Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-30 / 25. szám

pm rrS­ n DL­rvJLU' népszava­­ r 2024. január 30., kedd I D Százezer embert érintő ügy A szlovén akkugyár körül fekvő három településen mintegy 100 ezer ember él. Ennyi embert érinthet az akkubontó esetleges környezetszennyezése, egy eset­leges haváriahelyzet. Márpedig ma Magyarországon egy olyan akkumulátorüzem sincs, amelyet még ne büntettek volna meg a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt. Mindez kritikus helyzetet teremthet egy ismeretlen technológiával dolgozó, csatornázatlan ipari parkba betelepülő akkubontó esetén, ahol vízből is kevés van. Olyan ez, mint kertészetet nyitni a sivatag­ban - magyarázza a Népszava kérdésére Takács Attila független önkormányzati képviselő. Ráadásul szűkös az idő. A tulajdonos februári kezdésről beszélt. A kezdeti 10 ezer tonnás termelést már az idén megdupláznák, Gyerekrajzokkal az akkuüzem ellen SÓSKÚT Miközben a helyiek tovább tiltakoznak a tervezett gyár ellen, az önkormányzat trükkös fórumra készül, az adóbevétel miatt aggódik, és bölcsődét épít az ipartelepre. SZALAI ANNA Gyerekrajzokkal borították be hétfő délelőtt a sóskúti polgár­­mesteri hivatal padlóját, miköz­ben egy kisfiú egy kezében tartott táblán arra kérte Sóskút vezeté­sét, hogy ne gázoljanak át rajtuk. A Pest megyei településre terve­zett akkuüzem elleni civil akció­sorozat a múlt heti, tömegeket vonzó lakossági fórum után hét­főn a helyi gyerekek bevonásával folytatódott. A gyerekek részvéte­le kevésbé meglepő, ha hozzátes­­­szük, hogy a sóskúti önkormány­zat az akkuüzemnek is helyet adó ipartelep egyik telkén éppen most épít 84 gyerek fogadására alkalmas bölcsődét 1,26 milliárd forint vis­­­sza nem térítendő európai uniós és hazai támogatásból. A hat csoport­szobás gyerekintézmény alig 800 méterre lesz a szlovén akkufeldol­gozó üzemtől. A hivatalos indoklás szerint azért oda épül, hogy ezzel „segítsék a szülők munkahelyi re­int­egrációj­át”, illetve a bölcsibe ér­kező szülők generálta gépkocsifor­galom ne a településen haladjon át. A hétfői akcióban több tucat fel­nőtt és gyerek vett részt. Kedden ennek a többszörösére számíta­nak a sóskúti polgármester, König Zoltán által meghirdetett lakossá­gi tájékoztatón, ahol az ígéret sze­rint a szlovén Andrada Group Kft. vezetősége részletesen bemutat­ja a használni kívánt technológiát és a hatósági engedélyezési eljárás menetét. A fórumra csupán a sós­kúti lakcímkártyával rendelkező­ket engedik be. A civilek tiltakozá­sul fáklyás tüntetést is szerveznek az iskola elé. Ezenfelül a Pest me­gyei kormányhivatalnál is bejelen­tést tettek az ügyben. „Kétszeresen is trükköznek ez­zel a fórummal. Egyrészt nem köz­meghallgatás lesz, így nem tudjuk, hogy valóban feltehetünk-e majd kérdéseket, és érdemi válaszokat kapunk-e azokra, vagy csupán köz­ük, amit jónak tartanak, hiszen az önkormányzat eddig se törte ma­gát azzal, hogy tájékoztassa a lakos­ságot” - háborog Valéria, a beruhá­zást ellenző helyi civil kör tagja, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzatnak a saját szmsz-e szerint nyílt tájékoztatót kellene tartania. De az is kérdéses, hogy miképpen ellenőrzik majd a lak­ sóskúti polgár­­mester a keddi lakossági fórum beharangozójá­­ban azzal érvel, hogy „az elekt­romos átállás kormányzati szintű döntés, a helyi önkor­mányzatnak ebbe beleszólása nincs". címkártyákat, hiszen igazoltatá­­si jogkörük nincs. Igaz, felröppen­tek olyan hírek is, miszerint az érdi és a készenléti rendőrség is kivo­nul biztosítani a helyszínt. A rend­őrség kérdésünkre azt közölte: „Sóskúton, 2024.január 30-án egy közterületi, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény­ről érkezett bejelentés. A gyűlés­sel kapcsolatos rendőri feladatokat a kapitányság a jogszabályokban meghatározottak szerint - a szük­séges erőkkel és eszközökkel - hajt­ja végre. Lakossági meghallgatáso­kat a rendőrség nem biztosít, sem Sóskúton sem Tárnokon.” A rendőrök jelenléte nem lenne meglepő az előzmények ismereté­ben, hiszen korábban Alsózsolcán, a múlt héten Sóskúton is forrtak az indulatok. „Olyan akasztásos hangulat volt amilyet a rendszerváltás óta sehol nem tapasztaltam” - mondja Cső­­zik László, Érd polgármestere a Népszavának, aki a tárnoki polgár­­mesterrel, Lukács Lászlóval egye­temben szintén hivatalos a rendez­vényre. Az ipartelep ugyanis, ahol az Andrada akkuüzeme épülne, a három település háromszögében van. Közigazgatásilag Sóskúthoz tartozik, ám földrajzilag inkább Érd és főként Tárnok lakóházaihoz van közel. Utóbbitól alig 1300 mé­terre. A szlovén cég vasárnap szóróla­pokkal szórta tele a postaládákat, amelyben a világ 30 országában ki­próbált korszerű technológiát, a környezetvédelmi előírások szi­gorú betartását ígérik, azt bizony­gatva, hogy a cég ugyan csak tavaly alakult, de a cégvezetők évtizedes gyakorlattal rendelkeznek. Igaz, az autógyártásban. A cégveze­tő Peter Tibaut autóipari mér­nök, de állítása szerint egy oszt­rák cégnél „fontos szerepet játszott a lítium-ion akkumulátorok fej­lesztésében”. Kezdetben fémhulla­dék-feldolgozást végeznének, majd a környezetvédelmi engedélyek megszerzése után áttérnek selejtes akkumulátorok bontására. A cég korábban bepróbálkozott Alsózsolcán is. A szlovén vállalat ott is a világ legmodernebb újrahasz­nosítási technológiáját ígérte, ám a Népszava nem lelte nyilvános nyo­mát ennek a forradalmi újításnak. A szeptemberi, meglehetősen in­dulatos lakossági fórum után a cég „A szlovén cég kísérleti terepként használna minket. Ha olyan kör­nyezetbarát az általa használni kí­vánt techno­lógia, akkor miért nem Szlovéniá­ban építik fel az üzemet?” kérdezi a Sóskút melletti Érd polgármes­tere, Csőzik László, szó szerint megfutamodott, és most már Sóskúton építené fel az üzemet. „A szlovén cég kísérleti terepként használna minket. Ha olyan kör­nyezetbarát az általa használni kí­vánt technológia, akkor miért nem Szlovéniában építik fel az üzemet?” értetlenkedik Csőzik László, aki a gyártáshoz használt veszélyes anyagok mellett az akkuüzemek­re jellemző fokozott vízfelhaszná­lás miatt is aggódik. Az érdi víziköz­mű- és csatornahálózat már most is fejtörést okoz, fejlesztés nélkül bi­zonyosan nem bír el egy hatalmas vízigényű akkuipari létesítményt. Lukács László tárnoki polgár­­mester leginkább azt fájlalja, hogy semmilyen módon nem keresték meg, sem a sóskúti önkormányzat­tól, sem a beruházótól. Hétfő regge­lig az sem volt bizonyos, hogy egyál­talán bemehet-e a sóskúti fórumra, mondta a Népszavának. Ez azért is fontos számára, mert szerdán Tár­nokon is lakossági tájékoztatót tar­tanak, ahol szeretne már néhány konkrétumot is közölni az érthető­en feldúlt és aggódó helyiekkel. A katasztrófavédelemtől mindeneset­re azt a tájékoztatást kapta, hogy az Andrada eddig semmiféle eljárást nem indított a beruházással kapcso­latban, így egyelőre az sem tudható pontosan, hogy milyen tevékenysé­get folytatnának, milyen anyagok­kal dolgoznának. Senki nem azért költözik az agglomerációba, hogy mérgező anyagokkal töltsék meg a tüdejét - mondja, de a „hazai jog­rend nem oszt nekik kártyát. A be­ruházást egyedül a sóskúti önkor­mányzat akadályozhatja meg.” König Ferenc sóskúti polgármes­ter mintha már bele is törődött vol­na a beruházásba. A keddi lakossá­gi fórum beharangozójában azzal érvel, hogy „az elektromos átállás kormányzati szintű döntés, a helyi önkormányzatnak ebbe beleszólá­sa nincs”. Másrészt Sóskút nem sze­retne azon települések sorsára jutni - Iváncsa, Göd, Dunaújváros, Rác­almás -, ahol az összes adó besze­dését elvonták, és a megyei önkor­mányzatok rendelkeznek felette. Az adóbevételek elvesztésétől való félelem érthető, hiszen a 3500 la­kosú agglomerációs település egy 50-60 ezres város adóbevételeit tudhatja magáénak. Ezt pedig lát­hatóan semmiképpen nem szeretné elveszíteni. -----&3&M?----­ Gyerekrajzok­kal tiltakoztak hétfőn a pol­gármesteri hi­vatalban a be­ruházás ellen FELAD/ KÖNIG FERENC OOO <c c Követeléseik feléhez sem jutottak hozzá a hitelezők FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL December elején a kormány ennek az adósságnak a 70 százalékára biz­tosított forrást. A tartozások rende­zésére külön szabályokat léptettek hatályba, így például a szolgáltatók csak meghatározott sorrendben fi­zethettek a hitelezőiknek. E lista elején a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos lejárt tartozások kiegyenlítése volt. (A KEF az az új szervezet, amely át­vette az intézmények működteté­sével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Ők felelősek például a liftek működéséért, a csőtörések gyors megjavíttatásáért, az ellátás­hoz szükséges eszközök szervizelé­séért.) A kiegyenlítési sorban ezt a hivatal büntetés-végrehajtási szer­vezeteknél felhalmozódott szám­láinak rendezése követte, és csak eztán következhetnek az egyéb be­szállítók. Lapunknak Rásky László el­mondta: a december eleji adósság­­rendezés ellenére a múlt év végén 62-63 milliárdra nőtt az ellátók tar­tozása. Az intézmények nemcsak a gyógyításra kapnak a szükséges­nél kisebb összeget, de nem kapták meg sem a jubileumi jutalmak kifi­zetéséhez, sem a végkielégítések­re szükséges forrást. Mint ismert, az intézmények gazdasági, műsza­ki üzemeltetését januártól a KEF vette át, ám nem minden munka­­vállalót foglalkoztatnak tovább. Akik pedig nem kapnak új szerző­dést, végkielégítést kapnak, amely a kórházak pénzügyi terheit növe­li. A hétvégén az RTL számolt be arról, hogy körülbelül 200 kórházi dolgozó nem kapott bért és végki­elégítést, miután tavaly december­ben felmondtak nekik Veszprém­ben és Ajkán. DANÓ ANNA A beszállítócégek további kormány­zati intézkedéseket várnak .Q O­EÖO Rásky László: Az adósságrende­zés ellenére a múlt év végén 62-63 milliárdra nőtt az ellátók tartozása

Next