Népszava, 2006. október (133. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-30 / 254. szám
NÉPSZAVA 2006. OKTÓBER 30., HÉTFŐ VÉLEMÉNY Eörsi Mátyás Elvi egyetértés Felszállt a köd. Orbán Viktor, az ellenzék vezére nem tett egyebet, mint hogy azt mondta Strasbourgban, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból sem a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak”. Érdekes szemantikai eltérés, hogy Orbán Viktor személyes honlapján keményebb a szöveg. Ott az szerepel, hogy „a Fidesz elnöke szerint az Európai Uniónak nem szabad segítséget nyújtania hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányoknak”. A Fidesz képviselői, és személyesen Orbán Viktor is csodálkozva tárják szét a kezüket: ki beszél itt pénzmegvonásról? Hol lehet a beszédben bármilyen utalást találni pénzről, támogatásmegvonásról? Ismét a kormánypártok rágalomhadjáratával kell megküzdenie Orbán Viktornak. Érdemes néhány kérdést górcső alá tennünk. Nyújt-e az EU támogatást bármelyik kormánynak, vagy csak a tagállamoknak, az egyes országoknak nyújt támogatást? A válasz egyértelmű és nem is vitatott. Az egyik kereskedelmi rádió műsorában Firtl Mátyás, az európai ügyek bizottságának KDNP-s alelnöke maga kezdte úgy a beszélgetést, hogy az EU nem nyújt semmilyen segítséget semmilyen kormánynak, hanem csak tagállamoknak. Úgy is van! Az Európai Unió által nyújtott segítségről a kormányok tárgyalnak, ám a segítő kezet már az ország egésze kapja. Fia okvetetlenkedni szeretnénk, már itt fel lehetett volna tenni a kérdést Orbán Viktornak, hogy miként különbözteti meg a hazug kormánynak és az igazmondó országnak nyújtandó segédkezet. Pedig nem lett volna rossz kérdés: ha az EU nem segíti a kormányt, hogyan segítse az országot? Orbán Viktor beszéde után vita robbant ki Magyarországon arról, hogy mi is a beszéd helyes értelmezése. Szerény személyem és sokan mások is úgy értelmezték Orbán Viktor szavait, hogy a támogatások megvonására tett javaslatot. Amikor Áder János az egyik tévé reggeli műsorában visszakérdezett, hol található az inkriminált mondatban bármilyen utalás pénz vagy más támogatás megvonására, a műsorvezető megvonta a vállát, hogy valóban, sehol, tehát Orbán Viktor mondataiból nem következik az általunk megfogalmazott kritika. Dehogynem. Ugye, nem kell bemutatnunk Orbán Viktort, a kettős beszéd mesterét? Ahhoz, hogy Orbán Viktor szavainak a valódi értelmét megfejthessük, ismernünk kell az Európai Unió és Magyarország kapcsolatát. Ez a kapcsolatrendszer rendkívül összetett, és az állami élet széles területeire terjed ki. Beszélhetünk benne együttműködésről, adatszolgáltatásról és sok más egyébről, de segítségről nem. Egyvalamit kivéve! Az Európai Unió 2007-2012 pénzügyi perspektívája értelmében Magyarország 8 ezermilliárd forintot meghaladó strukturális, kohéziós és mezőgazdasági támogatást fog kapni. Ez bizony segítség, és nem is akármilyen! Erről el lehet mondani, hogy igen, az Európai Unió segítő kezet nyújt Magyarországnak. Egyéb segítségről én bizony nem tudok. Ám lehet, hogy nem vagyok kellőképpen felkészült, éppen ezért szerettem volna Orbán Viktornak felajánlani az Országgyűlés európai ügyek bizottsági ülését, hogy a szakbizottság előtt nyissa fel a szemünket, a 8 ezermilliárd forinton kívül milyen segítséget kapunk még, amit meg lehetne vonni? Az említett rádióműsorban Firtl alelnök sem tudott a pénztámogatáson túl semmit megemlíteni, csak azt hajtogatta, hogy nem is csoda, liberálisként nem jut eszembe más, mint a pénz, holott van az életben más fontos dolog is. A szerző az európai ügyek bizottságának elnöke (SZDSZ) Liberálisként én ezt helyben is hagyom, csak visszakérdezek: mi az a más a pénzen kívül, amit az EU megvonhatna? Mert én nem tudok semmi ilyenről. Való igaz, liberálisként nem jutna eszembe az, hogy a pénzen túl van keresztényi szeretet is, ám kételkedem, hogy Orbán Viktor a keresztényi szeretet megvonását javasolta volna az EU-nak. Hazaérkezését követően Orbán Viktor a közszolgálati tévében már nagyobb fantáziáról tett tanúbizonyságot, mint kollégái. Érezhette, kevés lesz annyit állítani, hogy pénzmegvonásról nem volt szó a beszédében, azt is meg kellett mondania, milyen segítő kéz megvonására gondolt. „Arra gondolok, hogy a magyar kormány több alkalommal nyilvánvalóan hamis, valótlan adatokat közölt az Európai Unióval a gazdaság állapotáról” - fejtette ki. Most persze emlékeztethetnék a kétéves költségvetésre, amelynek egyedüli célja az volt, hogy költségvetést se kelljen készíteni a választások előtt, emlékeztethetnék az autópálya-építések anyagi forrásainak kivonására a közpénzek ellenőrzése alól, de nem teszem. Az első Gyurcsány-kormány is megpróbálkozott hasonló trükkel, a PPP konstrukcióban épített autópálya költségeit nem kívánta a költségvetési kiadások között szerepeltetni. A kísérlet azonnal megbukott. Az EU - nagyon helyesen - ragaszkodott ahhoz, hogy e tételek szerepeljenek a költségvetés kiadási oldalán, igen nagymértékben megnövelve ezzel a büdzsé éves hiányát. Lehet mondani tehát, hogy az EU segédkezet nyújtott volna Magyarországnak vagy akár a magyar kormánynak? Ellenkezőleg, az EU kifejezetten határozottan és keményen lépett fel. És amikor a költségvetés hiányának a mértékére is fény derült, az Európai Bizottság ésszerű határidőt nyújtott a konvergenciaterv benyújtására, világossá téve azt is, hogy sikertelenség esetén Magyarországnak szankcióval kell számolnia. Ez lenne tehát az elvtelen segítségnyújtás? Aligha. Az Orbán Viktor által személyesen felhozott példa nem alkalmas annak illusztrálására, hogy milyen segítségnyújtás megvonására szólította fel az EU-t. Érdemes tovább gondolkodnia, mert ha nem jut eszébe jobb ötlet, a kissé bizalmatlan szemlélő kénytelen lesz továbbra is azt hinni, Orbán Viktor egyéb megvonható támogatás híján valóban a pénzügyi támogatás megvonását javasolta. A strasbourgi árulás körül kialakult vitában teljességgel elsikkadt Orbán Viktor berlini látogatása. Nagy kár érte! Holott Orbán Viktornak nem kisebb megtiszteltetésben volt része, mint hogy fogadta őt Angela Merkel kancellár, még ha nem is kormányfői, hanem CDU-elnöki minőségében is. Nem mindennapos ám, hogy a német kancellár egy ellenzéki politikust fogadjon! Fontos dolgoknak kellett ott elhangozniuk! Érdemes ezúttal is alaposan odafigyelni Orbán Viktor szavaira. Orbán a látogatást követően keveset mondott. A mindennél hitelesebb forrás (www.orbanviktor.hu) szerint azt mondta ugyan, hogy „mi nem magyar ügyekben hívunk döntőbírónak bárkit”, ami némelyest ellentmondani látszik a strasbourgi beszéd lényegének, de legyünk megértők, a strasbourgi és a berlini fellépés között eltelt egy teljes nap is. Márpedig Liv Ulmanntól tudjuk, hogy a hosszú boldogság titka a rövid memória. A magyar közélet iránt érdeklődők persze kíváncsiak lennének arra is, vajon mi történhetett a Merkel-Orbán csúcstalálkozón? Fájdalom, a lehető leghitelesebb források ezúttal teljes némaságba burkolóztak; mind a Fidesz, mind Orbán Viktor személyes honlapja csak beharangozza a látogatást, de arról, hogy ott mi történt, síri csend honol, mintha a találkozó létre sem jött volna. Orbán Viktor magyar újságíróknak elmondta, hogy tájékoztatta Angela Merkelt a magyar belpolitikai helyzetről. Az MTI kérdésére válaszolva nem kívánta elárulni, miként reagált Merkel az általa elmondottakra, mondván, hogy „ez alapvető diplomáciai és viselkedésbeli normákat sértene”. Mindenesetre hozzátette, hogy „elvi kérdésekben egyetértés van közöttünk”. Orbán Viktor régi motoros a magyar politikában, sok példa hozható fel arra, hogy részletesen tájékoztatta a sajtót megbeszéléseiről. Orbán, akiről tudnivaló, hogy még soha életében nem hazudott a magyar népnek, ezúttal valószínűleg igazat mondott. Amennyiben Angela Merkel sajnálkozását fejezte volna ki, hogy időhiányban nem tudott Árpád-sávos zászlókkal övezve szónokolni, ezt Orbán Viktor minden valószínűség szerint nem hallgatta volna el. Ha Orbán a találkozóról csupán annyi pozitívumot tudott mondani, hogy elvi egyetértés van közöttük, akkor aligha járunk messze a valóságtól, ha azt feltételezzük, a találkozó óriási kudarc lehetett Orbán Viktor számára. Elvi egyetértés van Orbán Viktor és közöttem is abban, hogy a béke jobb a háborúnál, a demokrácia jobb a diktatúránál és a jólét is jobb a szegénységnél. Személy szerint vitatnék egy olyan elvi egyetértést Merkel és Orbán között, hogy a kereszténydemokrácia jobb a liberalizmusnál, mert szerintem éppen fordítva áll a dolog, de örömmel nyugtázom, ha Merkel és Orbán ebben egyetértett. Körülbelül ilyen kérdések körül lehet elvi egyetértést létrehozni. A mögöttünk lévő tizenhét évből nem tudok felidézni egyetlen esetet sem, amikor Orbán Viktor „alapvető diplomáciai és viselkedésbeli normák” védelme okán ne tudott volna konkrétummal szolgálni. Orbán Viktor nyilatkozata arra utal, hogy az elvi egyetértés mellett semmilyen gyakorlati kérdésben nem volt egyetértés közte és Angela Merkel között. Ha lett volna ilyen, akkor ezt magától Orbán Viktortól megtudtuk volna. De mert tőle ilyet nem hallottunk, szinte bizonyosak lehetünk abban, hogy egészen egyszerűen nem volt miről beszámolnia. Vagy ami még valószínűbb, amiről beszámolhatott volna, arról jobbnak látta mélyen hallgatni, és diplomáciai kifogásokat keresni. Csacsiság lenne azt hinni, hogy éppen Németországban ne tudnák, minek a szimbólumává vált az Árpád-sávos lobogó. Hogyne tudnák, a mostani demonstráció oka nem lehetett az őszödi beszéd, hiszen diplomatáik már tavasszal is jelentettek demonstrációkat. Mint ahogyan élénken emlékeznek még a négy évvel ezelőtti hídfoglalásokra is. Ha valahol, Németországban nagyon is egyértelmű történelmi asszociációkra ad okot a „haza nem lehet ellenzékben” szöveg. Ha valahol, hát Németországban pontosan tudják, mekkora szükség van az államháztartás reformjára. Németországban is, hát még Magyarországon! A Bundeskanzleiben pontosan tudják, mi Orbán Viktor politikájának a lényege. És nagyon nem értenek egyet vele. Berlinben csak elvi egyetértés lehetett Merkel és Orbán között. Az MTI szerint a találkozó negyven perc hosszat tartott. Negyven percen át nem lehet elvi kérdésekről egyetérteni. Nem lennék meglepődve, ha tíz perc elvi egyetértést követően Orbán Viktor fél órán keresztül súlyos fejmosást kapott volna Merkeltől, aki egy igazi, hiteles kereszténydemokrata politikus. Remélem, Orbán Viktor nemcsak odafigyelt a szavaira, hanem tanul is belőlük! 7 Hülyének nézés Orbán Viktor most ismerkedhet azzal, miféle érzés, ha egy rosszkor és főleg rossz helyen elmondott beszédből kiragadnak részleteket, és annak alapján ítélnek az emberek. Gyurcsány a hívei előtt beszélt magára nézve terhelő meggondolatlanságokat, Orbán pedig külföldön ártott mindenkinek - legalábbis próbált. (Követkatonáiról nem is beszélve, akik miután jó nagyokat köpködtek a magyar kormányra, most ádázul csodálkoznak: az meg merészeli a saját igazságáról tájékoztatni a saját nagyköveteit?) Hogy ki ártott többet az országnak, az majd elválik. Egyébként Orbánnak nem az a legnagyobb bűne, hogy nehezen értelmezhető mondatokban azt kérte elvbarátaitól, ne segítsék a Gyurcsány-kormányt, hanem az, ahogyan kommunistázott. Ő, aki Antall örököseként próbál a jobboldalon vezérkedni, Torgyán és Csurka szintjére jutott. Ez meg itthon is kínos, nyomorult. A hülyeség megbocsátható, a silányság nem. A nemzetárulkodásnál kicsit még kínosabb az az elképesztő nyomulás, amit a rendőrök ellen indított. Meglepően hiteltelenül érvel valami emberi jogok védelmében. Ha nem látnám és hallanám, nem hinném el, hogy valaki az október huszonharmadikai eseményeket képes úgy beállítani, mintha Budapest utcáin csakis békés ünneplők és demonstrálók lettek volna, és nem történt más, minthogy a szadista rendőrök szórakozásból lecsaptak rájuk. Minden épelméjű ember látta, hogy csakugyan voltak rendőri túlkapások, ám azt nem venni észre, hogy ezeket miféle emberek ezrei váltották ki, a hülyének nézés minősített esete. Orbán persze megint kommunikációs leckének tekinti azt, ami zsolozsma: pontosan tudjuk, hogy neki milyen előkészítő szerepe volt ebben. A budapestiek már azt sem értették, hogy a tévészékház ostroma után miért nem tiltottak be minden tüntetést. Abban is van valami kínos, ahogyan alvezérei mögé állnak. Például az a Tarlós, aki valami rendpártiság nevében tudta védeni kerületét a homoszexuálisoktól és a hangoskodóktól, most a liberalizmus zászlóvivője lett. Pedig legalább ő kimondhatta volna, hogy az orbánus szkinhedek, focibarmok és a többi nyomorult is tett valamit a békétlenségért. Andrassew Iván Dr. Martens Torkig... Fölkaptam a fejem az egyik rádió „közérdekű közleményére”, amely szerint aznap este „technikai okokból” elmarad a Mátyás-templomba hirdetett hangverseny. Technikai okok? Vajon milyenek? Nem volt nehéz gyorsan rájönni: aznap estére kaptak engedélyt a Várban a fáradhatatlan tüntetők, hogy kárpótolhassák magukat a Kossuth Lajos tér mellőzéséért. Ugyanaznap este valamelyik tévéhíradó haragos várbeliek zúgolódását közvetítette. Torkig vannak a tüntetésekkel, mindenütt, de kivált a negyedükben. Ahol általában jó pénzű euróturisták szemlélődnek, vásárolnak emléktárgyakat, csikós-gulás-pántlikás szuveníreket, amelyek meglehet giccsnek számítanak a kultúrsznobok körében, de az ottani kereskedők e bevételből fizetik nem is csekély adójukat, mellesleg ebből is élnek. De nem csak a Várban van ez így, ahol mellesleg a Fidesz jelöltje fölényesen győzött polgármesterként, tehát az ellenzék hívei nem lehetnek csekély számúak, mégis fölhorkant bennük az indulat. Ilyen hangulat volt tapasztalható a korábbi hetekben a Kossuth Lajos téren is, ahol végcéljuk előtt leszállították a kettes villamos dolgukra siető utasait, ahol a szent gyülekezési szabadság nevében csorbították a szabad közlekedés jogát. Ha alkalmanként jó esetben is, mondjuk ötvenezren tolongtak a téren, az a kétmillió budapestinek legföljebb fél százaléka volt, nem beszélve az ország tízmilliónyi lakosáról. Vagyis, ami kezdetben lehetett talán érdekes folklórjelenség, csemege a tévéhíradóknak, az első percektől bosszúság a nagy többségnek. Mert mit is mondhatott a hangzatos Magyar Nemzeti Bizottság 2006 elnevezés néhány tucat forrófejűjével, ki választotta meg őket és miért? Nem túlzás úgy vélni, az 1990-ben elérkezett demokrácia azt jelentette és jelenti az ország nagy többségének, hogy politikai és társadalmi konfliktusokat békében, emberi módon lehet és kell megoldani, és nem hataloméhes párt(ok) hallgatólagos buzdítására randalírozni. Mert gyönyörű a gyülekezési szabadság, ha hiteles erők élnek vele, de az elmúlt hetek élményei nem erről győztek meg. Ennek tulajdonítható, hogy az ország túlnyomó többsége torkig van a demonstrációkkal, de nagyon. A politikának végre értelmes módon vitatkoznia kellene, cselekvésre buzdítania azokat, akiknek ez a dolguk. Várkonyi Tibor NÉPSZAVA SZOCIÁLDEMOKRATA NAPILAP ALAPÍTVA 1873-BAN Tiszteletbeli főszerkesztő: FEJTŐ FERENC Főszerkesztő: NÉMETH PÉTER Szerkesztőbizottság: HORVÁTH ISTVÁN, DÉSI JÁNOS, KATONA JÓZSEF Lapszerkesztők: HAHN PÉTER, MUZSLAI KATALIN, TÓTH JENŐ ■ Képszerkesztő: KIS ZOLTÁN ■ Belföldi rovatvezető: SEBES GYÖRGY, helyettese: HORVÁTH ÉVA, SIMON ZOLTÁN, szerkesztők: FÜSI PIROSKA, GYÉMÁNT MARIANN, PODHORÁNYI ZSOLT, PÓR VILMOS ■ Fotó rovatvezető: WEBER LAJOS ■ Külpolitikai rovatvezető: RÓNAY TAMÁS ■ Publicisztika, Szép Szó: ANDRASSEW IVÁN, KOZÁR ALEXANDRA ■ Sportrovat-vezető: VARGA RÓBERT A sportrovat partnere: MobilPress Főmunkatársak: BÁRSONY ÉVA, ELEKES ÉVA, HORVÁTH ILDIKÓ, KEPECS FERENC, SZABÓ IRÉNÉ, VERESS JENŐ ■ Magazin, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA ■ Vezető tördelőszerkesztő: NAGYNÉ GERGELY FLÓRA, ZSIGOVICS ZSOLT Kiadja az Editorial Kft. ■ Ügyvezető igazgató: RAJOSNÉ BUJNYIK ÉVA ■ Technikai igazgató: TÓTH JENŐ ■ Terjesztés: FODRÓCZY ELVIRA ■ Hirdetés: VITKOVICS MERCÉDESZ Szerkesztőség: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. ■ Postacím: 1430 Budapest, Pf. 4. Telefon: 477-9000, központi telefax: 477-9020 ■ Elektronikus levélcím (e-mailcím): nepszava@nepszava.hu ■ Hirdetés, telefon: 477-9030, telefax: 477-9033 ■ Terjesztés, telefon: 477-9000/130, telefax: 477-9020. ■ Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu ■ Terjeszti árusításban a LAPKER. Rt., előfizetésben a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága. Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapkézbesítőknél és a kiadónál. További információ: hirlapelofizetes@posta.hu, 06/80-444-444 vagy 06/80-200-502. Előfizetési díj egy hónapra 1980 Ft, negyedévre 5799 Ft, fél évre 11 430 Ft, egy évre 22 524 Ft. MŰTES7 Nyomdai előállítás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája ■ Felelős vezető: BURJÁN NORBERT vezérigazgató-helyettes ■ ISSN Bp 0133-1701 ISSN Vidék 0237-3785 A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti!* pri^i-amSIt