Népszava, 2018. május (145. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-01 / Szakszervezeti különszám
NÉPSZAVA Szakszervezeti különszám 2018. május 1., kedd MAGYAR SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG Ma is küzdeni kell a nyolcórás munkaidőért 3X8 ALOM Az egymást követő generációk másként állnak a munka világához, de a dolgozói érdek minden körülmények között képviseletre szorul - vallja a Vasas Szakszervezeti Szövetség. A VASASOK, EGY AKTÍV ÉRDEKKÖZÖSSÉG A XXI. század elején technológiai forradalom zajlik a globalizálódott világban. Ugyanekkor Magyarországon 2015-ben rekordszintre emelkedett a fizikai dolgozók által teljesített munkaórák száma a feldolgozóiparban, az egyik leginkább munkaerő-hiányos ágazatban. Hazánk az élmezőnyben szerepel az egyes országokat az egy foglalkoztatott által ledolgozott éves átlagos munkaórák száma alapján rangsoroló listán. A CNN Money az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adataira hivatkozva a top tízes lista nyolcadik helyére teszi Magyarországot, amely így az Egyesült Államok és Japán közé ékelődik be. Helyzetkép a munka világáról Magyarországon 2018. május 1-jén elmondhatjuk, hogy a versenyszférában, a feldolgozóiparban a napi nyolcórás munkavégzés sok dolgozó számára máig csupán álom. Már 2015-ben rekordszintre emelkedett a fizikai dolgozók által teljesített munkaórák száma, és ez azóta nemhogy csökken, inkább fokozódik. Súlyosbítja a problémát Magyarországon az is, hogy más kelet-közép-európai országok cégei szintén hatalmas munkaerőhiánnyal szembesülnek, de magasabb bérszínvonallal rendelkeznek. Ezért egyre erősebb a szomszéd országok munkaerő-elszívó hatása, ami viszonylag új jelenségnek számít Magyarországon. Bár a 38 órás munkahét bevezetése már 2002-ben napirenden volt, törvény végül nem lett belőle, és a magyar alkalmazottak több mint kétharmada 39 és 41 közötti heti munkaórát teljesít túlóra nélkül - mutatja ki egy felmérés, hozzátéve, hogy a részmunkaidősök aránya a régióra jellemző módon nem éri el a foglalkoztatottak öt százalékát. Az is feltűnő, hogy a legerősebb gazdaságok, illetve a köztudatban hagyományosan erős munkamorálú országoknak tartott skandináv vagy távol-keleti államok nem képviseltetik magukat a szűk élmezőnyben. „3x8” - olvashattuk a 130 évvel ezelőtti transzparenseken. A transzparensek mögött ezrek, százezrek, milliók vonultak öntudatosan szerte a világban. A nyolc óra munka a boldog aranykort hozta el, amit ma már talán nem is értenek az emberek. A 12 órás műszakban dolgozók, a munkaidőkeretben dolgozók, akik többségének május 1-je is munkanap valamelyik szalag mellett, valamelyik gép mellett. Nem értik a papíron 8 órát azok sem, akik még otthon is intéznek egy-két telefont, e-mail, s leülnek a számítógép elé, s nem értik a 12-14 órát robotolók, nem értik a másodállásba menekülők, nem értik az állandó helyettesítők, a minden hétvégén túlórázók. Vagy értik, csak beletörődtek. A Vasas Szakszervezeti Szövetség azonban nem hajlandó beletörődni ebbe. Hisszük, tudjuk, hogy sem a tagjainknak, a dolgozóknak, sem Magyarországnak, a magyar családoknak nem érdeke, hogy a dolgozó ember fizikailag, szellemileg leépüljön, tönkremenjen. A munkavállalónak joga és érdeke az egészséges élet, a tisztességes munkabér, amiért mi teljes mellszélességgel kiállunk ma is, ugyanúgy, mint az elmúlt 141 évben. Változások és új kihívások az érdekképviseletben Korunkban a régi elvárások mellett egyre újabb kihívásokkal nézünk szembe. A technológiai változások szinte naponta érnek minket. Felgyorsult a robotizácó, az infokomunikáció, a mesterséges intelligencia fejlődése. Ennek hatására a szellemi munkakörök aránya nő, de ebben a munkavállalói szegmensben a szakszervezetek szervezettsége alacsony. Az ilyen munkakörökben dolgozókkal még nem alakult ki a sikeres párbeszéd. Nem pontosan látjuk a nehézségeket, amelyekre a kollektív érdekérvényesítés eszközrendszere lenne a megfelelő válasz, és a szellemi munkások sincsenek tisztában azzal, hogy az egyéni érdekérvényesítés bizonyos területeken nem lehet sikeres. Fontos, hogy a változó körülmények között ne maradjanak a munkavállalók érdekképviselet nélkül. Ennek a kérdésnek a megválaszolása a nyugat-európai szakszervezetek számára is új és komoly feladat. Ezért a Vasas Szakszervezeti Szövetség külföldi partnerekkel közösen indít programot, hogy mielőbb és minél eredményesebben tudjunk reagálni a változásokból fakadó kihívásokra. Gyorsul az átalakulás üteme a munkahelyeken A technológia változásainak tempójához hasonlóan alakul át az egymást követő generációk nyelvezete, világlátása, életstílusa. Ez a jelenség szintén nemcsak Magyarországot, s nem is csak a munka világát érinti. Az x, y, alfa generációk viszonya a mindennapi élethez, a munka világának törvényszerűségeihez oly mértékben mutat eltérést egymáshoz képest, mintha falak emelkednének a generációk, emberek és emberek között. Mintha nem lenne átjárás. Erre a jelenségre is szakmailag megalapozott, működtethető, hatékony választ keresünk, mert egyébként az érdekképviseleti munka ellehetetlenül. Pedig a munkavállalói érdek minden körülmények között képviseletre szorul. Ezekhez a feladatokhoz kérünk felhatalmazást a dolgozóktól azzal, hogy a tagjaink sorába lépnek. Sőt nem elég taggá válni. Tudatos tagok tevékeny részvételére, együttműködésére, közös gondolkodására és szolidaritására van szükség ahhoz, hogy megvalósítsuk alapvető célunkat: a munkavállalót partnerré tenni. De partnerként tekintsen a dolgozóra a munkaadó, a társadalom is. Célunk, hogy a Vasasok nagy családja továbbra is hatékony, erős és megkerülhetetlen legyen, így tudjuk betölteni társadalmi szerepünket, és jobbá tenni a tagság életét. Ez az, ami nem változott az első május 1-je óta. Tevékenységünkről a www.vasasok.hu honlapon és a Vasas Szakszervezeti Szövetség Facebook-oldalán tájékozódhatnak! SZÖVETSÉGBEN A Vasasok és a MASZSZ tagjai május 1-jén ezzel a pólóval is megüzenik követeléseiket a kormánynak A KEZDETEK Munkácsy Mihály Sztrájk című képe (részlet) a szervezett hazai munkásság harcának kezdeteit idézi május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére . Az oldalt támogatta: a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagszervezete Történelmi időutazás • A XIX. század első fele: Zajlott az ipari forradalom. Egy brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addig 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését. Robert Owen utópista szocialista. Tüntetések és sztrájkok követték egymást, végül Nagy-Britanniában és a gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, ám ez csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt sikeresen követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését és munkabéreik sem csökkentek. • A XIX. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. Május 3-án összecsaptak a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy áldozata volt. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet kivégeztek. • A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május 1-jén tüntetéseket rendeztek. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy döntött, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, és nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. Magyarországon is 1890- ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május első napját hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. • Ekkorra Magyarországon a Vasas Szakszervezeti Szövetség elődje, a Vas- és Fémmunkások Szakegylete, amely 1877-ben alakult, már kilencéves múltra tekintett vissza.