" folynának a tárgyalások: az a néhány vállalat, amely elment az egyeztetésre, a gyógyszerpiac töredékét teszi ki. Néhány napon belül valamennyi tagvállalat elküldi javaslatait, majd ezeket összegyűjtve, elküldjük elképzeléseinket az egészségbiztosítónak. Ezzel együtt óriási hibának tartjuk, hogy az OEP nem engedte emelni az 550 forintnál olcsóbb készítmények árát, ugyanis komoly a veszély, hogy ezeknek a gyógyszereknek jelentős része rövidesen kikerül a piacról - nyilatkozta az egyeztetések után Fekete Tibor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének szóvivője. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár áremelés helyett továbbra is csak árcsökkentésről hajlandó tárgyalni a gyógyszergyártó cégekkel: a most zajló ártárgyalásokon átlagosan 5-7 százalékos engedményt várnak, ezzel pedig mintegy 8-15 milliárd forinttal mérséklődhetnének a gyógyszerkiadások. A tervek szerint ebből az összegből ellentételezné az OEP januárban az indokolt gyógyszeráremeléseket, valamint az új készítmények árához adott támogatást. Matejka Zsuzsa főigazgató szerint az árak felülvizsgálata a cégeknek is érdekük, esetenként ugyanis indokolatlan árkülönbségek vannak azonos hatású készítmények között, s néhány irreálisan magas áron „befogadott” termék milliárdokat visz ki a gyógyszerkasszából, holott ezt az összeget más készítmények támogatására lehetne fordítani. Az a bizonyos három évre szóló szerződés a „lustaság megállapodása” volt, s az egészségbiztosító számára elfogadhatatlan. Olyan egyezség, amely kizárólag néhány gyártónak, de semmiképpen sem a lakosságnak kedvez - mondta a főigazgató. =1. Egy műtét közbeni vérátömlesztéskor hepatitis C vírussal fertőzött férfinak több mint nyolc és fél millió forint kártérítést fizetett a magyar állam, eleget téve a bíróság ítéletértek - közölte Horváth Béla, a pernyertes beteg ügyvédje szerdán. Elmondta: ügyfele egy 1993-as műtéti beavatkozáskor fertőződött meg, és emiatt indított az állammal szemben kártérítési pert, amelyet a Fővárosi Bíróságon (FB) június 5- én jogerősen megnyert. Horváth Béla elmondta: a magyar állammal szemben az utóbbi két évben mintegy 300-an indítottak pert amiatt, a műtét közben kapott fertőzött vértől májkárosodást szenvedtek. Az ügyvéd tudomása szerint a hasonló perek sorában a bíróság a most kártérített ügyfél esetében hozott elsőként jogerős ítéletet. A száraz időszak mélypontján vagyunk Folytatás az 1. oldalról A Balaton vízpótlásáról az őszszel tudományos tanácskozást szerveznek - jelentette be Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki balatoni kirendeltségén tartott sajtótájékoztatón. A tárca vezetője elmondta: a minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács november 30-ig elkészítteti a tó vízpótlási lehetőségeinek műszaki, gazdasági és ökológiai vizsgálatát összegző tanulmányt. A tudományos konferencián pedig a szakemberek kialakítják a végleges álláspontot, illetve az esetleges vízpótlási beavatkozás mikéntjét. A Balaton történetében nem példa nélküli a mostanihoz hasonló alacsony vízszint, minden évtizedben tapasztalhattunk legalább egyszer hasonló jelenséget. A tó tartós vízszintcsökkenésével kapcsolatban tehát korai vészharangot kongatni - jelentette ki a miniszter. A tó vízállása jelenleg 20 centiméterrel alacsonyabb a tavalyinál. A mostani és a nyár végére várható helyzet rendkívülinek tekinthető, de semmiképpen sem katasztrofális - mondta a miniszter. Kutatók egybehangzó véleménye szerint a sekély víz nem veszélyezteti az élővilágot, a vízminőség pedig hangsúlyozottan javul. Dr. Vörös Lajos kutató, az MTA Tihanyi Limnológiai Kutató Intézetének vízminőséggel foglalkozó szakembere lapunknak megerősítette: nincs összefüggés a vízszintcsökkenés és a vízminőség között. Úgy vélekedik, a sekély víz az élővilágot nem befolyásolja, mert a magyarországi nagy tavak ökológiai rendszere tolerálja az alacsony vízszintet. A magyarországi nagy tavak ugyanis maximális vízszint mellett is sekélynek minősíthetők. A 2000-es nagyméretű szárazság következtében kezdtek látványosan csökkenni az állóvizek, tavaly már-már negatív rekordot döntött a Balaton vízszintje. Jelenleg 40 centiméteres vízhiányt mérnek a Balatonon, hasonló a helyzet a Velencei-tónál is. A forrásból táplálkozó tavak helyzete jobb, azokat kevésbé befolyásolja az időjárás. Magyarics András is állítja: nem tragikus és nem előzmény nélküli a helyzet. A több mint 130 éves vízmérési tapasztalat szerint 1949 jelentette a mélypontot, akkor a Balaton vízszinthiánya a jelenleginek közel kétszerese volt. Az utóbbi 60 évben tizennyolcszor mértek a vízmérce szerinti 55 centiméteresnél alacsonyabb értéket, de az időjárás kedvezőre fordulásával mindannyiszor visszaállt az egyensúly. A jelenlegi vízszintcsökkenés okait a csapadékhiányban és a magas hőmérsékleti értékek okozta nagyméretű párolgásban látja a vízügyi szakember. A folyóvizek állapota hasonló az állóvizekéhez. A Duna, az Ipoly és a Zagyva mederteltsége 10-20 százalék között van, ami a1 szakértők szerint még nem számít kritikus helyzetnek. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa, Szilágyi Attila lapunknak elmondta: az alacsony vízszint nem szokatlan az évnek ebben a szakában. Ezen kívül sem a vízminőségre, sem az élővilágra nincs káros hatással a hosszan tartó szárazság. Az Ipoly és a Zagyva vízállását könnyen megváltoztathatja egy csapadékosabb időjárás, a Dunán viszont nem érezhető a hazai csapadékmennyiség. Jelenleg például az Alpok felett front van, ha ott elég eső esik, az napokon belül hat a Duna hazai vízállására is... A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakembere, Bálint Zoltán elmondta: vízkészlet és vízminőség terén a folyóknál jobb a helyzet, ellenben a belvízcsatornákról ezt már nem lehet elmondani. A csapadékhiány és meleg következtében a belvízcsatornákon, főleg a szatmári vidékeken alig van vízmozgás. Az oxigén lecsökkent, a mikroorganizmusok elszaporodtak, és ez negatívan befolyásolta a víz öntisztuló képességét. A belvízcsatornákon már vízpótlásra is rákényszerültek. Bálint Zoltán elmondta azt is, augusztusban az átlagnál kisebb csapadékra számítanak, amely, ha az átlagon felüli hőmérséklettel párosul, kritikussá teheti a helyzetet a folyóvizeken is. Kánai Gábor meteorológus véleménye nem támasztja alá teljesen a vízügyi szakemberek állításait. Az ICI Interaktív Rt. meteorológusa nem osztja a „több éve tartó szárazságról” szóló véleményeket, és azt sem hiszi, hogy a nagy tavak vízszintcsökkenésének okait kizárólagosan az időjárásban kellene keresnünk. Az elmúlt évtizedek legcsapadékosabb éve - az ugyancsak nem csapadékszegény 1998 után - 1999 volt. Ezt követte a 2000-es nagy szárazság, de 2001 ilyen szempontból átlagosnak, helyenként átlag alattinak bizonyult. Az idei év sem mondható száraznak. Kelet- és Délkelet-Magyarországon nagy a szárazság, de az ország középső és nyugati részén átlagos, helyenként átlag fölötti a csapadékmennyiség. A Balaton vidékét az idén egyáltalán nem sújtotta szárazság, lehet, hogy a valóban alacsony vízszint okait az időjáráson kívül is vizsgálni kellene - állítja. A párolgás is 2000-ben volt a legnagyobb mértékű, ebben az évben ennek mértéke nem ért el extrém értékeket, mivel jóval magasabb a légköri páratartalom. Megerősítette, hogy a 90-es években tapasztalt globális felmelegedés Magyarországon is éreztette hatását, de jelezte: a húszas években mégis magasabb hőmérsékleti értékeket mértek Magyarországon, mint a század utolsó, legmelegebbnek ítélt évtizedében. Nem biztos, hogy a nagy tavakon észlelt vízszintcsökkenés okát kizárólag az időjárásban kell keresnünk BELFÖLD 2002. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK 3 A felsőoktatás felvételi módosításai a jelentkezőknek kedveznek Nem mindenhol lesz vizsga A felsőoktatási intézményekbe jelentkezőknek kedveznek azok a javaslatok, amelyek a felvételi eljárást módosítják. Nem minden intézményben lesz kötelező vizsga, változik a pontok rendszere, de minőségi korlátot is bevezetnek. Az intézkedések 2003. január elsejétől lépnek hatályba. NÉPSZAVA- információ Jövő évtől hatályba lépnek a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosító elemei is, amelyek a jelentkezőket kedvezőbb helyzetbe hozzák. A tárca azt követően nyújtotta be módosító javaslatait, hogy megvizsgálta: melyek azok, amelyek szigorán célszerű lenne enyhíteni, tekintettel a felsőoktatási intézmények és a jelentkezők szempontjaira, a 2002. évi felvételi eljárás tapasztalataira, valamint a 2005-ös emelt szintű érettségirendszerre való áttérésre. Az Oktatási Minisztérium (OM) előterjesztései közül a legfontosabb, hogy a kötelező két tantárgyas felvételi vizsga alól a felsőoktatási intézmény saját döntéssel mentesítheti a jelentkezőit. Ebben az esetben a középiskolai teljesítmény alapján kerülhet mindenki a rangsorba, és nyerhet felvételt. Ez a változás nem érinti a vizsgatárgyakat, amelyeket a felsőoktatási törvény előírásai alapján két évvel korábban bejelentett az OM, viszont a vizsga alól felmentést lehet adni. Vagyis: amennyiben az intézmény nem tartja szükségesnek a felvételi megmérettetést, a középiskolában szerzett osztályzatokból számított hozott pontok alapján mentesítheti a jelentkezőt a felvételi vizsgák alól. Ekkor a hozott pontok (legfeljebb 60) duplázásával állhat elő a többletpontok nélküli összpontszám. Amennyiben az intézmény felvételizik, az írásbeli vizsga típusa csak közös vagy egységes lehet, a szóbeli vizsga azonban - ha az intézmény egyáltalán szervez ilyet - továbbra is saját vizsga lesz. Az esetleges alkalmassági vizsgáról szintén az intézmény dönt. Változott a pontok rendszere is: a kötelezően előírt négy vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem), valamint az érettségi osztályzataiból számított pontok nem változnak, viszont egy tantárgyat minden jelentkező szabadon választhat. Ez a módosítás rugalmasabb az eredetileg tervezett megoldásnál, mivel az ötödik pontot adó tárgy kiválasztását a jelentkezőre bízza... Megszűnik a többletpontok 6 pontos felső korlátja is. A többletpontok egységes számítási módja nem változik, továbbra is 5 pontot adhatnak nyelvtudásért, 3 pontot a szakmai képzettségért, 3 pontot a sportteljesítményért, és ezután is érvényben marad az a szabály, hogy legfeljebb egy nyelv ismeretéért adható többletpont. Annak érdekében, hogy csak megfelelő felkészültségű hallgatók kerülhessenek be a felsőoktatásba, egységes minőségi korlát kerül bevezetésre az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés esetében egyaránt. Az államilag finanszírozott képzésben a felvételhez szükséges minimális teljesítményt a jelenlegi 50 százalék (60 pont) helyett 60 százalékban, azaz 72 pontban határozta meg a szaktár Az írásbeli vizsga továbbra is egységes lesz minden intézményben Dupla családi pótlék augusztusban MTI-információ Augusztusban dupla összegű családi pótlékot, illetve iskoláztatási támogatást kapnak az érintettek, a juttatás 15-éig mindenkihez eljut. A pluszjuttatás több mint 2 millió 110 ezer gyermek után jár. Szeptembertől 20 százalékkal emelkedik a családi pótlék összege, így októbertől az egygyermekes családok 4600 forintot, az egy gyermeket nevelő egyedülállók 5400 forintot, a kétgyermekes családok gyermekenként 5600 forintot, a két gyermeket nevelő egyedülállók pedig gyermekenként 6500 forintot kapnak. Három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 7100 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 7600 forint, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig 12 600 forint lesz a családi pótlék. A juttatás emelését és a 13. havi családi pótlék kifizetését ebben az évben a költségvetési törvény módosítása tette lehetővé. A juttatást ebben az évben azon gyermekek után kapják a családok, akik közoktatási intézményben tanulnak, és 20. életévüket még nem töltötték be. * Átvilágítják a MÁV-nál a menedzserek szerződéseit Folytatás az 1. oldalról Az igazgatóság azzal indokolta döntését, hogy a menedzsment „a vizsgálat tapasztalatai alapján az új, jövőbeni munkaszerződésekre vonatkozó jogi, munkabiztonsági és társadalompolitikai elveket alakítsa ki”. Továbbá azzal is megbízta az igazgatóság a menedzsmentet, hogy a vizsgálat során mérje fel a jelenleg hatályos menedzserszerződések módosításának lehetőségét is. Kérdésünkre az igazgatóság elnöke elmondta, nem fordulnak elő tömegesen ilyen jellegű munkaszerződések a vasúttársaságnál. Ezek a szerződések kizárólag közös megegyezéssel módosíthatóak - jelentette ki lapunk kérdésére válaszolva Kolláth György alkotmányjogász. így szerinte a most elindított vizsgálat csak tanulságokkal szolgálhat a jövőre nézve, a hatályos szerződések módosítására nem lesz lehetősége a vasúttársaságnak. A szakember úgy fogalmazott, „a jog visszamenőlegesen, büntető jelleggel nem használható”. A szakértő hozzátette: lehetetlen, hogy a mostani vizsgálat bármilyen hatással lehetne a már kifizetett végkielégítésekre. A már teljesített szerződések ugyanis e tekintetben szinte „érinthetetlennek” minősülnek. A korábban említett polgári törvénykönyvi hivatkozásról szólva - amely szerint „nem tekinthető érvényesnek olyan szerződés, amely nyilvánvalóan közerkölcsöt sért” - a szakértő elmondta, véleménye szerint nem alkalmazható a jelenlegi helyzetre. A Munka törvénykönyve, amely minden munkajogi viszony alapja, ilyet nem tartalmaz.