Népszava, 2022. szeptember (149. évfolyam, 203-228. szám)
2022-09-12 / 212. szám
AJÁNLÓ Zárt ajtók mögött Mégiscsak egy háborús, inflációs és energiaválság közepén vagyunk, fontos lenne, ha Orbán Viktor megpróbálná felkészíteni az országot az előttünk álló időszakra - nyilatkozta lapunknak Somogyi Zoltán, a Political Capital társalapítója. Ehhez képest Kötcsén a miniszterelnök zárt körben beszélt. 3. oldal Budapest őrzi a fürdőit A főváros a brutálisan megugrott közüzemi számlák ellenére nem zárja be egyetlen fürdőjét sem. Pedig csak az orosz vendégek elmaradása 15 százalékos veszteséget jelent. 4. oldal Varsó huzavonája Brüsszellel Nem az EU, hanem a varsói vezetés vitái akadályozzák az európai újjáépítési alapból Lengyelországnak szánt összegek kifizetését - nyilatkozta a Népszavának Jan Truszczynski volt lengyel uniós nagykövet. 5. oldal Meglepetés Velencében Váratlanul Laura Poitras dokumentumfilmje, az All the Beauty and the Bloodshed nyerte a 79. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Arany Oroszlán díját. 11. oldal Fordulat a háborúban UKRAJNA Az orosz hadsereg csődöt mondott Harkiv alatt. A honvédek több ezer négyzetkilométert és egy sor települést foglaltak vissza. RÓNAY TAMÁS Az ukrajnai háború talán legnagyobb és legváratlanabb fordulata történt a hét végén az ország ellen február 24-én indított agressziós háború megindítása óta. Az ukrán hadsereg szombaton rendkívül fontos áttörést ért el a keleti fronton, Harkiv régióban, miután hónapok óta patthelyzet jellemezte a harcoló felek állásait. Oroszország pedig a legnagyobb visszavonulásra kényszerült azóta, hogy márciusban kivonta csapatait Kijev külvárosából. Volodimir Zelenszkij elnök közlése szerint az ukrán hadsereg három nap alatt 2000, szeptember eleje óta pedig 3000 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, beleértve olyan, stratégiailag és logisztikailag is fontos városokat, mint Izjum vagy Kupjanszk. Ez utóbbi azért rendkívül jelentős, mert kiemelten fontos vasúti csomópontnak számít, nagy jelentősége van az orosz hadsereg utánpótlásában. Öt nap alatt az ukránok nagyobb területet szereztek vissza, mint amennyit az oroszok április eleje óta elfoglaltak. Az előretörés mértékét jelzi, hogy az ukrán erők már eljutottak Limanig, illetve Liszicsanszkig, vagyis azon településekig a luhanszki területen, amelyeket az orosz hadsereg még nyár elején foglalt el. A meglepetésszerű ukrán támadás végrehajtását az amerikai titkosszolgálat, a NATO műholdjai is segítették, vagyis a siker a nyugati „információs fölény” bizonyítéka is. Az orosz visszavonulás mértéke az előzőleg sejtettnél is nagyobb lehetett. Vasárnap ugyanis kitűzték az ukrán zászlót Kozacsa Lopanban, a település Harkivtól északra, néhány kilométerre az ukrán határtól található. A régió más részein az ukránok 30-50 km-re közelítették meg az orosz határt. FOLYTATÁS A 8. OLDALON A A 28 éves Szvetlána, az ukrán hadsereg századosa a donyecki fronton FOTÓ: AFP/METIN ARTAS Hivatalosan is király lett Károly herceg WINDSOR Megérkezett vasárnap kora este a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő koporsóját szállító és kísérő járműkonvoj Edinburghba, Skócia fővárosába. A menet a királyi család nyári rezidenciájáról, a skóciai Balmoral kastélyából indult. Ezzel elkezdődött a több mint egyheti szertartássorozat. A királynőt szeptember 19-én búcsúztatják a westminsteri apátságban és helyezik végső nyugalomra a windsori VI. György-emlékkápolnában. Szombaton formálisan is az Egyesült Királyság uralkodójává nyilvánították III. Károly királyt. Az uralkodó rövid beszédben méltatta édesanyja „odaadását”, és megfogadta, hogy „követi a szeretetteljes és önzetlen szolgálatot”, továbbá a „szigeten, a Nemzetközösség országaiban és a tengerentúli tartományokban is elősegíti a béke, a harmónia és a jólét ügyét”. RÉSZLETEK A 13. OLDALON III. Károly megfogadta, hogy követi édesanyja szeretetteljes és önzetlen szolgálatát. Szombaton Londonban és országszerte kihirdették az új uralkodót Túltolták az e-busz-ígéreteket BESZERZÉS A kabinet 2019-es állításai alapján mára háromezer elektromos busznak kellene utasokat szállítania, de csak alig száz fut a hazai utakon - derül ki a Népszava összesítéséből. Három éve a kabinet azt állította, hogy háromezer e-busz beszerzését támogatja az akkori ciklus végéig, aminek költsége 240 milliárd forint lett volna. Nem így történt. Időközben a kormány is belátta, hogy irreális ígéretet tett, és újraszabta - pontosabban afféle beismerésként durván megvágta - terveit. Míg 2019- ben még három évre ígértek 240 milliárd forintot e-buszokra, addig 2020-tól már kilenc évre szántak 36 milliárdot. Pedig kormánypárti politikusok ma, az energiakrízis idején nem győzik hangsúlyozni az elektromos buszok fontosságát, takarékosságát. Arra azért ügyeltek, hogy az ellenzéki vezetésű Budapestnek egy fillér se jusson az e-busz-beszerzést is támogató állami Zöld Busz Programból. REFLEKTOR A 2. OLDALON Budapestnek egy jármű sem jut az amúgy is visszafogott programból Sztrájkkal válaszolnak a megfélemlítésre OKTATÁS Meghatározott időszakokban tartott gördülő sztrájkot hirdetett az oktatási-nevelési intézményekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete, miután a múlt héten az állami apparátus kirúgással fenyegette meg a lehetetlen körülmények, az alacsony bérek ellen polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárokat. Az ütemezett munkabeszüntetés leghamarabb szeptember 19-én kezdődhet. A tiltakozás ezen a héten is folytatódik, de a kormány sem enged: újra megüzenték, hogy „munkajogi kérdésnek” tartják az engedetlenséget. CIKKÜNK A 3. OLDALON Nem követik a bérek a drágulást INFLÁCIÓ Nagy a zavar a régen látott gyorsasággal növekvő árak miatt a cégek bérpolitikájában. Míg tavasszal, nyár elején sorra kötötték az évközi bérmegállapodásokat a szakszervezetek, most már csak visszafogottan, egyszeri bónuszokat, „bérkompenzációs” pótlékokat adnak a munkáltatók, és azt sem mindenütt. A Publicus Intézet lapunk számára végzett felmérése szerint az alkalmazottak 70 százaléka nem részesült év közbeni béremelésben, 41 százalékuk pedig nem is számít rá. A jövő évi minimálbér-tárgyalások előkészítése is vontatottan halad, éppen a figyelembe veendő makroadatok bizonytalansága miatt. Várhatóan ugyanezen ok miatt az idén lejáró hatéves megállapodás után csak egyéves hatályút kötnek, és a szakszervezetek várakozása szerint a legkisebb béreknél inflációkövető emelés történik. ÍRÁSUNK A 6. OLDALON A dolgozók többségének nem emelték a bérét év közben, és várhatóan nem is fogják. A reálbércsökkenést az életszínvonal is megsínyli FOTÓ: HUSZÁR DÁVID