Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-22 / 18. szám
Eladósodási csúcs TRÜKK Míg Európa legtöbb országa tavaly behúzta a féket, nálunk a kormány továbbra is hitelből finanszírozza a növekedést. • • __ PAPP ZSOLT Szeptember végén 42105 milliárd forint volt a magyar államadósság, ez a GDP 80,3 százaléka. Az Eurostat összesítése szerint a harmadik negyedévben az egész Európai Unióban a magyar államadósság nőtt a leggyorsabban, a GDP 2,9 százalékával. Az éves mutatót nézve sem sokkal jobb a helyzet, 2020 harmadik negyedéhez képest a GDP 6,5 százalékával nőtt ugyanis az államadósság. Ez a második leggyorsabb adósságnövekedés az EU-ban. A hazai helyzet romlását jól jelzi, hogy az államháztartás kamatkiadásai - vagyis a növekvő államadósság finanszírozásának költségei - 1274,3 milliárd forintra rúgtak, ami 30 százalékos, példátlan növekedés egyetlen év alatt. Eközben tavaly már az uniós országok többsége jelentősen, akár GDP-je 4-6 százalékával csökkentette adósságát. Az Orbán-kormány viszont gyakorlatilag égette a költségvetési forrásokat a gazdaság helyreállítására hivatkozva. Ezzel érte el, hogy tavaly 6 százalék felett nőtt a GDP. A kormány csak a tavalyi évben 30 095 milliárd forintot költött el. Ez szűk kétezer milliárd forinttal magasabb az előző évi kiadásoknál, és ötezer milliárd forintos túllépést jelent a költségvetési törvényben engedélyezett 25 052 milliárd forinthoz képest - derül ki a Pénzügyminisztérium 2021-es költségvetési jelentéséből. A bevételek ezzel szemben „csak” 2300 milliárd forinttal lettek magasabbak. Mindez nem éppen elhanyagolható költségvetési tervezési hiba. FOLYTATÁS A 6. OLDALON Épülő stadion. A magyar „gazdasági csoda" receptje: minden forintnyi GDP-növelés több mint egy forint adósságnöveléssel jár 8+8 OLDAL MELLÉKLET A MAI LAPSZÁMUNKBAN AJÁNLÓ Csak a hátrányunk nőtt A magyar társadalom 74 százalékának jövedelme nem éri el az uniós szegénységi küszöböt, 14 százalék nyomorog - állítja Róna Péter közgazdász. 5. oldal A cselművész drámája Nem bírtam elviselni, hogy elhagy. Megszúrtam. Ezért ültem majd hét évet Sopronkőhidán - mondja Menyhárt Ernő, aki 179 NB I-es meccsen játszott. 14. oldal Orbán mégsem megy Boszniába FERTŐZÉSVESZÉLY Váratlanul lemondta szarajevói útját Orbán Viktor miniszterelnök bő öt nappal a tervezett látogatás előtt. A boszniai közlések szerint a vizit elhalasztását a magyarországi járványügyi helyzettel indokolta a kormányfő, ám az Euronews elemzése alapján közelmúltbeli, Boszniában botrányt keltő lépései és kijelentései is közrejátszhattak a döntésben. Az biztos, hogy a balkáni országban sokan nem fogadták volna szt Sokan nem fogadták volna szívesen, mert nyíltan kokettál az állam felbomlására törekvőkkel. vesen Orbánt, mert nyíltan kokettál a Bosznia felbomlására, a szerb etnikumú régió kiválására törekvő Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel. A magyar kormányfő novemberben találkozott az oroszbarát politikussal. Sajtóhírek szerint akkor 100 millió eurós (nagyjából 36 milliárd forintnyi) hitelt ígért oda hazánk államkasszájából Dodiknak, akinek szeparatizmusa a Balkán törékeny békéjét fenyegeti. NÉPSZAVA Hol van Schadl György? VÖLNER-ÜGY Nem adott egyértelmű választ az ügyészség a Népszavának arra a kérdésre, hogy még mindig rács mögött van-e Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali vesztegetéssel és más bűncselekménnyel meggyanúsított vezetője. A Központi Nyomozó Főügyészség annyit közölt: a megjelölt személy „bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll”. Jelenleg összesen hatan vannak ilyen kényszerintézkedés alatt. Tavaly decemberben még azt írták: „Hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.” A „bírói engedélyes kényszerintézkedés” nemcsak letartóztatást, hanem bűnügyi felügyeletet is jelenthet, utóbbi esetben az eljárás alá vont személy szabadlábon védekezik. A gyanú szerint Schadl az Országos Bírósági Hivatal és a Fővárosi Törvényszék elnökével is tárgyalt, hogy kirúgasson egy számára kedvezőtlen ítéletet hozó bírót. Fleck Zoltán jogszociológus szerint nyilvánvalóan a bírói függetlenség megsértésére való felhívás hangzott el. REFLEKTOR A 2. OLDALON Fleck Zoltán jogszociológus szerint nyilvánvalóan a bírói függetlenség megsértésére történő felhívás hangzott el. A parkett ördöge. Lapunk kérése ellenére nem árulta el az ügyészség, hogy szabadlábon védekezhet-e FOTÓ: MISKOLCI EGYETEM Új oltásrend: három a magyar igazság VÉDETTSÉG Február közepétől fő szabály szerint csak a háromszor oltottak számítanak védettnek, azaz ők látogathatják egyebek mellett az 500 főnél nagyobb rendezvényeket vagy például a fővárosi fürdőket. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a polgármesterek dönthetnek. Közben a hazai mozikra vonatkozó Covid-szabályozás az egyik leglazább Európában. Nem kell hozzá sem magyar védettségi igazolvány, sem EU-s oltási igazolás. A vetítőtermek is kvázi száz százalékban feltölthetők. BŐVEBBEN A 4. OLDALON A hazai mozikra vonatkozó Covidszabályozás az egyik leglazább Európában. Márki-Zay óvott az időhúzástól ALÁÍRÁSOK Arra szólította fel az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a Nemzeti Választási Irodát, hogy ne húzza az időt a népszavazási aláírások ellenőrzésekor. Az ellenzéki összefogás tegnap juttatta el - élőláncot alkotva - az összesen 470 ezer szignót tartalmazó dobozokat az irodának, amelynek legfeljebb 60 napja van megnézni, hogy a Fudan Egyetem felépítését ellenző és az álláskeresési járadék kilenc hónapra emelését támogató kérdésre összejött-e a 200 ezer hiteles aláírás. Ha az NVI ennél gyorsabban végez, elvben az április 3-ra kiírt parlamenti választásra is odaérhet az ellenzék két kérdése. Az ellenzéki oldalon egyelőre nem neveztek meg államfőjelöltet, amire baloldali jogászok szerint mielőbb szükség lenne, mert minden kihagyott kampánylehetőség csökkenti a pártszövetség súlyát. Szerintük olyan jelölt kell, aki képes akár egy „árnyékelnöki” szerepben is végigkísérni a következő öt évet. CIKKEINK A 3. OLDALON Érkeznek a szignókat tartalmazó csomagok. Mostantól az állami szervek kezében lesz a jövővédő népszavazás FOTÓ: CSÖMÖR ÁDÁM