Népszava, 2003. június (131. évfolyam, 127–150. sz.)
2003-06-02 / 127. szám
Alapvető szemléletváltásra van szükség az igazságszolgáltatásban az uniós csatlakozás közeledtével Megduplázódik a jogrendszer A magyar bíróságok az unió bíróságaivá is válnak Magyarország csatlakozása után. A parlament ugyanis elfogadta az ehhez szükséges törvénymódosításokat, amelyek közül a legfontosabb az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának alkalmazhatóságát teremti meg. Az, hogy a csatlakozás után bárki kérhet egy új fórumon, az Európai Bíróságtól jogorvoslatot, már kézzelfogható jele annak, mi minden változik a magyar jogrendszerben a csatlakozás után. Már nincs eljárásjogi akadálya a közösségi jog alkalmazásának, miután az Országgyűlés elfogadta a polgári perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is. Magyarország európai uniós csatlakozásának pillanatától kezdve a hazai jogalkalmazóknak is a közösségi jog, illetve esetenként az uniós jog figyelembevételével kell eljárniuk. Hiszen a csatlakozás után a magyar bíróságok egyben az unió bíróságaivá válnak, vagyis szükség esetén közvetlenül kell alkalmazniuk a közösségi jogot. Arról, hogy ez minden tagállamban valóban működjön, egy sajátos mechanizmus, az előzetes döntéshozatali eljárás gondoskodik. Mégpedig úgy, hogy ennek az eljárásnak akeretében a tagállami bíróságok jogértelmezési kérdéseikkel az Európai Bírósághoz fordulhatnak, és a kapott értelmezés fényében kell eldönteniük az előttük lévő ügyet. Míg az Európai Bíróság feladata a jogkérdések megválaszolása, addig az értelmezés gyakorlati alkalmazása, vagyis az ügy végleges eldöntése a nemzeti bíróságok feladata marad. Ezáltal a peres feleknek nem kell a belső jogi jogorvoslatokat kimeríteniük, hogy végül egy nemzetközi fórum - jelen esetben az Európai Bíróság - döntsön az ügyükben. Hiszen ez egyrészt költséges, ráadásul lassú is lehet. A csatlakozás folytán a magyar jogrendszerben is megjelenő közösségi jog olyan, mintha a magyar mellé egy megduplázódott új jogrendszert helyeznénk - érzékeltette Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, milyen következményei lesznek a jog szempontjából Magyarország közelgő európai uniós csatlakozásának. Az államtitkár úgy véli, vannak olyan területek, ahol meghatározó szerep jut majd a közösségi jognak, van, ahol ezzel szemben semmilyen , bár ez utóbbiak száma csökkenő tendenciát mutat. Az államtitkár úgy véli, a változás az élet legkülönbözőbb területeit érinti majd. Az Európai Bíróság megjelenése egyfajta új jogorvoslati lehetőség, de arra is van uniós norma, milyen hátsó lámpája legyen egy mezőgazdasági járműnek - így érzékeltethető a változások két véglete. Éppen ezért alapvető jogi szemléletváltásra van szükség. Pálmai Erika A jogharmonizációs feladatok elvégzésével jól áll Magyarország - tudtuk meg. Legalábbis ami a normaalkotást illeti. Az alkalmazhatóságukat biztosító intézményi háttér kialakításában viszont van még mit behozni. Az átlagemberek és a vállalkozók mindennapjait, közvetlen munkáját nem feltétlenül érinti majd a közösségi jog megjelenése. Ennek ellenére azonban mindenki elemi érdeke, hogy felkészüljön arra, mi várható a csatlakozás után. MDF: egységben a választmány és az elnökség Nagy vita kísérheti az MDF mai frakcióülésén azt a kérdést, hogy a demokrata fórum hozzájáruljon-e az iraki békefenntartás engedélyezéséhez. A vita oka az lehet: több képviselő nem értett egyet azzal, hogy a békefenntartás mellett állást foglaló választmányi döntést a pártelnök, Dávid Ibolya mindenkire kötelezőnek nevezte. Az MDF országos választmánya azért tartott rendkívüli ülést, hogy megtárgyalja az MTV elnökének múlt keddi választását. A tanácskozáson információnk szerint hosszan elhúzódó vita volt erről. A 25-30 felszólaló közül azonban csak néhányan támogatták Gémesi György alelnök álláspontját. Az alelnök ugyanis szembekerült a párt elnökségének korábbi határozatával, amely Kósa Somogyi György MTV-elnökké jelölését ajánlotta a párt által delegált médiakurátorok figyelmébe. A párt négy médiakurátora ennek ellenére Ragács Imrét támogatta a választás utolsó, negyedik körében, miután az már biztossá vált, hogy Kósa Somogyi nem kap elég szavazatot. A Gémesit korábban támogató Lezsák Sándor - ellenben a többi elnökségi taggal - nem szólalt fel az ülésen. A választmány végül megerősítette az MDF-elnökség korábbi közleményét, miszerint megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a párt eddigi bizalmát élvező kurátorok nem az MDF elnökségének ajánlása szerint jártak el és az MDF szándékaival ellentétes döntés meghozatalát segítették elő. NÉPSZAVA 2003. június 2., hétfő BELFÖLD 3 A magyar politikai közélet számos gazdasági döntéshozója ellen indított támadást a Magyar Nemzet szombati száma. A kritizált politikusok közül többen részt vettek az Antall-kormány munkájában. Informátorunk szerint a cikk is beleillik abba támadási hullámba, amelyet jobboldali sajtóorgánumok indítottak az MDF ellen. Értesülésünk szerint a Fideszből elindított lejárató hullám célja, hogy - az FKGP- hez és a KDNP-hez hasonlóan - már az őszre szétzilálják a demokrata fórumot. A cikk megemlíti az egykori KISZ-es Csépi Lajost, az Állami Vagyonügynökség volt vezetőjét, akinek ideje alatt bagóért került magánkézbe állami vagyon. A cikk a növényolajipar magánkézbe való átjátszásával vádolja Raskó Györgyöt, aki korábban mezőgazdasági államtitkár volt és Pongrácz Tibort. Az utóbbi ma az MDF gazdasági szakértője. A cikk megemlíti az MDF-es Takácsy Lászlót is, aki az első ciklusban irányította a parlament gazdasági bizottságát. A cikk szerint Pongrácz köréhez tartozik az a Kocsis András, akinek a cukorgyárak magánosításához kötik a nevét. A cikk említést tesz O’sváth Györgyről is, aki az Antall-, majd a Horn-kormány tanácsadója volt, de nem emelte fel szavát a hibás gazdasági döntések láttán. Martonyi Jánost, az Orbán-kormány volt miniszterét, azzal támadja a cikk, hogy számára csak ideológiai kérdés volt a fejek fölötti magánosítás, az azonban csak kommunikációs fogás volt az igazságtalanságok eltakarására. Patay Gábor Magát is le kell győznie a pártnak Lapunk információi szerint két politikai államtitkár is távozik júniusban a Medgyessy-kormányból. Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára helyére Vass László, a tárca eddigi közigazgatási államtitkára kerül, míg Szalay Gábort, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárát Gaál Gyula, a Konzumbank jelenlegi elnök-vezérigazgatója váltja. Kocsi menesztéséről már formális döntés is született, információink szerint a héten jelentik be. Az államtitkár távozásával kapcsolatban ellenérzések fogalmazódtak meg az MSZP-frakcióban, de nem volt nyílt konfrontáció az ügyben a kormányfő és a szocialista képviselők között. Korábban szó volt arról, hogy a kulturális tárca apparátusának megerősítését új közigazgatási államtitkárral képzelné el Medgyessy Péter, ám mégis a politikai vezetőt menesztette, és helyére Vass lép elő. A közigazgatási államtitkári poszt betöltéséről egyelőre nincs döntés. A kormányfő Szilvásy Györgyöt, az ifjúsági tárcától távozó közigazgatási vezetőt szeretné, de Hiller István kulturális miniszter előbb más jelöltekről is tájékozódni kíván. Információnk szerint Szalay Gábort a miniszterelnök már a kormányalakítás első fordulójában, április végén, május elején meneszteni szerette volna. Lapunk úgy tudja, a miniszterelnök leszögezte: Csillag István gazdasági miniszterben teljes a bizalma, de ez nem áll a GKM vezetőjére. Szalay akkor egy formai hiba miatt - Medgyessy csak a koalíciós tárgyalások második fordulójában közölte véleményét - maradhatott, ám most már nincs akadálya a távozásának, abba a szabad demokraták is beleegyeztek. A helyére kerülő Gaál Gyulával azonban hivatalosan még nem vették fel a kapcsolatot, a váltásra várhatóan június közepén a földgáztörvény parlamenti végszavazása után kerítenek sort. Az MSZP hét végi tanácskozásán csak áttételesen volt szó a kormányban esedékes változásokról. A Baloldali Tömörülés Platform országos értekezletén a baloldal feladatairól, a pártban megvalósítandó szemléletváltásról és a legfontosabb kihívásokról volt szó. Kiss Péter, a tömörülés elnöke, kancelláriaminiszter vitaindítójában úgy fogalmazott: a politikai baloldalnak modernnek és jövőorientáltnak kell lennie. Az MSZP jövőjéről szólva úgy fogalmazott, a szocialista pártnak meg kell találnia a társadalom legfontosabb kérdéseire adandó speciális, önálló válaszait. Úgy vélte, a gazdaságban nincs drámai helyzet, de a kitűzött célok megvalósításához - például a 13. havi nyugdíj bevezetéséhez, az autópályaépítéshez - tartósabb gazdasági növekedésre van szükség. Tóbiás József pártigazgató felszólalásában úgy fogalmazott, a 2006-os választási győzelemhez a pártnak saját magát is le kell győzni, meg kell erősítenie társadalmi kapcsolatait. Népszava-MTI-információ Kiss Péter szorgalmazta, hogy modernek és jövőorientáltak legyenek Fotó: Vajda József Változás csak személycserékkel Egyelőre csak a szervezeti átalakulások valósultak meg a Fideszben a párt tisztújító kongresszusa előtt megfogalmazott változtatási szándékokból. A két hete szövetséggé vált párt már korábban deklarálta, hogy személyi és a szervezeti téren egyaránt meg kíván újulni. A személyi megújulás egyelőre elmaradt a Fideszben. Az elnökké választott Orbán Viktor és az egyik új alelnöki posztot betöltő Pokorni Zoltán a Fidesz régi garnitúráját képviseli. Schmitt Pált, a másik új alelnököt pedig minden bizonnyal „száműzik” majd az Európai Parlamentbe. A fontos kérdésekről a döntést eddig is az ötfős ügyvezető elnökség másik két tagjával, Áder János frakcióvezetővel és Kövér László választmányi elnökkel egyeztetve hozta meg Orbán, így a korábbi vezetői kör informális hatalma megmaradt. Az elnökségből most kikerült politikusoknak - Varga Mihály, Szájer József, Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Kósa Lajos, Rogán Antal és Illés Zoltán - ugyanis korábban sem volt sok befolyásuk, inkább csak végrehajtók lehettek. A volt kormányfő ugyan formálisan is visszatért a párt élére, de mint nyilatkozta, attól, hogy a szövetség elnöke lett, még nem tervezi, hogy többet nyilvánul meg a parlamentben. Sokan elégedetlenek a változásokkal, mint mondták, éppen a személycserék elmaradása teheti hiteltelenné az átalakulást. E vélemények szerint Orbánnak ez lehet az utolsó elnöki ciklusa, amennyiben nem nyeri meg pártjának a 2006-os parlamenti választásokat. Az elégedetlenek azonban kivárnak: némelyek szerint Orbán karizmája is gyengülhet, ha a változások nem hozzák meg a várt népszerűség-emelkedést; mások úgy vélekednek, csak egy újabb elveszített választás után lehet újra napirendre venni a személyi változásokat. A párt személyi megújulását megjelenítendő így maradnak a leendő tagozatvezetők. Róluk azonban elmondható, amit lapunknak többen is megerősítettek, hogy olyanokat választottak ki erre a feladatra, akik könnyen kézben tarthatóak és nem szállnak szembe a tényleges vezetők akaratával. Sokan ilyennek tekintik például a női tagozat leendő vezetőjét, Vígh Ilona országgyűlési képviselőt vagy Medgyesi Balázst, aki a zöld tagozat élére esélyes. A zöld tagozatról ráadásul Orbán egy korábbi frakcióülésen kijelentette, hogy valódi környezetvédelmi ügyekben nem léphetnek fel, ugyanis a volt kormányfő szerint nem lehet a nagy multinacionális cégekkel szemben politizálni. A nyolc tagozat azonban jelenleg is csak formálódik, a zöld, a nyugdíjas-, a gazda-, a női és a kulturális tagozat még május-június folyamán megalakulhat, a munkás és alkalmazotti, a falusi és az önkormányzati tagozat azonban csak ősszel jön létre. Lapunk információi szerint máris sokan úgy érzik a pártban, hogy a tagozatok szerepe lényegtelen a szervezet életében. Bár a tagozatvezetők tisztségüknél fogva tagjai a párt kibővített elnökségének, a fontos ügyekbe a fentiek miatt nem tudnak beleszólni. S. Z. A nyolc tagozat közül - információink szerint - még csak ötnek van meg a vezetője. Vígh Ilonán és Medgyesy Balázson kívül feladatot kap az Orbán-kormány egyik volt minisztere. A kulturális és értelmiségi tagozatot ugyanis Pálinkás József szervezi. A gazdatagozatot Faludi Sándor, a nyugdíjastagozatot Aszódi Pál indítja el. Az önkormányzati tagozat várhatóan Szita Károly köré épülhet. Mádl Ferenc az összefogásról Mádl Ferenc köztársasági elnök méltatta annak a három településnek az összefogását, melyek közös beruházásként készítették el a Veszprémet a Balatonnal összekötő mintegy tíz kilométeres kerékpárút második szakaszát. Az államfő (képünkön) szerint ez méltó a történelmi táj, a megyeszékhely és a vele szomszédos két település nagy múltjához és értékeihez. Pál Béla idegenforgalmi államtitkár kormányzati ciklusokon, politikai különbségeken átívelő együttműködés eredményének tartja a kerékpárutat, amelynek megvalósításában sokan közreműködtek. A kormányzat pályázati úton ebben az évben majdnem félmilliárd forintot biztosít a kerékpárutak építésére. (MTI) Jánosi bocsánatot kért Jánosi György szerint az ifjúsági tárca két volt államtitkára, Bodor András és Szabó László folyamatosan úgy állítja be a bíróság döntését, mintha pert nyertek volna ellene. A volt gyermek-, ifjúsági és sportminiszter közölte, a bíróság elutasította a feljelentők anyagi kártérítésre, illetve a nyilvános helyreigazításra vonatkozó keresetét. Arra viszont kötelezte Jánosi Györgyöt, hogy magánlevélben kérjen elnézést a felperesektől, amit a volt miniszter pénteken meg is tett. A bíróság első fokon kimondta: Jánosi György megsértette Bodor András és Szabó László személyiségi jogait, amikor azt állította, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium volt vezetői 30 ezer kilométer megtételéhez elegendő benzinszámlát kívántak elszámoltatni 2002 nyarán a tárcával. (MTI) Esélyt jelent a hitnek a korszellem A magyar katolikus prímás szerint a mai korszellem nemcsak veszélyt, hanem sokkal inkább esélyt jelent a hit számára. Ebben a felszínes korban, amikor egyre nehezebb bármihez is kötődni és döntéseket hozni, amikor a „tökéletes földi boldogsággal” ámítanak, növekszik az értékek iránti igény sok emberben - jegyezte meg Erdő Péter esztergom-budapesti érsek a bécsi Stephansdomban tartott nemzetközi evangelizációs kongresszuson. Hozzátette, hogy az egyházra különleges feladat hárul ezen a téren. Erdő prímás úgy vélte, hogy az új Európának nemcsak politikai, hanem kulturális dimenziónak kell lennie. (MTI) Elhunyt Faddy Othmár Vasárnap hajnalban elhunyt Othmár atya, a Szent Korona Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. A ferences rendi szerzetes egy hete balesetet szenvedett, életét már nem tudták megmenteni. Faddy Othmár Jánoshalmán született, 1936-ban szentelték pappá. Iskoláit többek között Kalocsán, Jászberényben, Gyöngyösön, a debreceni egyetemen, valamint Budapesten, a hittudományi főiskolán végezte. Az 50-es években életfogytiglanra ítélték, 1954-től 1963-ig volt börtönben. A Szent Korona Társaságnak 1989-2001 között volt az elnöke. Faddy Othmár a kilencvenes években rendszeresen szónokolt jobboldali politikai gyűléseken, így rendszeresen megjelent a MIÉP és az FKGP rendezvényein is. Othmár atyát 94 éves korában érte a halál. (Népszava) Együtt lehet erős a két baloldali párt Szövetségi formában történő együttműködést tart elfogadhatónak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) szombaton újraválasztott elnöke az ugyancsak szociáldemokrata szellemiségre törekvő MSZP-vel. Kapolyi László, az Országgyűlés MSZP- frakciójában politizáló MSZDP-s elnök pártja 43. tisztújító kongresszusán a szervezet politikai stratégiáját ismertette. Közlése szerint a mintegy 4000 tagot számláló MSZDP vezetői a jövőben is erősíteni akarják a szervezet önállóságát. Kapolyi arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kívánják megbontani a baloldal egységét, így továbbra is együttműködnek, illetve szövetséget vállalnak az MSZP- vel. (Népszava) Az integráció fontos eszköze az oktatás Szabados Tamás szerint a romák integrációjának egyik fő eszköze az oktatás. Az Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitkára az országos romaoktatási konferencián azért tartotta fontosnak az oktatás szerepét, mert az alapvető készségek kifejlődése már a gyerekek kiskorában eldől. A Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény által roma diákokat oktató pedagógusok számára első alkalommal rendezett konferencián többek között a szegregációról és az integrációról, az oktatási jogokról, a romák és a hátrányos helyzetűek esélyeiről az EU-ban, valamint oktatási módszertani kérdésekről beszélnek meghívott szakértők. (MTI)