Népszava, 2006. október (133. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-02 / 231. szám
Rekordrészvétel mellett rendezték meg a tegnapi önkormányzati választásokat - Rendkívüli esemény alig történt Demszky nyert, a megyei közgyűléseket a Fidesz vitte A budapesti kerületek majdnem kétharmadában a koalíciós jelöltek, míg a megyei jogú városok csaknem kétharmadában a Fidesz jelöltje nyerte a tegnapi önkormányzati választást. Az ellenzéki párt a megyei közgyűlések döntő többségében győzni tudott, egyedül a fővárosi közgyűlés és a Heves megyei közgyűlés állt döntetlenre a késő esti adatok alapján. A főpolgármester ötödször is Demszky Gábor lett. A voksolás részvételi rekordot hozott, rendkívüli esemény alig történt. Ismét, immár ötödször Demszky Gábor győzött, igaz, kis többséggel, a főpolgármesteri posztért vívott küzdelemben. A késő esti, csaknem teljes feldolgozottság mellett közölt adatok szerint Demszky Gábor az MSZP és az SZDSZ jelöltje 46,97 százalékot szerzett, így majdnem 13 ezer szavazattal előzte meg a függetlenként induló, de a Fidesz, a KDNP és a Jobbik által támogatott Tarlós Istvánt. Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje 6 százalékot, Zsinka László a MIÉP színeiben 1,5, míg Székely Péter a Munkáspárt indulójaként valamivel több mint 0,5 százalékot szerzett. A budapesti kerületek többségében, összesen 13 városrészben a szocialista, illetve szabad demokrata jelöltek nyertek. A Fidesz, illetve szövetségesei a csaknem teljes feldolgozottság szerint 8 kerületben tudtak győzni, míg két helyen, a IV. és a XXIII. kerületben társadalmi szervezetek jelöltjei győztek. A IV. kerületben Derce Tamás az Újpestért egyesület színeiben, míg a XXIII-ban Geiger Ferenc a Soroksári Civil Egyesület színeiben maradt első ember. A 19 megyei közgyűlésből 18 helyen Fidesz-többség alakult ki a voksolás nyomán. Két olyan hely volt, ahol szavazategyenlőség alakult ki: Heves megyében a koalíciónak és az ellenzéknek is 20-20 mandátuma van, míg a fővárosi közgyűlésben a Fidesz 30, az MSZP 24, az SZDSZ 9, az MDF pedig 3 helyet szerzett, döntetlenné téve ezzel a küzdelmet. A megyei jogú városokban a választás éppen fordított eredményt hozott, mint a fővárosi kerületekben: kétharmadában a jobboldal szerezte meg a győzelmet. E városok csaknem felében új polgármestert választottak, míg a másik felében az eddigi városvezetők maradhattak a helyükön. Több mint 53 százalékos rekordrészvételt hozott az önkormányzati választás. Eddig a négy évvel ezelőtti voksoláson volt 51,1 százalékos az érdeklődés, ezt sikerült most több mint 1,5 százalékkal felülmúlni. A napközbeni eredmények is a hasonló tendenciát mutatták. A legnagyobb érdeklődés Nógrád megyében volt, míg a legalacsonyabb részvételi arány Komárom-Esztergom megyében, s szinte folyamatosan az átlag feletti volt a választópolgárok részvétele Budapesten. Rendben, a törvényes keretek között tartották meg az önkormányzati választást — nyilatkozta lapunknak a szavazás végeztével Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy még nem zárult le a jogorvoslat, hiszen ma délután 4-ig állapítják meg a jogi eredményt, amely ellen még három napig lehet fellebbezni, és újabb három napban a döntésekre, így a jogerős eredmény várhatóan a jövő héten lesz meg. Szólt arról is, hogy 1990 óta nem volt ilyen kevés rendkívüli esemény, mint most. Ritka nyugalommal és méltósággal szavaztak az emberek. Az Országos Választási Bizottság rendkívüli ülését nem kellett összehívni, és csak alig egy tucat olyan esemény volt, ami eltért a megszokottól. Ilyen volt például, amikor választópolgárok ittasan keresték fel a szavazóhelyiséget. A várakozások alatt maradt a kampánycsendsértések száma is, alig néhány ilyen esetről érkezett jelentés napközben. Pakson az egyik szavazóhelyiség előtt idős férfi vesztette életét, több helyen áramszünet okozott kisebb fennakadást, illetve néhány esetben a szavazók és a szavazószámlálók rosszulléte miatt kellett intézkedni. Kisebb kampánycsend sértést az V. kerületi választási bizottság állapított meg, miután szombaton az egyik szavazókör elé egy olyan autó parkolt, amelynek oldalán az egyik helyi szervezet jelöltje szerepelt. Győrött pedig az egyik hirdetési újságot, amelyben szintén egy jelölt hirdetése szerepelt, szombaton juttattak el az olvasókhoz. Az ugyancsak tegnap rendezett kisebbségi választáson az előzetesen nyilvántartásba vett szavazók több mint 60 százaléka vett részt. Kisebbségi választást az ország csaknem minden második településén rendeztek, és azok járulhattak az urnához, akik jelentkeztek a 13 kisebbség valamelyikének névjegyzékébe. Markotay Csaba Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb részvételi arány az önkormányzati választáson Szorossá vált a verseny a fővárosban A liberális sátorban Demszky Gábor csak lapzártánk után állt ki, mert meg akarta várni, amíg végeredményt hirdetnek. A többi szabad demokrata vezető azonban már előlegezte neki az újabb győzelmet. Ahogy az idő előrehaladtával és a szavazatok feldolgozottságának növekedésével egyre csökkent a különbség a főpolgármesteri posztért esélyes, a koalíció jelöltjeként posztja megtartásáért küzdő Demszky Gábor és kihívója, Tarlós István között, úgy nőtt a feszültség a független jelölt Tarlós választási központjaként működő sátorban a Köztársaság téren. Késő estére mintegy kétszáz fősre nőtt a tömeg, és még mindig Tarlós Istvánra vártak, aki az utolsó pillanatig kivárt, hogy csak akkor szólaljon meg, mikor már biztosan tudható, hogy leváltja-e a 16 éve Budapestet vezető Demszky Gábort. A sátorban eközben élénk figyelem kísérte a kivetítőkre kapcsolt tévéadásokat, s minden alkalommal, mikor fideszes győzelemről, de legalábbis jobboldali vezetésről számoltak be a tudósítók, hangos üdvrivalgás volt hallható. Két százalék alá csökkent a különbség Demszky Gábor és Tarlós István között terjedt futótűzként a hír a sátorban, az emberek felállva tapsoltak. Tizenegy óra előtt - mikor már alig több, mint másfél százalékra apadt Demszky előnye - Tarlós István még mindig nem jelent meg a sátorban, ahol felbukkant viszont Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, s Grespik László is, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykori vezetője. Tarlós István csak 98 százalékos feldolgozottság után áll majd a nyilvánosság elé. Lengyel Tibor Tarlós István az adatok teljes feldolgozottsága után akar csak megjelenni a nyilvánosság előtt NÉPSZAVA 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 3 Sólyom László szerint a megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van A köztársasági elnök szerint a jelenlegi helyzetben „a megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van”. Sólyom László esti beszédében kijelentette, szerinte most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége, hiszen dönthet a miniszterelnök személyéről, s így helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. Sólyom László azt mondta, az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. Szerinte jogos volt a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi beszédének nyilvánosságra kerülése miatti felháborodás, amely „mélységesen megrázta Magyarországot”. Úgy vélte, „a kormányfő folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá”. A köztársasági elnök elmondta, a felelősség elől egyetlen kormány sem térhetett volna ki, mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró, ilyen gazdasági programot azonban nem lehet sikerre vinni a terhet viselők bizalma nélkül. Kijelentette, nehéz helyzetekben sem engedhető meg az alkotmányos garanciák félretétele. Megengedhetetlennek nevezte azonban a politikai jogok korlátozását azáltal, hogy nyilvántartást készítenek békés tüntetőkről. „A rendőrségnek szigorúan be kell tartania a törvényt abban is, hogy miként bánhat az előállított személyekkel” - tette hozzá. Közölte, az is bizonytalanságot kelt, ha olyan jogi fogalmakat, mint a népszavazás, nem jogi értelemben használnak. „Ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés” - jelentette ki, kérve, hogy a pártok ennek figyelembevételével értelmezzék a választási eredményeket, és felelősségük tudatában tervezzék lépéseiket. „Az MSZP kiáll Gyurcsány Ferenc mellett, és folytatni kívánja a kormányprogramot” - közölte az MSZP alelnöke. Juhász Ferenc jelezte, hogy több ponton nem ért egyet az államfő mondataival, így például szerinte nem készítettek listát a tüntetőkről. Úgy vélte, a politika és a morál viszonyát előbb-utóbb - mint fogalmazott - tisztába kell tenni, de emlékeztetett arra, hogy a köztársaságielnök-választáson is történt egy morális szempontból megkérdőjelezhető dolog, amikor megszűnt a szavazás titkossága. Az MSZP politikusai információink szerint nem lepődtek meg a Sólyom-beszéd keménységén, melyben a köztársasági elnök közvetve felszólította a parlamenti többséget, hogy lépjen a morális válság megszüntetése érdekében. A Fidesz véleményét Orbán Viktor tolmácsolta, aki ugyan nem említette az államfő beszédét, de lényegében ugyanazt mondta, mit Sólyom László, csak sokkal élesebben. Szerinte a miniszterelnök megbukott. A párt szóvivője, Szijjártó Péter egyébként korábban már úgy fogalmazott, hogy köszönik a köztársasági elnök úrnak a világos beszédet, a világos útmutatást. Az SZDSZ elnöke egyetért az államfővel abban, hogy bajok vannak a magyar politikában. Kuncze Gábor a beszédre reagálva azt mondta, a két nagy párt a tavaszi kampányban betarthatatlan ígéretekkel kecsegtette a választókat, és a mostani megszorításokra bármilyen kabinet rá lenne kényszerítve. A demokráciába vetett bizalom megrendülése kapcsán felidézte a köztársasági elnök megválasztását is, kiemelve, hogy az sem tartozik a magyar politika aranyoldalai közé. A pártelnök szerint nincs más út, mint végigvinni a reformokat és megteremteni a gazdasági stabilitást, ennek a programnak a végigvitele pedig szerinte Gyurcsány Ferenchez köthető. Horn Gábor, a párt kampányfőnöke korábban kijelentette, amíg a reformok folytatódnak, az SZDSZ kiáll a koalíció mellett. Az MDF elnöke egyetért az államfővel, hogy a kialakult helyzetben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a koalíció kezében van a megoldás. Dávid Ibolya világossá tette, hogy a jelenlegi helyzetet a parlament falai között kell megoldani. Mint mondta, lezárult egy korszak, amelyet a „józanodásnak” kell követnie. Ágh Attila politológus szerint a köztársasági elnök „pártos” beszédet mondott. Sólyom László egyértelművé tette, hogy az utóbbi hetek eseményei nyomán mára azonosult a Fidesz Gyurcsány Ferenc beszéde kapcsán hangoztatott hazugságfogalmával. Értelmezése szerint a köztársasági elnök a kormányfő eltávolítására szólította fel a kormánypártokat, ő maga pedig csak azért nem követelte Gyurcsány távozását, mert arra nincs alkotmányos lehetősége. Ágh szerint az elnök „súlyos káprázattól szenved”, óriási tömegeket látott ott, ahol kisebb randalírozó csoportok verték szét a várost. Ráadásul tegnap már a legfőbb közjogi méltóság is a Fidesz óta régóta alkalmazott kettős beszédet használta, hiszen szólt arról, hogy a rendőrségnek nem szabad a tüntetőkről felvételt vagy listát készítenie, de maga is élesen elítélte a randalírozókat. Fekete Sándor politológus is azt mondta, az államfő beszéde egyértelmű állásfoglalás a Fidesz mellett, nem ilyen megszólalást várt tőle. Hozzátette, ez a politikai állásfoglalás szerinte „erkölcsi válságba” viszi a köztársasági elnököt. Fekete közölte, a beszéd akár muníciót is adhat a tüntetőknek. Úgy vélte, ha a Fidesz nem nyeri meg nagy fölénnyel az önkormányzati választásokat, akkor Sólyom beszéde elveszti célját, és szembe fordul az ország lakosságának körülbelül a felével. Népszava-információ Sólyom László köztársasági elnök előbb szavazott, majd este politikai nyilatkozatot tett a televízióban Fotó: Kertész Gábor