Népszava, 2011. szeptember (138. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
Több helyen tankönyv nélkül indul a tanév, de ez az államtitkár szerint nem olyan nagy hiba Fájdalmas lépések sora a köznevelési tervben Örülhet Hoffmann Rózsa, miután a kormány tegnap átengedte az oktatási államtitkár sokat bírált közoktatási tervezetét, míg az iskolások és a tanárok kevésbé lehetnek boldogok, csökkenhet a tanári létszám, és legalább hatezer olyan gyermek van, akik ma tankönyv nélkül kénytelenek megkezdeni az új tanévet. Ez utóbbi Hoffmann szerint „fájdalmas, de nem olyan nagy hiba". Az államtitkár tervezete több olyan elemet is tartalmaz egyébként, amelyeket korábban cáfoltak. Akár 9 százalékkal is csökkenthető a tanári létszám Hoffmann Rózsa újraírt, a Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott közoktatási koncepciója szerint. A tervezet több, eddig a nyilvánosság által nem ismert elemet tartalmaz, ennek ellenére tegnapi ülésén a kormány elfogadta azt. A köznevelésről szóló törvény tervezete szerint a várható elbocsátásokat az indokolná, hogy nem csak az 1-4. osztályosok - ahogyan az korábban kiszivárgott -, hanem a felső tagozatosok is egész napos iskolai képzésben részesülhetnek, és ez megnövelné a finanszírozó - vagyis az állam - költségeit, ezért a tanárokon spórolnának, és heti kötelező óraszámukat 22-23-ról 24-re emelnék. A lap szerint a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekhez kötnék az általános iskolai felső tagozatok működtetését; ez konkrétan azt jelentené, hogy csak ott tartható fenn felső tagozat, ahol biztosított évfolyamonként a minimum két párhuzamos osztály. Vagyis a kisiskolák döntő többségét iskolaközpontokba vonnák össze. Az oktatási államtitkárság egyébként a Figyelőnet kérdésére csak annyit cáfolt, hogy megemelnék a pedagógusok heti kötelező óraszámát, de a többi értesülést nem, igaz, nem is erősítették meg. A jogszabálytervezetet egyelőre nem lehet megismerni, mert csak a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozott is, amiért a kormány „a közoktatás átszervezésével kapcsolatban úgy fogadott el koncepciót, hogy azt semmilyen egyeztetés nem előzte meg”, és a tervezet mielőbbi nyilvánosságra hozatalát kérték. Az érdekképviselet úgy vélte, a közoktatás átalakítása nem értelmezhető az önkormányzati törvény átalakítása nélkül. (Hoffmann Rózsa a múlt héten azt mondta, az önkormányzati törvény koncepciója az új közoktatási törvénnyel összhangban az iskolák fenntartását az állam kezébe teszi, de „bizonyos paraméterek teljesülése esetén” az önkormányzatok visszavehetnék a fenntartás jogát.) „Arra tekintettel azonban, hogy a mai rendszer működéséhez az állami költségvetés csak a pedagógusbérek mintegy 50 százalékát biztosítja, és a hiányzó, további fedezetet a helyi önkormányzatok teremtik elő, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy intézménybezárásokra és pedagóguselbocsátásokra fog sor kerülni” - figyelmeztetett a PSZ. Mindeközben ma kezdetét veszi a 2011-2112-es tanév. Legalább 6000 ezer olyan tanuló van, aki nem kapta meg ingyenes tankönyvét. Több önkormányzat ugyanis kénytelen volt felélni az erre fordítható pénzt (más esetben állítólag nem utalták át nekik a szükséges összeget), és így nem tudták kifizetni tartozásaikat a könyvterjesztőknek. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnökhelyettese szerint valóban vannak olyan önkormányzatok, amelyek időközben fizettek, és olyan fenntartók, amelyek a tartozást rendezték, de a késedelmi kamatot nem. Ezért idén úgy döntöttek, addig nem szállítanak, míg a helyhatóságok nem fizetnek. Az oktatási államtitkár amúgy erről úgy vélekedett, 1,3 millió gyermek kezdi meg a tanévet, ha átlagosan öt könyvvel számolnak, mintegy 8 millió kiadványról van szó, és ha ebből néhány tízezer nem jut el szeptember 1- jére a gyerekekhez, az „fájdalmas, de nem olyan nagy hiba”. Bár sem az államtitkár, sem a TVOT nem közölte, melyek az adós önkormányzatok. Pest megye vezetése jelezte: 160 millió forintot, a szeptember közepén esedékes illetékbevétel és normatív támogatás bizonyos részének előre hozott utalását kérték a Magyar Államkincstártól, hogy biztosíthassák a megye 34 középiskolájában az ingyenes tankönyveket, amelyek legkésőbb hétfőn meg is érkezhetnek az intézményekbe. A tavalyi tankönyvek árával, mintegy 50 millió forinttal a megyeháza egyébként továbbra is adós. A Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen sincs minden rendben a tankönyvekkel, a város és Hoffmann emiatt egymásnak is ugrott. Információk szerint az önkormányzat tízmillió forinttal tartozik egy tankönyvterjesztőnek, miközben azt állítja: még nem kapták meg az államtól a tankönyvek árát. Az államtitkár szerint ugyanakkor Pest megye mellett Hódmezővásárhely tartozik a legtöbb pénzzel a tankönyves cégeknek. Az évnyitót a miniszterelnök egyébként a piaristákkal tölti pénteken a budapesti Piarista Gimnáziumban, ahol az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros mutatja be, majd felszentelik a még májusban átadott, felújított kápolnát. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Indul a tanév - az új elképzelések szerint nemcsak az alsó, hanem a felső tagozatosok is egész napos képzést kapnak fotó: vajda József Az egész napos iskola bevezetését alsó tagozaton már régóta szorgalmazza a Fidesz, Pokorni Zoltán többször felvetette ennek szükségességét, ám Hoffmann Rózsa eddig nem beszélt ilyen irányú terveiről. Elképzelhető, hogy a nyilvánosság előtt régóta vitázó államtitkár és oktatási bizottsági elnök valamilyen kompromisszumot kötött. A koncepció szerint egyébként a felső tagozatos oktatás feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett a felkészítés a középfokú tanulmányokra, ezért szükséges az egész napos oktatás. Háttéralku engedte át a tervezetet? Botka nem adja Szegedet A szegediek a leginkább érdekeltek abban, hogy a várost nemzetközi szinten is elismert iskolavárossá tevő, sokszínű oktatási rendszer jól működjön, ezért a város nem adja állami kézbe az iskoláit; a város a legjobb fenntartója a település oktatási intézményeinek - mondta a tegnapi tanévnyitón Botka László polgármester. A város oktatási költségvetése az idén 14 milliárd forint, ennek több mint felét az önkormányzat teszi hozzá saját bevételeiből az állami normatívához. A szocialista politikus kiemelte, önkormányzatuk „jó gazdája" iskoláiknak, a város az elmúlt nyolc évben több mint tízmilliárd forintot fordított ezek korszerűsítésére, csak a most befejeződött nyári szünetben 373 millió forintot költött az épületek energetikai korszerűsítésére és a karbantartási munkákra. BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Újra beszámolt Bajnai, ma betekint Gyurcsány Kihallgatta tegnap Bajnai Gordont a sukorói kaszinóberuházás ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség: a volt miniszterelnök tanúként, miként arra lapunkhoz eljuttatott közleménye kitért, „ismét részletesen válaszolt a hatóság újból felmerült kérdéseire”. A mostani meghallgatáson újra a King’s City-fejlesztésről kérdezték, a beruházáshoz kapcsolódó kormányzati egyeztetésekről és döntésekről. Miként Bajnai a vallomásában kiemelte, a 2007- ben felmerült, egymilliárd dollárosra tervezett King’s City-beruházás „jelentősen és kedvezően” érintette volna a magyar gazdaságot, mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre közvetlenül a Velencei-tó partján, és évente több millió turistát vonzott volna Magyarországra. Miután azonban egyre több ellentmondás látott napvilágot, a Bajnai-kormány „határozott lépéseket tett az állam érdekeinek védelmére és érvényesítésére is”. Mint arról beszámoltunk, értesüléseink szerint ma folytatódik a volt kormányfő kihallgatása, ám ezt Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője nem erősítette meg, miután folyamatban lévő nyomozati cselekményekről nem adhat tájékoztatást. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben tavaly márciusban már kihallgatták a volt szocialista kormányfőt a nyomozók, akkor egy 2008. május 26-án, a Parlament Nándorfehérvári termében tartott egyeztetésről kérdezték, amelyen Gyurcsány és Bajnai mellett a befektetők - többek között Joav Blum és Fred H. Langhammer - vettek részt; a volt kormányfő később nyilvánosságra is hozta vallomását. „A magyar fél szempontjából nem az ingatlanok képezték az ügylet lényegét, hanem az volt a fontos, hogy egy ilyen, nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházás megvalósuljon. Pusztán a számokat, illetve a méretét tekintve a beruházás meghaladja a Kecskemétre vonzott Mercedesvagy a győri Audi-beruházást” - mondta akkor. Bajnai a beruházással kapcsolatos telekcsere később feltárt ellentmondásossága miatt 2009 júliusában kért belső vizsgálatot a Pénzügyminisztériumtól. A vizsgálat után a minisztérium először tárgyalásokat folytatott a befektetőkkel, majd perre vitte az ügyet az eredeti állapot helyreállításáért. Érdekes, hogy Gyurcsány Ferencet úgy gyanúsította meg az ügyészség, hogy még elsőfokú ítélet sem született. Bajnai közleményében megjegyezte: a per „vagy a telekcsere jogszerűségét hagyja helyben, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt majd, ebből eredően a magyar államot semmilyen kár nem érheti a King City-befektetéssel kapcsolatban”. A hivatali visszaéléssel gyanúsított előd, Gyurcsány Ferenc ma tekint bele gyanúsításának ügyészségi irataiba az Országgyűlés mentelmi jogi bizottságának elnöki szobájában, de - mint arról értesültünk - várhatóan nem jelenik meg a bizottság ügyét tárgyaló jövő keddi ülésén. Információink szerint több szakértő már látta a csaknem 300 oldalas aktát, és akik olvasták, „nagyon gyengének” találják a vádhatóság hivatali visszaélésre vonatkozó érveit. Egyes információk szerint maga Polt Péter legfőbb ügyész is úgy véli: a bíróság előtt ezek a vádak nem feltétlenül állnak majd meg, igaz, ezen értesülésünket nem tudtuk ellenőrizni. A parlament mindenesetre már őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én dönthet Gyurcsány mentelmi jogáról, aki értesülésünk szerint ezt követően napirend után felszólal a parlamentben. Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke lapunkat arról tájékoztatta: miután július óta már a bizottság birtokában van az anyag, minden tag megnézte, „de rajtuk kívül senki más”, és ahogy Gyurcsány Ferenc, úgy ők sem készíthetnek másolatot belőle, vagy vihetik magukkal az iratot. A sukorói állami földek cseréjének ügye még az előző kormány idején robbant ki. A település külterületén lévő ingatlanokra 2009 elején írt ki pályázatot a Pénzügyminisztérium. A King’s City néven tervezett kaszinó 400 milliárd forintos turisztikai beruházást jelentett. Az ügyészség szerint a sukorói területeket több mint 730 millió forinttal alul-, Joav Blum, az egyik befektető telkeit pedig több mint 590 millió forinttal felülértékelték. A vádhatóság szerint az ügylet így több mint 1,3 milliárd forint kárt okozott az államnak. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ A tervezett sukorói helyszín - nincs kapás fotó mt/illyéstibor