Népszava, 2009. november (136. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-02 / 256. szám

NÉPSZAVA 2009. NOVEMBER 2., HÉTFŐ GAZDASÁG Aligha várható, hogy a választási szabályok hibáit a pártok rövid időn belül orvosolják • Újabb vita a külképviseleti voksolásról Ezen a héten ismét egyeztetnek a parlamenti pártok arról, miként pótolják a külképviseleti szavazás év végével megszűnő szabályait. A lapunknak nyilatkozó választá­si szakértő szerint ebben - ahogy például a kampányfinanszíro­zásban vagy az ajánlószelvények ügyében - aligha lesz egyetértés, ám a jövő évi választásokról nem kell feltétlenül száműzni a kül­képviseleti voksolást. Azt ugyanis Tóth Zoltán szerint a hatályát vesztő törvény alapján, az alkot­mányra hivatkozva meg lehet tartani az eddigi módon. Mint mondta, a választási iroda köz­­tisztviselőinek ez alapján kellene felkészülniük. Szükség van arra, hogy a magyar állampolgárok a választások idején továbbra is szavazhassanak külföl­dön - mondta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, aki két javaslatot is vázolt arra, hogyan lehetne meg­tartani a külképviseleti szavazást. A jelenlegi szabályok - amelyeket 2004-ben, az első hazai EP-válasz­­tás előtt vezettek be - ugyanis az év végével automatikusan hatályukat vesztik, így a szavazás idején kül­földön tartózkodó magyarok alkot­mányos joga sérülhet. Tóth felhívta a figyelmet arra, hogy a „demokratikus infrastruktúráért” a parlamenti pár­tok mindegyike felelős, ezért nekik kellene lépniük, például úgy, hogy a mostani (egyébként az Alkotmánybí­róság szerint nem minden elemében megfelelő) szabályokat hosszabbítják meg. Ha ez mégsem történik meg, Tóth Zoltán azt javasolja, hogy az Országos Választási Iroda törvény nélkül is készüljön a külképviseleti voksolásra. Kijelentette, a köztiszt­viselők felelősek az alkotmányos jogok teljesüléséért, és ha a pártok nem képesek a megegyezésre, ak­kor az alaptörvény rendelkezései alapján a köztisztviselők dolga ezek biztosítása. Elismerte, hogy így egy kicsit „szépséghibás”, de szerinte mindenképpen alkotmányos marad a külképviseleti voksolás. Egyelőre nem tudni, hogy milyen megoldás választanak a pártok. Az augusztus végén tartott egyeztetésen a Fidesz hivatalosan jelezte, hogy elutasítja az elektronikus szavazás lehetőségét, amit viszont a szocia­listák járható útnak tartanának. A legnagyobb ellenzéki pártnál a többi között arra hivatkoztak, hogy így eltérő szabályok lennének itthon és külföldön, ráadásul szerintük az on-line szavazás visszaélésre is al­kalmat adhatna, továbbá több nem­zetközi tapasztalat azt mutatja, az elektronikus szavazás nem vált be. A fideszes Nyitrai Zsolt annyit mon­dott: a jelenlegi, papíralapú rendszert kell továbbvinni. Ám van egy külön gond is a mostani rendszerrel: az Alkotmánybíróság tavaly kimondta, hogy a rövidesen megszűnő szabá­lyok sem megfelelőek, mert nem biztosítják azoknak az állampolgá­roknak a szavazati jogát, akik a kül­képviseleti szavazás napján itthon, a magyarországi szavazáskor pedig külföldön tartózkodnak. A külkép­viseleti szavazás általában napok­kal, sőt akár egy héttel is megelőzi a hazai voksolást, ha viszont valaki csak egy-két nappal a választás előtt megy külföldre, ott már nem, itthon pedig még nem élhet jogával. Sokak szerint éppen az Ab döntése miatt nem lehetne meghosszabbítani a mostani rendszert, hanem lehetőség szerint korszerűbb, egyszerűbb­­ és olcsóbb megoldást kell találni. Ép­pen erre hivatkoztak a szocialisták. Az MSZP-ben eddig nem tartották megoldhatónak a problémát az elektronikus szavazás nélkül, ezért a Fidesztől vártak javaslatokat a két­harmados törvény módosítására. Ezt voltaképpen Nyitrai Zsolt szeptember végén benyújtott javas­lata formájában meg is kapták. A fideszes politikus, pártja és a KDNP által támogatott felvetése szerint azok a személyek, akik a választás napján külföldön tartózkodnak, egy héttel korábban idehaza adhatnák le voksaikat. Erre egy kijelölt szavazó­kör állna rendelkezésükre, azt pedig, hogy valóban elutaztak-e, igazoltat­niuk kéne valamelyik magyar kül­képviselet hivatalnokával. Wiener György (MSZP) lapunk kérdésére elmondta, alapjában véve támogatni tudnák a Fidesz-KDNP javaslatát. A szocialisták azonban néhány ponton biztosan változtatnának a majdani normaszövegen, így egy helyett több szavazókörben is lehetővé tennék a voksolást, illetve elhagynák a sze­rintük kivitelezhetetlen igazoltatást. Egyelőre nem tisztázott annak a kér­dése sem, hogy mit kezdjünk a kam­pánycsenddel, hiszen mikor a kvázi külföldön szavazók az uránhoz járul­nak, még dübörög a kampány - tette hozzá Wiener György, jelezve, hogy ezekről a vitás kérdésekről szerdán egyeztet az öt parlamenti párt. Markotay Csaba, Nagy Áron A szocialisták szerint elképzelhető az elektronikus szavazás, a Fidesz ragaszkodik az urnákhoz Fotó: Népszava Más ügyekben sem haladnak Egyelőre a kampányfinanszírozás kérdésében sem körvonalazódik a kétharmados egyetértés. A Fidesz és a KDNP a napokban jelezte: nem támogatja azt a javaslatot, hogy a pártok kampányra fordítható költési keretét akár ötszörösére emeljék meg, ehelyett inkább olcsóbb és rövidebb kampányra lenne szükség. (A javaslatot nem­rég a Transparency International Magyarország és a Freedom House Europe tette. Lényege, hogy ugyan magasabb összeget lehetne költeni, de ezt csak ellenőrizhető módon használhatnák fel a pártok). A fideszes Nyitrai Zsolt elmondta, a pártja által támogatott törvényjavaslatban, melyet ma be is nyújtanak az Országgyűlésnek, többek között a kampányköltségek csökkentése, valamint a választási időszak rövidítése szerepel. . Az Állami Számvevőszék szerint is tény, hogy a külképviseleti szavazás aránytalanul drága. A számvevőszék néhány hónapja nézte át a tavaly már­ciusi, a tandíjról, a vizitdíjról és a napi­ siAtm­­Vűsítfűti díjról szóló népszavazás elszámolását, és kiderült, hogy egy külképviseleti szavazat - az utazási és szállítási költségek, napidíjak miatt - 27-szer kerül többe egy itthoninál. Az egy főre jutó kiadás összege belföldön 1017, míg a külképviseleti szavazáson 27 787 forint volt. Ráadásul az érdeklődés sem túl nagy. Alig néhány ezren szavaznak külföldön, van olyan külkép­viselet, ahol mindössze egy-két ember adja le a voksát, ez a választások végeredményét érdemben nem befolyásolja. A külképviseleti szavazáson a személyes megjelenést annak idején a Fidesz állítólag azért tartotta fontosnak, mert ar­ra számított, hogy a kettős állampolgárság megadása után (amiről 2004 decemberében volt eredménytelen népszava­zás) a határon túl élőknek is lesz választójoga. Az elektroni­kus szavazással egyébként áthidalható lenne az Ab kifogása is, hiszen akkor a külföldi voksolást egy időben lehetne tartani az itthoni, hagyományos szavazással. Hunvald-ügy: repülőgép zár alatt Draskovics Tibor szerint tisztulhatnak a közbeszerzések Nem kizárt, hogy további, Hunvald Györgyhöz köthető vagyon zárolá­sát indítványozza az erzsébetvárosi MSZP-s polgármester ügyében nyo­mozó főügyészség a bíróságnak. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője nem kívánta kommentálni, azt viszont Fazekas Géza megerősí­tette lapunknak, hogy a nyomozási bíró nemrég Hunvaldhoz köthető újabb vagyontárgyak zár alá vételét rendelte el, többek között egy repü­lőgépét is. Ezenkívül négy személygépkocsi került ideiglenes bűnügyi zárlat alá, ám a nyomozási bíró döntése nem jogerős. Fazekas hozzátette: a vagyontárgyak nem a polgármester, hanem mások, illetve gazdasági tár­saság nevén voltak. Sajtóhírek sze­rint a Cessna C-500-as kisrepülőgép részben egy amerikai vállalkozás tulajdona, melyben Hunvald fele­ségének cége is résztulajdonos. A gépet üzemeltető magyar cégnél azt állították: Hunvaldék nem használ­ták a repülőt. Állítólag a feleség 33 millió forinttal „szállt be” a 200 mil­liós jármű megvásárlásába, a pénz fedezete pedig a család keszthelyi házára felvett jelzáloghitel volt. Megírtuk, ez a ház is azon három ingatlan között volt, melyeket szep­temberben vettek zár alá a főügyész­ség javaslatára. Akkor két autót és egy bankszámlát is zároltak. Kérdé­sünkre Fazekas Géza megerősítette: az akkori intézkedés időközben jog­erőssé vált. Az első zár alá vételkor a polgár­­mester ügyvédje, Sebes Péter azt mondta: a vagyontárgyak egyike sem származik bűncselekményből vagy ahhoz köthető forrásból, ha­nem a zár alá vett vagyon forrása Hunvald saját, illetve családjának megtakarítása és legális jövedelem volt. Az ügyvéd a repülőgép kapcsán lapunknak azt mondta: az azt tulaj­donló SkyJet Aviation vállalkozásban Hunvald feleségének valóban van 25 százalékos közvetett tulajdonrésze, de a család pénzzel nem „szállt be” a gépvásárlásba, bár a teljesen még ki sem fizetett repülő megvásárlására felvett hitel fedezete részben valóban a keszthelyi ház. Hunvaldot hivatali vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel, magánokirat-ha­misítással, hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják VII. kerületi önkormányzati ingat­lanok értékesítése, bérbeadása kap­csán. L. T. A közbeszerzési eljárásokban a lehe­tő legtisztább viszonyok kialakulá­sát várja a kormányzat a múlt hétfőn a Ház elé terjesztett antikorrupciós csomagtól - jelentette ki az MTI-nek Draskovics Tibor igazságügyi és ren­dészeti miniszter. Megjegyezte: céljuk az is, hogy akik nem megfe­lelő eszközökkel akarnak előnyhöz jutni, bírságot kapjanak és po­zíciót veszítsenek. Úgy vélte, hogy az antikorrupciós hivatal munkája révén valószínűleg több korrupciós ügy kerül nyilvánosságra, és a jog­szabályba beépített mechanizmusok miatt drágulni és lassulni fognak a közbeszerzési eljárások. Az antikorrupciós csomagot két hete vasárnap jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök. Ugyanezen a napon tartott tájékoztatót Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca állam­titkára is. Mint elmondta: a jogo­sulatlan előnyből származó haszon legalább felét, legfeljebb kétszeresét kell majd megfizetnie az elítélendő ügyek résztvevőinek. Draskovics ezt a minap azzal is kiegészítette, hogy lehetőség lesz arra, hogy egy adott vállalat menedzsmentjét a bíróság el­tiltsa a vállalatvezetéstől. A minisz­ter megjegyezte, a Közérdekvé­delmi és Közbe­szerzési Hivatal - ha a parlament elfogadja a tör­vényjavaslatot - március 1-jétől kezdheti meg munkáját, 25 fővel. A szervezet létrehozása - ahogy arról korábban beszámoltunk - 50 mil­lió forintba kerülne, üzemeltetése 2010-ben 250 milliót emésztene fel. A hivatalnak nem lesz nyomozati jogköre, ha bűncselekményre utaló információ kerül a birtokába, akkor azt továbbítja. A hivatal a 25 millió forintnál nagyobb értékű közbeszer­zéseknél fog vizsgálódni. Ezt egyéb­ként bárki bejelentése, más állami szerv jelzése vagy akár sajtóhírek alapján is megteheti. Népszava-információ A jogosulatlan előnyből szerzett haszon kétszeresét is megfizettethetik majd 3 Nem tér vissza Gyurcsány Ferenc A volt miniszter­­elnök tartja magát ahhoz, hogy nem vállal aktív politikai szerepet - értesült a távirati iroda. Gyurcsány Ferenc volt pártelnök­miniszterelnök nem akart erről nyilatkozni, de a közvetlen környe­zetéből - a szombati, a visszatérését találgató sajtóhírekre reagálva - többen megerősítették: tartja magát a korábbi elhatározásához. Az értesülés szerint Gyurcsány továbbra is csak szűk körű pártrendezvényeken vesz részt, s jövőre is csak a Táncsics Alapítványnak a választásokhoz kapcsolódó, saját szervezésű eseményein szerepel. Nem beszél a decemberi MSZP-kongresszuson sem. A volt kormányfő áprilisi távozása óta pénteken, a párt vá­lasztmányának jubileumi ülésén szólalt meg először a nyilvánosság előtt, ahol erőteljes hangvételű beszédet tartott. (MTI) Felavatták a Don-kanyar emlékművét Felavatták Kligl Sándor szobrászművész Há­ború című, a Don-kanyarnál elesett Csongrád megyei áldozatoknak emléket állító alkotását szombaton este a szegedi Rákóczi téren. Ez az emlékmű nem csupán egy szobor, hanem a jelen tisztelgése a múlt katonái és hősei előtt - mondta Schmitt Pál, az Európai Parlament (EP) néppárti alelnöke az ünnepélyes avatá­son. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége volt, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember pusztult el, mint a mohácsi csatában - fogal­mazott. Kigl Sándor szobrászművész két és fél méter magas, mintegy egytonnás bronzszobra két egymásba kapaszkodó, botjára, illetve fegyverére támaszkodó sebesült honvédet áb­rázol, a szél fútta télikabátok azonban üresek, hiányoznak belőlük az emberek. (MTI) Kilenc törvény még jöhet az idén Kilenc törvényjavas­latot nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány a múlt hét végén, köztük az új polgári törvény­­könyv hatálybalépé­séről (Ptké.) szólót. Szollár Domokos kormányszóvivő (képünkön) ezek kapcsán elmondta: a most benyújtott törvényjavaslatok még az idén eljuthatnak a zárószavazásig. Hozzátette: azokról a javaslatokról, amelyeket ezután terjesztenek a Ház elé, normál menetrendben csak a tavaszi ülésszakon születhet döntés. Ez pedig az országgyűlési választások miatt rövidebb lesz a megszokottnál. A most benyújtott előterjesz­tések között szerepel a Ptké., amely azt tar­talmazza, hogy a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött új polgári törvény­­könyv 2010. május 1-jén lép hatályba. A Ptk. életbe léptetéséről ugyanis külön törvénynek, a Ptké.-nek kell rendelkeznie. A visszaküldött Ptk.-ról várhatóan november 9-én szavaz az Országgyűlés. (MTI) BKV: új feljelentéseket tett Kocsis Újabb vitatható szerződések ügyében tett rendőrségi feljelentést a múlt hét végén Kocsis István, a BKV vezérigazgatója. A közlekedési cég közlése szerint a két vállalkozás részére történt kifizetésekkel kapcsolatban ugyanis bűncselekmény gyanúja merült fel. A BKV belső ellenőreinek vizsgálata a Gardien 2003 Bt. és a Citynet Kft. szerződéseit találta gya­núsnak, majd ezek miatt tett Kocsis ismeretlen tettes ellen feljelentést. A két cég számára kommunikációs tanácsadás címén történtek szerződés nélküli kifizetések. A vezérigaz­gató korábban a menedzserszerződésekkel összefüggésben is feljelentést tett különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt. Beszámoltunk róla: október elején a rendőrség által már vizsgálatra bekért mintegy 100 BKV-s szerződésen kívül további 500 kontraktus átvilágítására utasította a cég felügyelőbizottsága a belső ellenőröket. (Népszava) Boldoggá avatták Meszlényi Zoltánt Ünnepélyes szentmisén hirdették ki szom­baton Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspök boldoggá avatását az esztergomi Bazilikában. Ő a 28. magyar boldog, de az első, akit a sztálinista egyházüldözés magyar­­országi áldozatai közül az egyház a boldogok sorába emel - mondta a szertartást vezető Erdő Péter bíboros, miután Angelo Amato érsek, az Apostoli Szentszék Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa felolvasta XVI. Benedek pápa levelét a hívők előtt. A szertartáson több egyházi elöljáró és közjogi személy vett részt. (MTI)

Next