Népszava, 2003. június (131. évfolyam, 127–150. sz.)

2003-06-02 / 127. szám

Alapvető szemléletváltásra van szükség az igazságszolgáltatásban az uniós csatlakozás közeledtével Megduplázódik a jogrendszer A magyar bíróságok az unió bíróságaivá is válnak Magyarország csatlako­zása után. A parlament ugyanis elfogadta az ehhez szükséges törvénymó­dosításokat, amelyek közül a legfontosabb az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának alkalmazhatóságát teremti meg. Az, hogy a csatlakozás után bárki kérhet egy új fórumon, az Európai Bíróságtól jogor­voslatot, már kézzelfogható jele annak, mi minden változik a magyar jog­rendszerben a csatlakozás után. Már nincs eljárásjogi akadálya a kö­zösségi jog alkalmazásának, miután az Országgyűlés elfogadta a polgári per­­rendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is. Magyar­­ország európai uniós csatlakozásának pillanatától kezdve a hazai jogalkal­mazóknak is a közösségi jog, illetve esetenként az uniós jog figyelembevé­telével kell eljárniuk. Hiszen a csatla­kozás után a magyar bíróságok egyben az unió bíróságaivá válnak, vagyis szükség esetén közvetlenül kell alkal­mazniuk a közösségi jogot. Arról, hogy ez minden tagállamban valóban működjön, egy sajátos mechanizmus, az előzetes döntéshozatali eljárás gon­doskodik. Mégpedig úgy, hogy ennek az eljárásnak a­­keretében a tagállami bíróságok jogértelmezési kérdéseikkel az Európai Bírósághoz fordulhatnak, és a kapott értelmezés fényében kell eldönteniük az előttük lévő ügyet. Míg az Európai Bíróság feladata a jogkér­dések megválaszolása, addig az értel­mezés gyakorlati alkalmazása, vagyis az ügy végleges eldöntése a nemzeti bíróságok feladata marad. Ezáltal a pe­res feleknek nem kell a belső jogi jog­orvoslatokat kimeríteniük, hogy végül egy nemzetközi fórum - jelen esetben az Európai Bíróság - döntsön az ügyükben. Hiszen ez egyrészt költsé­ges, ráadásul lassú is lehet.­­ A csatlakozás folytán a magyar jogrendszerben is megjelenő közös­ségi jog olyan, mintha a magyar mel­lé egy megduplázódott új jogrend­szert helyeznénk - érzékeltette Han­­kó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, milyen következményei lesznek a jog szempontjából Magyarország kö­zelgő európai uniós csatlakozásának. Az államtitkár úgy véli, vannak olyan területek, ahol meghatározó szerep jut majd a közösségi jognak, van, ahol ezzel szemben semmilyen , bár ez utóbbiak száma csökkenő tendenciát mutat. Az államtitkár úgy véli, a változás az élet legkülönbözőbb területeit érinti majd. Az Európai Bíróság megjelené­se egyfajta új jogorvoslati lehetőség, de arra is van uniós norma, milyen hátsó lámpája legyen egy mezőgazda­­sági járműnek - így érzékeltethető a változások két véglete. Éppen ezért alapvető jogi szemléletváltásra van szükség. Pálmai Erika A jogharmonizációs feladatok elvégzésével jól áll Magyarország - tudtuk meg. Legalábbis ami a normaalkotást illeti. Az alkalmazhatóságukat bizto­sító intézményi háttér kialakításában viszont van még mit behozni. Az átlag­emberek és a vállalkozók mindennapjait, közvetlen munkáját nem feltétle­nül érinti majd a közösségi jog megjelenése. Ennek ellenére azonban min­denki elemi érdeke, hogy felkészüljön arra, mi várható a csatlakozás után. ­ MDF: egységben a választmány és az elnökség Nagy vita kísérheti az MDF mai frak­cióülésén azt a kérdést, hogy a demok­rata fórum hozzájáruljon-e az iraki bé­kefenntartás engedélyezéséhez. A vita oka az lehet: több képviselő nem értett egyet azzal, hogy a békefenntartás mellett állást foglaló választmányi döntést a pártelnök, Dávid Ibolya min­denkire kötelezőnek nevezte. Az MDF országos választmánya azért tartott rendkívüli ülést, hogy megtárgyalja az MTV elnökének múlt keddi választását. A tanácskozáson in­formációnk szerint hosszan elhúzódó vita volt erről. A 25-30 felszólaló kö­zül azonban csak néhányan támogat­ták Gémesi György alelnök álláspont­ját. Az alelnök ugyanis szembekerült a párt elnökségének korábbi határoza­tával, amely Kósa Somogyi György MTV-elnökké jelölését ajánlotta a párt által delegált médiakurátorok figyel­mébe. A párt négy médiakurátora en­nek ellenére Ragács Imrét támogatta a választás utolsó, negyedik körében, miután az már biztossá vált, hogy Kó­sa Somogyi nem kap elég szavazatot. A Gémesit korábban támogató Lezsák Sándor - ellenben a többi elnökségi taggal - nem szólalt fel az ülésen. A választmány végül megerősítette az MDF-elnökség korábbi közlemé­nyét, miszerint megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a párt eddigi bizal­mát élvező kurátorok nem az MDF el­nökségének ajánlása szerint jártak el és az MDF szándékaival ellentétes döntés meghozatalát segítették elő. NÉPSZAVA 2003. június 2., hétfő BELFÖLD 3 A magyar politikai közélet számos gazdasági döntéshozója ellen indított támadást a Magyar Nemzet szombati száma. A kritizált politikusok közül többen részt vettek az Antall-kormány munkájában. Informátorunk szerint a cikk is beleillik abba támadási hullám­ba, amelyet jobboldali sajtóorgánu­mok indítottak az MDF ellen. Értesü­lésünk szerint a Fideszből elindított le­járató hullám célja, hogy - az FKGP- hez és a KDNP-hez hasonlóan - már az őszre szétzilálják a demokrata fóru­mot. A cikk megemlíti az egykori KISZ-es Csépi Lajost, az Állami Va­gyonügynökség volt vezetőjét, akinek ideje alatt bagóért került magánkézbe állami vagyon. A cikk a növényolaj­ipar magánkézbe való átjátszásával vádolja Raskó Györgyöt, aki korábban mezőgazdasági államtitkár volt és Pongrácz Tibort. Az utóbbi ma az MDF gazdasági szakértője. A cikk megemlíti az MDF-es Takácsy Lászlót is, aki az első ciklusban irányította a parlament gazdasági bizottságát. A cikk szerint Pongrácz köréhez tartozik az a Kocsis András, akinek a cukor­gyárak magánosításához kötik a nevét. A cikk említést tesz O’sváth György­ről is, aki az Antall-, majd a Horn-kor­­mány tanácsadója volt, de nem emelte fel szavát a hibás gazdasági döntések láttán. Martonyi Jánost, az Orbán-kor­­mány volt miniszterét, azzal támadja a cikk, hogy számára csak ideológiai kérdés volt a fejek fölötti magánosítás, az azonban csak kommunikációs fo­gás volt az igazságtalanságok eltakará­sára. Patay Gábor Magát is le kell győznie a pártnak Lapunk információi szerint két poli­tikai államtitkár is távozik júniusban a Medgyessy-kormányból. Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma politikai államtit­kára helyére Vass László, a tárca ed­digi közigazgatási állam­titkára kerül, míg Szalay Gábort, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárát Gaál Gyula, a Konzum­bank jelenlegi elnök-vezérigazgatója váltja. Kocsi menesztéséről már formális döntés is született, információink szerint a héten jelentik be. Az állam­titkár távozásával kapcsolatban el­lenérzések fogalmazódtak meg az MSZP-frakcióban, de nem volt nyílt konfrontáció az ügyben a kormányfő és a szocialista képviselők között. Korábban szó volt arról, hogy a kul­turális tárca apparátusának megerősí­tését új közigazgatási államtitkárral képzelné el Medgyessy Péter, ám mégis a politikai vezetőt menesztette, és helyére Vass lép elő. A közigazga­tási államtitkári poszt betöltéséről egyelőre nincs döntés. A kormányfő Szilvásy Györgyöt, az ifjúsági tárcá­tól távozó közigazgatási vezetőt sze­retné, de Hiller István kulturális mi­niszter előbb más jelöltekről is tájé­kozódni kíván. Információnk szerint Szalay Gá­bort a miniszterelnök már a kor­mányalakítás első fordulójában, ápri­lis végén, május elején meneszteni szerette volna. Lapunk úgy tudja, a miniszterelnök leszögezte: Csillag István gazdasági miniszterben teljes a bizalma, de ez nem áll a GKM ve­zetőjére. Szalay akkor egy formai hi­ba miatt - Medgyessy csak a koalíci­ós tárgyalások második fordulójában közölte véleményét - maradhatott, ám most már nincs akadálya a távo­zásának, abba a szabad demokraták is beleegyeztek. A helyére kerülő Gaál Gyulával azonban hivatalosan még nem vették fel a kapcsolatot, a váltásra várhatóan június közepén a földgáztörvény parlamenti végsza­vazása után kerítenek sort. Az MSZP hét végi tanácskozásán csak áttételesen volt szó a kormány­ban esedékes változásokról. A Balol­dali Tömörülés Platform országos ér­tekezletén a baloldal feladatairól, a pártban megvalósítandó szemlélet­­váltásról és a legfontosabb kihívá­sokról volt szó. Kiss Péter, a tömörü­lés elnöke, kancelláriaminiszter vita­indítójában úgy fogalmazott: a politi­kai baloldalnak modernnek és jövő­­orientáltnak kell lennie. Az MSZP jövőjéről szólva úgy fogalmazott, a szocialista pártnak meg kell találnia a társadalom legfontosabb kérdéseire adandó speciális, önálló válaszait. Úgy vélte, a gazdaságban nincs drá­mai helyzet, de a kitűzött célok meg­valósításához - például a 13. havi nyugdíj bevezetéséhez, az autópálya­építéshez - tartósabb gazdasági nö­vekedésre van szükség. Tóbiás József pártigazgató felszólalásában úgy fo­galmazott, a 2006-os választási győ­zelemhez a pártnak saját magát is le kell győzni, meg kell erősítenie társa­dalmi kapcsolatait. Népszava-MTI-információ Kiss Péter szorgalmazta, hogy modernek és jövőorientáltak legyenek Fotó: Vajda József Változás csak személycserékkel Egyelőre csak a szervezeti átalakulá­sok valósultak meg a Fideszben a párt tisztújító kongresszusa előtt megfogalmazott változtatási szándé­kokból. A két hete szövetséggé vált párt már korábban deklarálta, hogy személyi és a szervezeti téren egy­aránt meg kíván újulni. A személyi megújulás egyelőre el­maradt a Fideszben. Az elnökké vá­lasztott Orbán Viktor és az egyik új alelnöki posztot betöltő Pokorni Zol­tán a Fidesz régi garnitúráját képvi­seli. Schmitt Pált, a másik új alelnö­­köt pedig minden bizonnyal „szám­űzik” majd az Európai Parlamentbe. A fontos kérdésekről a döntést eddig is az ötfős ügyvezető elnökség másik két tagjával, Áder János frakcióve­zetővel és Kövér László választmá­nyi elnökkel egyeztetve hozta meg Orbán, így a korábbi vezetői kör in­formális hatalma megmaradt. Az el­nökségből most kikerült politikusok­nak - Varga Mihály, Szájer József, Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Kósa Lajos, Rogán Antal és Illés Zoltán - ugyanis korábban sem volt sok befo­lyásuk, inkább csak végrehajtók le­hettek. A volt kormányfő ugyan for­málisan is visszatért a párt élére, de mint nyilatkozta, attól, hogy a szö­vetség elnöke lett, még nem tervezi, hogy többet nyilvánul meg a parla­mentben. Sokan elégedetlenek a változások­kal, mint mondták, éppen a személy­­cserék elmaradása teheti hiteltelenné az átalakulást. E vélemények szerint Orbánnak ez lehet az utolsó elnöki ciklusa, amennyiben nem nyeri meg pártjának a 2006-os parlamenti vá­lasztásokat. Az elégedetlenek azon­ban kivárnak: némelyek szerint Or­bán karizmája is gyengülhet, ha a vál­tozások nem hozzák meg a várt nép­szerűség-emelkedést; mások úgy vé­lekednek, csak egy újabb elveszített választás után lehet újra napirendre venni a személyi változásokat. A párt személyi megújulását meg­jelenítendő így maradnak a leendő tagozatvezetők. Róluk azonban el­mondható, amit lapunknak többen is megerősítettek, hogy olyanokat vá­lasztottak ki erre a feladatra, akik könnyen kézben tarthatóak és nem szállnak szembe a tényleges vezetők akaratával. Sokan ilyennek tekintik például a női tagozat leendő vezető­jét, Vígh Ilona országgyűlési képvi­selőt vagy Medgyesi Balázst, aki a zöld tagozat élére esélyes. A zöld ta­gozatról ráadásul Orbán egy korábbi frakcióülésen kijelentette, hogy való­di környezetvédelmi ügyekben nem léphetnek fel, ugyanis a volt kor­mányfő szerint nem lehet a nagy multinacionális cégekkel szemben politizálni. A nyolc tagozat azonban jelenleg is csak formálódik, a zöld, a nyugdí­jas-, a gazda-, a női és a kulturális ta­gozat még május-június folyamán megalakulhat, a munkás és alkalma­zotti, a falusi és az önkormányzati tagozat azonban csak ősszel jön lét­re. Lapunk információi szerint máris sokan úgy érzik a pártban, hogy a ta­gozatok szerepe lényegtelen a szer­vezet életében. Bár a tagozatvezetők tisztségüknél fogva tagjai a párt ki­bővített elnökségének, a fontos ügyekbe a fentiek miatt nem tudnak beleszólni. S. Z. A nyolc tagozat közül - infor­mációink szerint - még csak ötnek van meg a vezetője. Vígh Ilonán és Medgyesy Balázson kívül feladatot kap az Orbán-kormány egyik volt minisztere. A kulturális és értelmiségi tagozatot ugyanis Pálinkás József szervezi. A gazdatagozatot Faludi Sándor, a nyugdíjas­tagozatot Aszódi Pál indítja el. Az önkormányzati tago­zat várhatóan Szita Károly köré épülhet. Mádl Ferenc az összefogásról Mádl Ferenc köztársa­sági elnök méltatta an­nak a három település­nek az összefogását, melyek közös beruhá­zásként készítették el a Veszprémet a Balatonnal összekötő mintegy tíz kilométeres kerékpárút má­sodik szakaszát. Az államfő (képünkön) szerint ez méltó a történelmi táj, a megyeszékhely és a vele szomszédos két település nagy múltjához és érté­keihez. Pál Béla idegenforgalmi államtitkár kor­mányzati ciklusokon, politikai különbségeken át­ívelő együttműködés eredményének tartja a kerék­párutat, amelynek megvalósításában sokan közre­működtek. A kormányzat pályázati úton ebben az­ évben majdnem félmilliárd forintot biztosít a ke­rékpárutak építésére. (MTI) Jánosi bocsánatot kért Jánosi György szerint az ifjúsági tárca két volt ál­lamtitkára, Bodor András és Szabó László folya­matosan úgy állítja be a bíróság döntését, mintha pert nyertek volna ellene. A volt gyermek-, ifjúsá­gi és sportminiszter közölte, a bíróság elutasította a feljelentők anyagi kártérítésre, illetve a nyilvá­nos helyreigazításra vonatkozó keresetét. Arra vi­szont kötelezte Jánosi Györgyöt, hogy magánle­vélben kérjen elnézést a felperesektől, amit a volt miniszter pénteken meg is tett. A bíróság első fo­kon kimondta: Jánosi György megsértette Bodor András és Szabó László személyiségi jogait, ami­kor azt állította, hogy az Ifjúsági és Sportminiszté­rium volt vezetői 30 ezer kilométer megtételéhez elegendő benzinszámlát kívántak elszámoltatni 2002 nyarán a tárcával. (MTI) Esélyt jelent a hitnek a korszellem A magyar katolikus prímás szerint a mai korszellem nemcsak veszélyt, hanem sokkal inkább esélyt jelent a hit számára. Ebben a felszí­nes korban, amikor egyre nehezebb bármihez is kötőd­ni és döntéseket hozni, ami­kor a „tökéletes földi bol­dogsággal” ámítanak, nö­vekszik az értékek iránti igény sok emberben - je­gyezte meg Erdő Péter esztergom-budapesti érsek a bécsi Stephansdomban tartott nemzetközi evan­gelizációs kongresszuson. Hozzátette, hogy az egyházra különleges feladat hárul ezen a téren. Er­dő prímás úgy vélte, hogy az új Európának nem­csak politikai, hanem kulturális dimenziónak kell lennie. (MTI) Elhunyt Faddy Othmár Vasárnap hajnalban elhunyt Othmár atya, a Szent Korona Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. A fe­rences rendi szerzetes egy hete balesetet szenve­dett, életét már nem tudták megmenteni. Faddy Othmár Jánoshalmán született, 1936-ban szentel­ték pappá. Iskoláit többek között Kalocsán, Jász­berényben, Gyöngyösön, a debreceni egyetemen, valamint Budapesten, a hittudományi főiskolán végezte. Az 50-es években életfogytiglanra ítélték, 1954-től 1963-ig volt börtönben. A Szent Korona Társaságnak 1989-2001 között volt az elnöke. Faddy Othmár a kilencvenes években rendszere­sen szónokolt jobboldali politikai gyűléseken, így rendszeresen megjelent a MIÉP és az FKGP ren­dezvényein is. Othmár atyát 94 éves korában érte a halál. (Népszava) Együtt lehet erős a két baloldali párt Szövetségi formában törté­nő együttműködést tart el­fogadhatónak a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt (MSZDP) szombaton újraválasztott elnöke az ugyancsak szociáldemok­rata szellemiségre törekvő MSZP-vel. Kapolyi László, az Országgyűlés MSZP- frakciójában politizáló MSZDP-s elnök pártja 43. tisztújító kongresszusán a szervezet politikai stra­tégiáját ismertette. Közlése szerint a mintegy 4000 tagot számláló MSZDP vezetői a jövőben is erősí­teni akarják a szervezet önállóságát. Kapolyi arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kívánják megbon­tani a baloldal egységét, így továbbra is együttmű­ködnek, illetve szövetséget vállalnak az MSZP- vel. (Népszava) Az integráció fontos eszköze az oktatás Szabados Tamás szerint a romák integrációjának egyik fő eszköze az oktatás. Az Oktatási Miniszté­rium (OM) politikai államtitkára az országos roma­oktatási konferencián azért tartotta fontosnak az oktatás szerepét, mert az alapvető készségek kifej­lődése már a gyerekek kiskorában eldől. A Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intéz­mény által roma diákokat oktató pedagógusok számára első alkalommal rendezett konferencián többek között a szegregációról és az integrációról, az oktatási jogokról, a romák és a hátrányos hely­zetűek esélyeiről az EU-ban, valamint oktatási módszertani kérdésekről beszélnek meghívott szakértők. (MTI)

Next