Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-11 / 85. szám
Állami segítség nélkül csak június végéig tudja fedezni Budapest a megemelt BKV-fizetéseket Béremelésre mehet Az ellenzék szerint a főpolgármester csak blöffölt a BKV-dolgozóknak tett 10+5 százalékos béremelési ajánlattal, hogy időt nyerjen. Közben ugyanis a nemzetgazdasági tárca titokban már számolja, mennyibe kerülne, ha az állami cégek után az önkormányzati vállalatoknál is a kormány fizetné a béremeléseket. Mások szerint ingatlaneladás lehet a magasabb bérek fedezete. GULYÁS ERIKA, ZSIDAI PÉTER Változatlanul titkolni igyekszik Budapest vezetése és a kormány, hogy miből akarja kifizetni a fővárosi önkormányzat a BKV-nak ígért béremeléseket. A szakszervezeteket ez a részlet nem is érdekli, de a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke nem érezte bizonytalannak Tarlós Istvánt, amikor múlt csütörtökön tárgyalni hívta őket és a cég vezérigazgatóját. Gulyás Attila a találgatásokra reagálva azt felelte a Népszavának, már csak azért sem tartja valószínűnek, hogy felelőtlenül ígérgetne a főpolgármester, mert a sztrájkkészültséget csak átmenetileg vonták vissza, de az első átverésnél, késlekedő kifizetésnél azonnal beszüntetnék a munkát a budapesti tömegközlekedés sofőrjei. Lehet, hogy Tarlós István magabiztosságának hátterében az áll: ő már biztosan tudja, a kormány mégis belenyúl a zsebébe és az állami cégeknek megadott 3 év alatt teljesülő 30 százalékos béremelések fedezetét odaadja az önkormányzatoknak. Egy kormányközeli forrásunk úgy fogalmazott: minden attól függ, mit számolnak ki Varga Mihály tárcájánál, ahol „most kalkulálják, mennyibe fog kerülni országosan az önkormányzatoknál dolgozók béremelése”. A BKV-s sztrájkfenyegetéssel állítólag nem számolt előre a kormány, de választási évben nem meri megtenni, hogy nem segít ennek a szférának - állítja informátorunk. A találgatások közt az is felvetődött, ha valami miatt mégsem vállalja be a kormány a sokmilliárdos kiegészítéseket, akkor Budapest esetében kipótolhatja a BKV normatív támogatását vagy többletforrásokat adhat beruházásokra. Ennek ellentmond, hogy a támogatást épp az idén 3 milliárddal csökkentették, a beruházások támogatásával pedig tételesen el kell számolni. Az ellenzék nem látja reálisnak a pénz házon belüli előteremtését. Gy. Németh Erzsébet szerint Tarlós István az ígérettel egyszerűen időt akart nyerni, mert még mindig reménykedik kormányzati források megszerzésében. A Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi képviselője kijelentette: Budapest az utolsó tartalékait éli fel, nincs pénz a költségvetésben egy ilyen váratlan, sokmilliárdos tétel kifizetésére. Ha lesz is politikai szándék az önkormányzati dolgozók béremeléseire, átmenetileg mindenképpen elő kell teremteni a 10+5 százalékos BKV-s béremelési ajánlat forrását. Gulyás Attila szakszervezeti elnök elmondása szerint a pénzügyekért felelős Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes az egyeztetésen egy félmondattal utalt rá, hogy ingatlaneladásokból például 2,5 milliárdot tudnak erre fordítani. A főváros idei költségvetéséhez tartozó értékesítési tervben összesen 5 milliárd forintos ingatlaneladási bevétellel számolnak és információink szerint új épület eladásának ötlete nem merült fel. Ennél többet a béremelés forrásairól nem árult el az önkormányzat hétfőn sem, érdeklődésünkre mindössze annyit válaszoltak: „a bérmegállapodás megkötéséig nem tudunk további információval szolgálni”. A fővárosi képviselő-testület Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságát vezető szocialista Szaniszló Sándor az ingatlanértékesítésről szóló felvetést elképzelhetőnek tartja, szerinte elsőként a Rác fürdő lehet veszélyben, hiszen arra már tett 3,1 milliárdos ajánlatot egy „biztos vevő” nevében a Magyar Fejlesztési Bank. Az MSZP fővárosi képviselője úgy látja, ha ezt elkótyavetyéli Budapest, utána csak útfelújításokon tudna spórolni 2-3 milliárdot és még így sem áll össze a megígért béremelés teljesítéséhez szükséges, nagyjából 8 milliárdos összeg. Szaniszló ezért azt tartja valószínűbbnek, hogy Tarlós valójában fedezet nélkül ígérte meg a közlekedési cégnek a béremelési támogatást. Ez ugyanolyan, mint amikor a Lánchíd felújítását 22 milliárdért akarja megvalósítani a főváros, de közben még egymilliárdja sincs a munkára - folytatta a gondolatot a szocialista várospolitikus. Szaniszló Sándor is elképzelhetőnek tartja, hogy az ígérettel csak időt akart nyerni a főpolgármester, bár úgy látja, saját források ide-oda tologatásával legfeljebb június végéig tudja fedezni Budapest a megemelt bérek kifizetését, hiszen nincsenek tartalékai. A kérdést tovább bonyolítja, hogy a BKV béremelési ajánlata csak 2017-re vonatkozik, bár az érdekvédők az állami szolgáltatókhoz hasonlóan 3 éves megállapodást akartak elérni. és a Rác fürdő ára Ingatlanok eladásából 2,5 milliárd vándorolhat a sofőrökhöz Sztrájkoló BKV-s dolgozók: Tarlós István nagyot ígért, hogy ne álljon le a közlekedés fotó: szalmás Péter Fővárosi milliárdok Budapest február végén elfogadott idei költségvetésében valamivel több mint 256 milliárd forintos bevétellel számolnak, a kiadásokat pedig 381 és fél milliárd forintban rögzítették. Az így keletkező 125 milliárd forintos hiányt az előző év költségvetési maradvány 17 milliárdjának felhasználásával, az idén lehívható 56 és félmilliárdos hitelből, valamint majdnem 51 milliárd értékű lekötött bankbetét megszüntetéséből finanszírozzák. Középiskolai kvótát és kötelező felvételit vezetne be a kormány Eltűnt húszezer egyetemi hallgató ,-JUHÁSZ DÁNIEL Miközben mindenki a CEU-botrányra figyel, a kormány azt tervezi, hogy bevezeti a kötelező középiskolai felvételit, központilag szabályozná a felvehető diákok számát, és felvetődött az is, megszüntetik a kistelepülési iskolák felső tagozatát. - Nagyon rossz üzenet a szülőknek és a diákoknak a kötelező középiskolai felvételi bevezetése; azt jelenti, hogy a kormány szelektálni fog az iskolások között - vélekedett Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak elmondta: mindez az érettségizők számának további csökkenéséhez vezet majd, ami a felsőoktatásban is éreztetni fogja a hatását. „A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gyerek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező felvételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros lehet. Galló Istvánné Palkovics László oktatási államtitkár azon nyilatkozatára reagált, amelyben bejelentette: 2019-től tennék kötelezővé a középiskolai felvételit, központilag szabnák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy ez minden bizonnyal a felvételi rendszer szigorítását jelentené (központi felvételin - matekból és magyarból - már most is át kell esnie azoknak, akik gimnáziumba jelentkeznek). Új elem, hogy a szakképzésben is megszabnák, mennyi diákot lehet felvenni, korábban erről nem volt szó. Az irány egyértelmű: míg a gimnáziumi férőhelyeket csökkentenék, a szakképzésben növelnék. A kormány eddig sem rejtette véka alá azon szándékát, hogy csökkentse a gimnáziumba kerülő tanulók számát, a szakképzésbe terelve őket. Ennek ellenére a legtöbben továbbra is gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, igaz, évről évre csökken azoknak a száma, akik eljutnak az érettségiig: tavaly 411 ezren jelentkeztek, 14 ezerrel kevesebben, mint 2015- ben, illetve 18 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben. 2010-hez képest pedig 10 százalékkal csökkent az érettségizők száma, ami hatalmas visszaesés. Az érettségizők számának ilyen arányú csökkenését demográfiai adatok nem indokolják, ezt a minap Palkovics László is elismerte. Nagyban befolyásolhatja viszont a kormány egyik sokat bírált intézkedése, a tankötelezettség 16 évre csökkentése, illetve a felsőoktatási férőhelyek központi szabályozása is, ami a férőhelyek drasztikus megnyirbálásához vezetett. Központilag megszabnák a férőhelyek számát, szigorítanák a felvételit. „Az meg sem fordul az oktatásirányítók fejében, hogy a diákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szakgimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diákokat” - fogalmazott Galló Istvánné. Az érdekvédő szerint mindez a felsőoktatásra is rányomja a bélyegét, ami a jelentkezési adatokon is jól látszik. A legújabb számok szerint 105 868- an jelentkeztek egyetemre, főiskolára, hatezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban (2016- ban 111 219-en). A múlt év azonban kiemelkedő volt a korábbiakhoz képest, a felvételizők száma 2015-ben, 2014-ben is 105-106 ezer körül mozgott. A mélypont 2013-ban volt, ekkor 95 ezren próbáltak meg bekerülni a felsőoktatásba, míg 2012-ben 110 ezren, 2010- 2011-ben pedig 140 ezren. Ugyanilyen drasztikus csökkenés figyelhető meg a felvett hallgatók számában: míg 2010- ben és 2011-ben is 98 ezren nyertek felvételt, 2016-ban már csak 75 ezren. Vagyis 2011 és 2016 között 23 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból. Ha valóban bevezetik a kötelező középiskolai felvételit, s központilag szabják meg, mennyien mehetnek gimibe, továbbá a korábbi ígéretükhöz híven középfokú nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit, a hallgatók számának további jelentős csökkenése várható. Megszüntetnék a felső tagozatokat A kormány tízmilliárd forintot szán iskolabuszok beszerzésére, amelyek kistelepülésekről viszik majd a felsősöket a jól felszerelt térségi vagy városi iskolákba - idézte Palkovics Lászlót a híradó. hu. Bár a cikkből nem derült ki, az oktatási államtitkár mivel indokolta a felsősök buszoztatását, az csak egyet jelenthet: azt, hogy a kormány megvalósítja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak bezárásával kapcsolatos tervét. Még 2015 nyarán írt arról a vs.hu, hogy egy birtokukba került előterjesztés szerint több kisiskola felsőseit körzeti központokba terelnék. Úgy tudni, elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskolákat akarják körzetesíteni, illetve a Klik mintegy 180 intézményt keresett meg azzal, hogy „befogadóiskolát" csinálna belőlük, így körülbelül ennyi központra lehet számítani. Mindezt az iskolarendszer racionalizálásával magyarázták. Az érdekvédelmi szervezetek szerint ezzel a felső tagozatokon tanító pedagógusok elveszíthetik munkájukat, a Pedagógusok Szakszervezete számításai szerint akár 2800 álláshely is megszűnhet. HIRDETÉS