Népszava, 2003. november (131. évfolyam, 255–278. sz.)
2003-11-03 / 255. szám
2 VILÁG 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Grúzia képviselőket választott Grúziában tegnap parlamenti választásokat tartottak, melynek eredményét lapzártánk után hozzák nyilvánosságra. A fekete-tengeri köztársaság 2,7 millió választója 21 pártból és tömörülésből választhatta ki képviselőit. A közvélemény-kutatások a két ellenzéki pártot, Nino Burdzsanadze parlamenti elnöknő demokratáit és a radikális Nemzeti Mozgalmat helyezik az élre. Eduard Sevardnadze elnök (képünkön) Új Grúziáért nevű kormányzó tömörülése, amelynek sok választó a korrupcióval szembeni tétlenséget veti a szemére, csak a harmadik helyen áll az előzetes felmérések szerint, így a választás új politikai korszakot nyithat, amely azonban végleg csak 2005-ben köszönt majd be, amikor Sevardnadze második elnöksége lejár. A választások érvényesnek bizonyultak, mert a jogosultak 34 százaléka időben leadta voksát. (MTI) Helyhatósági referendum Bulgáriában Megkezdődött vasárnap reggel Bulgáriában a helyhatósági választások második fordulója. Ennek során a baloldal igyekezett megerősíteni az első fordulóban aratott győzelmét, a jobboldalnak pedig sikerült megszilárdítania bástyáit a legnagyobb városokban, Szófiában és Plovdivban. A nyolcmillió lakosú ország szavazásra jogosult polgárainak 53 százaléka járult az urnákhoz, hogy megválassza a polgármestert 21 megyei székhelyre és több mint 1500 településre, ahol az első fordulóban nem született döntés. (MTI) Irán nem mond le az urándúsításról Teherán elutasítja urándúsítási programjának végérvényes leállítását. A dúsítás még csak kezdeti szakaszánál tart és Irán „önszántából szakította meg” a programot, melynek azonban nem vetett véget - jelentette ki tegnap a teokratikus állam külügyminisztériumának szóvivője. A nukleáris technológia békés célú fejlesztése Perzsia alapvető joga, melyről a teheráni kormányzat nem is mondhat le - tette hozzá a szóvivő. (Népszava) Elutasították a tamil függetlenséget Elvetette a Srí Lanka-i kormány a tamil lázadók tervét, amelyet a szakadárok a két évtizede tartó polgárháború lezárására dolgoztak ki. A tamil terv átmeneti kormányzat létrehozását tartalmazta, amelynek keretében a mai lázadók jogot kapnának a sziget többségében tamiloklakta északkeleti részén a törvények érvényesítésére és az adó begyűjtésére, valamint az állami földek ellenőrzésére és szinte minden más olyan feladat végrehajtására, amelyet jelenleg a központi kormány lát el. A colombói kormány a terv elutasításakor hangoztatta, hogy a lázadók elképzeléseikben túl messzire mentek és javaslatuk gyakorlatilag függetlenítené a sziget többségében tamilok lakta részét. (MTI) Terroristát fogtak el Olaszországban Firenzében az olasz hatóságok letartóztatták a hét végén Bruno Di Giovannangelo szélsőséges baloldali aktivistát. A 44 éves postai alkalmazottat azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állt az Új Vörös Brigádok elnevezésű terrorcsoporttal. Di Giovannangelo a hatóságok szerint postafiókokat rabolt ki. Az így szerzett pénzzel finanszírozták a szélsőségesek 1999-ben Massimo D’Antona és tavaly Marco Biagi munkajogi szakértők elleni gyilkosságokat. Az őrizetbe vételt újabb sikernek könyvelhetik el az olasz nyomozók, akik az utóbbi tíz napon már nyolc szélsőbaloldali aktivistát tartóztattak le a D’Antona elleni merénylettel kapcsolatban. (Népszava) Esküt tett az új malajziai kormányfő Új miniszterelnöke van Malajziának: pénteken Tuanku Syed Sirajuddin király előtt letette hivatali esküjét az új kormányfő, Abdullah Ahmad Badawi eddigi miniszterelnök-helyettes. A 77 éves korában, 22 évi hivatalban töltött idő után leköszönő Mahathir Mohamadot váltotta fel a kormányfői tisztségben. A 63 éves új kormányfő azt ígérte, hogy nem kezdeményez nagyobb politikai változásokat, de számos ország kormánya és a hazai ellenzék is reméli, hogy a malajziai kormány több tekintetben mérsékeltebbé válik az ő hivatali idejében. (MTI) Medgyessy Péter hatnapos hivatalos látogatásra érkezett Indiába Delhiben tárgyal a kormányfő A kultúra állt a középpontban Medgyessy Péter miniszterelnök hatnapos hivatalos indiai látogatásának első napján, tegnap: a kormányfő részt vett a delhi Magyar Kulturális Intézet fennállásának 25. évfordulóján tartott ünnepségen és fogadáson. A hatvanfős magyar delegáció helyi idő szerint vasárnap délelőtt érkezett az indiai fővárosba. A miniszterelnök és kísérete rövid pihenőt követően városnézésre indult és Dél-Delhiben megtekintette a 72,5 méter magas Katab Minar tornyot, amelyet még a XII. században kezdett építeni a város első muszlim szultánja, valamint a Kuvvatul Iszlám mecset romjait. A mecset udvarán sohasem rozsdásodó, több mint hét méter magas vasoszlop található, a helyi hagyomány szerint annak, aki háttal állva átöleli, teljesül a kívánsága és boldog lesz. A küldöttség ellátogatott a nemzeti múzeumba is. Este Medgyessy Péter és delegációja részt vett a delhi Magyar Kulturális Intézet ünnepségén: a 25 éve alapított intézet Ázsiában egyedüliként foglalkozik a magyar kultúra népszerűsítésével, mégpedig igen sikeresen. A delhi intézmény nagyszabású kulturális rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját, ennek keretében többek között magyar fotóművészek alkotásaiból látható kiállítás az épületben. A rendezvényen mondott beszédében Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára kiemelte: a két nép kultúráját sok minden összeköti, többek között az olyan személyiségek hozzájárulása, mint amilyen a nagy utazó, Körösi Csoma Sándor vagy a fiatalon elhunyt festőművésznő, Amritá Ser-Gil volt. Mint elhangzott, már fordítják hindi nyelvre Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas regényét, a Sorstalanságot, és tervek vannak arra is, hogy magyar-indiai-európai uniós koprodukcióban filmet készítsenek Körösi Csoma Sándor életéről. Medgyessy Péter leleplezte Körösi Csorna Sándor emléktábláját az intézet épületében, majd a miniszterelnök az indiai hagyományoknak megfelelően gyertyát gyújtott. A magyar-indiai kulturális együttműködés további erősítését szolgálja majd az a megállapodás, amelyet a tervek szerint a két tárca képviselője ma ír alá a 2006-ig tartó kulturális csereprogramról. A miniszterelnök ma tárgyal vendéglátójával, Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfővel. MTI Medgyessy Péter a Kuvat-ul Iszlám mecsetben átölelte a vasoszlopot Fotó: Illyés Tibor (MTI) Feszültséget okoz a visegrádiak között a kitelepítettek kérdése? Gerhard Schröder német kancellár pénteken telefonon felhívta Vladimir Spidla cseh kormányfőt, hogy eloszlassa a II. világháború utáni kitelepítésekkel kapcsolatos német-lengyel kezdeményezés kiváltotta prágai aggodalmakat. A német és a lengyel államfő október 29-én elhangzott gdanski nyilatkozatukban összeurópai vitát szorgalmaztak alI. világháború utáni kitelepítésekről. „Minden nemzet nyilvánvaló joga, hogy sirassa az áldozatokat, és közös kötelességünk őrködni azon, hogy ne használják az emléket és a gyászt rossz célra, Európa újbóli megosztására” - olvasható az Aleksander Kwasniewski és Johannes Rau találkozója után kiadott közös nyilatkozatban. Václav Klaus cseh államfő már korábban kijelentette: ez olyan kérdés, amelyet a kétoldalú kapcsolatokban kell rendezni. Cyril Svoboda cseh külügyminiszter tegnap kizárta, hogy a háború utáni kitelepítésekkel kapcsolatban országa bármiféle egyezményt kössön Berlinnel. A prágai diplomácia irányítója a Németország és Csehország között 1997-ben született, népeik közti kibékülésről szóló nyilatkozatra hivatkozott. „A német-cseh közös nyilatkozat kimondja, hogy kapcsolatainkat ne terheljük a múlttal” - jelentette ki Svoboda. Megfigyelők szerint a német-lengyel kezdeményezés sokkal inkább veszélyezteti a visegrádi országok közötti viszonyt, mint a német-cseh kapcsolatokat. Prágai diplomaták azt sem tartják kizártnak, hogy a kérdés nyílt konfliktushoz vezet a visegrádi országok államfőinek mai, budapesti találkozóján. Lapunk érdeklődésére dr. Schillinger Erzsébet, a Magyar Köztársaság Elnöki Hivatala Kommunikációs Osztályának vezetője ezzel szemben elmondta, lapzártánkig a négy államfő egyike sem javasolta, hogy tűzzék napirendre a kitelepítések ügyét. Népszava-információ Bocsánatot kért a botrányt kavaró német képviselő Martin Hohmann német kereszténydemokrata (CDU) képviselő bocsánatot kért antiszemitának minősített kijelentései miatt, miután saját pártja is elhatárolódott tőle, s egyesek lemondását is sürgették. Angela Merkel pártelnök-frakcióvezető tegnap támogatta Wolfgang Bosbach frakcióvezető-helyettes követelését, amely szerint Hohmann-nak le kell mondania tisztségéről, amelyet abban a képviselőházi bizottságban töltött be, mely a nácik által kényszermunkára ítélt személyek kárpótlására alakult. Merkel szóvivője hozzátette: pillanatnyilag nem terveznek más intézkedést a politikus ellen. „Nem állt szándékomban a holokauszt egyedülállóságát kétségbe vonni. Nem állt szándékomban a zsidókat a tettesek (bűnösök) népének nevezni. Ha mégis más benyomás keletkezett, nyomatékosan bocsánatot kérek, és sajnálom, ha másokat megsértettem érzéseikben” - nyilatkozta Hohmann. A CDU konzervatív szárnyához sorolt politikus október 3-án, a német újraegyesülés ünnepén beszédet mondott szűkebb hazájában, a Hessen tartománybeli Neuhofban. A beszéd szövegét a helyi CDU-szervezet felrakta az internetre, de Németországban október végéig senkinek sem tűnt fel. Állítólag egy amerikai internetező hívta fel rá a hesseni rádió- ,és tévéállomás figyelmét. Hohmann azzal a tétellel szemben lépett fel, hogy a németeket a náci múlt miatt sommásan a bűnösök népének minősítsék. A képviselő párhuzamot vont a zsidó származásúaknak az 1917-es orosz forradalomban játszott szerepével. Azt fejtegette, hogy nagyszámban voltak aktívak a vezetés szintjén éppúgy, mint a titkosszolgálat kivégzőosztagaiban, a zsidó származású kommunistákat felelősség terheli az októberi forradalomban elkövetett bűnökért, milliók haláláért. Népszava-információ Iraki gerillák pusztító akciója (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken és szombaton tizennégy iraki és három amerikai katona vesztette életét az iraki harcok során. Tegnap Damaszkuszban az iraki válságot és annak a térségre gyakorolt hatását vitatták meg az Irakkal szomszédos országok külügyminiszteri találkozóján. Irán, Jordánia, Kuvait, Szaúd-Arábia, Szíria, Törökország, valamint az Irakkal nem szomszédos, de a térségben nagy politikai befolyással bíró Egyiptom diplomáciájának vezetője tanácskozott a Szíriai főváros egyik belvárosi szállodájában. Tervezett közleményükben, amelyből egy példány eljutott az AP amerikai hírügynökségnek is, a miniszterek elítélik az Irakban működő terrorszervezeteket, és felszólítják az Egyesült Államok vezette megszálló erőket, hogy állítsák helyre a biztonságot és a stabilitást az országban. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter nem volt hajlandó elmenni az értekezletre, sérelmezve, hogy csak az utolsó pillanatban kapott - akkor sem hivatalos - meghívót Szíriától, s közölte, hogy az iraki ideiglenes kormányzótanács nem fogadja el a találkozón hozott döntéseket. Bagdad képviselője nem vett részt a regionális csoport előző tanácskozásain sem. EGY ÉVVEL AZ ÚJABB ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐTT az amerikai közvélemény egyenlő arányban megosztott George W. Bush jelenlegi elnök és leendő demokrata párti kihívója támogatásában - mutatják a Washington Post napilap vasárnap közzétett közvélemény-kutatási adatai. A megkérdezettek 48 százaléka szavazna Bushra, ha ma tartanák a választásokat, míg a demokrata párt jelöltjére, akinek kiléte még nem dőlt el, 47 százalékuk voksolna. A fennmaradó öt százalék még nem tudja, kire adja szavazatát. Holnap két szövetségi államban, Kentuckyban és Mississippiben is kormányzóválasztás lesz - szakértők ezekre a jövő évi elnökválasztás szeizmográfjaként tekintenek. Moszkvába látogatott Ariel Saron Háromnapos látogatásra Moszkvába érkezett tegnap Ariel Saron izraeli miniszterelnök, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatban az ENSZ-ben benyújtott orosz határozattervezet visszavonásáról tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Oroszország a közelmúltban javaslatot terjesztett be a Biztonsági Tanácsban az izraeli-palesztin viszály rendezését célzó útiterv kötelező érvényűvé tételéről. Az amerikaiak által támogatott útitervhez, amely az erőszak megszüntetését és 2005-re palesztin állam létrehozását írja elő. Izrael csak számos fenntartás mellett adta hozzájárulását, nevezetesen attól tette ezt függővé, hogy a Palesztin Hatóság leszámoljon a szélsőséges csoportokkal és hogy az útiterv megvalósítása amerikai felügyelettel történjék. Egy névtelenséget kérő vezető izraeli hivatalos személy kijelentette, hogy Izrael ellenséges fórumnak tekinti a világszervezetet, amelynek nagyobb szerepvállalása csak akadályozná a béke-erőfeszítéseket. Washington azzal bírálta az orosz kezdeményezést, hogy időzítése nem megfelelő, mivel jelenleg nincs stabil palesztin kormány. Izraeli források szerint Saront ma fogadja Putyin elnök. Az izraeli kormányfő tárgyal Mihail Kaszjanov miniszterelnökkel és az orosz kormány más tagjaival, valamint az oroszországi zsidóság vezetőivel is. Öt járőröző izraeli katona megsérült a vasárnapra virradó éjjel egy pokolgép robbanásától az észak-ciszjordániai Náblusz óvárosában. Az egyik katona súlyosan, négy társa könnyebben sérült meg, miután elhaladó páncélozott dzsipjük mellett felrobbant a szerkezet. A merényletet az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai vállalta magára, amely kötődik a Jasszer Arafat paleszin elnök vezette Fatah mozgalomhoz, de nagyrészt önállóan cselekszik. Izrael enyhített tegnap reggel a Gázai övezet teljes zárlatán, amelyet csaknem egy hónapja, az október 4-én Haifában történt, 22 ember halálát okozó öngyilkos robbantás után vezettek be. A mostani lépéssel mintegy tízezer - engedéllyel rendelkező és 35 évesnél idősebb - palesztin juthat el ismét izraeli munkahelyére. A haifai merénylet előtt a Gázai övezetből és Ciszjordániából körülbelül 10-10 ezren jártak át naponta dolgozni Izraelbe. Izraeliek tízezrei vettek részt szombaton a Jichak Rabin miniszterelnök halálának nyolcadik évfordulóján rendezett tel-avivi megemlékezésen. Rabin az 1990-es évek elején béketárgyalásokat kezdett a PFSZ szervezettel, és 1993-ban aláírta az első autonómiamegállapodást annak vezetőjével, Jasszer Arafattal. Egy zsidó fanatikus 1995. november 4-én Tel-Avivban agyonlőtte ugyanazon a téren, ahol az emlékgyűlést tartották. - Jichaknak igaza volt. Gyilkosai jogtalanságot követtek el, és nem volt igazuk - mondta Simon Peresz munkáspárti elnök a nagygyűlésen. Az ellenzéki vezető egyben „a tettek és a párbeszéd embereként” méltatta Ahmed Korei palesztin miniszterelnököt. Népszava-információ