Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-11 / 9. szám
19 I Népszava 1^ 1 2024. január 11., csütörtök Tilos a politikai paródia Kiskőrösön CENZÚRA Hangok a fejemben című önálló estjével szeretett volna a minap fellépni Petőfi Sándor szülővárosában, Kiskőrösön Somogyi András humorista, azonban nem bérelhetett termet politikai jellegű humora miatt - írta a 24.hu. A Petőfi Sándor Művelődési Központ vezetője, Szabadi-Maglódi Kitti elutasító válaszában azt írta, „a programon elhangzó politikai paródiákat (attól függetlenül, hogy kiről/kikről szólnak) és ahhoz kapcsolódó műsort, előadókat nem engedhetünk fel a színpadra”. A portál kereste az intézményt is, hogy megtudja, ki és milyen alapon döntött, azonban választ nem kapott. Somogyi András azt mondta, nem egyedi eset, hogy kormánypárti vezetésű városban problémákba ütköznek a fellépés szervezése során, noha a közönség részéről lenne igény. „Az új elem csak az, hogy ilyen nyíltan le is írják az elutasítás valódi okát. Legtöbb esetben ez úgy szokott kinézni, hogy először örülnek a megkeresésnek, majd amikor meghallják a nevemet, akkor nyelnek egy nagyot, és mondanak valami olyasmit, hogy »Egyeztetünk az igazgató úrral, és visszaszólunk.« Na most, ez általában annyit tesz, hogy innentől nem kapunk választ az e-mailekre, a telefont sem veszik fel nekünk. Vagy ha mégis, akkor egy kis türelmet kérnek, majd kezdődik az egész elölről” - fogalmazott. Mint mondta, a kedvenc kifogása az, hogy egy önkormányzati intézményben évekre előre nincs időpont. „A Kádár-rendszerben Hofi Géza - még ha megtűrt státuszban is -, de elmondhatta a humor nyelvén a véleményét az országról. Gyalázatosnak tartom, hogy 2024-ben Európa közepén ez nem igazán, vagy csak korlátozottan történhet meg. De hát mit várjon az ember egy olyan rendszertől, amiben Tóth Gabi és Győzike jelenti a kultúrát?” - tette fel a kérdést Somogyi András. Úgy véli, ha a békemenetek első sorában lépkedne Bayer Zsolt és Semjén Zsolt kezét fogva, akkor nem lennének ilyen problémái. Somogyi András a kormány tagjait és a NER ismert személyiségeit rendszeresen kifigurázza OO LJ<c öo Az új elem csak az, hogy ilyen nyíltan le is írják az elutasítás valódi okát. Somogyi András a kormány tagjait és a NER ismert személyiségeit rendszeresen kifigurázza, ám műsorában és videóiban ellenzéki politikusokat is szokott parodizálni. Á. B. |/ 11 TM PA l LJ L I LJ ix/x Messze még az utolsó nyisszantás JUBILEUM Máig manuálisan, egy ollóval vágják el a kész diafilmeket, ezután kerülnek a kerek dobozba, a műfaj mégsem ragadt a múlt században. Idén 70 éves a magyar diafilm, egész évben ünnepel a gyártó. ROSZNÁKY EMMA Nem mindennapi, hogy egy cég megéri a hetvenedik születésnapját, pláne, ha a XXI. század felpörgött vizuális ingerekkel teli világában képvisel egy eszközeiben jóval szerényebb műfajt, a diafilmet. A Diafilmgyártó Kft. mégsem panaszkodhat, Lendvai Gabriella, a társaság ügyvezetője elmondta, a diafilm még ma is népszerű - rendkívül fontos szerepet játszik az olvasás és az irodalom megszerettetésében - sorolta a műfaj előnyeit az ügyvezető, aki a tegnapi sajtótájékoztatón többször kifejezte háláját a legnagyobb magyar magángyűjtemény birtokosa, Bíró Ferenc felé, akinek kollekciójából több izgalmas darabot is bemutattak az újságíróknak. Bíró Ferenc eredetileg könyvtáros, elmondása szerint ez abban segített neki, hogy tudta, hogyan kell egy gyűjteményt kialakítani. A magyar diafilm hetven évéről szóló sajtótájékoztatónak az Erzsébet körúti Art+Cinema adott otthont. Nem véletlenül: ennek épületében található ugyanis Bíró Ferenc gyűjteménye is, és ez a mozi szokott rendezni nagy sikerű diafilmvetítéseket, amelyeken színészek olvassák föl a diákhoz tartozó szövegeket. Ez alkalommal az ismert szinkronhang, Seder Gábor narrált. Az első, nagy sorozatban megjelenő diakópiákat először propagandacélokra használták, ami nem is olyan különleges a Magyar Diafilmgyártó Vállalat esetében, hiszen 1954- ben alapították - derült ki a tegnapi eseményen. Elődje, a Magyar Fotó Állami Vállalat diaosztálya traktoroslányokról, a Párt eredményeiről, selyemhernyó-termesztésről, Sztálin és Rákosi életéről készített diafilmeket, de kezdetben a tömegtájékoztatást is szolgálták a szalagok, diafilmhíradók utaztak vidékre. A diaosztály természetesen megrendelésre, pontosabban politikai kérésre dolgozott, egyetlen partnere a SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) volt, kereskedelmi forgalomba a diavetítő megjelenésével (1953) kerülhettek diafilmek, ennek folyományaként jöhetett létre a Diafilmgyártó Vállalat. Korábban készültek „tanulságos mesék” az ötvenes évekhez illő propagandaszándékkal, azonban a Diafilmgyártó Vállalat megalapítása mérföldkő volt a szalagos mesediafilmek történetében. (A „hőskorszak” ideológiai töltetű filmjeit - mint például a Botrány Göbölyőn című antiklerikális művet azonban nem a vállalat, hanem az adott minisztérium adta ki.) A Kacor király volt a legelső diafilm, amit piacra dobtak 1954-ben, s innentől számítva egyre több és több diafilm készült a legkisebbeknek. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kilencvenes évekig összesen hatezer kiadvány készült el, ezek 70 százaléka ismeretterjesztő dia volt, túlzás nélkül minden témában. Mára már kizárólag a gyerekeknek szóló kiadványokat értjük a diafilm alatt, csakis a mesék jutnak eszünkbe a műfaj hallatán. Ebben része van annak is, hogy az illusztrátorszakma színe-java dolgozott ezeken a diafilmeken, neves grafikusok, plakáttervezők, rajzfilmesek, képregényrajzolók, karikaturisták, képzőművészek. Zórád Ernő volt a legfoglalkoztatottabb grafikus (aki maga 29 filmet rajzolt meg), de rengeteg diafilmet illusztrált Györffy Anna, Rogán Miklós és felesége, Szabó Ágnes, valamint Réber László és Sajdik Ferenc. A kilencvenes évekre lankadt a diafilm iránti érdeklődés, azonban a privatizáció révén megmenekült a Diafilmgyártó Kft. Tíz év után új mese készült 2003-ban, ám az igazi áttörést a Bogyó és Babóca hozta 2004-ben. Mára már Dániel András népszerű Kuflik-mesesorozata, Berg Judit, Lackfi János és Varró Dániel művei is kaptak diafilm-adaptációt. Bár még mindig manuálisan, ollóval vágják el a diafilmek szalagjait ezért végződik minden diamese egy olló jelével, a műfaj nem ragadt a múlt században és sokan vásárolnak ma is diákat: évente 220 ezer diafilm talál gazdára, és 5-6 új film készül. A diafilmekre van kereslet, nem idén lesz az utolsó nyisszantás, amit egy szalagos filmen elvégeznek, sőt. * L < <O O A macska, aki királynak adja ki magát: a Kacor király volt 1954- ben a legelső olyan diafilm, amit valóban a legkisebbeknek készítettek, a mese rajzait Mász István készítette Évente 220 ezer diafilm talál gazdára, és 5-6 új film készül Bíró Ferenc a legnagyobb magyar diagyűjtemény birtokosa Az ezredforduló után újra népszerűek lettek a diafilmek, az igazi áttörést a Bogyó és Babóca hozta 2004 ben. o>o 01 oo Szemnek és fülnek A Diafilmgyártó Kft. hetven évét exkluzív kiadvánnyal, kiállítással, vetítéssorozattal, könyvvel és más programokkal ünnepli. Tegnap óta megvásárolható az emlékcsomag, amelybe négy jellegzetes diafilmet válogatott össze a kiadó, ezek a diázás kezdeteihez kötődnek. A Klebelsberg Kultúrkúriában holnap nyílik az a kiállítás, amelyen 70 irodalmi mű egy-egy diafilm-illusztrációját tekinthetik meg az érdeklődők. Január 20-án ugyanitt tartják a Diafilmek délutánját két teremben. Az egyikben Szalay Kriszta mesél kisebbeknek Hevesi Imre gitárjátékának kíséretében, másikban a nagyobbaknak izgalamas, interaktív, játékos előadást tart Molnár Levente, a MOMENTÁN Társulat tagja, diavetítéssel és sok vidám improvizációval. Az egész jubileumi évben lesz diafilmvetítés, amelyet havonta vasárnap délelőttönként rendeznek az Art+Cinema moziban. Az első előadás időpontja: január 14-e, 11 óra, a mesélő Zsurzs Kati színésznő lesz. A diafilmek helyet kapnak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon is szeptemberben, de a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál is tele lesz diafilmes programokkal. Az ünnepi évet egy, a magyar diafilmgyártás történetéről szóló könyv koronázza meg. Hungarikum? A diafilmek értékét külön emeli, hogy ma már kizárólag Magyarországon gyártják őket. A mesék, történetek szalagos diafilmen történő megjelenítése elsősorban a kelet-európai régióban volt jellemző. Az egykori szovjet országok mindegyikében készültek diafilmek, ám egyedül a magyarországi gyártás maradt fenn. Diafilmeket könyvesboltokban és játékkereskedésekben kaphat az érdeklődő. Az otthoni diafilmnézés máig a legjobb családi programok egyike és a készülék hiánya, illetve meghibásodása sem okozhat gondot diafilmvetítő sokfelé kapható, a készülékeket többek között a Játékforrás élménybolt is javítja.