Népszava, 2011. december (138. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-01 / 281. szám

Lefújta a Liga a pénteki útlezáró akciót Felfüggeszti a Liga az új Mun­ka törvénykönyvének (Mt.) par­lament előtt fekvő koncepciója elleni útlezáró akcióját, mert a konföderáció „biztatónak ítélte” a kormányzattal kedden e té­mában folytatott tárgyalások eredményét. A megbeszélést ép­pen pénteken kívánják lezárni. Giró-Szász András kormány­­szóvivő tegnap közölte: a nem­zetgazdasági miniszter felké­rést kapott a kormánytól, hogy még a héten jusson egyezségre az Mt. ügyében a szakszerveze­tekkel. Állítólag pénteken közö­sen jelentik be a tárgyalások eredményeit. Ez magyarázhatja a Liga-ak­ció „felfüggesztésének” kora délutáni bejelentését. A törté­nethez tartozik, hogy nem sok­kal korábban egyezett meg a Gaskó vezette VDSZSZ és Or­bán Viktor kormányfő arról, hogy kifizetik a vasutasoknak a MÁV Cargo privatizációja után követelt összesen 5 milli­árd forintot. Ezt az előző kor­mánytól is követelte a szakszer­vezet, és akkor a Fidesz - ellen­zékből - melléjük állt. Amikor azt kérdeztük Gas­­kótól, hogy a cargoi megállapo­dás aláírása után tett kijelenté­se - miszerint a 2007 végén ki­robbant konfliktust a VDSZSZ lezártnak tekinti, és visszavon­ja a sztrájk felhívását - befolyá­solja-e pénteki útlezáró akciót, azt válaszolta, hogy nem, az út­lezárások folytatódnak. Azt mondta, megtartják a forgalom­lassító akciót. A tervezett útle­zárás felfüggesztéséről kiadott nyilatkozatról utóbb már nem tudtuk Gaskót megkérdezni. Elértük viszont a VDSZSZ ér­dekvédelmi alelnökét, Bárány Balázst, aki azzal magyarázta a rövid időn belüli fordulatot: annyira biztatóak a kilátások, hogy ezzel a gesztussal kíván­nak jó tárgyalási alapot terem­teni péntekre. Más kérdés, hogy egy esetleges megállapodás mi­lyen módosító javaslatokat hoz­hat és ezeknek mi lesz a sorsa az Országgyűlésben az új Mt.­­ről már a végéhez közeledő vi­tában, illetve a végszavazás­nál. L.T. Orbán és Gaskó - látszólag teljes az összhang fotó: Kielik István Munkára kényszerítik a rokkantakat „A meglévő, igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a célja a megválto­zott munkaképességűek ellátá­sainak módosításáról szóló tör­vényjavaslatnak” - mondta Sol­tész Miklós tegnap a parla­mentben. A szociális államtit­kár a részleteket is ismertette: a megváltozott munkaképessé­gűek a következő évtől kéttípu­sú ellátást kaphatnak: rehabi­litációsat vagy rokkantságit. A jövőben azonban rokkantsági nyugdíjat nem állapítanak meg. Azaz elveszik a nyugdíjak jelen­tette alkotmányos biztonságot a rokkantaktól. A ma rokkantsági nyugdíj­ban részesülők közül a nyug­díjkorhatárt már betöltötték változatlan mértékben kapnak nyugdíjat. Az I. és II. rokkant­sági csoportba tartozók, vala­mint a III. csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkor­határt öt éven belül betöltők esetében sem lesz változás - mondta az államtitkár, bár ők már nem nyugdíjat, hanem rokkantsági ellátást kapnak. Azokat a most rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadék­ban, rendszeres szociális jára­dékban részesülőket, akik az eddig felsoroltak közül egyik körbe sem tartoznak, felülvizs­gálatra hívják majd. Akinél azt állapítják meg, hogy a foglalko­zási rehabilitációja nem java­solt, a továbbiakban is a felül­vizsgálat előtti mértékben kap­ja majd a rokkantsági ellátását. Ennek összege nem csökken. De ha a komplex felülvizsgála­ton a beteg foglalkoztatási re­habilitációját javasolják, a jövő­ben csak rehabilitációs ellátást kaphat, ami a rehabilitáció idő­tartamára, de legfeljebb három évig jár. Az, akinek „a megtar­tott egészsége” 50-60 százalék közötti - vagyis a mai 40-50 százalékban egészségkároso­dottak egységesen 28 ezer 720 forintot kaphatnak január­tól. Akiknek „a megtartott egészsége” 30-50 százalék kö­zötti - a mai 50-70 százalékban egészségkárosodottak -, 57 ezer 440 forintra lesznek jogosultak. A rehabilitációs ellátás mértéke az új belépőknél is átalakul. Akiknek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a megrokkanás előtti átlagjöve­delem 35 százalékát kaphatják, azok pedig, akik tartós foglal­kozási rehabilitációra szorul­nak, az átlagjövedelmük 45 százalékának megfelelő ellátás­ra számíthatnak. Az egész átalakítással az a kormány célja, hogy a megvál­tozott munkaképességűek dol­gozzanak. Éppen ennek esélyé­ről készített felmérést egy, a megváltozott munkaképessé­gűek foglalkoztatásában érin­tett cég. Eszerint a visszatérők­nek alig van esélyük, hiszen a jelenleg­­ többségében rész­­munkaidőben - dolgozó meg­változott munkaképességűek közül is legfeljebb a szakmun­kások találnak állást. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Ismét a családok életébe avatkozna a kormány, és a legszegényebbeket sújtaná Abszurd abortusztervek Újabb módszerrel nehezítené a kormány a nem kívánt terhesség megszakítá­sát: egyetlen forint támogatást sem adna az abortuszra. Két KDNP-s képviselő javaslata az eddig erre fordított, korábban 400 millióra csökkentett összeget is elvenné, és azt az örökbefogadás ösztönzésére csoportosítaná át. A mintegy 29 ezer forintos műtéti beavatkozáshoz egyébként ma csak a szociálisan rászoru­lók kapnak támogatást, vagyis újabb szegényellenes lépést tervez a kabinet. Szakemberek már most a veszélyre figyelmeztetnek: megnőhet az életveszé­lyes illegális abortuszok száma, és még több gyerek kerülhet intézetbe. MUHARI JUDIT G­azdasági alapú diszkrimi­náció - így vélekedett Spronz Júlia, a Patent Egyesület elnöke a KDNP leg­újabb javaslatáról. Pálffy István és Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP országgyűlési képviselői elvonnák a nemzeti erőforrás minisztérium jövő évi költség­­vetésében terhességmegszakí­tásra előirányzott 400 millió fo­rintot. Szerintük ezt a pénzt in­kább az örökbefogadások ösz­tönzésére, az örökbefogadói gyes összegének emelésére, to­vábbá a gyermekek védelmét, támogatását szolgáló progra­mok, pályázatok támogatására kellene fordítani. A már tavaly jelentősen meg­kurtított pénzből egyébként je­lenleg azokat a terhességmeg­szakításokat finanszírozzák, amelyekre nem a várandós nő­nél vagy a magzatnál fennálló súlyos egészségügyi ok miatt van szükség. Nem mindenki kap az összegből, a 29 ezer fo­rintos műtéti beavatkozáshoz a szociálisan rászorulók kaphat­nak 50, illetve 70 százalékos támogatást. Spronz Júlia sze­rint a KDNP-s javaslat a sze­génységben élő nőket sújtaná, a tervezet egyértelmű következ­ménye az, hogy elveszik a ne­héz körülmények között élőktől az abortusz jogát. Megjegyezte, az abortusz szigorításával kizá­rólag a legális terhességmeg­szakítást lehet csökkenteni, a tényleges beavatkozások szá­mát nem. Egy bécsi nőgyógyász már jelezte, az utóbbi időben észrevehetően emelkedett ná­luk a terhességmegszakításra jelentkező magyar nők száma. Az orvos szerint ennek az az oka, hogy itthon sok nő attól fél, előítélettel kezelik, ha el akarja vetetni magzatát - tette hozzá. Hasonló véleményen van Czeizel Endre. Az orvos geneti­kus szerint el lehet adni a KDNP-s javaslatot úgy is, hogy ezzel életeket mentenek, pedig éppen ennek ellenkezőjéről van szó. Abortuszellenes vagyok - mondta magáról Czeizel End­re, de aki erőszakosan akarja betiltani a műtétet, az csak árt. Emlékeztetett arra, hogy amikor Ceausescu betiltatta az abortuszt Romániában, szájról szájra terjedtek a nők között a házi fogamzásgátló és magzatelhajtó módszerek. En­nek eredményeként óriásira nőtt az abortuszok miatti ha­lálozások száma, és rengeteg gyerek került állami gondozás­ba. Ugyanakkor vannak na­gyon jó példák is. Hollandiá­ban például már nincs abor­tusz, de nem azért, mert ott megtiltották, hanem azért, mert a gyerekeket már az isko­lában megtanítják a felelős párkapcsolatra. Ebbe pedig be­letartozik a védekezés és az esemény utáni tabletta hasz­nálata is. Hasonló kezdemé­nyezés Magyarországon is volt - idézte fel Czeizel Endre, a Horn-kormány idején indult el a felkészítés a családi életre program. Az első Orbán-kor­­mány szociális és családügyi minisztere, Harrach Péter azonban „kiirtotta” ezt, mert elfogadhatatlan volt számára, hogy szexről és védekezésről beszéltek a gyerekeknek. Nemrég viszont éppen ő be­szélt a „magyar családpolitikát évtizedekre meghatározó” csa­ládok védelméről szóló törvény­­tervezettel kapcsolatban arról, hogy az iskolában a „felelős párkapcsolatról és a családi életről” is tanuljanak a diákok, hogy a gyermekvállalási kedv erősödjön. Az előzmények isme­retében valószínűleg a jövőben sem lehet majd a kényesebb té­mákról beszélni az iskolák­ban. Egyébként nemcsak az abor­tusz szűkítésével nehezítik a nem kívánt terhesség megsza­kítását. Nyáron a Gyógyszeré­szeti és Egészségügyi Minőség­és Szervezetfejlesztési Intézet döntött úgy, mégsem engedé­lyezi, hogy az esemény utáni tablettákat vény nélkül lehes­sen megvásárolni. A szervezet „az anya és magzat egészség­­védelmét messzemenőkig szem előtt tartva” döntött így. Czeizel már akkor is figyelmeztetett, rossz a döntés. A kislányok egyharmada nem tartós kap­csolatban veszíti el a szüzessé­gét, vagyis nem készülnek rá, hanem házibuliban bújnak ágyba - mondta akkor. Ha a patikában csak annyit kellene mondani, hogy sürgős eset mi­att vannak ott, akkor az abor­tuszok 20 százalékát meg le­hetne előzni. Ha viszont előbb az orvost kell felkeresni, aki vizsgálat után írja föl a tablet­tát, a lányok inkább remény­kednek, hogy nem estek teher­be. A tablettának valóban lehet mellékhatása, de nem össze­mérhető az abortuszéval. A januárban életbe lépő al­kotmány szerint egyébként a magzati életet a fogantatásától kezdve védelem illeti meg, bár a kabinet szerint ez nem jelenti az abortusz tiltását. Kormány­­párti politikusok többször jelez­ték: tisztában vannak azzal, hogy nem lehet ráerőltetni a társadalomra egy olyan tör­vényt, amit a nagy többség nem fogad el. Most úgy tűnik, bur­koltan mégis ez történik. Tények a terhességmegszakításról • A művi terhességmegszakítás a 12. hétig kérvényezhető • A „fizetendő díj megegyezik a társadalombiztosítás szerinti fi­nanszírozás mindenkori összegével", ez jelenleg 29 710 forint • Rendelet határozza meg, hogy szociális rászorultsági alapon kik kaphatnak 70, illetve 50 százalékos kedvezményt vagy fel­mentést • Bármikor emelhetik a kért pénzt azzal, ha emelik a finanszíro­zás összegét • A fogamzásgátló készítményeket és eszközöket nem finanszí­rozza a társadalombiztosítás • Az abortusz korlátozása vagy tiltása a nem biztonságos abor­tuszokhoz vezet Mivel jár, ha elveszik az abortuszra szánt pénzt? SPRONZ JÚLIA a Patent Egyesület elnöke A szigorítással a legális terhességmegszakítást le­het csökkenteni, a tényle­ges beavatkozások számát nem. Aki teheti és ki tudja fizetni, itthon vagy külföl­dön is elvégezteti a műté­tet. A szociálisan rászorulók viszont - nekik térítik jelen­leg a műtét költségének egy részét - az otthoni, életveszélyes módszereket választhatják. Ők a fogam­zásgátló szereket sem tud­ják megfizetni, mert azokat sem finanszírozza az állam. Legálisan egyre nehezebb lesz, sokaknak jöhet a nagyon veszélyes illegalitás fotó: szalmás Péter VÉLEMÉNYEK

Next