Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-02 / 152. szám
2 NÉPSZAVA 2022. július 2., szombat REFLEKTOR Lopakodó illiberalizmus VESZÉLY Az utóbbi tíz évben soha nem látott mértékben épül le világszerte a demokrácia és a jogállam. Magyarország éllovas, de szomszédainknál is egyre ijesztőbb jelek mutatkoznak. GÁL MÁRIA Míg a gazdasági-pénzügyi válsággal, majd a menekültválsággal és a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel megbirkózott az Európai Unió, a demokrácia válságaival szemben tehetetlennek látszik. Hiába aktiválták az uniós „atombombát”, a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen, sem a budapesti, sem a varsói kormányzat nem lett ettől demokratikusabb, mindkét országban kritikus szintre süllyedt a jogállamiság. A Freedom House éves demokráciajelentései szerint hazánk már három éve a hibrid rezsim kategóriába, a demokráciák és autokráciák közötti szürke zónába csúszott vissza, de máshol is a romlás jelei mutatkoznak. Sem a román politikai elit, sem a lakosság, sem a fősodorú média nem tiltakozik. Hogy miként történhet ekkora visszalépés egy uniós országban, mint Magyarországon? Talán mert az Orbán-kormányok kezdetben még „lopakodó üzemmódban” építették ki az illiberális rezsimet. A kezdeti, de legveszélyesebb lépések - az alkotmány kiherélése, a média- és a választási törvények módosítása, az Alkotmánybíróság és más, a jogállam működéséhez alapvető fontosságú kontrollszervezetek függetlenségének a megszüntetése stb. - idején még alig volt tiltakozás és felzúdulás, ami lehetővé tette, hogy a rezsim kétharmados többséggel megszavazott törvényekkel legitimálja a korrupciót és az alapvető szabadságjogok sérelmét. Az Orbán-modell vonzónak bizonyult a térségben. Kacérkodott az illiberalizmussal a szlovák Robert Fico és az őt követő Igor Matovic, a szlovén Janez Jansa és a bolgár Bojko Boriszov is. A helyzet kevésbé volt súlyos, mindhárom országban szabad választáson lehetett megbuktatni az illiberalizmussal kacérkodó kormányokat. Most újabb térségbeli országban zajlik aggasztó folyamat. Románia épp ledolgozni látszott korábbi demokráciadeficitjét, mindenekelőtt az Európa-szerte modellértékűnek tekintett korrupcióellenes fellépéssel, és igen közel került ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) megszüntesse a 2007-es uniós csatlakozás óta az országra vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV). Vera Jourová, az EB értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a napokban járt Bukarestben ez ügyben, és bár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „egyes romániai intézmények az uniós jog elsőbbségének megkérdőjelezésére tettek kísérletet”, az utóbbi időben elfogadott, az európai uniós alapértékekre fittyet hányó törvények miatt nem emelt szót. Márpedig több ilyen kétes értékű jogszabály született. Amint arról a Népszava is beszámolt, nemrég a G4media független román portál hozta nyilvánosságra azt a nemzetbiztonsági törvényjavaslatot, amely a Ceausescu-korszak hírhedt titkosszolgálata, a Securitate szellemiségét idézi. A tervezet ellen sem a román politikai elit, sem a lakosság, de meglepő módon a mainstream média sem tiltakozik, csupán 45 civil szervezet jelezte annak veszélyességét. Az sem váltott ki médiavisszhangot, hogy Klaus Johannis államfő sajtótájékoztatón gyakorlatilag megfenyegette a leleplező portált és a kiszivárogtatókat. De nem ez az egyetlen kifogásolható jogszabály, csak az utóbbi hetekben több ilyen törvényt fogadtak el. Például: szexuális felvilágosítás helyett egészségügyi nevelés lesz az iskolákban, de csak 8. osztálytól és csakis szülői beleegyezéssel. Az Orbán-kormány családvédelminek nevezett homofób törvényének mintájára készül a román „gyermekvédelmi” törvény. E hét szerdán a képviselőház olyan módosításokkal fogadta el a közérdekű bejelentők védelméről szóló uniós irányelvet átültető törvényt, hogy az visszalépést jelent a védelem jelenlegi szintjéhez képest. A román korrupcióellenes főügyészből európai főügyésszé előlépett Laura Codruta Kövesi azonnal megkongatta a vészharangot, de egyelőre visszhangtalanul. Kövesi jelezte: fontolgatja, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben, és akár jogállamisági eljárás megindítását is javasolná az EB-nek, és feltételekhez kötné az uniós pénzek folyósítását is. 2017-ben százezrek tüntettek Romániában az igazságügyi törvények módosítása miatt, és meghátrálásra kényszerítették az akkori kormányt. A jogállamiságot módszeresen, de sokkal rafináltabban nyirbáló szociáldemokrata-liberális-RMDSZ-es nagykoalíciónak már nem kell az utca nyomásától tartania. És egyelőre az Unióétól sem. Az utcai tiltakozások 2017-ben meghátrálásra kényszerítették az igazságügyi reformra készülő akkori kormányt, a mostani kabinet azonban rafináltabban nyirbálja a jogállamiságot LAURA CODRUTA KÖVESI Az európai főügyész azonnal megkongatta a vészharangot a román demokráciát veszélyeztető törvények miatt FOTÓ: AFP/DANIEL MIHAILESCU Román recept: militarizált demokrácia MODELL Mi történt Romániában alig öt év alatt? Hová tűnt a román civil társadalom nemrég még irigyelve csodált aktivitása? Miért tűnt el a kérdéskör a sajtóból? A románok már elfelejtették a Ceausescu-korszakot és a Securitatét? - erről kérdeztük Dan Tapalagát, a G4media újságíróját. A portált az Asociatia Group4 Media Freedom & Democracy nonprofit működteti, amelynek meghirdetett célja a román demokratikus rendszer javítása és modernizálása. Tapalaga szerint összetett a magyarázat. A két évig tartó világjárvány elszigeteltségére és félelemeire jött közvetlenül a háború, a növekvő árak és a holnap bizonytalansága. „Erre a kedvező háttérre alapozva a titkosszolgálatok több hatalmat követeltek maguknak. A G4media hozta nyilvánosságra ezeket a törvénytervezeteket, és bizonyította, hogy a szolgálatok szövegezték meg. A társadalmi reakciók hiánya az említett okok mentén némileg megmagyarázható. Továbbra is léteznek nagyon jó munkát végző civil szervezetek, amelyek figyelmeztetnek a hatalom kisiklásaira. A nagy probléma az, hogy a munkájukat nem látják és nem hallják az emberek, mert a sajtó nagy része teljesen figyelmen kívül hagyja őket. A helyi mogulokhoz tartozó nagy hírcsatornák vagy más sajtóoldalak ignorálták a témát, ahogyan sok más, a kormány vagy Johannis elnök számára kellemetlen felfedezést is, mert a bukaresti sajtó nagy része túlságosan függővé vált a kormánypártok pénzétől” - fogalmazott az újságíró. Állítása szerint az állami támogatásként kapott pénzből a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) a választási kampányokon kívüli szerződéseket kötött a nagy médiumokkal, hogy megvásárolja hallgatásukat. „Az adófizetők pénzéből havonta több millió eurót pumpálnak a sajtóba, hogy ne mondják el az igazságot. A románoknak a saját pénzükön hazudnak. A sajtó és a hatalom kölcsönösen előnyös együttéléséről és együttműködéséről van szó. A demokrácia házőrzőjét, a sajtót meghívták a hatalom asztalához, amely rendszeresen csontokat dobál neki, hogy ne ugasson. A médiatulajdonosok némelyikének félelme is szerepet játszik. Vannak közöttük olyanok, akiknek a múltban büntetőjogi problémáik voltak, sőt akiket börtönbüntetésre is ítéltek, ők félnek a titkosszolgálatok növekvő hatalmától” - mondta a jogállamiságot veszélyeztető jelenségekre rendszeresen reagáló újságíró. Orbán Viktor receptjét másolják Romániában? Valós veszélyt jelent az illiberalizmus Románia számára? - kérdeztük a román kollégát. „Nem tudom, hogy ez egy Orbán Viktortól importált modell-e vagy minden autoriter tendenciákkal rendelkező rezsim elkerülhetetlenül ezt az utat járja be. Erdogant Orbán inspirálta vagy Orbán tanult Erdogantól, Trump mindkettőjüktől, vagy az illiberalizmus is a vérében volt? A gyűlöletnek a társadalom hamis ellenségei (pl. LMBT-kisebbség, menekültek, Soros, egyéb hamis célpontok) felé irányítása nem a legegyszerűbb módja a széles tömegek szimpátiájának elnyerésére vagy a figyelem elterelésére a belpolitikai problémákról? Romániában nincs a hatalom részéről felvállalt LMBT-ellenes, migrációellenes politikai diskurzus, de néhány nemrég elfogadott intézkedés nem nevezhető liberálisnak. Amíg a szexuális nevelés gyakorlatilag ki van iktatva az iskolákból, és egészségügyi nevelésnek nevezik, miközben Európában Romániában van a legtöbb kiskorú anya, addig nem mondható el, hogy az ország bármit tett volna a közgondolkodás modernizálásáért. Romániában a PSD -PNL-nagykoalíció nagy többséggel uralja a parlamentet, de nem hiszem, hogy ebben az országban lenne egy Orbán Viktor vagy egy olyan artikulált illiberális ideológia, mint a Fidesznek. Ciuca miniszterelnök és Johannis elnök elmosódott politikai figurák, nincs világos ideológiájuk. Ehelyett »militarizált demokráciánk« van, egy olyan Románia, ahol az egyenruha csinál karriert, és a szolgálatok egyre inkább jelen vannak a társadalomban.” A bukaresti tekintélyelvűség nagyon különbözik Orbán illiberalizmusától - szögezte le Dan Tapalaga. „Itt például senki sem harcol Brüsszel ellen. A mi politikusaink kétszínűbbek: azt mondják az európaiaknak, amit hallani akarnak, de azt tesznek, amit akarnak. Bukarestben a demokráciát más, alattomosabb veszélyek fenyegetik, amelyeket nehéz leleplezni.” Állítása szerint a hatalmon lévők reakciói, a kormány döntései, a sajtóhoz és az igazságszolgáltatáshoz való viszonyuk, amelyet az árnyékhatalom segítségével irányítanak, mind-mind egyfajta „asztal alatti” tekintélyelvűség irányába mutatnak, amelyet a Dragnea-korszak után senki sem tartott volna lehetségesnek Romániában. Úgy vélte: a PSD egykori vezetője, Liviu Dragnea, akit 2017-ben börtönbüntetésre ítéltek, amit időközben le is ült, stílusában és politikai diskurzusában sokkal közelebb állt Orbánhoz. „Azt hiszem, egy időben Orbán még Fidesz-tanácsadókat is küldött Bukarestbe, hogy megtanítsák Dragneát, hogyan kell illiberális politikát csinálni. De most Románia másik korszakba lépett - a militarizált demokrácia és a teljes ellenőrzés kísértését éljük. Az ország kezd egyre inkább egy nagy katonai egységre hasonlítani, amely felett nagy csend honol. Azonban, ellentétben Magyarországgal, ahol a Fidesz monolitként működik, Romániában PSD -PNL-RMDSZ-nagykoalíció van, és a 2024-es választások közeledtével ez egyre rosszabbul működik. Ezért úgy vélem, hogy a romániai tekintélyelvűség pusztán konjunkturális jellegű, ez a koalíció szét fog esni a két nagy párt, a PSD és a PNL közötti elkerülhetetlen háború következtében” - összegzett Dan Tapalaga. Johannis és a román vezetés nem harcol Brüsszellel, hanem azt mondja az EU-nak, amit az hallani akar Dan Tapalaga több román újságnál is megfordult, volt Freedom Houseösztöndíjas és a BBC munkatársa is