Népszava, 2010. augusztus (137. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-02 / 178. szám
2 Javuló benzinellátás Lassan javul a benzinhelyzet Görögországban. A nagyvárosokban már kapható olaj a benzinkutakon, de vidéken is javulásról számolnak be. Athénban és Thesszalonikiben a kutak több mint felénél kapható már benzin. Mindez arra vezethető vissza, hogy a hadsereg vette át a nyersanyagellátás irányítását. A szigeteken is jobb a helyzet, itt ugyanis a tengerészgyalogosok árulják a benzint. A nyersanyagszállítók egy uniós rendelkezés ellen tiltakoznak. Brüsszel az úgynevezett zárt szakmák megnyitását írja elő a vitatott rendelkezéssel. Ilyen foglalkozás a teherautó-sofőröké is Görögországban. A hatóságok közel 40 éve egyetlen új iparűzési engedélyt sem adtak ki erre a tevékenységre, a vállalkozók így kénytelenek egymás között kereskedni az engedélyekkel, amelyek ára a teherautó nagyságától függően akár a 300 ezer eurót is elérheti. Azzal viszont, hogy a kormány fokozatosan liberalizálni kívánja a területet, elveszítheti értékét a kezdő befektetés. (Népszava) Befogadnák a halálra ítéltet Brazília menedéket nyújtana annak az iráni nőnek, akit hazájában házasságtörés miatt megkövezés általi halálra ítéltek. Luis Inacio Lula da Silva felkérte „barátját”, Mahmúd Ahmadinezsád elnököt, valamint az ország vallási vezetőjét, Ali Hameneit, szolgáltassák ki Brazíliának az asszonyt. A 43 éves Szakineh Mohammadi Asitani esete az egész világban felborzolta a kedélyeket. A kétgyermekes édesanyát még 2006-ban ítélték el, 99-szer ütötték meg nyílvesszővel. Később egy másik perben már halálra ítélték. A megkövezéssel kapcsolatos ítélet akkora nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy idén márciusban Szadek Laridzsáni, az iráni igazságügyi hatóság vezetője felfüggesztette annak végrehajtását. (Népszava) Haider titkos pénzei Jörg Haider titkos vagyonára bukkantak - közölte az osztrák profil című lap. Karintia néhány éve elhunyt tartományi vezetője 45 millió euróját találták meg Liechtensteinben. Az összeget tizenkét különböző takarékszövetkezetnél helyezte el. Hírek szerint azonban további ötmillió eurót helyezhetett el különböző számlákon. Egyelőre rejtély, honnan tett szert ennyi pénzre. (Népszava) Közvetlen tárgyalások Izraelben? Hoszni Mubarak egyiptomi és Simon Peresz izraeli elnök a palesztin és izraeli közvetlen tárgyalások feltételeiről cserélt eszmét vasárnap Kairóban. Az elnökök tárgyaltak arról is, milyen szerepet játszhat az Egyesült Államok a két állam megoldáson alapuló béke elérésében. Washington közvetít az izraelipalesztin közvetett tárgyalások lefolytatásában és nyomás alá helyezte Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy közvetlenül egyeztessen a zsidó állammal. (MTI) Elégedett XVI. Benedek A pápa mélységes megelégedését sejtette azzal kapcsolatban, hogy tegnap hatályba lépett a kazettás bombák tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény. XVI. Benedek Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáján tartotta meg vasárnapi úrangyala imádságát. Mint mondta: azokra gondolt, akik fizikai és morális elszenvedői voltak ennek az alattomos fegyverfajtának. A világ közössége a kazettás bombák betiltásával bölcsességéről és tisztánlátásáról tett tanúbizonyságot, és bizonyította, képes haladást elérni a leszerelés és a nemzetközi emberi jogok terén - fejtette ki a katolikus egyházfő. (MTI) Levélbomba a titkosszolgálatnak Két gyanúsítottat vett őrizetbe a brit rendőrség, miután a titkosszolgálatnak két levélbombát küldtek. Mindkét őrizetbe vett férfi Wales északi részéből származik. A levélbombákat az MI6 londoni irodájának címezték. A rendőrség nem nyilatkozott arról, mi motiválta az 52, illetve 21 éves férfi tettét. Tíz éve ír lázadók rakétával lőtték a titkosszolgálat Temze melletti erődítményét. (Népszava) VILÁG 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ NÉPSZAVA Bajba kerülhet az új szlovák koalíció, ha az Egyszerű Emberek valóra váltja fenyegetését Szerdán dőlhet el Radicováék sorsa Holnaptól tárgyalja a szlovák parlament a kormányprogramot, amelyről várhatóan szerdán szavaznak a törvényhozás képviselői. Ez egyben bizalmi szavazás is lesz az új, Iveta Radicová vezette négypárti kormányról. A kormánykoalíció parlamenti képviselőinek száma a 150 tagú törvényhozó testületben 79, az ellenzéké pedig 71. Ám lehetséges, hogy néhány képviselő búcsút int az új kabinetnek. Politológusok úgy vélik, hogy a honatyák rábólintanak Radicováék programjára, de a továbbiakban nem lesz egyszerű helyzetben a koalíció, amikor az egyes törvényeket kell megszavaztatni a parlamentben - kivált akkor, ha a négy képviselő valóban kilép a Szabadság és Szolidaritás nevű kormányhoz tartozó liberális párt frakciójából. Nem is szólva arról, hogy a kabinet nyilatkozatában benne foglaltatik kilenc olyan törvény, amelynek elfogadásához alkotmányos többség, azaz legalább 90 igen képviselői szavazat szükségeltetik. Ezt a szavazatszámot a jelenlegi képviselői arány mellett nagyon nehéz lesz megszereznie a kormánykoalíciónak. A képviselők várhatóan szerdán, azaz augusztus 4-én szavaznak majd a kormányprogramról a pozsonyi törvényhozó testületben. Az Egyszerű Emberek nevű civil csoportosulás négy tagja nagy meglepetésre került a parlamentbe. Igor Matovicot, Erika Jurinovát, Jozef Viskupicot és Martin Feckót az SaS listáján az utolsó négy helyre sorolták. A szlovákiai parlamenti választások legnagyobb szenzációjaként emlegetik, hogy felküzdötték magukat befutó helyekre. Szlovákiában ugyanis, ha egy a listán indult képviselő nevét sokan karikázzák be, vagyis sokan voksolnak rá, a listán elfoglalt helyezésétől függetlenül kerülhet a törvényhozásba. A négy képviselőjelölt 25-30 ezer vokshoz jutott, ami minden elképzelést felülmúlt. Elnökük, Igor Matovic közülük a legismertebb, aki 2002 óta regionális lapokat publikáló kiadóvállalattal rendelkezik, amelyet most a felesége nevére íratott át. Ez lehetett a siker kulcsa, hiszen a kiadványokban sok hirdetést tudott elhelyezni, amelyekkel saját pártját népszerűsítette. Csakhogy az Egyszerű Emberek (EE) civil szervezet távol áll a Richard Sulik vezette SaS politikájától, vagyis attól a pártétól, melynek listáján jutottak a törvényhozásba. Míg ugyanis az SaS a liberális párt, addig az EE kimondottan konzervatív beállítottságú csoportosulás, melynek inkább a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) radikálisabb szárnyához van közeledése. Az EB például nem akarja bevezettetni a regisztrált párkapcsolatokat, ellenzi bármilyen drog terjesztését és fogyasztását, nem támogatja az egyetemi tandíjat, támogatja viszont a 13. havi nyugdíjak kifizetését. Tehát szemben áll a Sulik irányította SaS elképzeléseivel. Elemzők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy az EB komolyan veszélyeztetheti a négypárti jobbközép koalíciót Szlovákiában. Sőt, azt is kiemelték, akár a kormányt is megbuktathatják. Mert manapság - főleg Igor Matovicnak köszönhetően - sokkal ismertebbek már, mint az SaS politikusainak többsége. Matovic rögvest a júniusi választásokat követően tett egy bejelentést, miszerint a kormány megbuktatásáért valaki 20 millió eurót ígért neki. Ezen állítását néhány nappal később viccelődésként állította be. Susta Béla (Pozsony) Elképzelhető, hogy Iveta Radicová többször meleg pillanatokat élhet át a héten Fotó: MTI/Kovács Attila Wilders nem lesz a kormányban Megalakulhat az új holland kormány. Négy héttel a parlamenti választás után a legtöbb mandátumot szerzett liberális VVD és a kereszténydemokrata CDA megállapodtak a koalíciókötésről, egyben az iszlámellenes kirohanásokról ismert Geert Wilders, a Szabadságpárt elnöke biztosította őket arról, hogy kívülről támogatja a kisebbségi kabinetet. A PVV nem kap miniszteri posztot. Előzőleg kudarcot vallottak a három párt koalíciós tárgyalásai. Ám az új megállapodás sem biztosít atombiztos többséget. A VVD, a CDA és a PVV összesen 76 mandátummal rendelkezik a 150 tagú törvényhozásban. Közös nyilatkozatuk szerint akadnak ugyan véleménykülönbségek közöttük, de csak az a cél lebeg előttük, hogy Hollandiát „erősebbé, biztonságosabbá és tehetősebbé” tegyék. A liberálisok és a kereszténydemokraták azt követelték Wilderstől, hogy enyhítsen radikális nézetein. Csak ebben az esetben vennék be a kormányba. Wilders egyebek mellett mecsetek bezárását, a fejkendőviselés betiltását követelte. Végül közbülső megoldást találtak: Szabadságpárt nem lesz a kormányban, de kívülről támogatja azt. A jobboldali populista Wilders elégedettségét fejezte ki a megállapodás kapcsán. A parlamenti választáson a liberálisok 31, a szociáldemokraták 30, Wildersék 24 mandátumot szereztek. Hollandiában jórészt sokáig tartanak a koalíciós tárgyalások, 1946-ban például 87 nap múltán sikerült közös nevezőre jutniuk a pártoknak. Népszava-információ Fini még támogatja a kabinetet Gianfranco Fini, az olasz parlament elnöke, akit a napokban zárt ki a Szabadság Népe (PdL) nevű kormánypártból Silvio Berlusconi miniszterelnök, bejelentette, hogy tovább támogatja a kormányt, s „egyelőre” nem dönti meg Berlusconi kormányát. Addig majd lojális, amíg a kormány döntései összhangban vannak a kormányprogrammal. De ha szembemennek a választók akaratával, a kabinet ellen voksol ő és az a valamivel több mint harminc híve, aki követte őt ugyancsak kilépett Berlusconi pártjából. Egyben közölte azt is, hogy csúf fejezetéhez érkezett a Berlusconival való 16 éve tartó együttműködése. Mint mondta, kizárása a demokrácia törvénytelen alkalmazásához vezethető vissza. Azzal vádolta a kormányfőt, hogy cégvezetőként kezeli saját pártját is, amely ellentmond a politika alapvető szabályainak. Fini közölte azt is, nem hajlandó lemondani a parlament elnöki tisztségéről, s „természetesen” folytatja a megkezdett munkát, mert feladata „a honatyák, s nem a kormánytöbbség képviselete”. Fini új frakciót hozott létre a parlamentben „Jövő Olaszország Szabadságáért” (FLI) néven. Összesen 34 honatya csatlakozott az új formációhoz. A szenátusban ugyanakkor tíz képviselő intett búcsút a kormánypártnak, ők is megalapították az új frakciót. Olaszországban harminc képviselő kell a frakcióalapításhoz a képviselőházban. A felsőházban elegendő ehhez tíz képviselő is. Berlusconi kormánya jelentősen meggyengült. Mozgástere csökkent, ami őt különösen érzékenyen érintheti, mivel szeret váratlan megoldással előállni. Most azonban nem kockáztathat. Közölte, nem változtat a kormány összetételén: „minek kellene leváltanom azokat a minisztereket, akik jól végzik a munkájukat?” - tette fel a költői kérdést. Nyilvánvalóan Andrea Ronchi Európa-ügyi miniszterre gondolt, aki Fini egyik legfőbb hívének számít a kabinetben. Az Északi Liga egyelőre hallani sem akar kormányválságról. „A kabinet kitölti 2013-ig szóló megbízatását” - jelentette be magabiztosan Roberto Maroni belügyminiszter. De nem mindenki látja így. Pierluigi Bersani, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke szerint „a koalíció megszűnt létezni”. Hozzátette, „lehetetlen ennyi lékkel a csónakban továbbevezni”. A Berlusconival nem éppen rokonszenvező Giorgio Napolitano államfő is közölte, aggodalommal szemléli a belpolitikai történéseket. Ellenzéki politikusokkal való találkozóját követően úgy fogalmazott, biztosítani kell az intézmények stabilitását. R. T. Fini még sok meglepetést tartogathat Fotó: MTI/EPA Brutális rendőri fellépés Oroszországban Több százan tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron a gyülekezési szabadságért, ám a rendőrség brutális eszközökkel feloszlatta a megmozdulást. Többeket őrizetbe vettek, így Borisz Nyemcov korábbi kormányfőhelyettest is. A tüntetők egyebek mellett ilyen jelszavakat skandáltak „Vessenek véget a rendőrállamnak”, „Szégyenteljes rendőrség”, „Szabadságot!”. Többen Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök lemondását követelték. A két nagyvárosban, Szentpéterváron és Moszkvában több száz ellenzéki és emberi jogi aktivista tüntetett a gyülekezési szabadságért. A rendőrség azonban brutálisan szétverte őket. Több száz rendőrt és több tucat rendőrségi járművet vetettek be. Az Ekho Moszkvi rádióállomás szerint sok tüntetőt buszokba tuszkoltak. A letartóztatottak között van a Putyin-kabinet egyik legélesebb bírálója, Borisz Nyemcov kormányfőhelyettes, a Szolidaritás mozgalom vezetője. A tüntetők arra figyelmeztettek, hogy az orosz alkotmány garantálja a gyülekezési szabadságot. A hatóságok azonban rendre megtagadják az engedélyt a tüntetőktől. Az ellenzéki aktivisták mindig 31-en tüntetnek, ezzel emlékeztetve arra, hogy az orosz alaptörvény 31. cikkelye rendelkezik a tüntetési jogról. A Helsinki Bizottság 83 éves vezetője, Ljudmila Alekszejeva elítélte a rendőri fellépést. A megmozdulás során a rendőrség a Moszkva melletti Khimki erdő megmentését szorgalmazó polgári kezdeményezés több tagját is letartóztatta. A letartóztatottak között volt a mozgalom vezetője, Jevgenyija Tsirikova is. Azzal vádolja Moszkvát, hogy feláldozta a „főváros tüdejét” a Szentpétervárig építendő autópályáért. A környezetvédők az erdő elkerülését követelik. Népszava-információ