Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-11 / 85. szám

Állami segítség nélkül csak június végéig tudja fedezni Budapest a megemelt BKV-fizetéseket Béremelésre mehet Az ellenzék szerint a főpolgármester csak blöffölt a BKV-dolgozóknak tett 10+5 százalékos béremelési ajánlattal, hogy időt nyerjen. Közben ugyanis a nemzetgazdasági tárca titokban már számolja, mennyibe kerülne, ha az álla­mi cégek után az önkormányzati vállalatoknál is a kormány fizetné a béreme­léseket. Mások szerint ingatlaneladás lehet a magasabb bérek fedezete. GULYÁS ERIKA, ZSIDAI PÉTER V­áltozatlanul titkolni igyek­szik Budapest vezetése és a kormány, hogy miből akarja kifizetni a fővárosi ön­­kormányzat a BKV-nak ígért béremeléseket. A szakszerveze­teket ez a részlet nem is érdek­li, de a Városi Tömegközlekedé­si Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének (VTDSZSZ) elnöke nem érezte bizonytalannak Tarlós Istvánt, amikor múlt csütörtökön tárgyalni hívta őket és a cég vezérigazgatóját. Gulyás Attila a találgatásokra reagálva azt felelte a Népszavá­nak, már csak azért sem tartja valószínűnek, hogy felelőtlenül ígérgetne a főpolgármester, mert a sztrájkkészültséget csak átmenetileg vonták vissza, de az első átverésnél, késlekedő kifizetésnél azonnal beszüntet­nék a munkát a budapesti tö­megközlekedés sofőrjei. Lehet, hogy Tarlós István magabiztosságának hátterében az áll: ő már biztosan tudja, a kormány mégis belenyúl a zsebébe és az állami cégeknek megadott 3 év alatt teljesülő 30 százalékos béremelések fedeze­tét odaadja az önkormányza­toknak. Egy kormányközeli for­rásunk úgy fogalmazott: min­den attól függ, mit számolnak ki Varga Mihály tárcájánál, ahol „most kalkulálják, men­nyibe fog kerülni országosan az önkormányzatoknál dolgozók béremelése”. A BKV-s sztrájk­fenyegetéssel állítólag nem szá­molt előre a kormány, de vá­lasztási évben nem meri meg­tenni, hogy nem segít ennek a szférának - állítja informáto­runk. A találgatások közt az is fel­vetődött, ha valami miatt még­sem vállalja be a kormány a sokmilliárdos kiegészítéseket, akkor Budapest esetében kipó­tolhatja a BKV normatív támo­gatását vagy többletforrásokat adhat beruházásokra. Ennek ellentmond, hogy a támogatást épp az idén 3 milliárddal csök­kentették, a beruházások tá­mogatásával pedig tételesen el kell számolni. Az ellenzék nem látja reális­nak a pénz házon belüli előte­remtését. Gy. Németh Erzsébet szerint Tarlós István az ígéret­tel egyszerűen időt akart nyer­ni, mert még mindig reményke­dik kormányzati források meg­szerzésében. A Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi képvise­lője kijelentette: Budapest az utolsó tartalékait éli fel, nincs pénz a költségvetésben egy ilyen váratlan, sokmilliárdos tétel kifizetésére. Ha lesz is politikai szándék az önkormányzati dolgozók béremeléseire, átmenetileg min­denképpen elő kell teremteni a 10+5 százalékos BKV-s bér­emelési ajánlat forrását. Gulyás Attila szakszervezeti elnök el­mondása szerint a pénzügye­kért felelős Bagdy Gábor főpol­gármester-helyettes az egyezte­tésen egy félmondattal utalt rá, hogy ingatlaneladásokból pél­dául 2,5 milliárdot tudnak er­re fordítani. A főváros idei költségvetésé­hez tartozó értékesítési tervben összesen 5 milliárd forintos ingatlaneladási bevétellel szá­molnak és információink sze­rint új épület eladásának ötle­te nem merült fel. Ennél többet a béremelés forrásairól nem árult el az önkormányzat hét­főn sem, érdeklődésünkre mindössze annyit válaszoltak: „a bérmegállapodás megkötésé­ig nem tudunk további infor­mációval szolgálni”. A fővárosi képviselő-testület Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsá­gát vezető szocialista Szaniszló Sándor az ingatlanértékesítés­ről szóló felvetést elképzelhető­nek tartja, szerinte elsőként a Rác fürdő lehet veszélyben, hi­szen arra már tett 3,1 milliár­dos ajánlatot egy „biztos vevő” nevében a Magyar Fejlesztési Bank. Az MSZP fővárosi képvi­selője úgy látja, ha ezt elkótya­vetyéli Budapest, utána csak útfelújításokon tudna spórolni 2-3 milliárdot és még így sem áll össze a megígért béremelés teljesítéséhez szükséges, nagy­jából 8 milliárdos összeg. Sza­niszló ezért azt tartja valószí­nűbbnek, hogy Tarlós valójá­ban fedezet nélkül ígérte meg a közlekedési cégnek a béremelé­si támogatást. Ez ugyanolyan, mint amikor a Lánchíd felújítá­sát 22 milliárdért akarja meg­valósítani a főváros, de közben még egymilliárdja sincs a mun­kára - folytatta a gondolatot a szocialista várospolitikus. Szaniszló Sándor is elképzel­hetőnek tartja, hogy az ígéret­tel csak időt akart nyerni a fő­polgármester, bár úgy látja, sa­ját források ide-oda tologatásá­val legfeljebb június végéig tud­ja fedezni Budapest a megemelt bérek kifizetését, hiszen nin­csenek tartalékai. A kérdést tovább bonyolítja, hogy a BKV béremelési ajánla­ta csak 2017-re vonatkozik, bár az érdekvédők az állami szol­gáltatókhoz hasonlóan 3 éves megállapodást akartak elérni. és a Rác fürdő ára Ingatlanok eladásából 2,5 milliárd vándorolhat a sofőrökhöz Sztrájkoló BKV-s dolgozók: Tarlós István nagyot ígért, hogy ne álljon le a közlekedés fotó: szalmás Péter Fővárosi milliárdok Budapest február végén elfogadott idei költségvetésében vala­mivel több mint 256 milliárd forintos bevétellel számolnak, a ki­adásokat pedig 381 és fél milliárd forintban rögzítették. Az így keletkező 125 milliárd forintos hiányt az előző év költségvetési maradvány 17 milliárdjának felhasználásával, az idén lehívható 56 és félmilliárdos hitelből, valamint majdnem 51 milliárd értékű lekötött bankbetét megszüntetéséből finanszírozzák. Középiskolai kvótát és kötelező felvételit vezetne be a kormány Eltűnt húszezer egyetemi hallgató ,-JUHÁSZ DÁNIEL Miközben mindenki a CEU-bot­­rányra figyel, a kormány azt tervezi, hogy bevezeti a kötele­ző középiskolai felvételit, köz­pontilag szabályozná a felvehe­tő diákok számát, és felvetődött az is, megszüntetik a kistelepü­lési iskolák felső tagozatát. - Nagyon rossz üzenet a szü­lőknek és a diákoknak a köte­lező középiskolai felvételi beve­zetése; azt jelenti, hogy a kor­mány szelektálni fog az iskolá­sok között - vélekedett Galló Istvánné. A Pedagógusok Szak­­szervezetének (PSZ) elnöke la­punknak elmondta: mindez az érettségizők számának további csökkenéséhez vezet majd, ami a felsőoktatásban is éreztetni fogja a hatását. „A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gye­rek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező fel­vételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros le­het. Galló Istvánné Palkovics László oktatási államtitkár azon nyilatkozatára reagált, amelyben bejelentette: 2019-től tennék kötelezővé a középisko­lai felvételit, központilag szab­nák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, men­nyi szakgimnáziumba és men­nyi szakközépiskolába. Mend­­rey László, a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy ez minden bizonnyal a felvételi rendszer szigorítását jelentené (központi felvételin - matekból és magyarból - már most is át kell esnie azoknak, akik gimnáziumba jelentkez­nek). Új elem, hogy a szakképzés­ben is megszabnák, mennyi di­ákot lehet felvenni, korábban erről nem volt szó. Az irány egyértelmű: míg a gimnáziumi férőhelyeket csökkentenék, a szakképzésben növelnék. A kormány eddig sem rejtette vé­ka alá azon szándékát, hogy csökkentse a gimnáziumba ke­rülő tanulók számát, a szak­képzésbe terelve őket. Ennek ellenére a legtöbben továbbra is gimnáziumban szeretnének to­vábbtanulni, igaz, évről évre csökken azoknak a száma, akik eljutnak az érettségiig: ta­valy 411 ezren jelentkeztek, 14 ezerrel kevesebben, mint 2015- ben, illetve 18 ezerrel keveseb­ben, mint 2014-ben. 2010-hez képest pedig 10 százalékkal csökkent az érettségizők szá­ma, ami hatalmas visszaesés. Az érettségizők számának ilyen arányú csökkenését de­mográfiai adatok nem indokol­ják, ezt a minap Palkovics László is elismerte. Nagyban befolyásolhatja viszont a kor­mány egyik sokat bírált intéz­kedése, a tankötelezettség 16 évre csökkentése, illetve a fel­sőoktatási férőhelyek központi szabályozása is, ami a férőhe­lyek drasztikus megnyirbálásá­hoz vezetett. Központilag meg­szabnák a férőhelyek számát, szigorítanák a felvételit. „Az meg sem fordul az okta­tásirányítók fejében, hogy a di­ákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szak­gimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diáko­kat” - fogalmazott Galló Istvánné. Az érdekvédő szerint mindez a felsőoktatásra is rányomja a bélyegét, ami a jelentkezési adatokon is jól látszik. A leg­újabb számok szerint 105 868- an jelentkeztek egyetemre, főis­kolára, hatezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban (2016- ban 111 219-en). A múlt év azonban kiemelkedő volt a ko­rábbiakhoz képest, a felvételi­zők száma 2015-ben, 2014-ben is 105-106 ezer körül mozgott. A mélypont 2013-ban volt, ek­kor 95 ezren próbáltak meg be­kerülni a felsőoktatásba, míg 2012-ben 110 ezren, 2010- 2011-ben pedig 140 ezren. Ugyanilyen drasztikus csök­kenés figyelhető meg a felvett hallgatók számában: míg 2010- ben és 2011-ben is 98 ezren nyertek felvételt, 2016-ban már csak 75 ezren. Vagyis 2011 és 2016 között 23 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból. Ha valóban bevezetik a kötelező középiskolai felvételit, s köz­pontilag szabják meg, mennyi­en mehetnek gimibe, továbbá a korábbi ígéretükhöz híven kö­zépfokú nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit, a hallga­tók számának további jelentős csökkenése várható. Megszüntetnék a felső tagozatokat A kormány tízmilliárd forintot szán iskolabuszok beszerzésére, amelyek kistelepülésekről viszik majd a felsősöket a jól felszerelt térségi vagy vá­rosi iskolákba - idézte Palkovics Lászlót a híradó. hu. Bár a cikkből nem derült ki, az oktatási állam­titkár mivel indokolta a felsősök buszoztatását, az csak egyet jelenthet: azt, hogy a kormány meg­valósítja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak bezárásával kapcsolatos tervét. Még 2015 nyarán írt arról a vs.hu, hogy egy birtokukba került elő­terjesztés szerint több kisiskola felsőseit körze­ti központokba terelnék. Úgy tudni, elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskolákat akarják kör­­zetesíteni, illetve a Klik mintegy 180 intézményt keresett meg azzal, hogy „befogadóiskolát" csi­nálna belőlük, így körülbelül ennyi központra le­het számítani. Mindezt az iskolarendszer raci­onalizálásával magyarázták. Az érdekvédelmi szervezetek szerint ezzel a felső tagozatokon ta­nító pedagógusok elveszíthetik munkájukat, a Pedagógusok Szakszervezete számításai szerint akár 2800 álláshely is megszűnhet. HIRDETÉS

Next