Népszava, 2020. március (147. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-03 / 53. szám
NÉPSZAVA 2020. március 3., kedd LAPSZÉL A Realé a Clásico Zinedine Zidane elégedetten, Quique Setién csalódottan értékelt a vasárnap lapzártánk után véget ért Real Madrid-Barcelona spanyol szuperrangadó után, amelyen Vinícius Júnior és Mariano Diaz góljával 2-0-ra nyert a Real. „Nagyon örülök Vinícius góljának, keményen dolgozott, hogy visszakerüljön a kezdőbe, megérdemelte” - értékelt Zinédine Zidane, a Real Madrid edzője „Az első félidőben jól játszottunk, a másodikban nem. Csalódott vagyok, ám a bajnokságnak nincs vége, hosszú még az út” - fogalmazott Quique Setién, a Barcelona mestere. A bajnokságot a Real Madrid vezeti 56 ponttal az 55 pontos Barcelona előtt. NÉPSZAVA Rossiék és a foci-vb Kedden sorsolják a csoportbeosztását a Nemzetek Ligája második kiírásának, amellyel tulajdonképpen megkezdődik a 2022-es labdarúgó-világbajnokság európai selejtezősorozata is. Marco Rossi szövetségi kapitány csapata az Amszterdamban kedden 18 órától sorra kerülő sorsolást a másodosztály negyedik kalapjában várja Bulgária, Izrael és Románia társaságában, ezekkel az országokkal nem kerülhet egy csoportba a magyar válogatott. NÉPSZAVA El döntő Budapesten Döntött az Európai Labdarúgó-szövetség: 2022-ben a Puskás Arénában rendezik az Európa-liga döntőjét. Magyarországon korábban még nem rendeztek döntőt egy férfi nemzetközi kupasorozatban sem. Magyarország az utóbbi években a kormányzati százmilliárdok révén több rangos európai futballeseménynek is elnyerte a rendezési jogát: 2019-ben női BL-döntő színhelye volt, idén a férfi Eb társházigazdája, 2021- ben pedig társrendezője lesz az U21-es Eb-nek. NÉPSZAVA Kihívóan viselkedik A bolgár Kubrat Pulev ellen lép kötelek közé Anthony Joshua, az IBF, a WBA, a WBO és az IBO nehézsúlyú profi bokszvilágbajnoka. A 38 éves bolgár kihívó mérlege: 28 győzelem és 1 vereség. A 30 esztendős Joshua decemberben hódította vissza világbajnoki címeit az amerikai Andy Ruiz Jr.-tól. Az angol és bolgár ellenfele Londonban, a Tottenham Hotspur 62 ezer férőhelyes stadionjában június 20-án bokszol egymással. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/GABRIEL BOUYS FOTÓ: ERDŐS DÉNES SPORT Gombfocisuli SZTÁRPARÁDÉ A labdarúgás történetének legnagyobb játékosai mérték össze tudásukat az országos retró bajnokságon. HEGYI IVÁN ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Ilyen még nem volt: megrendezték az országos trafik- és retró gombfocibajnokságot. Az első mindenben különösen izgalmas, nem csoda hát, ha a résztvevők nem engedtek a negyvennyolcból: ennyien álltak a negyedik kerületi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban felállított zöld asztalok mellé. A retró nem feltétlenül a csapatokra - mármint a tizenegyek fotóira - vonatkozott. A fényképek napjaink nagyjait is ábrázolhatták, ám a gomboknak a régi időket kellett idézniük, és a szereplők a hajdani szabályok szerint játszottak. Azaz egy napra mindenki félretette a modern kor előírásait, még az is, aki a szektorlabdás változatban vb-arany és -ezüstérmes. E sikeres honfitársunkat Koczor Jánosnak hívják, és nemhogy a 2002-ben százszázalékos teljesítménnyel nyerő selecaóval, de tetőtől talpig brazil válogatott szerelésben vonult fel az aulában. Úgy mutatott, mint Cafu, Roberto Carlos, Ronaldinho, Ronaldo vagy Rivaldo... De nem a Fenoménnek és társainak játéka ragadta meg, hanem az, hogy Brazíliában többmilliónyian gombfociznak. (Nyilván valamennyien válogatottvagy Flamengo-, Fluminense-, Corinthians-, Palmeiras-mezben.) Az 1982-es argentin válogatott csúszik a legjobban Ám van itt Észak-Amerika is. Szabó Gábor Mátranovákról jött - Salgótarjánig busszal utazott, aztán vonatra szállt, és még a Keletiből is ki kellett jutni valahogyan Káposztásmegyerig -, de számára nincs távolság, mert harminc évig Utah államban, Salt Lake Citytől ötven mérföldnyire élt. Az Egyesült Államokban nem gombfocizott, előtte viszont futballozott a Kőbányai Sörgyár csapatában. Az 1982-es argentin válogatottal játszik, azt mondja, azért, mert „ez a kollekció csúszik a legjobban”. Mások e tekintetben a kőbányai sörre szavaznának... Juhász Leonárd Diósdról a hatvannyolcas Ferencvárosra esküszik. Persze lehetett szeretni - de 30 év USA Szabó Gábor számára nincs távolság, negyedszázadnál többet élt Utah államban, most Mátranovákról több átszállással érkezett a bajnokság helyszínére mennyire! - a Szőke, Varga (Branikovits), Albert, Rákosi, Katona csatársort, valamint Juhászt a fedezetpárban, de a mi Juhászunk nem is látta azt a csapatot, mivel hetvennégyben született. Az 1965- ben VK-győztes FTC kiejtette a Manchester Unitedet, majd hatvannyolcban is döntőt vívott a másik Uniteddel, a Leedsszel -, de hatvannyolcban a BEK első angol nyertese, az MU volt a sztár. Manapság hasonló a helyzet: Potoczki János Szigetcsépről a George Best-, Bobby Charlton-, Dennis Law-féle Manchester Uniteddel vitte el a pálmát a gombfociviadalon. Azért mások is labdába rúgtak. A fő szervező Tóth László minden idők legjobb Real Madridjával - két Ronaldo szerepelt abban, a Fenomén és Cristiano -, Szabó Balázs az 1972-ben BEK-döntőt játszó, de az Ajaxszal szemben alulmaradó Interrel. Azért abban a milánói gárdában maradt még néhány korábban diadalmas BEK-hős: Burgnich, Facchetti, Bedin, Jair, Sandro Mazzola... Az Ajaxot meg Johan Cruyff vezényelte. Szabó büszkén említi: „Akkor születtem - hetvennégyben -, amikor ő vb-ezüstérmes volt.” Hetvennégy? Az smafu! - mondhatná Debreczeni Attila, aki a Dózsa György úton, a Puskás-stadion közelében lakik, és az Aranycsapattal érkezett a találkozóra. Nem Az Egerből érkezett Mészáros Attila tavaly nyolc meccséből hatot megnyert, a nyolcvanas évek Honvédja a kedvence, az összeállítást hibátlanul fel is mondta csupán játékos, hanem gyűjtő is: nyolcszáz csapata van, melyek közül a legtöbbször a hatvankettes világbajnok brazil válogatottal játszik. Csete Sándor viszont a Jürgen Klopp-féle Dortmunddal áll ki, és alighanem rekorder a társaságban, mert a leghosszabb utat tette meg: Pécsről indult reggel fél hétkor. A múlt év játékosa, Mészáros Attila sem a szomszédból jött: Egerből utazott a versenyre. Tavaly nyolcból hat viadalt megnyert, és a nyolcvanas évek Honvédja a kedvence, hibátlanul fel is mondta a Nagy Antal-, Garaba-, Détári-, Dajka-, Esterházy-féle kispesti tizenegyet. Hiába, a szenvedély az szenvedély. Ennek legszebb példája, hogy Kasnyik György újságot nyomtatott a családi gombfoci-vetélkedőről. A Kasnyik Gombfoci című lap első oldalán az áll: „Az 1938-as vbezüstérmes válogatott nyerte a Ria, ria, Hungária Kupát.” Belül pedig a következő szöveg (is) olvasható: „A leginkább érzelemdús gombfocitorna következett a Kasnyik fiúk életében és közös pályafutásában. A magyar futball legnagyobbjaiból összeállított bajnokságot rendezték meg a Pálya utcai pályán. Összesen tizennégy csapatot keltettek életre a hőskortól a közelmúlt legsötétebb időszakáig.” Még jó, hogy a Puskásékhoz hasonlóan vb-döntős Zsengellérék igazolták a papírformát. SZENVEDÉLY A gomboknak minden csapatnál a régi időket kellett idézniük, és a hajdani szabályok szerint is játszottak / Érdektelenség és üresjárat NB I Száznyolcvankét - a félreértések elkerülése végett számmal is ideírom: 182 - néző volt az Újpest-Felcsút mérkőzésen (2-3) az első osztályúnak nevezett labdarúgó-bajnokságban. De nehogy azt higgyék, azért, mert a találkozót Zalaegerszegen rendezték. Nem mondom, az huszonegyedik századi magyar bravúr, hogy a Megyeri úti pályafelújítás szörnyűségesre sikerült, a lila-fehér klub emiatt tart bajnoki mérkőzéseket több mint kétszáz kilométernyire otthonától. Ám hajdanán ez ünnep lett volna a kiválasztott városban. Felidézem például 1977-et, amikor az MLSZ vezérkara kifundálta, hogy a sportág további népszerűsítése érdekében az MNK négyes döntőjét vidéki településekre helyezi ki. Szolnokon 17 ezren voltak a Ferencváros-Újpest meccsen (3-2), Veszprémben 13 ezren a Vasas-FTC-n (5-0), Kecskeméten 12 ezren az Újpest-Vasason (hosszabbítás után 5-3). Annyian tolongtak a lelátókon, ahányan befértek. Na persze zöldben - többek között - Martos, Bálint, Nyilasi, Ebedli, Magyar, lilában Dunai III, Fazekas, Bene, Fekete, Zámbó, piros-kékben Mészáros, Török, Müller, Zombori, Várady játszott. Még 1982-ben is, amikor Szekszárdon tartották az Újpest-Videoton kupadöntőt (2-0), 15 ezren tülekedtek a nézőtéren, hogy lássák Szendreit, Kovács Józsefet, Tóth Józsefet, Kardost, Nagy Lászlót, illetve a két Disztlt, Csuhayt, Csongrádit, Tiebert. Amúgy 1972 és 1982 között az Újpest bajnoki vendégjátékainak zalaegerszegi nézőátlaga 11333 volt. Csak valódi labdarúgók kellettek hozzá. Azok most nincsenek, így kozmetikusokra van szükség a kikészített magyar futball valamelyes megszépítéséhez. Olyanokra, akik a Felcsút-Kisvárda (hivatalos besorolása szerint) NB I-es meccsről 2018-ban 589 nézőt jelentettek. Aztán kiderült: a mérkőzésen 61-en voltak. Akadt hírportál, amely a piti csalásról azt írta: „ordas kamu” a több száz néző. Egy másik pedig így tálalta a találkozót: „Hatvanegy nézőt érdekelt a NER két csúcscsapatának focimeccse.” Remélhetőleg a mostani 182 nem, mondjuk, 19 a valóságban. Ha nem az, már van némi fejlődés.