Népszava, 2009. november (136. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-02 / 256. szám
NÉPSZAVA 2009. NOVEMBER 2., HÉTFŐ GAZDASÁG Aligha várható, hogy a választási szabályok hibáit a pártok rövid időn belül orvosolják • Újabb vita a külképviseleti voksolásról Ezen a héten ismét egyeztetnek a parlamenti pártok arról, miként pótolják a külképviseleti szavazás év végével megszűnő szabályait. A lapunknak nyilatkozó választási szakértő szerint ebben - ahogy például a kampányfinanszírozásban vagy az ajánlószelvények ügyében - aligha lesz egyetértés, ám a jövő évi választásokról nem kell feltétlenül száműzni a külképviseleti voksolást. Azt ugyanis Tóth Zoltán szerint a hatályát vesztő törvény alapján, az alkotmányra hivatkozva meg lehet tartani az eddigi módon. Mint mondta, a választási iroda köztisztviselőinek ez alapján kellene felkészülniük. Szükség van arra, hogy a magyar állampolgárok a választások idején továbbra is szavazhassanak külföldön - mondta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, aki két javaslatot is vázolt arra, hogyan lehetne megtartani a külképviseleti szavazást. A jelenlegi szabályok - amelyeket 2004-ben, az első hazai EP-választás előtt vezettek be - ugyanis az év végével automatikusan hatályukat vesztik, így a szavazás idején külföldön tartózkodó magyarok alkotmányos joga sérülhet. Tóth felhívta a figyelmet arra, hogy a „demokratikus infrastruktúráért” a parlamenti pártok mindegyike felelős, ezért nekik kellene lépniük, például úgy, hogy a mostani (egyébként az Alkotmánybíróság szerint nem minden elemében megfelelő) szabályokat hosszabbítják meg. Ha ez mégsem történik meg, Tóth Zoltán azt javasolja, hogy az Országos Választási Iroda törvény nélkül is készüljön a külképviseleti voksolásra. Kijelentette, a köztisztviselők felelősek az alkotmányos jogok teljesüléséért, és ha a pártok nem képesek a megegyezésre, akkor az alaptörvény rendelkezései alapján a köztisztviselők dolga ezek biztosítása. Elismerte, hogy így egy kicsit „szépséghibás”, de szerinte mindenképpen alkotmányos marad a külképviseleti voksolás. Egyelőre nem tudni, hogy milyen megoldás választanak a pártok. Az augusztus végén tartott egyeztetésen a Fidesz hivatalosan jelezte, hogy elutasítja az elektronikus szavazás lehetőségét, amit viszont a szocialisták járható útnak tartanának. A legnagyobb ellenzéki pártnál a többi között arra hivatkoztak, hogy így eltérő szabályok lennének itthon és külföldön, ráadásul szerintük az on-line szavazás visszaélésre is alkalmat adhatna, továbbá több nemzetközi tapasztalat azt mutatja, az elektronikus szavazás nem vált be. A fideszes Nyitrai Zsolt annyit mondott: a jelenlegi, papíralapú rendszert kell továbbvinni. Ám van egy külön gond is a mostani rendszerrel: az Alkotmánybíróság tavaly kimondta, hogy a rövidesen megszűnő szabályok sem megfelelőek, mert nem biztosítják azoknak az állampolgároknak a szavazati jogát, akik a külképviseleti szavazás napján itthon, a magyarországi szavazáskor pedig külföldön tartózkodnak. A külképviseleti szavazás általában napokkal, sőt akár egy héttel is megelőzi a hazai voksolást, ha viszont valaki csak egy-két nappal a választás előtt megy külföldre, ott már nem, itthon pedig még nem élhet jogával. Sokak szerint éppen az Ab döntése miatt nem lehetne meghosszabbítani a mostani rendszert, hanem lehetőség szerint korszerűbb, egyszerűbb és olcsóbb megoldást kell találni. Éppen erre hivatkoztak a szocialisták. Az MSZP-ben eddig nem tartották megoldhatónak a problémát az elektronikus szavazás nélkül, ezért a Fidesztől vártak javaslatokat a kétharmados törvény módosítására. Ezt voltaképpen Nyitrai Zsolt szeptember végén benyújtott javaslata formájában meg is kapták. A fideszes politikus, pártja és a KDNP által támogatott felvetése szerint azok a személyek, akik a választás napján külföldön tartózkodnak, egy héttel korábban idehaza adhatnák le voksaikat. Erre egy kijelölt szavazókör állna rendelkezésükre, azt pedig, hogy valóban elutaztak-e, igazoltatniuk kéne valamelyik magyar külképviselet hivatalnokával. Wiener György (MSZP) lapunk kérdésére elmondta, alapjában véve támogatni tudnák a Fidesz-KDNP javaslatát. A szocialisták azonban néhány ponton biztosan változtatnának a majdani normaszövegen, így egy helyett több szavazókörben is lehetővé tennék a voksolást, illetve elhagynák a szerintük kivitelezhetetlen igazoltatást. Egyelőre nem tisztázott annak a kérdése sem, hogy mit kezdjünk a kampánycsenddel, hiszen mikor a kvázi külföldön szavazók az uránhoz járulnak, még dübörög a kampány - tette hozzá Wiener György, jelezve, hogy ezekről a vitás kérdésekről szerdán egyeztet az öt parlamenti párt. Markotay Csaba, Nagy Áron A szocialisták szerint elképzelhető az elektronikus szavazás, a Fidesz ragaszkodik az urnákhoz Fotó: Népszava Más ügyekben sem haladnak Egyelőre a kampányfinanszírozás kérdésében sem körvonalazódik a kétharmados egyetértés. A Fidesz és a KDNP a napokban jelezte: nem támogatja azt a javaslatot, hogy a pártok kampányra fordítható költési keretét akár ötszörösére emeljék meg, ehelyett inkább olcsóbb és rövidebb kampányra lenne szükség. (A javaslatot nemrég a Transparency International Magyarország és a Freedom House Europe tette. Lényege, hogy ugyan magasabb összeget lehetne költeni, de ezt csak ellenőrizhető módon használhatnák fel a pártok). A fideszes Nyitrai Zsolt elmondta, a pártja által támogatott törvényjavaslatban, melyet ma be is nyújtanak az Országgyűlésnek, többek között a kampányköltségek csökkentése, valamint a választási időszak rövidítése szerepel. . Az Állami Számvevőszék szerint is tény, hogy a külképviseleti szavazás aránytalanul drága. A számvevőszék néhány hónapja nézte át a tavaly márciusi, a tandíjról, a vizitdíjról és a napi siAtmVűsítfűti díjról szóló népszavazás elszámolását, és kiderült, hogy egy külképviseleti szavazat - az utazási és szállítási költségek, napidíjak miatt - 27-szer kerül többe egy itthoninál. Az egy főre jutó kiadás összege belföldön 1017, míg a külképviseleti szavazáson 27 787 forint volt. Ráadásul az érdeklődés sem túl nagy. Alig néhány ezren szavaznak külföldön, van olyan külképviselet, ahol mindössze egy-két ember adja le a voksát, ez a választások végeredményét érdemben nem befolyásolja. A külképviseleti szavazáson a személyes megjelenést annak idején a Fidesz állítólag azért tartotta fontosnak, mert arra számított, hogy a kettős állampolgárság megadása után (amiről 2004 decemberében volt eredménytelen népszavazás) a határon túl élőknek is lesz választójoga. Az elektronikus szavazással egyébként áthidalható lenne az Ab kifogása is, hiszen akkor a külföldi voksolást egy időben lehetne tartani az itthoni, hagyományos szavazással. Hunvald-ügy: repülőgép zár alatt Draskovics Tibor szerint tisztulhatnak a közbeszerzések Nem kizárt, hogy további, Hunvald Györgyhöz köthető vagyon zárolását indítványozza az erzsébetvárosi MSZP-s polgármester ügyében nyomozó főügyészség a bíróságnak. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője nem kívánta kommentálni, azt viszont Fazekas Géza megerősítette lapunknak, hogy a nyomozási bíró nemrég Hunvaldhoz köthető újabb vagyontárgyak zár alá vételét rendelte el, többek között egy repülőgépét is. Ezenkívül négy személygépkocsi került ideiglenes bűnügyi zárlat alá, ám a nyomozási bíró döntése nem jogerős. Fazekas hozzátette: a vagyontárgyak nem a polgármester, hanem mások, illetve gazdasági társaság nevén voltak. Sajtóhírek szerint a Cessna C-500-as kisrepülőgép részben egy amerikai vállalkozás tulajdona, melyben Hunvald feleségének cége is résztulajdonos. A gépet üzemeltető magyar cégnél azt állították: Hunvaldék nem használták a repülőt. Állítólag a feleség 33 millió forinttal „szállt be” a 200 milliós jármű megvásárlásába, a pénz fedezete pedig a család keszthelyi házára felvett jelzáloghitel volt. Megírtuk, ez a ház is azon három ingatlan között volt, melyeket szeptemberben vettek zár alá a főügyészség javaslatára. Akkor két autót és egy bankszámlát is zároltak. Kérdésünkre Fazekas Géza megerősítette: az akkori intézkedés időközben jogerőssé vált. Az első zár alá vételkor a polgármester ügyvédje, Sebes Péter azt mondta: a vagyontárgyak egyike sem származik bűncselekményből vagy ahhoz köthető forrásból, hanem a zár alá vett vagyon forrása Hunvald saját, illetve családjának megtakarítása és legális jövedelem volt. Az ügyvéd a repülőgép kapcsán lapunknak azt mondta: az azt tulajdonló SkyJet Aviation vállalkozásban Hunvald feleségének valóban van 25 százalékos közvetett tulajdonrésze, de a család pénzzel nem „szállt be” a gépvásárlásba, bár a teljesen még ki sem fizetett repülő megvásárlására felvett hitel fedezete részben valóban a keszthelyi ház. Hunvaldot hivatali vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel, magánokirat-hamisítással, hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják VII. kerületi önkormányzati ingatlanok értékesítése, bérbeadása kapcsán. L. T. A közbeszerzési eljárásokban a lehető legtisztább viszonyok kialakulását várja a kormányzat a múlt hétfőn a Ház elé terjesztett antikorrupciós csomagtól - jelentette ki az MTI-nek Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Megjegyezte: céljuk az is, hogy akik nem megfelelő eszközökkel akarnak előnyhöz jutni, bírságot kapjanak és pozíciót veszítsenek. Úgy vélte, hogy az antikorrupciós hivatal munkája révén valószínűleg több korrupciós ügy kerül nyilvánosságra, és a jogszabályba beépített mechanizmusok miatt drágulni és lassulni fognak a közbeszerzési eljárások. Az antikorrupciós csomagot két hete vasárnap jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök. Ugyanezen a napon tartott tájékoztatót Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára is. Mint elmondta: a jogosulatlan előnyből származó haszon legalább felét, legfeljebb kétszeresét kell majd megfizetnie az elítélendő ügyek résztvevőinek. Draskovics ezt a minap azzal is kiegészítette, hogy lehetőség lesz arra, hogy egy adott vállalat menedzsmentjét a bíróság eltiltsa a vállalatvezetéstől. A miniszter megjegyezte, a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal - ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot - március 1-jétől kezdheti meg munkáját, 25 fővel. A szervezet létrehozása - ahogy arról korábban beszámoltunk - 50 millió forintba kerülne, üzemeltetése 2010-ben 250 milliót emésztene fel. A hivatalnak nem lesz nyomozati jogköre, ha bűncselekményre utaló információ kerül a birtokába, akkor azt továbbítja. A hivatal a 25 millió forintnál nagyobb értékű közbeszerzéseknél fog vizsgálódni. Ezt egyébként bárki bejelentése, más állami szerv jelzése vagy akár sajtóhírek alapján is megteheti. Népszava-információ A jogosulatlan előnyből szerzett haszon kétszeresét is megfizettethetik majd 3 Nem tér vissza Gyurcsány Ferenc A volt miniszterelnök tartja magát ahhoz, hogy nem vállal aktív politikai szerepet - értesült a távirati iroda. Gyurcsány Ferenc volt pártelnökminiszterelnök nem akart erről nyilatkozni, de a közvetlen környezetéből - a szombati, a visszatérését találgató sajtóhírekre reagálva - többen megerősítették: tartja magát a korábbi elhatározásához. Az értesülés szerint Gyurcsány továbbra is csak szűk körű pártrendezvényeken vesz részt, s jövőre is csak a Táncsics Alapítványnak a választásokhoz kapcsolódó, saját szervezésű eseményein szerepel. Nem beszél a decemberi MSZP-kongresszuson sem. A volt kormányfő áprilisi távozása óta pénteken, a párt választmányának jubileumi ülésén szólalt meg először a nyilvánosság előtt, ahol erőteljes hangvételű beszédet tartott. (MTI) Felavatták a Don-kanyar emlékművét Felavatták Kligl Sándor szobrászművész Háború című, a Don-kanyarnál elesett Csongrád megyei áldozatoknak emléket állító alkotását szombaton este a szegedi Rákóczi téren. Ez az emlékmű nem csupán egy szobor, hanem a jelen tisztelgése a múlt katonái és hősei előtt - mondta Schmitt Pál, az Európai Parlament (EP) néppárti alelnöke az ünnepélyes avatáson. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége volt, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember pusztult el, mint a mohácsi csatában - fogalmazott. Kigl Sándor szobrászművész két és fél méter magas, mintegy egytonnás bronzszobra két egymásba kapaszkodó, botjára, illetve fegyverére támaszkodó sebesült honvédet ábrázol, a szél fútta télikabátok azonban üresek, hiányoznak belőlük az emberek. (MTI) Kilenc törvény még jöhet az idén Kilenc törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány a múlt hét végén, köztük az új polgári törvénykönyv hatálybalépéséről (Ptké.) szólót. Szollár Domokos kormányszóvivő (képünkön) ezek kapcsán elmondta: a most benyújtott törvényjavaslatok még az idén eljuthatnak a zárószavazásig. Hozzátette: azokról a javaslatokról, amelyeket ezután terjesztenek a Ház elé, normál menetrendben csak a tavaszi ülésszakon születhet döntés. Ez pedig az országgyűlési választások miatt rövidebb lesz a megszokottnál. A most benyújtott előterjesztések között szerepel a Ptké., amely azt tartalmazza, hogy a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött új polgári törvénykönyv 2010. május 1-jén lép hatályba. A Ptk. életbe léptetéséről ugyanis külön törvénynek, a Ptké.-nek kell rendelkeznie. A visszaküldött Ptk.-ról várhatóan november 9-én szavaz az Országgyűlés. (MTI) BKV: új feljelentéseket tett Kocsis Újabb vitatható szerződések ügyében tett rendőrségi feljelentést a múlt hét végén Kocsis István, a BKV vezérigazgatója. A közlekedési cég közlése szerint a két vállalkozás részére történt kifizetésekkel kapcsolatban ugyanis bűncselekmény gyanúja merült fel. A BKV belső ellenőreinek vizsgálata a Gardien 2003 Bt. és a Citynet Kft. szerződéseit találta gyanúsnak, majd ezek miatt tett Kocsis ismeretlen tettes ellen feljelentést. A két cég számára kommunikációs tanácsadás címén történtek szerződés nélküli kifizetések. A vezérigazgató korábban a menedzserszerződésekkel összefüggésben is feljelentést tett különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt. Beszámoltunk róla: október elején a rendőrség által már vizsgálatra bekért mintegy 100 BKV-s szerződésen kívül további 500 kontraktus átvilágítására utasította a cég felügyelőbizottsága a belső ellenőröket. (Népszava) Boldoggá avatták Meszlényi Zoltánt Ünnepélyes szentmisén hirdették ki szombaton Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspök boldoggá avatását az esztergomi Bazilikában. Ő a 28. magyar boldog, de az első, akit a sztálinista egyházüldözés magyarországi áldozatai közül az egyház a boldogok sorába emel - mondta a szertartást vezető Erdő Péter bíboros, miután Angelo Amato érsek, az Apostoli Szentszék Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa felolvasta XVI. Benedek pápa levelét a hívők előtt. A szertartáson több egyházi elöljáró és közjogi személy vett részt. (MTI)