Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-16 / 13. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2014. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Drámai mértékben nőtt a rákos megbetegedések aránya az illegális hulladékégetés miatt Hadsereg a maffia ellen A hadsereget is beveti az olasz szemétmaffia ellen Enrico Letta kormánya. A katonák feladata az lesz, hogy a Nápoly és Caserta közötti régióban „a lehető leghatékonyabban lépjenek fel a hulladékszállítással visszaélő szervezett bűnözés ellen" - hangzik a külügyminisztérium közleménye. A dekrétumot még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, ez azonban csak formalitásnak ígérkezik. A Nápoly környéki szemétmizéria már évek óta tart, s a hatóságok mind ez idáig nem találták meg a megfelelő ellenszert. Dél-Itália ezen régióját „halálos háromszögnek” és „tűzföldnek” is nevezik, mert az illegális szemétégetés katasztrofális következményekkel járt a környezetre nézve. Becslések szerint 1991-2013 között körülbelül 10 millió tonna szemetet, köztük veszélyes kémiai anyagot égettek el az éj leple alatt. Pedig az Európai Unió tiltja a nyitott hulladéklerakókat. A hulladék megsemmisítése komoly üzletág, amire a nápolyi maffia, a Camorra a nyolcvanas évek végén tette rá a kezét. A szemét megsemmisítésénél a legalapvetőbb környezetvédelmi előírásokat sem tartják meg, szabálytalan módon égetik el az autógumit, oldószereket, sőt különféle háztartási gépeket is. Ennek során a légzést nehezítő vegyi anyagok kerülnek a levegőbe. A helyi vállalkozások inkább a maffiát bízták meg a szemét „eltakarításával”, így olcsóbb, másrészt nem is akarnának ujjat húzni a Camorrával. A hulladékégetésnek ez a módja azonban a mezőgazdaságot is keményen sújtja. A gyümölcsök fogyasztása gyakran életveszélyes. Vizsgálatok megállapították, hogy a terményeken arzén és nehézfémek nyomai találhatók. Sőt olyan területek is akadnak, ahol a radioaktivitás is magasabb lett a megszokottnál. A kormány mostani, drasztikus beavatkozását nemcsak az államkasszából kieső, tetemes összeg, valamint a környezeti hatások indokolják. Egy nemrégiben napvilágot látott felmérés szerint a Nápolyt övező régióban a férfiak között 47 százalékkal magasabb a rákos megbetegedések aránya, mint az ország többi részén. A nők esetében 40 százalékos ez a drámai mutató. A maffia ráadásul Észak-Itália felé is terjeszkedik. Olaszország első számú „maffiavadásza”, Franco Roberti tavaly • Tízmillió tonna szemetet égettek el illegálisan • A komoly üzletág a Camorra kezében van • Észak felé terjeszkedne a szemétmaffia év végén azt közölte, jelentős illegális szemétlerakót találtak a toscanai kisvárosnál, Pratónál. Itáliát valósággal sokkolták az ügyész kijelentései. Toscana, Firenze és a régióbeli történelmi emlékek mágnesként vonzzák a turistákat. Bár a helyi politikai élet képviselői hevesen cáfolták az ügyész állításait, Roberti alighanem tudja, miről beszél. Kiválóan ismeri a szervezett alvilág módszereit, ő maga Nápolyból származik. Roberti már tavaly novemberben is arra figyelmeztetett, hogy a szemétmaffia egyre inkább észak felé tart, de külföldre is terjeszkedni próbál: Romániát és Kínát említette. (A textiliparáról ismert Pratóban több tízezres kínai kolónia él.) Más források szerint a maffia Észak- Afrikába is „exportál” szemetet. Silvio Berlusconi miniszterelnöksége idején csak látszatintézkedéseket hozott a „szemétmaffia” visszaszorításáért. A hatalmas szemétkupacoktól csak ideig-óráig sikerült megszabadulni. Csakhogy azóta sem javult jelentősen a helyzet. Áttörést jelenthet azonban, hogy múlt héten a rendőrség elfogta a „szemétkirálynak” is nevezett keresztapát, a 86 éves Manilo Cerronit, aki az illegális üzletágat felügyelte. Rajta kívül pedig hat személy került rendőrkézre. Hogy a helyi önkormányzatok is sárosak voltak az ügyben, mutatja, az őrizetbe vettek között van a régió egykori vezetője is. R.T. Évek óta tart a szemétmizéria Nápolyban és környékén fotó:europress/gettyimages/francopriglia RÖVIDEN Visszasírják az oroszok a birodalmat Az orosz lakosság több mint fele sajnálja a Szovjetunió széthullását, és úgy gondolja, az megelőzhető lett volna, derül ki a Levada Központ felméréséből. A Ria Novosti által ismertetett közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek 57 százaléka visszasírja a birodalmat, 30 százalék állítja, hogy nem bánja, 13 százalék pedig nem tud dönteni a kérdésben. A nosztalgia erősebb az idősebb korosztálynál, az 55 év felettieknek 86, a 25-39 év közöttieknek viszont csupán 37 százaléka hozná vissza a Szovjetuniót. A birodalom 1991. december 26- án szűnt meg, de a lakosság fele mindmáig úgy tartja, ez elkerülhető lett volna. ► NÉPSZAVA Megosztottság Egyiptomban Tegnap tartották az Egyiptom új alkotmányáról szóló népszavazás zárónapját, de már mindkét fél győztesnek hozta ki magát a voksolásból. A szavazás gyakorlatilag a tavaszi parlamenti és elnökválasztáshoz kövezi ki az utat a hadsereg számára, amely tavaly puccsal távolította el az első, demokratikusan megválasztott iszlamista államfőt. A Muzulmán Testvériség azt jelentette, a lakosság nagy része csatlakozott a referendum bojkottjához, a vezérkari főnök szerint azonban az elmúlt években nem látott magasságokban van a részvételi arány. A feszült légkört mutatja a keddi, kairói robbantás, illetve hogy legalább öten vesztették életüket a szavazás ideje alatt kitört összecsapásokban, 250 ellenzékit tartóztattak le a biztonsági erők. Végleges eredmény urnazárás után 72 órával várható. a népszava Megkezdi munkáját a román nagykövet Átadta megbízólevelét Traian Basescu államfőnek Zákonyi Botond, Magyarország új bukaresti nagykövete. A romániai szokásjog szerint akkortól számít egy külföldi diplomata teljes jogú nagykövetnek - akkor találkozhat miniszterekkel, vehet részt nyilvános eseményeken, adhat interjút -, ha átadta megbízólevelét az elnöknek. Mint Zákonyi fogalmazott, Magyarország kétoldalú kapcsolatai közül talán a romániai a legösszetettebb. Mandátuma legfontosabb feladata pedig a magyarországi választásokkal függ össze, a Romániában élő magyarok ugyanis első ízben vehetnek részt rajta. ► népszava Athéni robbantás Szerdára virradóra robbanás történt a görög belügyminiszter, Jannisz Michelakisz athéni választási irodájánál, számolt be róla a helyi sajtó. A gázpalack detonációjában senki sem sérült meg. A robbanás egy belvárosi épület negyedik emeletén történt, ám nem baleset, hanem merénylet történhetett. Az anyagi kár jelentős, közölte az athéni rendőrség. Az Új Demokrácia konzervatív kormánypárt politikusa elítélte az akciót. Szerinte az elkövetők félelemben akarják tartani a társadalmat, s káoszt akarnak előidézni. Görögországban gyakoriak a bankfiókok, középületek és diplomáciai létesítmények elleni merényletek. Decemberben Németország görög nagykövetségére támadtak rá. A rendőrség rendre szélsőbaloldaliakat és anarchistákat gyanít ezen akciók mögött. ►népszava www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Rekordösszegű segély a szíriai lakosságnak A polgárháború sújtotta szíriai lakosság fele sürgős segítségre szorul, jelentette ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap a második nemzetközi donorkonferencia megkezdése előtt. A világszervezet számításai szerint Szíriának minden eddiginél nagyobb támogatásra van szüksége: idén összesen 6,5 milliárd dollár (mintegy 1500 milliárd forint) kell a rászorulók megsegítésére. Ekkora segélyfelajánlást még egyetlen humanitárius válság kezelésére sem kért az ENSZ korábban. A Kuvaitvárosban rendezett donorkonferencián a részt vevő államok több mint 2,4 milliárd dollárt (529,8 milliárd forintot) ajánlottak fel Szíria megsegítésére. A legnagyobb adományozók között volt a házigazda Kuvait 500 millió dolláros (közel 110 milliárd forintos) felajánlásával. Hasonlóan nagyvonalú ajánlást tett két másik öböl menti állam, Katar és Szaúd- Arábia, egyenként 60 millió dolláros (mintegy 13 milliárd forintos) segélyt helyezve kilátásba. A legnagyob adományozók: az Egyesült Államok 380 millió dollárt (mintegy 83 milliárd forintot), Nagy-Britannia 165 millió dollárt (36 milliárd forintot), nemzetközi segélyszervezetek pedig összesen 400 millió dollárt (88 milliárd forintot) ígértek. Az Európai Unió 225 millió dollárt (49 milliárd forintot) szentel e célra. Magyarország százezer eurós felajánlásával járult hozzá az ENSZ szíriai humanitárius tevékenységéhez. A helyzet egy év alatt jelentősen romlott, az illegális migráció több uniós tagállam mellett Magyarországot is érinti, a menedékkérelmek száma radikálisan megugrott, mondta el Takács Szabolcs helyettes államtitkár. A Külügyminisztérium politikai igazgatója jelezte, a szíriai konfliktus az utóbbi egy-két évtized legsúlyosabb válsága, számos európai állampolgársággal rendelkező személy érintett a harcokban. Ugyanakkor a magyar kormánynak nincs tudomása róla, hogy a szíriai polgárháborúban magyarok is részt vennének, tette hozzá. P.M. Bocsánatot kért az izraeli miniszter Diplomáciai perpatvar alakult ki az Egyesült Államok és Izrael között. Móse Jalon védelmi miniszter kénytelen volt bocsánatot kérni John Kerrytől, miután napvilágra került, hogy egészen sajátos stílusban becsmérelte az amerikai külügyminisztert. Jason a Jediót Ahronót keddi számában megjelentek szerint megszállottnak és messianisztikusnak nevezte az amerikai diplomácia vezetőjét. Azt mondta, Kerry rendre „oda nem illő megszállottsággal” bukkan fel a Közel-Keleten, s próbálja előmozdítani a békefolyamatot, miközben neki aztán nem kellene „leckét adnia az izraeli palesztin konfliktusról”. Jason hozzáfűzte azt is, Kerry addig „nem hagyja békén” őket, amíg nem kapja meg a Nobelbékedíjat. Az Egyesült Államokat felháborították az izraeli tárcavezető szavai. Jay Carney fehér házi szóvivő kijelentette, ha valóban ezek az „oda nem illő” mondatok hangzottak el, akkor az „felháborító”. Feltűnő, hogy a Likud jobbszárnyához sorolt Jalon nem cáfolta az értesülést, s bocsánatot kért. Mint fogalmazott, „senkit sem akart megbántani”. John Kerry nagy elszántsággal próbálja meg előmozdítani a közel-keleti békét, külügyminiszterként tíz alkalommal járt a térségben, eddig konkrét eredmények nélkül távozott. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Megbocsátana az elnöknek újságíró párja Ellentámadásba lendült Hollande szeretője Zsűritaggá nevezték ki a Francois Hollande francia elnökkel hírbe hozott Julie Gayet-t - adta hírül a Canard Enchainé című lap. Aurelie Filipetti kultuszminiszter döntése értelmében a 41 éves színésznő is tagja lesz annak a héttagú zsűrinek, amely a Rómában franciák által megrendezett kulturális fesztiválon, a Villa Medicin ítélkezik majd. A Le Monde felteszi a költői kérdést, volt-e a kinevezéshez bármi köze a francia államfőnek, aki sajtóértekezletén elhárította a magánéletét firtató kérdéseket. A színésznő közben ellentámadásba lendült. A francia RTL közölte, a 41 éves Julie Gayet beperli a Closer című lapot, amely múlt pénteki kiadásában először számolt be a románcról. Ami pedig Valérie Trierweilert Hollande élettársát illeti, egy újságíró barátjának, Frédéric Gerschelnek elárulta, derült égből villámcsapásként érte, hogy az államfő megcsalta őt. Hollande múlt hét csütörtökén vallotta be neki, hogy igazak a Closer című lapban leírtak, s valóban viszonya van Gayet-vel. Semmit sem tagadott, így azt sem, hogy az éj leple alatt motorbiciklivel kereste fel szeretőjét. Bár Párizsban néhány hete pletykáltak arról, hogy Hollande nem is olyan hűséges, Trierweiler elmondta, az ügy teljesen váratlanul érte. A kimerültségre hivatkozva vasárnap kórházba vonult Valérie Trierweiler megbocsátana a félrelépett elnöknek, amennyiben ígéretet tesz arra, hogy véget vet a színésznővel folytatott viszonyának. A first lady még nyolc napig kórházban marad, mert „súlyos érzelmi sokk” érte. Hollande és Trierweiler hat éve élnek együtt, de nem házasodtak össze. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 89 százaléka szerint a botrány után Hollande elnöknek el kellene hagynia az újságírónőt. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ