Népszava, 2008. december (135. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-27 / 301. szám

10 MECÉNÁSOK KÓPJA 2008. DECEMBER 27., SZOMBAT DIÓHÉJBAN Újra szárnyat bont a Postaangyal A Magyar Posta Zrt. vezetői körében többéves hagyomány, hogy - a társadalmi felelősségvállalás jegyében - a ka­rácsonyi ünnepek közeledtével nem egymást, hanem olyan gyermeke­ket ajándékoznak meg, akiknek nem adatik meg, hogy otthon, a családjuk körében bontogassák a csomagokat. Két évvel ezelőtt Nyírbátorba, az Éltes Mátyás Gyermekotthonba, tavaly a Nagyszakácsi Gyermekotthonba és a fővárosi Diószeghy Sámuel utcai Általános Iskolába érkeztek a vezetők ajándékai. Idén a karácsonyi meglepetéseket a társaság vezérigazgatója, Szűts Ildikó Nyíregyházára, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat gyermekeinek vitte a közelmúltban (képünkön). Az intézmény mintegy 250 autista, enyhén és közepesen értel­mi fogyatékos gyermekek nevelésével foglalkozik, segítenek nekik, hogy ha majd eljön az ideje, ők is a társadalom hasznos, megbecsült tagjaivá válhassanak. A Magyar Posta Zrt. fontos programjának tekinti a gyermekek egészségének védelmét, ezért advent első vasárnapján ismét útjára indította a Postaangyal akciót. Míg tavaly csak az időgarantált csomagok szállítási díjából juttatott el 30 forintot az Országos Mentőszolgálatnak, idén minden csomag­ feladás díjából ad hasonló összeget, hogy abból majd a Mentőszolgálat gyermekmentéshez szükséges eszközöket vásárolhasson. A társaság számára nagyon fontos, hogy ne csak a gyerekekre, hanem azokra a családokra is gondoljon ezekben a hetekben, akiknek nélkülözniük kell, a posta ezért vállalta el a Mikulásgyár logisztikai partnerének a szerepét. Sőt most nemcsak a szállításban, hanem a gyűjtésben is részt vett, hiszen a rászoru­lóknak szánt ajándékokat az ország összes postahelyén le lehetett adni. A szép számmal összegyűlt csomagokat a minap adta át a Magyar Posta képviselője a Magyar Vöröskereszt számára. Adományozók fóruma A Magyar Adományozói Fórum idén immár harmadik alkalom­mal adta át a Legkiemelkedőbb Üzleti Adományozóknak járó díjakat. 2008 díjazottjai a négy kategóriában a Magyar Telekom, a Siemens, a MOÉP 2002 Kft., valamint az Ericsson Magyarország. A díjátadási ceremóniát - a szintén a Magyar Adományozói Fórum által szervezett­­ „Adományozók­­ egymás közt” című konferencia előzte meg. A MAF 2008-ban közel 300 nagyvál­lalatot keresett és kérdezett meg adományozási szokásairól. A díj odaítélésének alapja az egyes cégek által az elmúlt évben adományozásra fordított összeg, valamint annak nyilvános üzleti adatokkal való összehasonlítása és arányosítása. A felmérés a Ceenergi hálózat - nyolc közép- és kelet- európai ország adomá­nyozói fórumainak együttműködése - által kidolgozott, a KPMG közreműködésével magyarországi viszonyokra adaptált standard kérdőív alapján történt, a Capital Research Piackutató Intézet együttműködésével. A Legkiemelkedőbb Üzleti Adományozó 2008 díjazottjai a négy kategóriában: - Magyar Telekom Nyrt. - MOEP 2002 Kft. - Siemens Zrt. - Ericsson Magyarország Budapest Bank - Peter Cerny Alapítvány A Budapest Bank (GE Money Bank) 21 millió forint értékű rohamkocsi átadásával segíti a koraszülöttmentéssel és -szállítással foglalkozó Peter Cerny Alapítványt. A Budapest Bank 2005 óta a Peter Cerny Alapítvány támogatója. A bank ügyfeleinek a Lady Hitelkártyával elköltött minden ezredik forintja után a vállalat egy forintot adományoz az alapítványnak. Az alapítvány az elmúlt három év során 9 millió forintot tett félre ezen adományból egy új autó beszerzésére. Ezt az összeget egészítette ki idén a Budapest Bank vállalati üzletága 12 millió forintos felajánlással, hogy az alapítványnak lehetősége legyen egy új, a legkorszerűbb eszkö­zökkel felszerelt modern rohamkocsi megvásárlására. A komplett „guruló koraszülött-ellátó intenzív osztálynak” is tekinthető, speciális eszközökkel felszerelt rohamkocsi szállítja a gyakran csak 600-800 grammos, az életképesség határán lévő koraszülöt­teket és a kritikus állapotú újszülötteket. Képzett személyzete már a kiérkezés helyszínén megkezdi az újszülöttek életben mara­dásához és végleges gyógyulásához szükséges korszerű orvosi lehetőségek alkalmazását. Felhívás a Kitárt Ajtók Ünnepén A Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napja december harmadika. Központi témája az ENSZ idén ratifikált, a Fogyatékos emberek jogairól szóló egyezménye. Az egyezmény az államokra nézve kötelezettséget jelent, hogy fogyatékossági politikájukat és törvénykezésüket az esélyegyenlőség, a diszkrimináció megszün­tetése, a befogadó társadalom feltételeinek megteremtése jegyében kiterjesszék a fogyatékos emberekre. A Parlament már 10 éve törvényt alkotott a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyen­lőségéről. A jogszabály megszületését azonban - néhány pozitív változást kivéve - a gyakorlat nem követte. A magyar ellátórend­szerben továbbra is domináns a nagy szegregált intézmények aránya, alig valamit haladt előre az akadálymentesítés. A fogya­tékos emberek több mint 4/5-e munkanélküli. Az integráció terén az iskolarendszerben sem történt áttörés, a társadalmi tudatosság szintje pedig alacsony. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara elkötelezett a fogyatékos emberek ügye mellett és szolidáris a fogyatékos emberek civil érdekvédelmi szervezetei­nek törekvéseivel. NÉPSZAVA Zöld Béka tanár úr és a többiek... Tizenhatodik alkalommal adták át a Pannon l­ó forintot ezúttal a SINOSZ Alapítvány egyik Példakép Alapítvány díjait 2008 decembere­ munkatársa, a Zöld Béka baráti kör alapítója ben. A három díjat és a vele járó egy-egy mű­- és az MTV egyik riportere vehette át. A négy évvel ezelőtt indított Példakép Alapítvány negyed­évente díjazza azokat, akiknek tevékenysége - nyílt, bárki által beküldhető jelölések alapján - példaként állítható a magyar társadalom elé. Csak annyiban különböznek az átlagembertől, hogy tenni akarásukkal közössé­gek sorsát tudják befolyásolni. Dalma asszony Nobel-békedíja Földes Dalma másoddiplomáját Svédországban szerezte, majd posztgraduális képzésen vett részt nemzetközi segélyezés és fejlesztés témakörben. Amikor Svédország önkénteseket ké­szült küldeni Kambodzsa első szabad választásaira, jelentke­zett. Kambodzsai útja alatt kö­zeli viszonyba került a selyem­szövő asszonyok érdekvédelmi egyletével, ahonnan később az ország első női minisztere is kikerült. Az aknamentes világkam­pánynak attól kezdve szentelte minden idejét, hogy naponta tanúja volt annak: emberek százai testüket és életüket vesz­tették el, mint aknaáldozatok. 1995-ben több más aktivis­tával közösen megszervezte az aknaellenes konferenciát Kambodzsában. 1995-ben a taposóakna-ellenes nemzetkö­zi kampányhoz, az ICBL-hez (International Campaign to Ban Landmines) csatlakozott, és éveken át önkéntes munkát vállalt a misszió érdekében. 1997-ben az összes energiáját bevetve dolgozott azon, hogy megszülessen a 156 ország által aláírt Ottawai Egyezmény, ami a taposóaknák teljes körű betil­tásáról szólt. Az ICBL 1997-ben a munkájáért megosztott Nobel­­békedíjat kapott. 1998-ban Földes Dalma La­­oszba ment dolgozni egy norvég segélyszervezet (Norwegian Peoples Aid) megbízásából, hogy az aknasérüléseket meg­előző oktatást irányítsa. Egy év után az ICBL oktatási központ­jának igazgatója lett Oslóban, majd 2000-től Jemenben foly­tatta ezt a munkát. 2002-2004 között a Landmine Survivors Network (LSN) megbízásából New Yorkban részt vett az ENSZ-nek a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény tervezetének ki­dolgozásában és a nemzetközi fogyatékos civil szervezetek lobbimunkájában. Mikor visszatért Magyaror­szágra, a HAND nevű szervezet­ben (nemzetközi humanitárius és fejlesztési civil szövetség­ben) dolgozott. 2007 májusától tevékenykedik a SINOSZ-nál, a Siketek és Nagyothallók Or­szágos Szövetségénél. Felvállalta, hogy a siket és nagyothalló emberek teljes körű társadalmi elfogadását segítse. Aktivistákkal közösen életre hívta a fogyatékos civil CAUCAS-t, amelynek célja pár­beszéd generálása a fogyatékkal élők és társadalom különböző szegmensei között. A civil CAUCUS erősen lobbizik azért, hogy Magyarországon egy füg­getlen fogyatékos ombudsmani hivatal jöjjön létre, amely védi, támogatja és ellenőrzi az egyez­mény betartását. Földes Dalma szerint az elégedetlenkedés nem visz közelebb a problémák meg­oldáshoz, inkább mindenkinek fel kell tennie magának azt a kérdést, hogy ő mit tesz azért, hogy a dolgok megváltozzanak. Kalandpedagógia zöld ösvényeken Leiner Károly tanítót, gyógy­pedagógust, a Zöld Béka ter­mészetjáró baráti kör alapítóját úgy ismeri mindenki, mint Zöld Béka tanár urat. Saját maga szervezte kirándulásokkal 12. éve segít fogyatékos és speciális nevelési igényű gyerekeken. A Zöld Béka azonban több, mint túramozgalom. Leiner Károly azt vallja, hogy ezeknek a fiata­loknak a normális élet megélé­sére kevés esélyük van, hiszen annyi életvezetési tapasztalatot sem gyűjthetnek, hogyan kell használni egy bankkártyát. Már nem is csupán kirándulásokat, hanem olyan programokat vezet, amelyek keretében megpróbálja a kalandpedagógia eszközeivel megtanítani őket az életre. Iskolája, a Vécsey Általános Iskola 1995-ben megszűnt, Lei­ner Károly átkerült az ugyan­csak kerületi kisegítő iskolába, egyúttal elvégezte a gyógype­dagógiai főiskolát. A kisegítő iskolában testnevelő tanárként dolgozott. Először bekapcsoló­dott egy olyan túramozgalomba, amit az önkormányzat támoga­tott, de kiderült, hogy azokat a túrákat nem a fogyatékos-moz­gássérült gyerekekre szabták a tempó és a táv miatt. Ekkor indí­totta a Zöld Béka Turista Baráti Kört. Évente 35-40 - többnyire egynapos - programot szervez, melyekhez bárki csatlakozhat. A kirándulásokra a pénzt java­részt adományokból teremtik elő, bár az utóbbi évben a helyi önkormányzat is segítette őket, így évi nyolcszázezer forintból gazdálkodhatnak. Leiner Ká­roly szerint az integrált oktatás a fogyatékos gyerekeken nem feltétlenül segít a jelenlegi felté­telek mellett, amikor a befogadó iskolák többsége sem a speciális nevelésre képzett pedagógusok­kal, sem megfelelő eszközökkel, alkalmas hellyel nem rendelkez­nek. A Zöld Béka mozgalommal Leiner Károly ezt az űrt is fel kívánja tölteni. Pétervásáráról indult... Berkes Béla a Heves megyei Pétervásárán született, olyan cigánytelepen, amelytől fél kilométerre volt az első kút, kályhával főztek és fűtöttek. Hatévesen költöztek ki a telep­ről a település központjába. A rendszerváltást követően a csa­lád anyagilag tönkrement. Ak­kortájt indult egy közgazdasági előkészítő, ahova beiratkozott, kapott szállást, ösztöndíjat is. Felvették a szegedi egyetem kommunikáció szakára. Itt ro­ma pályázóként ösztöndíjat is kapott, illetve egzisztenciális feltételeket is biztosítottak szá­mára. Egy év múlva áthívták a Roma Sajtóközpontba (RSK) gyakornoknak, innentől kezdve dolgozik a médiában. A RSK után egy az EU Phare-prog­­ramjából finanszírozott roma integrációs kampányon dolgo­zott szóvivőként, majd 2006- ban kezdett az MTV-nél mint gyakornok a Roma Produkciós Iroda Alapítvány programjának keretében. Legismertebb riportja a két évvel ezelőtt született Uzso­rások, amely éppen a magyar­­országi romák életéből dolgoz fel egy témát , amiért Hégető Honorka-díjat kapott 2007-ben. Az alig pár perces riport eddig az egyetlen, amely a kényes té­mát úgy tudta képre vinni, hogy egy adósrabszolga saját arcával vállalta a nyilatkozatot. • „A bushido fogadalma köt minket” A fiaim és én szamurájok vagyunk!­­ Ezzel a meglepő közléssel kezdi Bakos Miklós, a Bakos Faipari Egyéni Cég ügyvezetője és tulajdonosa, mikor arról faggatom, mi az oka, hogy cége olyan fontosnak tartja a társadalmi szerepvállalást, mint kevesen az ilyen méretű vállalkozások közül. A bushido fogadalma köti a családi csapatot. A bushido azokat az íratlan szabályokat tartalmazza, melyeket a szamu­rájoknak egész életükben be kell tartaniuk. Ezek a szabályok a tisztelet, a hűség és a becsület.­­ Egy vállalat vezetésének, működtetésének módját megha­tározza, ha valaki szamuráj? - Természetesen. De nem csak az motiválja a működésün­ket. A Bakosfa családi vállalko­zásként indult, bár ma már nem csak családtagok dolgoznak a gyárban. Mi nemcsak a tisztelet, a hűség és a becsület szabályait figyelembe véve törődünk mun­katársainkkal, hanem családtag­nak tekintjük őket. Különleges figyelmet fordítunk arra, hogy az összejöveteleink is egyfajta családi ünnepek legyenek. - Miben különböznek ezek a találkozók a szokásos vállalati ren­dezvényektől? - Talán abban, hogy igyek­szünk annyira személyre szabott programmal kedveskedni az ünnepeltnek, amennyire az egy­­egy szerető családban szokás. Nemrég, mikor egy olyan mun­katársunk ment nyugdíjba, aki a latin táncok nagy kedvelője, brazil és kubai táncosokat hív­tunk az ünnepségre. A szamba, a rumba és a salsa hatására mind­annyian szinte a riói karneválon éreztük magunkat. Családként működünk abban az értelemben is, hogy fölkaroltunk két hátrá­nyos helyzetű fiatalt, akik ezt megelőzően számkivetettnek és magányosnak érezték magukat. Mióta velünk dolgoznak, érzik, hogy megbecsüljük, segítjük őket, nagyot nőtt az önbecsü­lésük is, és végre biztonságban érezhetik magukat. - Marad erejük, energiá­juk a vállalat falain kívül is rész vállalni a társadalmi felelősségből. - A külső tevékenységek is mindig belülről indulnak, indultak el. Nagyon fontosnak tartjuk környezetünk védelmét. Úgy gondoltuk, a leghelyesebb először a saját portánk előtt sö­pörni! Asztalosüzemhez illően fűtőanyagként nem haszná­lunk mást, mint fahulladékot, faforgácsot, hogy a kelleténél jobban ne szennyezzük a leve­gőt. A rendezvényekre sosem vásárolunk eldobható palackba csomagolt üdítőt, és­­ ennek jelentőségét annak idején én is a fiaimtól tanultam meg - az üzemben összegyűjtjük és to­vábbítjuk a használt elemeket. Ennyit tudunk tenni a kapukon belül. Folyamatosan igyek­szünk azonban tágítani a kört, ahol tevékenykedünk, nemrég fölkerestük az önkormányzatot, és fölajánlottuk, ha a közelünk­ben lévő kis téren szelektív hulladékgyűjtő konténereket helyeznek el, mi vállaljuk azok ürítését, karbantartását. -Milyen céljuk van a gyárban lévő edzőteremmel? - A Bakos Fitness 2006 már­ciusától fogadja a sportolni, edzeni vágyókat. 500 négyzet­­méter állt rendelkezésünkre, melyen - a tapasztalt otthoni morgolódások elkerülése ér­dekében - egy testépítő-, egy boksz-, illetve egy női termet alakítottunk ki, így a családok női és férfi tagjai egy időben tudnak részt venni az edzé­seken. Tizenkétféle sportágat - köztük keleti mozgásművé­szeteket is - gyakorolhatnak itt, nemcsak a mi dolgozóink, hanem mindenki, nők, férfiak és gyerekek, akik a környéken sportolni szeretnének.

Next