Népszava, 2002. október (130. évfolyam, 229–254. sz.)

2002-10-17 / 243. szám

2 2002. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Béres Béla pert nyert Torgyán ellen________ A Fővárosi Bíróság megsemmisí­tette a Kisgazdapárt június 15-i gyáli és augusztus 20-i budapesti nagyválasztmányának határoza­tait, így Torgyán József elnökké választását is. A jogerős ítélet előzménye, hogy Béres Béla, a párt korábbi alelnöke pert indított az elnökválasztás és a nagyvá­lasztmányok határozatai ellen. A mostani ítélet alapját a Legfel­sőbb Bíróság jogerős végzése - amely szerint május 4-től Réti Miklós, a párt elnöke illetve Béres tényekre alapozott keresete jelentette. Béres lapunknak el­mondta: ezek után az FKGP-nek megújulásra van szüksége, ami­nek feltétele egy új pártalkot­mány kidolgozása és az ezt elfo­gadó nagyválasztmány összehí­vása. Módosításra vár a kisebbségi törvény A magyarországi horvátság, né­metség és szlovákság vezetői ag­gasztónak találják, hogy a hét vé­gi választásokon a népcsoport­jukhoz nem tartozó jelöltek is in­dulnak kisebbségi színben. A ki­sebbségi vezetők az önkormány­zati rendszer továbbfejlesztése érdekében kiemelkedően fontos­nak tartják a kisebbségi törvény módosítását. Szerintük a helyi ki­sebbségi önkormányzatoknak a jelenleginél pontosabban körülírt hatásköröket és a mostaninál ér­demibb feladatokat kell kapniuk, illetve meg kell teremteni azokat a jogi és pénzügyi feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az or­szágos önkormányzatok intéz­ményfenntartói szerepéhez. A főváros első buddhista temploma_____________ Budapest első buddhista templo­mának felszentelésével és nem­­zetközi kongresszussal ünnepli megalakulásának 50. évforduló­ját a Buddhista Misszió. Az or­szág legrégibb, hivatalosan is be­jegyzett buddhista egyháza no­vember 9-től rendezi meg kétna­pos kongresszusát Kelet és Nyu­gat szellemiségének találkozása Közép-Európában címmel. A ta­nácskozáson Szalay István, a Mi­niszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára mondja a megnyitó beszédet. Mit gondol? Megfékezhető-e a családon belüli erőszak? Erről szavazhat a NÉPSZAVA Online oldalain. www.nepszava.hu T­árgyal a Hír Tv a kábelszolgáltatókkal Az új médium egyharmada két kanadai férfi kezében van, egyikük apósa egy neves budapesti ügyvéd Húsz magánszemély jegyezte le a tervek sze­rint decemberben induló Hír Televízió Rt. részvényeit, adta hírül a Napi Gazdaság. A 20 millió forint jegyzett tőkéjű társaság elnöke, Borókai Gábor, az Orbán-kormány szóvivője. A főszerkesztő pedig Dlusztus Imre lesz, aki korábban a szegedi Délmagyarország című na­pilap, majd a Miniszterelnöki Hivatal által az előző kormány idején alapított New Hunga­rian Review főszerkesztője volt. A cég részvé­nyeinek negyedét az igazgatóságban is helyet foglaló kanadai Alex Pocsai birtokolja. Ugyan­csak tulajdonos Lajos Pocsai, akinek 7,5 szá­zalékos részesedése van a leendő tévében, így a cég egyharmada két - azonos lakcímen bejegy­zett - kanadai férfi kezében van. A tulajdono­sok többsége szorosan kötődik Bálintfy Gábor budapesti ügyvédhez. NÉPSZAVA-információ A még csak tervezett új televí­ziós csatorna várhatóan a kábel­­szolgáltatókon keresztül jut el a háztartásokba, a Hír Tv már meg is tette ajánlatát a nagy kábel­­szolgáltatóknak napi 17 órás műsoruk átvételére. Ha megtör­ténik a szerződéskötés, 1,7 mil­lió háztartásba juthat el az új mé­dium. Hagymásy András, az egyik legnagyobb szolgáltató­cég, a UPC kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: egyelőre folynak a tárgyalások a Hír Tv-vel, s mint megállapod­tak, ennek lezárultáig egyik fél sem nyilatkozik. Hagymásy nem kívánta megerősíteni lapunk in­formációját, mely szerint a Hír Tv szeretne belekerülni az úgy­nevezett alapcsomagba, amely a nézők számára a legolcsóbb ká­belszolgáltatás. Mint mondta, ez a UPC üzleti ügyei közé tartozik, és a megegyezésig erről sem be­szélhet. Lapinformációk szerint a Hír Tv tulajdonosi köre szorosan kapcsolódik Bálintfy Gábor bu­­dapesti ügyvédhez, aki azonban maga nem birtokosa a televízió­nak. Bálintfy neve korábban több üzletben is felbukkant: a Népsza­va is beszámolt pél­dául arról, hogy átté­telesen a Bálintfy és Társai ügyvédi iroda volt az egyik vásár­lója azoknak a római parti csónakházak­nak, amelyeket a Deutsch Tamás ve­zette sporttárca tulaj­donában álló Sportlétesítmények Rt. adott el, vélemények szerint áron alul. A csónakházak adásvé­teli szerződését Lissák Marcell ügyvéd, Körmendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televízió Tes­tület fideszes elnökének férje ké­szítette. Bálintfy a HVG értesülései szerint éveken át jogászkodott a Magyar Nemzeti Bank bécsi le­ányvállalatának, a CW Banknak az érdekeltségeinél. A magyaror­szági CW-ingatlanokat birtokoló CW Immobilienleasing GmbH 1999-2000-ben társtulajdonos volt a Buda Office Kft. nevű Bá­­lintfy-cégben is. Bálintfy legérde­kesebb üzleti érde­keltsége révén Bo­ros Imréhez és Tö­­röcskei Istvánhoz is köthető. A 90-es évek elején, ami­kor Boros Imre - az Orbán-kormány későbbi PHARE - minisztere - a Kultúrbank Rt. el­ső elnök-vezérigazgatója lett, Tö­­röcskei igazgató tanácsi tag, Bá­lintfy pedig felügyelőbizottsági tag volt a banknál. Lapunk több­ször is beszámolt Boros és a bank ügyeiről. Boros később a Kultúr­bank prágai irodájából Interbanka néven létrehozott pénzintézet igazgatósági elnöki tisztségét is betöltötte, Bálintfy itt ugyaneb­ben az időben felügyelőbizottsági tagságot vállalt. Amikor pedig Töröcskei a Magyar Hitelbank (MHB) vezérigazgatója lett, és Boros ugyancsak az MHB-nál vállalt állást, Bálintfynak ismét felügyelőbizottsági tagság jutott. Az ügyvéd később a Publica Rt. igazgatótanácsi elnöki tisztségét is betöltötte, e cég adta ki a már megszűnt Új Magyarország című napilapot. A HVG korabeli információi szerint Bálintfy Gábor ajánlotta a Kultúrbank kitalálójának, Glatz Ferenc akkori művelődési mi­niszternek a Generalinvest Immo­bilien GmbH nevű osztrák céget, hogy pótlólagos forrásokat te­remtsen a banknak. A Generalin­­vestet hetekkel azelőtt, 1989. de­cember 4-én hozták létre, a későb­bi bankalapítás nagyságrendjéhez képest szerény, 3 millió schilling törzstőkével. Hogy kik, erre mindmáig nehéz választ adni. A lap soha be nem bizonyított érte­sülése szerint Boros és Töröcskei tulajdonosai voltak­­ a svájci Por­tus AG-n vagy az osztrák Gene­­ralinvesten keresztül - a Kultúr­­banknak, ami az akkori pénzinté­zeti törvény előírásaiba ütközött. Bálintfy veje, Alex Pocsai azonban részt vállalt a Hír Tv részvényeinek jegyzéséből. Po­csai - más cégek mellett - tulajdo­nosa a Buda Invest Ingatlanfor­galmazó Kft.-nek is, amely 84,4 százalékos részesedéssel rendel­kezik a hévízi Hotel Carbona Gyógyszálloda Rt.-ben. E cégben korábban a magyar állam is tulaj­donosként szerepelt, a jogokat Selmeczi Gabriella, az Orbán­­kormány politikai államtitkára gyakorolta. A Napi Gazdaság szerint a hévízi cég 2001-2002- ben 320 millió forinthoz jutott a Széchenyi-tervből. A HVG érte­sülései szerint az egykori hévízi bányászüdülő ugyancsak Bálint­fy Gábor érdekeltségébe tartozik, csakúgy, mint korábban a Buda Invest. A Hotel Carbona a Szé­chenyi-tervből 160 millió forin­tos, vissza nem térítendő támoga­tással építette fel a Szent Kristóf termálfürdőt, amelynek márciusi átadásán részt vett Orbán Viktor és Tőkés László is. A Hír Tv részvényese a Hotel Carbona igazgatósági tagja, Lu­kács Ferenc, valamint Keszi Ka­talin, a cég gazdasági igazgatója is. Bálintfy Gáborhoz kötődik két további tévérészvényes: Soós Gábor és Szabó Péter, akik a Bá­lintfy és Társai ügyvédi iroda tag­jai. Alex Pocsai és Bálintfy több céget is jegyeznek közösen, ami nem véletlen, hiszen, mint jelez­tük, Pocsai apósa Bálintfy Gábor. Ugyancsak Bálintfy és Pocsai cé­geiben dolgozott vagy dolgozik három másik Hír Tv-részvényes: Faluhelyi Gyula, Jeszenszki Gá­bor és Hubay Gyula is. A Hír Tv már meg is tette ajánlatát a nagy kábelszolgáltatóknak napi 17 órás műsoruk átvételére BELFÖLD Felúított bírósági épületet avattak A csepeli bíróság épületének felújítása nem a bírói karnak, hanem a jogkereső közönségnek szól, mert na­gyon fontos, hogy méltó körülmények között döntsenek ügyeikről. Erről Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke beszélt szerdán, a bíróság felújított épületének átadásán. Mindeközben a 115 magyarországi bíró­sági épület 75 százaléka részben vagy teljesen alkalmatlan a munka magas színvonalú elvégzésére - nyilat­kozta korábban Lomnici. A bíróságok jövő évi költségvetéséről még tárgyal a Pénzügyminisztérium és az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács Csere Csilla felvétele Tisztázatlan 13 milliárd forint sorsa Folytatás az 1. oldalról A Happy End viszont az Ezüstha­jót bízta meg a kisfilmek legyár­tásával. Mint arról lapunk koráb­ban beszámolt, az „Esküvők” cí­mű kampányfilm esetében, amely a fent említett kampány ré­sze volt, az Ezüsthajó Kft. a for­gatás után kötött szerződéseket a szereplőkkel, sőt az is előfordult, hogy egy vidéki városban dolgo­zó hölgy a válogatás után, csak a Széchenyi-tervet népszerűsítő óriásplakáton látta vissza saját arcképét, holott ahhoz nem adta hozzájárulását. A jelentés szerint egyébként a Széchenyi-terv kor­mányzati kommunikációjára szintén a Happy End keretszerző­dése alapján 11 eseti szerződést kötöttek 1 milliárd 34 millió­ fo­rintért. A Millenniumi Országjáró című kéthavonta megjelenő kiad­ványra pedig, amelyet a Happy End gyártott, az OK a postai ter­jesztéssel együtt 2 milliárd 360 millió forintot költött. A Népszava úgy tudja, a jelen­tés szerint szintén felmerült a va­lódiság elvének megsértése a „Meeting Point” című külföldi országimázskampány esetében is, mivel nem voltak megtalálha­tóak a teljesítést bizonyító igazo­lások. A kampányra összesen 180,9 millió forintot fordítottak. Az OK tevékenységének ellen­őrzésére Medgyessy Péter mi­niszterelnök adott utasítást a kor­mány május 31-i ülésén. Lapunk úgy értesült, az elkészült jelentés megállapítja, hogy a közpénzek felhasználása ellenőrzés nélkül történt és nem biztosították a fel­­használás átláthatóságát sem. A kötelezettségvállalások ellen­­jegyzése a központ részletes fel­használási terve hiányában for­mális volt. A Kehi szakemberei szerint csak arra korlátozódott, hogy a rendelkezésre álló forrá­sokon túl ne vállalhassanak köte­lezettségeket. Az Országimázs Központ nem követelte meg a teljesítéseket igazoló dokumen­tumok csatolását, így nem bizto­sították a számviteli törvény va­lódiság elvére vonatkozó előírá­sának betartását. Eszerint ugyan­is a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő pénzügyi tételeknek a valóságban is meg­találhatónak és bizonyíthatónak kell lenniük. A Kehi szerint az OK több esetben felelőtlenül és nem rendeltetésszerűen gazdál­kodott a rá bízott vagyonnal. Mint ismert, a központ a műkö­dése idején csaknem 13 milliárd forinttal gazdálkodott. A Népszava információi sze­rint a Kehi megállapította, hogy az Állami Számvevőszék javasla­tára az ellenőrzéssel megbízott cég csak formális munkát vég­zett, ugyanis nem állt érdekében a szabálytalanságok feltárása. Úgy tudjuk, a jelentés szerint a közbe­szerzési eljárás keretében koráb­ban megkötött szerződések nem feleltek meg a közbeszerzési tör­vény előírásainak. Például a pá­lyázók nem ismerték az elvég­zendő szolgáltatás konkrét össze­gét sem. A Kehi jogszabályba üt­közőnek találta, hogy közbeszer­zési eljárás lefolytatása nélküli, nagy összegű egyedi szerződése­ket kötöttek. Értékelésük szerint a közbeszerzési összeghatárt meg­haladó esetekben ki kellett volna írni az eljárást, ugyanis a közbe­szerzési törvény nem tesz kü­lönbséget keret-, illetve egyedi szerződés között. A jogszabály viszont kifejezetten tiltja, hogy a közbeszerzést részekre bontsák. Az ellenőrök megállapították, ér­tesült a Népszava, hogy indoko­latlan kifizetésekre adtak lehető­séget a konkrét tartalom és ösz­­szeg megjelölése nélkül megkö­tött keretszerződések. Mint arról lapunk is beszámolt korábban, ezek alapján fizették ki például az Ezüsthajó Produkciós Kft. és Happy End Kft. készenléti díját. Mivel a Kehi jogosítványai nem teszik lehetővé a pénzek útjának végigkövetését, és az ellenőrök gyanúja szerint a tényleges telje­sítést csak a beszállítóknál lehet megállapítani, ezért a vizsgálatok elvégzésére a Kehi felkérte az APEH elnökét. NÉPSZAVA Kovács szerint rendkívüli választás is elképzelhető Folytatás az 1. oldalról Az első, sikertelen konzultáció kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a szöveg hónapok óta egyeztetés tárgya, a módosítás szándéka szerepelt már az előző kormány éves jogalkotási prog­ramjában. Dávid Ibolya már ko­rábban benyújtotta az ezzel kap­csolatos tervezeteket, és az új igazságügyi miniszter júniusban eljuttatott egy koncepciót a külön­böző pártokhoz. Mindez azt jelen­ti, hogy nem az idő volt kevés, ha­nem a jóakarat, a jó szándék hiányzott - jelentette ki Kovács. A Fidesz elnöksége tegnap úgy döntött, részt vesznek jövő csü­törtökön az alkotmánymódosítás­ról szóló egyeztetésen. A legna­gyobb ellenzéki párt elnöksége ugyanakkor felhívta a kormány figyelmét arra, az egyeztetést az alkotmánymódosítás benyújtása előtt, megfelelően előkészítve kellett volna kezdeményeznie. A csatlakozás menetrendjével kap­csolatos álláspontját a csütörtöki megbeszélésen közli majd a Fi­desz. Bakai István, az MDF frak­cióvezetője ezzel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, nyil­ván ők sem döntenek majd más­ként. De a párt vezetése majd csak hétfőn tárgyal a kérdésről - tette hozzá, így már komoly az esélye an­nak, hogy ezúttal valóban négy­párti egyeztetés eredményeként változzon a kormány alkotmány­módosítási javaslata. Bárándy Péter igazságügyi miniszter­­ a hétfői megfogyatkozott, ezáltal eredménytelen­­ egyeztetést kö­vetően jövő csütörtökre invitálta a pártok képviselőit újabb meg­beszélésre, külön hangsúlyozva, megtalálják azt a jogi formulát, hogy az egyeztetés eredményei bekerüljenek a már parlament előtt lévő tervezetbe.­­ Ha a szocialisták úgy gondol­ják, hogy jövő tavasszal előreho­zott választásokat kell tartani, mi állunk elébe a megmérettetésnek - reagált Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, a párt ügyvezető elnöke Kovács kijelentésére. Ko­vács László indítványával elis­merte, hogy a kormánynak nincs koncepciója az ország ügyeinek intézésére, a kormányzati hata­lommal nem tud mit kezdeni - közölte Áder. Álláspontja szerint egy jövő tavaszi előrehozott vá­lasztás már csak azért is jó lenne, hogy az újra hatalomra kerülő polgári kormánynak ne négy év szocialista kártéteményeít, ha­nem csak egy év károkozásait kelljen kijavítania. Végül kérdésre válaszolva kö­zölte: szavaiból nem következik, hogy a Fidesz elutasítja az alkot­mánymódosítást. Balsai István a szocialista politikus kijelentésére csak annyit mondott: Kovács László fejezze be a kampányt. Gál J. Zoltán kormányszóvivő a körvonalazódó jövő csütörtöki egyeztetéssel kapcsolatban la­punknak úgy nyilatkozott, a leg­fontosabb, hogy legyen egyezte­tés, azon derüljön ki, hogy az el­lenzéki pártok megszavazzák-e az alkotmánymódosítást. Minden további kérdésről ezt követően lehet még beszélni. Jó üzenetnek tekintem, hogy a Fidesz jelezte, részt vesz az EU- csatlakozáshoz szükséges alkot­mánymódosításról jövő hétre összehívott egyeztetésen - mond­ta Kovács László külügyminisz­ter szerdán Budapesten, újságírók előtt. A külügyi vezető hangsú­lyozta: a Fidesz részvétele az egyeztetésen még nem jelenti azt, hogy képviselői biztosan igennel fognak szavazni az alkotmány­­módosításra. Kovács László kö­zölte: a nap folyamán azért be­szélt Gyöngyösön - kérdésre vá­laszolva - az előrehozott parla­menti választások kiírásának le­hetőségéről, mert ha a Fidesz esetleg nemet mond az alkot­mánymódosításra, az felvetné ezt a megoldást. Kuncze Gábor szerint egy rendkívüli választás Magyaror­szág politikai instabilitását jelez­né éppen abban az időszakban, amikor egységet kellene mutat­nia, ezért az SZDSZ elnöke a tár­gyalóasztalhoz való visszatérést és a konszenzus megkeresését tartja a jó megoldásnak. A szabad demokrata pártelnök az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: az uniós csatlakozás alapvető nemzeti ér­dekünk, ez jelenti az ország jövő­jét, és ennek nincs értelmes alter­natívája Magyarország számára - közölte Kuncze, aki egyúttal hig­gadtságra intette a magyar politi­kai élet szereplőit, mert - mint mondta - az EU-csatlakozás nem játék.

Next