Népszava, 2006. október (133. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-02 / 231. szám

Rekordrészvétel mellett rendezték meg a tegnapi önkormányzati választásokat - Rendkívüli esemény alig történt Demszky nyert, a megyei közgyűléseket a Fidesz vitte A budapesti kerületek majdnem kétharmadában a koalíciós jelöltek, míg a megyei jogú városok csaknem kétharmadában a Fidesz jelöltje nyerte a tegnapi önkormányzati választást. Az ellenzéki párt a megyei közgyűlések döntő többségében győzni tudott, egyedül a fővárosi közgyűlés és a Heves me­gyei közgyűlés állt döntetlenre a késő esti adatok alapján. A főpolgármester ötödször is Demszky Gábor lett. A voksolás részvételi rekordot hozott, rendkívüli esemény alig történt. Ismét, immár ötödször Demszky Gábor győzött, igaz, kis több­séggel, a főpolgármesteri posz­tért vívott küzdelemben. A ké­ső esti, csaknem teljes fel­dolgozottság mellett közölt ada­tok szerint Demszky Gábor az MSZP és az SZDSZ jelöltje 46,97 százalékot szerzett, így majdnem 13 ezer szavazattal előzte meg a függetlenként in­duló, de a Fidesz, a KDNP és a Jobbik által támogatott Tar­lós Istvánt. Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje 6 százalékot, Zsinka László a MIÉP színeiben 1,5, míg Szé­kely Péter a Munkáspárt in­dulójaként valamivel több mint 0,5 százalékot szerzett. A budapesti kerületek több­ségében, összesen 13 városrész­ben a szocialista, illetve szabad demokrata jelöltek nyertek. A Fidesz, illetve szövetségesei a csaknem teljes feldolgozottság szerint 8 kerületben tudtak győzni, míg két helyen, a IV. és a XXIII. kerületben társadalmi szervezetek jelöltjei győztek. A IV. kerületben Derce Tamás az Újpestért egyesület színeiben, míg a XXIII-ban Geiger Ferenc a Soroksári Civil Egyesület szí­neiben maradt első ember. A 19 megyei közgyűlésből 18 helyen Fidesz-többség alakult ki a vok­solás nyomán. Két olyan hely volt, ahol szavazategyenlőség alakult ki: Heves megyében a koalíciónak és az ellenzéknek is 20-20 mandátuma van, míg a fővárosi közgyűlésben a Fidesz 30, az MSZP 24, az SZDSZ 9, az MDF pedig 3 helyet szerzett, döntetlenné téve ezzel a küzdel­met. A megyei jogú városokban a választás éppen fordított ered­ményt hozott, mint a fővárosi kerületekben: kétharmadában a jobboldal szerezte meg a győzel­met. E városok csaknem felében új polgármestert választottak, míg a másik felében az eddigi városvezetők maradhattak a he­lyükön. Több mint 53 százalékos re­kordrészvételt hozott az ön­­kormányzati választás. Eddig a négy évvel ezelőtti voksoláson volt 51,1 százalékos az érdeklő­dés, ezt sikerült most több mint 1,5 százalékkal felülmúlni. A napközbeni eredmények is a ha­sonló tendenciát mutatták. A legnagyobb érdeklődés Nógrád megyében volt, míg a legala­csonyabb részvételi arány Ko­­márom-Esztergom megyében, s szinte folyamatosan az átlag feletti volt a választópolgárok részvétele Budapesten. Rendben, a törvényes kere­tek között tartották meg az ön­­kormányzati választást — nyilatkozta lapunknak a szavazás vé­geztével Szi­geti Péter, az Országos Választási Bizottság el­nöke. Fel­hívta azonban a figyelmet ar­ra, hogy még nem zárult le a jogorvoslat, hiszen ma délután 4-ig állapítják meg a jogi ered­ményt, amely ellen még há­rom napig lehet fellebbezni, és újabb három napban a dön­tésekre, így a jogerős ered­mény várhatóan a jövő héten lesz meg. Szólt arról is, hogy 1990 óta nem volt ilyen kevés rendkívüli esemény, mint most. Ritka nyugalommal és méltó­sággal szavaztak az emberek. Az Országos Választási Bizott­ság rendkívüli ülését nem kel­lett összehívni, és csak alig egy tucat olyan esemény volt, ami el­tért a meg­szokottól. Ilyen volt például, amikor vá­lasztópol­gárok itta­san keresték fel a szavazóhelyiséget. A várakozások alatt maradt a kampánycsendsértések száma is, alig néhány ilyen esetről ér­kezett jelentés napközben. Pak­son az egyik szavazóhelyiség előtt idős férfi vesztette életét, több helyen áramszünet oko­zott kisebb fennakadást, illetve néhány esetben a szavazók és a szavazószámlálók rosszulléte miatt kellett intézkedni. Kisebb kampánycsend sértést az V. ke­rületi választási bizottság ál­lapított meg, miután szombaton az egyik szavazókör elé egy olyan autó parkolt, amelynek oldalán az egyik helyi szervezet jelöltje szerepelt. Győrött pe­dig az egyik hirdetési újságot, amelyben szintén egy jelölt hir­detése szerepelt, szombaton jut­tattak el az olvasókhoz. Az ugyancsak tegnap ren­dezett kisebbségi választáson az előzetesen nyilvántartásba vett szavazók több mint 60 szá­zaléka vett részt. Kisebbségi választást az ország csaknem minden második településén rendeztek, és azok járulhattak az urnához, akik jelentkeztek a 13 kisebbség valamelyikének névjegyzékébe. Markotay Csaba Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb részvételi arány az önkormányzati választáson Szorossá vált a verseny a fővárosban A liberális sátorban Demszky Gábor csak lapzártánk után állt ki, mert meg akarta várni, amíg végeredményt hirdetnek. A töb­bi szabad demokrata vezető azonban már előlegezte neki az újabb győzelmet. Ahogy az idő előrehaladtával és a szavazatok feldolgozott­ságának növekedésével egy­re csökkent a különbség a fő­polgármesteri posztért esélyes, a koalíció jelöltjeként posztja megtartásáért küzdő Demszky Gábor és kihívója, Tarlós István között, úgy nőtt a feszültség a független jelölt Tarlós válasz­tási központjaként működő sá­torban a Köztársaság téren. Ké­ső estére mintegy kétszáz fős­re nőtt a tömeg, és még min­dig Tarlós Istvánra vártak, aki az utolsó pillanatig kivárt, hogy csak akkor szólaljon meg, mi­kor már biztosan tudható, hogy leváltja-e a 16 éve Budapestet vezető Demszky Gábort. A sá­torban eközben élénk figyelem kísérte a kivetítőkre kapcsolt tévéadásokat, s minden al­kalommal, mikor fideszes győ­zelemről, de legalábbis jobb­oldali vezetésről számoltak be a tudósítók, hangos üdvrivalgás volt hallható. Két százalék alá csökkent a különbség Demszky Gábor és Tarlós István között­­ terjedt futótűzként a hír a sátorban, az emberek felállva tapsoltak. Ti­zenegy óra előtt - mikor már alig több, mint másfél százalék­ra apadt Demszky előnye - Tar­lós István még mindig nem je­lent meg a sátorban, ahol fel­bukkant viszont Bencsik And­rás, a Demokrata főszerkesztője, s Grespik László is, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykori vezetője. Tarlós István csak 98 százalékos feldolgozottság után áll majd a nyilvánosság elé. Lengyel Tibor Tarlós István az adatok teljes fel­dolgozottsága után akar csak megjelenni a nyilvánosság előtt NÉPSZAVA 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 3 Sólyom László szerint a megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van A köztársasági elnök szerint a jelenlegi helyzetben „a meg­oldás kulcsa a parlamenti több­ség kezében van”. Sólyom László esti beszédében ki­jelentette, szerinte most az Or­szággyűlésnek van cselekvési lehetősége, hiszen dönthet a miniszterelnök személyéről, s így helyreállíthatja a szük­séges társadalmi bizalmat. Só­lyom László azt mondta, az or­szág kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. Szerinte jogos volt a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi beszédének nyilvánosságra ke­rülése miatti felháborodás, amely „mélységesen megrázta Magyarországot”. Úgy vélte, „a kormányfő folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy meg­engedhetetlen eszközöket hasz­nált annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénz­ügyek rendbetételéhez. Ez a de­mokráciába vetett bizalmat ás­sa alá”. A köztársasági elnök el­mondta, a felelősség elől egyet­len kormány sem térhetett vol­na ki, mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró, ilyen gazdasági prog­ramot azonban nem lehet siker­re vinni a terhet viselők bizalma nélkül. Kijelentette, nehéz hely­zetekben sem engedhető meg az alkotmányos garanciák félretétele. Megengedhetetlen­nek nevezte azonban a politikai jogok korlátozását azáltal, hogy nyilvántartást készítenek békés tüntetőkről. „A rendőrségnek szigorúan be kell tartania a tör­vényt abban is, hogy miként bánhat az előállított személyek­kel” - tette hozzá. Közölte, az is bizonytalanságot kelt, ha olyan jogi fogalmakat, mint a nép­szavazás, nem jogi értelemben használnak. „Ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés” - je­lentette ki, kérve, hogy a pár­tok ennek figyelembevételével értelmezzék a választási ered­ményeket, és felelősségük tu­datában tervezzék lépéseiket. „Az MSZP kiáll Gyurcsány Ferenc mellett, és folytatni kí­vánja a kormányprogramot” - közölte az MSZP alelnöke. Ju­hász Ferenc jelezte, hogy több ponton nem ért egyet az államfő mondataival, így például szerin­te nem készítettek listát a tün­tetőkről. Úgy vélte, a politika és a morál viszonyát előbb-utóbb - mint fogalmazott - tisztába kell tenni, de emlékeztetett ar­ra, hogy a köztársaságielnök-vá­­lasztáson is történt egy morális szempontból megkérdőjelezhető dolog, amikor megszűnt a sza­vazás titkossága. Az MSZP po­litikusai információink szerint nem lepődtek meg a Sólyom-be­széd keménységén, melyben a köztársasági elnök közvetve felszólította a parlamenti több­séget, hogy lépjen a morális vál­ság megszüntetése érdekében. A Fidesz véleményét Orbán Viktor tolmácsolta, aki ugyan nem említette az államfő be­szédét, de lényegében ugyan­azt mondta, mit Sólyom László, csak sokkal élesebben. Szerinte a miniszterelnök megbukott. A párt szóvivője, Szijjártó Péter egyébként korábban már úgy fogalmazott, hogy köszönik a köztársasági elnök úrnak a vi­lágos beszédet, a világos út­mutatást. Az SZDSZ elnöke egyetért az államfővel abban, hogy bajok vannak a magyar politikában. Kuncze Gábor a beszédre rea­gálva azt mondta, a két nagy párt a tavaszi kampányban betartha­tatlan ígéretekkel kecsegtette a választókat, és a mostani meg­szorításokra bármilyen kabinet rá lenne kényszerítve. A de­mokráciába vetett bizalom meg­rendülése kapcsán felidézte a köztársasági elnök megválasztá­sát is, kiemelve, hogy az sem tar­tozik a magyar politika arany­oldalai közé. A pártelnök szerint nincs más út, mint végigvinni a reformokat és megteremteni a gazdasági stabilitást, ennek a programnak a végigvitele pedig szerinte Gyurcsány Ferenchez köthető. Horn Gábor, a párt kampányfőnöke korábban ki­jelentette, amíg a reformok foly­tatódnak, az SZDSZ kiáll a koa­líció mellett. Az MDF elnöke egyetért az államfővel, hogy a kialakult helyzetben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a koalíció ke­zében van a megoldás. Dávid Ibolya világossá tette, hogy a je­lenlegi helyzetet a parlament fa­lai között kell megoldani. Mint mondta, lezárult egy korszak, amelyet a „józanodásnak” kell követnie. Ágh Attila politológus sze­rint a köztársasági elnök „pár­tos” beszédet mondott. Sólyom László egyértelművé tette, hogy az utóbbi hetek eseményei nyo­mán mára azonosult a Fidesz Gyurcsány Ferenc beszéde kap­csán hangoztatott hazugság­fogalmával. Értelmezése sze­rint a köztársasági elnök a kor­mányfő eltávolítására szólította fel a kormánypártokat, ő maga pedig csak azért nem követelte Gyurcsány távozását, mert ar­ra nincs alkotmányos lehetősé­ge. Ágh szerint az elnök „sú­lyos káprázattól szenved”, óriá­si tömegeket látott ott, ahol ki­sebb randalírozó csoportok ver­ték szét a várost. Ráadásul teg­nap már a legfőbb közjogi mél­tóság is a Fidesz óta régóta al­kalmazott kettős beszédet hasz­nálta, hiszen szólt arról, hogy a rendőrségnek nem szabad a tün­tetőkről felvételt vagy listát ké­szítenie, de maga is élesen el­ítélte a randalírozókat. Fekete Sándor politológus is azt mondta, az államfő beszéde egyértelmű állásfoglalás a Fi­desz mellett, nem ilyen meg­szólalást várt tőle. Hozzátette, ez a politikai állásfoglalás sze­rinte „erkölcsi válságba” viszi a köztársasági elnököt. Fekete kö­zölte, a beszéd akár muníciót is adhat a tüntetőknek. Úgy vélte, ha a Fidesz nem nyeri meg nagy fölénnyel az önkormányzati vá­lasztásokat, akkor Sólyom be­széde elveszti célját, és szembe fordul az ország lakosságának körülbelül a felével. Népszava-információ Sólyom László köztársasági elnök előbb szavazott, majd este politikai nyilatkozatot tett a televízióban Fotó: Kertész Gábor

Next