Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)
2023-11-08 / 260. szám
2 I 2023. november 8., szerda __________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Vészfékezés a lakástámogatásoknál OTTHON A rendszerváltáskori mélypontnál is mélyebbre vágja vissza a kormány a lakástámogatásokat. A lakhatási szegénység horizontján megjelentek a vendégmunkások is. SZALAI ANNA Újabb tízezrekkel bővül a lakhatási szegénységben élők köre az Orbán-kormány által erőltetett akkumulátorberuházások nyomán. Tavaly 14 százalékkal - 81 ezer főre - nőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma, akiknek nagy része a különféle akkumulátorellátási láncba tartozó üzemekhez érkezik. 2022 második felében kisebb átrendeződés történt: az ukrán alkalmazottak számának növekedése lassult, miközben néhány Unión kívüli országból (például Fülöp-szigetek, India) érkező munkavállalóké nőtt. Utóbbiak többsége munkaerő-kölcsönzők alkalmazásában áll, étkezésüket és lakhatásukat is csoportosan oldják meg. Ám ezeknek a szállásoknak a minősége gyakorta vitatható. (Néhány kiragadott példa a közelmúltból: Mikepércsen egy átlagos családi házban ötven ázsiai munkást szállásoltak el. Győr északi kertvárosi részében Fülöp-szigeteki munkásokat költöztettek egy el sem készült családi házba.) „A munkavállalók egy része így lakhatási szempontból is kiszolgáltatott. A vendégmunkás-ellenes közhangulat miatt a külföldiek elszállásolása várhatóan egyre nagyobb mértékben a településektől és helyi szolgáltatásoktól távol valósul meg, kitéve őket a lakhatási szegénység kockázatának” - hívja fel a figyelmet Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa a Habitat for Humanity Magyarország 2023. évi Lakhatási jelentésének első fejezetében, amelyet tegnap mutattak be a Habitat Margit körúti kreatív központjában. A kormányzati szakpolitikákról és költségvetési kiadásokról szóló részben a kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy az Orbán-kormány olyan erővel húzta be a költségvetési vészféket, hogy lakástámogatásra már az idén is kevesebb jut, mint a rendszerváltozás évében, jövőre pedig ez is megfeleződik. A központi költségvetésből 2022-ben 635,3 milliárd forintot költöttek erre a célra, az idén 383 milliárd jut erre, míg jövőre 182 milliárd szerepel ezen a költségvetési soron. A tavalyi rekordösszeg elsősorban az otthonfelújítási támogatásnak volt köszönhető. A koronavírus utáni gazdasági fellendülés okán indított program két éve alatt 1775 milliárd forint értékű felújítás valósult meg, 770 milliárd forint állami támogatással, 380 ezer ingatlanon. A beruházásoknak azonban kevesebb mint a fele tartalmazott energetikai célokat. Ráadásul éppen azok számára nem volt hozzáférhető, akiket az elszánó energiaárak a legsúlyosabban érintettek. A szegényebb háztartások egyébként nemcsak ezzel, hanem az otthonfelújítási kölcsön lehetőségével, illetve a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) sem élhettek, de még a babaváró hitelt igénylőknek is alig 12 százaléka tartozott a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe. Jövőre a 2015-ben bevezetett politikai slágerterméket, a csokot is jelentősen visszavágja a kormány. A „városi” csőd megszüntetésével még inkább nő a területi szempontú lakhatási szegénység kockázata, hiszen a kevésbé tehetős igénylőket olyan, alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező kistelepülések irányába tolja, ahol a közszolgáltatások hozzáférhetősége eleve rosszabb. A városi lakáshoz jutás megfizethetőségi problémáinak megoldásából pedig az állam kivonul. 2022 ugyanakkor fordulópont volt a lakhatási szakpolitikákban is. Az nem újdonság, hogy az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások emelkedése a lakhatási szegénységben élőket érintette súlyosabban, de a közpolitikai változások alig reagáltak erre. Az annál inkább, hogy a következő évtől az eddig privilegizált középosztály lakhatásának támogatását is jelentősen csökkenti az Orbán-kormány. A szociálisan célzott lakhatási célú kiadásokra láthatatlan összegeket költ a kabinet. Az ide sorolt lakosságirezsi-védelem ugyanis nem rászorultsági alapon adott támogatás, miközben a célzottan megítélt települési és a szociális tüzelőanyag-támogatás egyre inkább elértéktelenedik. A bérlakásállomány növelésére lényegében nem A központi költségvetésből 2022 ben még 635,3 milliárd forintot költöttek lakástámogatásra, ez az idén 383 milliárd, jövőre pedig 182 milliárd lesz. költ a kormány, míg felújításra az önkormányzatok mindössze 16,8 milliárdot kaptak tavaly. A lakhatási szegénységben élők segítését egyébként is gyorsuló ütemben szervezi ki a kormány egyházi és karitatív szereplőknek. Ennek minősített esete a Nemzeti Eszközkezelő Program megmaradt 16 milliárdos lakásállományának bérlőkkel együtt való átadása az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft.-nek 2022-ben. (A lakásalap működéséről többször is írtunk korábban.) A kedvezményes lakáshitelek iránti, tavalyi fokozott érdeklődés a lakásvásárlások visszaesésével rég nem látott mélységbe zuhant. Czirfusz Márton a kormány által 2023 végéig meghosszabbított, 300 ezer háztartást érintő kamatstopot sem tartja társadalmilag igazságosnak. Ráadásul a lakáshitelek miatt megcsúszó családok nehézségeinek felmérésére és átfogó megoldásra semmiféle kormányzati terv nincs. 33^3 Mi oo Nehéz élethelyzetek. Magyarországon tavaly a lakosság tizedének volt jelzáloghitel-, rezsi- vagy lakbérhátraléka Tömegek élnek beázó, penészes ingatlanban GONDOK Az elszálló infláció és energiaárak, a meredeken emelkedő albérleti díjak és az ettől jócskán elmaradó bérek miatt egyre nehezebb előteremteni a lakhatás költségét. Nem csupán a vásárlás, de a lakásbérlés és a fenntartás is egyre szélesebb társadalmi rétegek számára jelent kihívást. Érdemben az állam sem segít ebben, hiszen a lakhatás támogatására biztosított források a GDP fél százalékát sem érték el 2021-ben - derül ki Ámon Katalin (Central European University) PhD-hallgatónak a Habitat számára a lakhatás megfizethetőségéről készített tanulmányából. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat például csak egy szűk réteg számára - olyan álláskeresőknek, akik munkavállalás miatt kénytelenek elköltözni - kínál vissza nem térítendő lakhatási támogatást bérleti díjra és rezsiköltségekre. 2021-ben 47 fő kapott ilyen támogatást, összesen 15,2 millió forintot. (Csupán összehasonlításul: Mészáros Lőrinc és családja Nápoly és Salerno között 1,3 millió forintnyi üzemanyagot jachtozott el fél nap alatt.) Ennél jóval nagyobb a merítése a települési önkormányzatok által nyújtott támogatásnak, de nem egyértelmű, hogy mekkora részét használják valóban lakhatási célra. Bár ez a szociális juttatás az egyetlen olyan támogatási forma, amelyet a mindennapi lakásköltséghez nyújtanak, mind az igénybe vevők köre, mind a támogatás mértéke alacsony: 2022-ben 831 ezren kaptak átlag 11336 forintot, és ennek csak a töredékét fordíthatták lakhatásra. A megfizethetőség hiánya eladósodáshoz, lakásvesztéshez, otthontalansághoz vezethet. Sok háztartás tartósan megfizethetőségi gondokkal küzd, és bizonytalan, rossz minőségű lakásban, gyakran különféle szállókon - hajléktalanszállón, családok átmeneti otthonaiban, munkásszállókon - kénytelenek leélni az életüket. Magyarországon 2022-ben a lakosság tizede rendelkezett jelzáloghitel-, rezsi- vagy lakbérhátralékkal, ami kicsivel magasabb az uniós országok átlagánál (9,2%). A medián jövedelem 60 százalékánál kevesebbet keresők esetében már több mint a negyedüknek van tartozása. De a jellemzően nem az alsó jövedelmi kategóriákba tartozó támogatott hiteleseknek - csokosok, babaváró hitelesek - is van okuk az aggodalomra. Az ő esetükben az átlagos fennálló tőketartozás 2022 végén 29 millió forint volt. A végrehajtói adatok szerint 2022-ben és 2023 első fél évében a lakásügyben hozott határozatok alapján 800 esetben indult végrehajtás és 1662 lakás árverezése zárult le. Öt esetben a lakás kiürítését rendőri kényszerintézkedéssel hajtották végre. Önkormányzati lakásokból 2022-ben 369 családot lakoltattak ki, közülük 189-et hátralékok miatt. Másokat például az elég nehezen megfogható „összeférhetetlenség” miatt.Egy ilyen okból indított kispesti kilakoltatásnál húzták Jámbor András parlamenti képviselőt november első napjaiban a hátán a kivezényelt rendőrök, amikor megpróbálta megakadályozni egy 14 és 18 éves gyerekét egyedül nevelő nő kilakoltatását. A ház lakói szerint semmi baj nem volt velük, tartozásuk sem volt.) A megfizethetetlen lakhatási költségek családokat kényszerítenek akár több generáción át nem lakáscélú helyiségekbe, túlzsúfolt szállókra. Körülbelül 1,9 millió ember él beázó tetejű és/vagy penészes ingatlanban, 144 ezren élnek WC, fürdő nélküli lakásban, bő félmillióan alig fűthető helyiségekben. 67 ezer ember szívességi lakáshasználó, azaz bármikor utcára tehetik, 86,5 ezer ember él különféle szállókon. Egyre több az olyan család, ahol már a második generáció nő fel átmeneti otthonokban - hívja fel a figyelmet a Habitat jelentése. Idén februárban 1500 ember élt az utcán, legalábbis ennyit számoltak össze a közterületeken. A gyerekeket ugyan csupán szociális okból nem lehet kiemelni a családból, de ez gyakorta elmosódik. Tavaly 7386 gyermek élt átmeneti otthonban, csaknem 15 ezren nevelőszülőknél. A kormánynak minderre nincsenek válaszai. Igaz, a kérdést sem teszik fel. SZ. A. Több mint félmillióan alig fűthető helyiségekben laknak ooe?01 ö o