Népszava, 2009. szeptember (136. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-26 / 226. szám
2 SZÉP SZÓ 2009. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT Jogkereső Scipiades Erzsébet 2009. szeptember 17. Most lépünk be a kazincbarcikai gyámhivatal épületébe. Azért ide, mert hozzájuk tartozik annak a sajókazai házaspárnak az ügye, akiket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 16-16 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt, amiért hat tanköteles korú gyermekük közül kettő több száz órát hiányzott igazolatlanul a sajókazai általános iskolából. A 3400 lelkes Sajókaza hat-hét kilométerre van a mintegy tízszer nagyobb lakosú várostól, Kazincbarcikától, melyhez gyámügyileg harminc kistelepülés tartozik A sajókazai B. Józsefnek és feleségének szeptember 3-án, illetve 4-én kellett volna bevonulnia Miskolcra, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe. - Mi történt azóta? - A gyermekek törvényes képviselője a nagymama lett. - A szülők bevonultak a börtönbe? - Erről nincs információnk. - Nem tudnak arról, hogy az anya börtönbe vonulását Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter ideiglenesen felfüggesztette? - Csak a sajtóból értesültünk erről. Nekünk, gyámhivatalnak a gyerekek elhelyezését kellett megoldanunk, amit megtettünk; a gyermekeket elhelyeztük a nagymamánál, akit gyámul rendeltünk ki. A gyermekek törvényes képviselete rendezve van. - A gyámhivatalt nem érdekli a valóság? - Dehogynem. Amikor kint jártunk és környezettanulmányt folytattunk, a gyerekek a nagymama lakásában tartózkodtak. - Miért kell a hat gyermeknek, köztük a hat hónapos csecsemőnek ott lennie, ha egyszer az édesanya otthon van? - Mert már a nagymama a törvényes képviselőjük, O a gondozójuk, a nevelőjük, a vagyonkezelőjük. Ugyanakkor működik a jelzőrendszer, ha a családdal gond van, a jelzőrendszer tagjai kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni. - Milyen jelzőrendszer? - Elvileg minden településen létezik, léteznie kell egy jelzőrendszernek, amibe a szomszédtól a gyermekjóléti szolgálatig, az óvodától az iskoláig, a védőnőtől a jegyzőig sok mindenki beletartozik, akiknek kötelességük jelezni a gyermekek veszélyeztetettségét. A nagylány, Anna tizenhárom éves, és mióta az általános iskolában elvégezte az első osztályt, örökké másodikos az igazolatlan mulasztásai miatt. A sajókazai jegyzőtől mikor kapták a jelzést? - 2009. július huszonkilencedikén. - És mikor rendelték ki a nagymamát gyámul? - Az eljárást lefolytattuk, és a döntéshez szükséges iratok beérkezését követően 2009. szeptember tizenegyedikén hoztunk döntést az ügyben. - Szeptember tizenegyedikén? Akkor elvileg egy hétig nem volt a hat gyermeknek törvényes képviselője. Önök számára okoz-e jogi problémát az, hogy jelenleg egyik szülő sincsen börtönben? Szeptember harmadikén, illetve negyedikén a szülők azért nem tudtak bevonulni, mert nem volt pénzük vonatra és az előírt tisztasági csomagra. - Ha ez így van, akkor a szülő bejöhet, és kérheti, hogy szüntessük meg a gyermekei ideiglenes hatályú elhelyezését. - Most, hogy a kegyelmi kérvény elbírálásáig az anya otthon maradhat, a gyerekeket ki gondozza? - A gyermekek gondozója jelenleg a kirendelt gyám. - A gyámhivatalt foglalkoztatja-e a tizenhárom éves Anna helyzete? Hiszen a gyámügyi eljárás miatta indult. - Nem igazán csak az ő problémája miatt, hanem azért, mert a szülőknek börtönbe kell menniük. A mi eljárásunknak ez utóbbi volt az oka: a gyerekek a szülők börtönbe vonulása miatt törvényes képviselő nélkül maradnak. A gyermekvédelmi rendszer úgy épül fel, hogy minden településen van gyermekjóléti szolgálat, illetve jelzőrendszer. Kötelesek jelezni, ha egy családnál problémát észlelnek. - Miért nem jeleztek önöknek évekig? Ha a család együttműködik a helyi gyermekjóléti szolgálattal, akkor nem írnak elő kötelezettségeket. Beszélgetésekkel, ügyintézéssel próbálnak a családon segíteni. Ha azonban nem működnek együtt, akkor a szolgálat jelzi a helyi jegyzőnek, hogy indokolt a gyermek védelembe vétele. De a védelembe vétel nem jelenti a gyermek családból való kiemelését, hanem azt, hogy a szülőnek kötelezettségeket ír elő. Ha ennek sem tesznek eleget, és a probléma továbbra is fönnáll, akkor a jegyző, hatáskörénél fogva, a gyermeket kiemelheti a családból és elhelyezheti őt hozzátartozónál vagy gyermekotthonban. Az ügy ekkor kerül a gyámhivatalhoz. Ez az elmélet. A gyakorlat meg az, hogy Anna öt-hat éven át lehetett második osztályos, és ha nincs bírósági eljárás, akkor tizennyolc éves korában úgy hagyja el a sajókazai általános iskolát, hogy mindössze egy osztályt végzett el. Önök a valóságon hogyan tudnak segíteni? - A gyámhivatalhoz irat már csak akkor kerül, amikor a családban élő gyermekek elhelyezését meg kell oldani. - Most, hogy kinevezték a nagymamát ideiglenes gyámnak, a családi pótlékot is ő kapja? - Igen. - És ha Anna továbbra sem jár iskolába, akkor a nagymamát fogják börtönbe zárni? - Ha gyámot rendelünk ki, akkor ő a mi felügyeletünk alatt látja el a tevékenységét. És abban az esetben, ha a nagylány nem jár iskolába, ha probléma van, behívatjuk a nagymamát, meghallgatjuk, s ha bizonyítást nyer, hogy nem látja el megfelelően a gyermeket, akkor el tudjuk mozdítani. - Ha a hat gyermekből az egyik még csecsemő, hat hónapos, és szopik, akkor... Hogyan lehet elválasztani egy büntetlen csecsemőt az édesanyjától? - Ez nem a gyámhivatal hatásköre. - A gyámhivatalnak nem a gyermek érdeke a legfontosabb? - A gyámhivatal nem bírálhat felül egy jogerős ítéletet. - A gyámhivatal nem a gyermek elsődleges testi-lelki érdekét nézi? - Ha a szülőnek, az anyának jogerősen be kell vonulnia egy büntetés-végrehajtási intézetbe, akkor a gyámhivatal kész helyzet előtt áll. Ilyen esetben a gyermek hogyan maradhatna az anyával? Amikor július végén önök kézhez kapták a bírósági határozatot, kérvényezték-e, hogy a csecsemő az anyánál maradhasson? Anya-gyermek körletbe kerülhessen, egy zárkában maradhasson az édesanyjával. - Oda, a börtönbe a gyermeket nem helyezhetjük. - Miért nem? - Mert ilyen elhelyezési forma nincs. - És hogyan gondolták a hat hónapos csecsemő szoptatását? - A gyámhivatalnak jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköre van. Intézkednie kell a gyermek elhelyezéséről, törvényes képviseletének ellátásáról. Felügyeli továbbá a kirendelt gyám tevékenységét, eljárást indít, ha jelzés érkezik a gyám vonatkozásában. Az eljárás során a gyámhivatal meghallgatja a tizennégy életévüket betöltötteket, az az alattiak közül pedig az ítélőképességük birtokában lévőket. - Annáék esetében mire voltak kíváncsiak? Mit akartak megtudni? - Azt vizsgáltuk, hogy azzal a személlyel, aki a gyámságukat vállalja, jó-e a kapcsolatuk, elfogadják-e törvényes képviselőjüknek. Továbbá felhívtuk a figyelmüket, ha továbbra sem járnak iskolába, akkor a gyámot felelősségre vonjuk. - A gyámhivatalnak hivatalosan honnan kellene megtudnia, hogy az anya börtönbüntetését egy miniszter felfüggesztette? Ez mennyiben módosítja a hivatal intézkedését? - Nézze, a gyerekek elhelyezését megoldottuk. De ha bejön ide az édesanya, és azt mondja, alkalmasnak érzem magam a gyermekeim nevelésére, és kéri az elhelyezés megszüntetését, akkor a hivatal új eljárást indít, melynek során megvizsgálja a szülő alkalmasságát. Jelenleg a nagymama megfelelően ellátja a kiskorúakat. Szeptember 16. Az osztályfőnök szerint B. Anna ebben a tanévben mindössze egyetlen tanórát töltött a sajókazai általános iskolában, a 2. bé-ben, a hat-hét éves kicsik között. A tanteremben kijelölt helye nincs. A miniszter döntése „Tisztelt szerkesztőség! 2009. szeptember 14-én Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter úr az édesanya részére engedélyezte, az édesapa részére viszont nem engedélyezte a büntetés végrehajtásának elhalasztását. A halasztás időtartama a köztársasági elnök úr kegyelmi döntéséig tart. A tárca Kegyelmi Osztálya miniszter úr döntéséről még aznap, faxon, ügyvédjük útján értesítette a szülőket, valamint a bíróság büntetés-végrehajtási csoportját. A döntésről mást nem szükséges értesíteni. Kérésüknek megfelelően alábbiakban olvashatják tárcánk hétfői közleményét. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleménye Budapest, 2009. szeptember 14., hétfő (OS) Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba a mai napon megérkezett a sajókazai ügy iratainak egy része. Ezek alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter emberiességi szempontokat figyelembe véve, a csecsemőkorú gyermek ellátása érdekében, az édesanya büntetésének végrehajtását a kegyelmi kérelem elbírálásáig elhalasztotta.” (Igaz...) Tekintettel arra, hogy az ügyfeleimre kiszabott büntetés már jogerős, a bűncselekmény értékelésének a kegyelmi kérelemben nincsen helye, azt azonban mégis hangsúlyozni kívánom, hogy az ítéletekben írtak szerint a bűncselekményt »csupán« azzal valósították meg, hogy nem voltak képesek biztosítani hat kiskorú gyermekük közül kettőnek a folyamatos iskolába járását. Fontos hangsúlyozni, hogy a többi iskolaköteles korú gyermeknél hasonló probléma egyáltalán nem merült fel. Gyk. B. Anna és B. Adrián (a 2007/2008-as tanévben 2. osztályos tanulók) valóban igen sok igazolatlan hiányzásának az oka elsősorban nem a szülők kötelességszegése volt, hanem az, hogy a két gyermek folyamatosan nagyon rosszul érezte magát az iskolában. Valószínűsíthetően roma származásukkal is összefüggésben gyakran voltak kitéve hátrányos megkülönböztetésnek, sőt nem egyszer komoly fizikai atrocitásoknak is. Ez eredményezte azt, hogy gyakran nem érkeztek meg az iskolába, miután szüleik elindították őket otthonról, vagy pedig - ha bekísérték őket - akkor a szünetben hazaszöktek. (...) Sajókazán alig van munkalehetőség, ezért alkalmi munkák vállalásával próbálták, próbálják előteremteni a mindennapi élethez szükséges forrásokat. (...) Ügyfeleim soha nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Rendkívül rossz életkörülmények között, mélyen a létminimum alatt élve és a romákat országosan sújtó előítéletek közepette, ugyanakkor nagy szeretetben próbálják biztosítani maguk és hat kiskorú gyermekük megélhetését. Lehetséges, hogy ezen erőfeszítéseik közepette az általában elvárhatónál valóban kevesebb figyelmet fordítottak arra, hogy napi rendszerességgel ellenőrizzék gyermekük iskolai jelenlétét, azonban meggyőződésem, hogy élethelyzetük olyan nagy mértékben eltér attól az általános élethelyzettől, amiből a jogalkotó kiindult, hogy esetükben egyedi és méltányosabb elbírálás szükséges. Megítélésem szerint, ha esetükben a hatóságok pusztán a jogszabályok betűjét követve minden erejükkel érvényt akarnának szerezni az állam büntetőjogi igénye feltétlen érvényesülésének, akkor azzal valójában ellentétes hatást érnének el; a büntetés végrehajtása következtében bekövetkező hátrányok ugyanis rendkívüli mértékben meghaladnák az azáltal elérhető »előnyöket«. Ha a büntetést végrehajtják, az azt fogja eredményezni, hogy a hat, önmagát ellátni semennyire sem képes gyermek gyakorlatilag felügyelet nélkül maradna. Ha az erős családi kötelék ellenére még a szülőknek sem volt elég erejük ahhoz, hogy az iskolába járást kellően kikényszerítsék, akkor sejthető, hogy mennyi esélyük lenne erre anyagi források nélkül a hasonlóan rossz körülmények között élő rokonoknak. Ha a gyermekek állami gondozásba kerülnének, az álláspontom szerint talán még ennél is hátrányosabb következményekkel járna, így ugyanis kikerülnének a szerető családi közegből, amely jelenleg gyakorlatilag az egyetlen biztos pont életükben. Ügyfeleimnek ráadásul 2009. március 2-án született csak a legkisebb gyermekük. A hat hónapos kisgyermeket természetesen még szoptatja az édesanyja, ami a legfrissebb tudományos ismereteknek megfelelően az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint minimum 1 éves korig a legmegfelelőbb táplálása egy csecsemőnek. Jelen esetben, a család szociális helyzetének ismeretéből eredően megállapítható, hogy a féléves gyermeket elszakítani egyszerre édesanyjától és édesapjától nem csak komoly pszichés traumát okoz, hanem a szoptatás kikényszerített megszüntetésével a kisgyermek egészséges fejlődéshez való joga is csorbulna. 2009. szeptember 3-án a büntetés végrehajtásának előírt napján ez a gyermek ugyan már pont elérte a hat hónapos életkort, így, ha akarjuk, teljesül a Be. 591.§ (3) bekezdés b./ pontjában foglalt kívánalom, azonban a fentiek fényében könnyen belátható, hogy milyen hátrányosan befolyásolná a büntetés végrehajtása a gyermek testi és lelki fejlődését. Az ötéves gyermek, aki korosztályára jellemzően erősen ragaszkodik édesanyjához, az óvoda utolsó, az iskolára felkészítő évét töltené szülei nélkül. Fenti indokaim alapján kérem a tisztelt Köztársasági Elnök Urat, hogy szíveskedjék elítélteket kegyelemben részesíteni, és ezáltal elsődlegesen a rájuk kiszabott büntetés elengedését, másodlagosan annak mérséklését a kegyelem gyakorlásával engedélyezni. (...) Budapest, 2009. szeptember 9., dr. Deák Dávid ügyvéd.” (A kegyelmi kérvényt a TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet bocsátotta rendelkezésünkre.) A cikkhez kapcsolódó írásaink *A sajókazai Virág utca rabosítása évek óta tart (Népszava, 2009. augusztus 29.) *Ahol egyetlen dolog biztos: a nyomor öröklődik (Népszava, 2009. szeptember 21.) Anna egy osztálya jogügyi és Rendészeti sajtóosztály) A 13 éves, Sajókazán élő Anna, karjában hat hónapos kishúgával. Édesanyjuk a kegyelmi kérvény elbírálásáig szabadlábon van Fotó: Demecs Zsolt A kegyelmi kérvény „Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!