Népszava, 2008. október (135. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-08 / 236. szám

4 A jövő évi költségve­tésben is 28 milliárd forintos támogatást terveznek a kistér­ségi társulásoknak. Gyenesei István önkormányzati miniszter azt is el­mondta, ugyanakkor emelné a kistérségek által fenntartott isko­lákba bejáró tanulók ,s kötelezővé tenné társulások létrehozását. Emlékeztetett rá, hogy az idén már 3,5 milliárd forintos támogatást adtak a kistelepülési iskolák és körjegyzősé­gek tárgyi feltételeinek javítására, valamint közösségi buszok beszerzésére, s további 1,6 milliárd forint értékben nyújtottak lehetősé­get a leghátrányosabb helyzetű kistérségek bölcsődéinek és közoktatási intézményeinek fejlesztésére. (MTI) Törlik Almássy MDF-tagságát Szombaton ül össze az MDF országos választmánya; napirenden szerepel a párt elnökségének megválasztása és Almássy Kornél tagságának törlése. Katona Kálmán, az MDF országos választmányának elnöke azt is elmondta, a testület a demokrata fórum országgyűlési képviselőcsoportjának korábbi kizáró döntését határozatban erősíti meg, és rendelkezik a tagviszony törléséről is. Az ülésen Almássy jelen lehet, mivel tagviszo­­nyának törléséig az MDF budapesti elnökeként a választmány tagja. Az MDF frakciója még a tisztújító küldöttgyűlés előtt - egyhangú szavazással - kizárta soraiból Almássyt; ezt a döntést a gyűlés után megerősítették. A kizárás előzménye, hogy a politikus egy sajtótájékozta­tón kijelentette, feleségét és a párt mellette álló tagjait is többször megfenyegették, mielőtt úgy döntött, visszalép. Kizárásával 10 főre csökkent az MDF-frakció létszáma. (Népszava) Marad a kistérségek állami támogatása Demonstrációk szervezése helyett anyagiakkal lehetne segíteni a tanítást a kistelepüléseken Kisiskolás érdekellentétek A kisiskolák megmentéséért demonstratív találkozót szervez Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke. Célja, hogy olyan konkrét javaslatokat fogalmazzanak meg a költségvetés, illetve az ágazati jogszabályok módosításához, amelyekkel biztosított lesz a kistelepü­léseken is az iskolák működtetése. Arató Gergely oktatási államtitkár szerint viszont a gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani, a megyei önkormányzatoknak pedig demonstráció helyett anyagiakkal kellene segíteni a kisiskolákat. Jövő szombatra Sárszentlőrincre vár­ja a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke azokat, akiknek fontos a kistelepü­lések jövője. Puskás Imre úgy véli ugyanis, hogy a magyar iskolarend­szerben az elmúlt években lezajlott változások - a teljesítményfinanszí­rozás, az intézményi integrációkat preferáló jogszabályok - veszélyezte­tik a legtöbb kistelepülés iskolájának létét, aminek következménye a felső tagozatok és helyenként az iskolák teljes bezárása. Attól is tart, hogy a gyermekeket és az iskolákat érintő lépések miatt rövid idő alatt teljesen megszűnhet egy-egy kistelepülés. Puskás szerint a kormányzat kon­centráltabb településszerkezetben gondolkodik, mert a kistelepüléseket feleslegesnek tartja, hiszen sokba kerülnek. Ő viszont azt gondolja - a hagyományok és az identitás megőr­zése miatt -, szükség van a kistelepü­lésekre, mert nélkülük megszűnnek a mértéket, tartást adó közösségek, ami csak az erőszakot és a bűnelkö­vetést szaporítja. Azt elismerte, hogy a legnagyobb társadalmi probléma jelenleg az, hogy kevés a gyerek, és drámai módon csökken a születések száma, ám szerinte a trend megfordí­tásának épp az lenne az egyik módja, ha minden településen megmaradná­nak az iskolák. Arra a kérdésünkre, ha a megyei önkormányzatok ilyen fontosnak érzik a kisiskolák meglétét, miért nem segítik azokat anyagi­akkal, az elnök azt válaszolta, mert nincsenek tartalékaik. Hosszabb távon ugyan elképzelhetőnek vélné, hogy az alapfokú oktatást a jelenlegi települési szintről a megyékhez he­lyezzék, de ehhez az önkormányzati törvényt kellene módosítani. A megyei önkormányzatoknak anyagi támogatással hatékonyabban segíthetnék a kisiskolákat, mint a demonstrációszervezéssel - mondta lapunknak az oktatási államtitkár. Arató Gergely szerint elsősorban arról kellene beszélni, hogy mi a gye­rekek érdeke, az oktatási kormány­zat ezt tartja a legfontosabbnak. Sokan inkább a falu érdekére hivatkoznak, ami ugyan szintén lényeges, de ha a szomszéd települé­sen jobb minőségű oktatást kapnak a gyerekek, akkor mégiscsak jobban járnak, ha ott tanulnak. Mint mond­ta, az oktatási tárca nem az iskolák bezárását támogatja, hanem a társult intézmények fenntartását. Ezen belül külön segíti a kistérségi társult isko­lákat. Politikai ferdítés, hogy a kor­mányzat koncentrált településszer­kezetben gondolkodik, hisz a társult intézményeket épp a települések mű­ködtetik, és korántsem azzal a céllal, hogy megszüntessék magukat. Azoknak, akik háborognak a kis­iskolák megszűnése miatt - mert az a falvak elnéptelenedéséhez vezet -, abban igazuk van, hogy minden tele­pülésnek szüksé­ge van közösségi térre - vélte az ál­lamtitkár -, ezért pályázatot írtak ki a vidéki in­tegrált közösségi szolgáltatóterek fejlesztésére. Az első most zárult le, s a következőhöz is pénzügyi forrást biztosítanak. A következő 3 évben fejlesztésre 5 milliárd, működtetésre 3 milliárd forintot szánnak. Miklei Ilona A következő három évben összesen nyolcmilliárdot szánnak közösségi terekre Lézervetítés a Parlamentre A Lehet más a politika! (LMP) elnevezésű mozgalom szerint alaptalan volt az akciójuk elleni rendőri fellépés. A szervezet hétfőn este lézerképet akart vetíteni a Parlament homlokzatára, ám egy rendőr közölte: mivel a „lézershow” nem szerepelt a bejelentésben, elő sem vehetik a készüléket. A BRFK sajtóügye­letese közölte, a lézeres vetítést az illetékes önkormányzat engedélyezheti. Az LMP két aktivistája egy szálloda ablakából lézerezett néhány percig, mígnem azt is megakadá­lyozták. Az LMP arra az alkotmánybírósági döntésére kívánta felhívni a figyelmet, mely szerint a tüntetések hangosítása, világítása a véleménynyilvánítás alapvető eszközei, s mint ilyenek, nem lehetnek részei a hatósági engedélyezési eljárásnak. (MTI) Magyar főrendőr osztrák kitüntetése Magas osztrák állami kitüntetést kapott az or­szágos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese. Samu István vezérőrnagy a két ország rend­őrsége közötti együttműködés elmélyítésében és a schengeni határnyitás megvalósításában szerzett érdemei elismeréséül vehette át az Osztrák Köztársaság Nagy Arany Érdemrend­jét Maria Fekter szövetségi belügyminisztertől egy Bécsben rendezett ünnepségen. (MTI) „És eljött a »D« nap, a nagy lerohanás, Gyuri miniszter emberei talpig fegyverben, döntve­borítva berontottak a biztonsági céghez, és begyűjtötték az összes létező eszközt, amibe áramot vezetnek. Tiltott lőfegyvert is kerestek... De csak egy szakadt csúzli került elő, ezért a vád ott, helyben átalakult egy internetes levele­zőprogram feltörésére. Ez nem volt túl jó ötlet, mert a nagy internetes levelezőprogramok gazdái odaszóltak Gyuri miniszter főnökének, hogy állítsa le az emberét... Gyuri miniszter elégedetten dörzsöli a kezét. Csak egy dologgal nem számol. Hogy az emberek 99 százaléka már azt sem hiszi el neki, amit kérdez. ” (írja Gyuri dolgozik című cikkében Bencsik Gá­bor a Demokrata október 1-jei számában.) „Jó kis tüntetés volt. A miniszterelnök magán­emberként csókdosta a felesége haját, dürrögött kicsit, így kell ezt, bele a kamerába. Félre az avítt intimitással. Aki eddig azt hitte, ő a minisz­terelnök, most a saját szemével láthatta, hogy mennyire magánember... Ott fényeskedtek a magánemberek a „Tarka Magyar” tüntetésén. Miért is találtak volna ki a szervezők egy kevés­bé röhögtető lózungot, nagyon is jól jött nekik a „magyar” és a „marha” ilyen egyszerű, nemes összekapcsolása.” (írja Show-műsor hűvös időben című cikkében Körmendy Zsuzsanna a Magyar Nemzet október 7-i számában.) BELFÖLD 2008. OKTÓBER 8., SZERDA NÉPSZAVA Számháború Az Élőlánc Magyarországért mozgalom szerint az elmúlt három tanévben az önálló óvodák és általános iskolák száma az össze­vonások következtében 1165-tel csökkent, ezen felül 140 óvoda és 196 általános iskola kapujára került végleg lakat. Az oktatási tárca adatai szerint idén a több mint hatezer óvodából és isko­lából mindössze 157-et érintett az átszervezés, és csupán 15 szűnt meg jogutód nélkül. Az előző tanév végén országosan 198 intézményt érintett átszervezés, közülük 36 szűnt meg jogutód nélkül. Ezzel egy időben 67 általános iskolai, óvodai és kollégiumi feladatot ellátó intézményt létesítettek újonnan. A 2006/2007-es tanév végén országosan 819, önálló iskolai, óvodai, kollégiumi intézményt érintett átszervezés, közülük 29 szűnt meg jogutód nélkül. Ugyanakkor 157 általános iskolai, óvodai és kollégiumi feladatot ellátó intézményt létesítettek újonnan. Több munkahelyért is tüntettek A Liga Szakszervezetek társelnöke a magyar alkotmányra hivatkozott a tegnapi budapesti tüntetésen. Gál Rezső kiemelte, szemben sok más ország alaptörvényével, ez rögzíti: mindenkinek joga van a munkához. Úgy vélte azonban, a magyar em­bereknek hiába van joguk a munka szabad megválasztásához, a tisztes megélhetéshez, a pihenéshez, e kö­vetelmények nem valósulnak meg. És sorolta: nincs elég munkahely, sokan feketemunkára kényszerül­nek, a minimálbér nem teszi lehető­vé a megélhetést, nem érvényesül az egyenlőség a férfi és a női, a fővárosi és a vidéki dolgozók bérezésében. Valódi megoldást várnak tehát a szakszervezetek a kormányzattól a rejtett gazdaság megszüntetése el­len, a bérterhek csökkentéséért, s új munkahelyekért. Mindez a Tisztes Munka Világnap­ján, egy világméretű megmozdulás egyik hazai rendezvényén hangzott el a Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium épülete előtt. A hat rep­rezentatív szakszervezeti tömörülés közös szervezésében gyűltek össze a különböző ágazatok dolgozói, s tábláikon olyan jelmondatok voltak olvashatók, mint „Feketemunka - sötét jövő”, „Több munka helyett több munkahelyet”. A további szónokok, így Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke valódi társadalmi párbeszédet sür­gettek a tisztes munkához és a vele járó biztos megélhetéshez szükséges változásokért. Úgy vélték, jelenleg a munkavállalókra aránytalanul nagy terhek hárulnak, s rohamosan terjed a családok életébe nagyfokú bizonyta­lanságot hozó, határozott időre szóló szerződtetés, a részmunkaidős fog­lalkoztatás, az ellentételezés nélküli túlóráztatás. Ez a magyar munkaerő leértékeléséhez vezet. Sz. F. Társadalmi párbeszédet szorgalmaztak a biztos megélhetésért Fotó: Szalmás Péter Gárda: szakadás után újabb viták Ma kiderülhet, valóban kettésza­kad-e az amúgy működésképtelenné vált Magyar Gárda Mozgalom. Ezt közölte lapunkkal a nemrég levál­tott főkapitány. Dósa István - saját új honlapján - a napokban egységet teremtő programot hirdetett, s hétfőn találkozott a megyei főkapitányok­kal is. Az egyeztetés eredményéről ma számolnak be a nyilvánosságnak - mondta. Kérdésünkre, miszerint ekkor kiderülhet, hogy szakad-e a „fekete sereg”, annyit mondott: min­denképpen, igen. A barikad.hu radikális portál ér­tesülései szerint viszont Dósa nem áll túl fényesen a hatalmi harcban. A napokban a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke, Vona Gábor találkozott az eddig „dósaista” me­gyei vezetőkkel, s meggyőzte őket. A napokban ők nyilatkozatban tettek hitet az egyesülettel való együttmű­ködés mellett. Ahogy azt korábban megírtuk, pont az együttműködés­különállás firtatásával váltotta ki Dósa a perpatvart. Függetlenségi harca azonban kudarcba fulladt, s azóta nemcsak leváltották, hanem ki is zárták a szervezetből. Helyére Kiss Róbertet nevezték ki, aki meg­választása napján rögtön alá is írt egy együttműködési egyezményt Vonával. A gárda ugyanakkor szakadástól függetlenül működésképtelenné vált. A szeptember közepe óta tartó szópárbajokon túl gyakorlatilag már semmit sem csinálnak. Eltűntek a nemrég még a cigányságban félelmet keltő felvonulások, és a nyári nagy toborzók is. Ráadásul a két gárda közt még abban sincs egyetértés, hogy mikor lesz újabb avatás. Dósa szerint október 25-én, a gárda hon­lapja azonban erről egy szót sem szól. H. B. B. Fogynak a sztrájkolók az egri kórházban Kedden a délelőtti műszak 586 dolgo­zójának már csak 13 százaléka - 76 ember - sztrájkolt az egri Markhot Ferenc Kórházban (a hétfői kezdés­kor még 90-en nem vették fel a mun­kát). Az egri betegek a HospInvest által üzemeltetett gyöngyösi, hatva­ni és parádfü­rdői egészségügyi in­tézményekhez fordulhatnak. Hétfőn három, az egri kórházhoz tartozó járóbeteg jelentkezett Gyöngyösön. Mint hétfőn megírtuk, az egriek határozatlan idejű sztrájkba kezdtek. Az intézményben működő szakszer­vezetekkel együtt azt akarják elérni, hogy a Heves megyei közgyűlés bontsa fel a kórház működtetéséről a HospInvest Zrt.-vel kötött szerződést. A cég az ANTSZ-től kapott engedély birtokában november 1-jétől veszi át a kórház üzemeltetését. A szakszerve­zetek és az egri önkormányzat vitatja a szerződés jogszerűségét, ezért ez utóbbi keresettel fordult a megyei bírósághoz. A Hospinvest Zrt. képvi­selője biztos benne, hogy törvényesen jártak el a szerződés megkötésekor és a bíróság a javukra dönt. A cég elnöke, Kollányi Gábor stabilan tő­keerősnek nevezi gazdálkodásukat. Emlékeztetett rá, hogy veszteséges kórházakat vesznek át az adósságál­lománnyal együtt, de céljuk a nem hatékony, romló feltételekkel működő kórházak pályára állítása. Közben a parlament egészségügyi bizottsága a magántőke bevonásának eddigi tapasztalatait tárgyalta, bár a Markhot Ferenc Kórház privatizáció­ja nem került szóba. A magánosítást ellenző bizottsági tag, a KDNP országgyűlési képviselője, Nagy Kálmán elfogadhatatlannak nevez­te, hogy menedzserek döntsenek orvosszakmai kérdésekben. Azt is megjegyezte: nem szabad az ellátási funkciókat a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva, gazdasági alapokra helyezni. A fideszes Pesti Imre viszont engedne a magánosítás­nak, de óvatosan, kizárólag nonprofit társaságokkal. Kökény Mihály, a bi­zottság szocialista elnöke kiemelte: a magántőke beáramlását Európa­­szerte nem a politika kényszeríti ki, az természetes és szükséges folya­mat, amelyet például a költségvetési korlátok indokolnak. A döntéshozók feladata, hogy átlátható törvényi helyzetet teremtsenek. A testület úgy döntött, vizsgálatot indítanak, hogy kiderüljön: valóban nőtt-e az ellátási színvonal az eddig magán­kézbe adott kórházakban. H. I.-P. T.

Next