Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-30 / 25. szám
pm rrS n DLrvJLU' népszava r 2024. január 30., kedd I D Százezer embert érintő ügy A szlovén akkugyár körül fekvő három településen mintegy 100 ezer ember él. Ennyi embert érinthet az akkubontó esetleges környezetszennyezése, egy esetleges haváriahelyzet. Márpedig ma Magyarországon egy olyan akkumulátorüzem sincs, amelyet még ne büntettek volna meg a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt. Mindez kritikus helyzetet teremthet egy ismeretlen technológiával dolgozó, csatornázatlan ipari parkba betelepülő akkubontó esetén, ahol vízből is kevés van. Olyan ez, mint kertészetet nyitni a sivatagban - magyarázza a Népszava kérdésére Takács Attila független önkormányzati képviselő. Ráadásul szűkös az idő. A tulajdonos februári kezdésről beszélt. A kezdeti 10 ezer tonnás termelést már az idén megdupláznák, Gyerekrajzokkal az akkuüzem ellen SÓSKÚT Miközben a helyiek tovább tiltakoznak a tervezett gyár ellen, az önkormányzat trükkös fórumra készül, az adóbevétel miatt aggódik, és bölcsődét épít az ipartelepre. SZALAI ANNA Gyerekrajzokkal borították be hétfő délelőtt a sóskúti polgármesteri hivatal padlóját, miközben egy kisfiú egy kezében tartott táblán arra kérte Sóskút vezetését, hogy ne gázoljanak át rajtuk. A Pest megyei településre tervezett akkuüzem elleni civil akciósorozat a múlt heti, tömegeket vonzó lakossági fórum után hétfőn a helyi gyerekek bevonásával folytatódott. A gyerekek részvétele kevésbé meglepő, ha hozzátesszük, hogy a sóskúti önkormányzat az akkuüzemnek is helyet adó ipartelep egyik telkén éppen most épít 84 gyerek fogadására alkalmas bölcsődét 1,26 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós és hazai támogatásból. A hat csoportszobás gyerekintézmény alig 800 méterre lesz a szlovén akkufeldolgozó üzemtől. A hivatalos indoklás szerint azért oda épül, hogy ezzel „segítsék a szülők munkahelyi reintegrációját”, illetve a bölcsibe érkező szülők generálta gépkocsiforgalom ne a településen haladjon át. A hétfői akcióban több tucat felnőtt és gyerek vett részt. Kedden ennek a többszörösére számítanak a sóskúti polgármester, König Zoltán által meghirdetett lakossági tájékoztatón, ahol az ígéret szerint a szlovén Andrada Group Kft. vezetősége részletesen bemutatja a használni kívánt technológiát és a hatósági engedélyezési eljárás menetét. A fórumra csupán a sóskúti lakcímkártyával rendelkezőket engedik be. A civilek tiltakozásul fáklyás tüntetést is szerveznek az iskola elé. Ezenfelül a Pest megyei kormányhivatalnál is bejelentést tettek az ügyben. „Kétszeresen is trükköznek ezzel a fórummal. Egyrészt nem közmeghallgatás lesz, így nem tudjuk, hogy valóban feltehetünk-e majd kérdéseket, és érdemi válaszokat kapunk-e azokra, vagy csupán közük, amit jónak tartanak, hiszen az önkormányzat eddig se törte magát azzal, hogy tájékoztassa a lakosságot” - háborog Valéria, a beruházást ellenző helyi civil kör tagja, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzatnak a saját szmsz-e szerint nyílt tájékoztatót kellene tartania. De az is kérdéses, hogy miképpen ellenőrzik majd a lak sóskúti polgármester a keddi lakossági fórum beharangozójában azzal érvel, hogy „az elektromos átállás kormányzati szintű döntés, a helyi önkormányzatnak ebbe beleszólása nincs". címkártyákat, hiszen igazoltatási jogkörük nincs. Igaz, felröppentek olyan hírek is, miszerint az érdi és a készenléti rendőrség is kivonul biztosítani a helyszínt. A rendőrség kérdésünkre azt közölte: „Sóskúton, 2024.január 30-án egy közterületi, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényről érkezett bejelentés. A gyűléssel kapcsolatos rendőri feladatokat a kapitányság a jogszabályokban meghatározottak szerint - a szükséges erőkkel és eszközökkel - hajtja végre. Lakossági meghallgatásokat a rendőrség nem biztosít, sem Sóskúton sem Tárnokon.” A rendőrök jelenléte nem lenne meglepő az előzmények ismeretében, hiszen korábban Alsózsolcán, a múlt héten Sóskúton is forrtak az indulatok. „Olyan akasztásos hangulat volt amilyet a rendszerváltás óta sehol nem tapasztaltam” - mondja Csőzik László, Érd polgármestere a Népszavának, aki a tárnoki polgármesterrel, Lukács Lászlóval egyetemben szintén hivatalos a rendezvényre. Az ipartelep ugyanis, ahol az Andrada akkuüzeme épülne, a három település háromszögében van. Közigazgatásilag Sóskúthoz tartozik, ám földrajzilag inkább Érd és főként Tárnok lakóházaihoz van közel. Utóbbitól alig 1300 méterre. A szlovén cég vasárnap szórólapokkal szórta tele a postaládákat, amelyben a világ 30 országában kipróbált korszerű technológiát, a környezetvédelmi előírások szigorú betartását ígérik, azt bizonygatva, hogy a cég ugyan csak tavaly alakult, de a cégvezetők évtizedes gyakorlattal rendelkeznek. Igaz, az autógyártásban. A cégvezető Peter Tibaut autóipari mérnök, de állítása szerint egy osztrák cégnél „fontos szerepet játszott a lítium-ion akkumulátorok fejlesztésében”. Kezdetben fémhulladék-feldolgozást végeznének, majd a környezetvédelmi engedélyek megszerzése után áttérnek selejtes akkumulátorok bontására. A cég korábban bepróbálkozott Alsózsolcán is. A szlovén vállalat ott is a világ legmodernebb újrahasznosítási technológiáját ígérte, ám a Népszava nem lelte nyilvános nyomát ennek a forradalmi újításnak. A szeptemberi, meglehetősen indulatos lakossági fórum után a cég „A szlovén cég kísérleti terepként használna minket. Ha olyan környezetbarát az általa használni kívánt technológia, akkor miért nem Szlovéniában építik fel az üzemet?” kérdezi a Sóskút melletti Érd polgármestere, Csőzik László, szó szerint megfutamodott, és most már Sóskúton építené fel az üzemet. „A szlovén cég kísérleti terepként használna minket. Ha olyan környezetbarát az általa használni kívánt technológia, akkor miért nem Szlovéniában építik fel az üzemet?” értetlenkedik Csőzik László, aki a gyártáshoz használt veszélyes anyagok mellett az akkuüzemekre jellemző fokozott vízfelhasználás miatt is aggódik. Az érdi víziközmű- és csatornahálózat már most is fejtörést okoz, fejlesztés nélkül bizonyosan nem bír el egy hatalmas vízigényű akkuipari létesítményt. Lukács László tárnoki polgármester leginkább azt fájlalja, hogy semmilyen módon nem keresték meg, sem a sóskúti önkormányzattól, sem a beruházótól. Hétfő reggelig az sem volt bizonyos, hogy egyáltalán bemehet-e a sóskúti fórumra, mondta a Népszavának. Ez azért is fontos számára, mert szerdán Tárnokon is lakossági tájékoztatót tartanak, ahol szeretne már néhány konkrétumot is közölni az érthetően feldúlt és aggódó helyiekkel. A katasztrófavédelemtől mindenesetre azt a tájékoztatást kapta, hogy az Andrada eddig semmiféle eljárást nem indított a beruházással kapcsolatban, így egyelőre az sem tudható pontosan, hogy milyen tevékenységet folytatnának, milyen anyagokkal dolgoznának. Senki nem azért költözik az agglomerációba, hogy mérgező anyagokkal töltsék meg a tüdejét - mondja, de a „hazai jogrend nem oszt nekik kártyát. A beruházást egyedül a sóskúti önkormányzat akadályozhatja meg.” König Ferenc sóskúti polgármester mintha már bele is törődött volna a beruházásba. A keddi lakossági fórum beharangozójában azzal érvel, hogy „az elektromos átállás kormányzati szintű döntés, a helyi önkormányzatnak ebbe beleszólása nincs”. Másrészt Sóskút nem szeretne azon települések sorsára jutni - Iváncsa, Göd, Dunaújváros, Rácalmás -, ahol az összes adó beszedését elvonták, és a megyei önkormányzatok rendelkeznek felette. Az adóbevételek elvesztésétől való félelem érthető, hiszen a 3500 lakosú agglomerációs település egy 50-60 ezres város adóbevételeit tudhatja magáénak. Ezt pedig láthatóan semmiképpen nem szeretné elveszíteni. -----&3&M?---- Gyerekrajzokkal tiltakoztak hétfőn a polgármesteri hivatalban a beruházás ellen FELAD/ KÖNIG FERENC OOO <c c Követeléseik feléhez sem jutottak hozzá a hitelezők FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL December elején a kormány ennek az adósságnak a 70 százalékára biztosított forrást. A tartozások rendezésére külön szabályokat léptettek hatályba, így például a szolgáltatók csak meghatározott sorrendben fizethettek a hitelezőiknek. E lista elején a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos lejárt tartozások kiegyenlítése volt. (A KEF az az új szervezet, amely átvette az intézmények működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Ők felelősek például a liftek működéséért, a csőtörések gyors megjavíttatásáért, az ellátáshoz szükséges eszközök szervizeléséért.) A kiegyenlítési sorban ezt a hivatal büntetés-végrehajtási szervezeteknél felhalmozódott számláinak rendezése követte, és csak eztán következhetnek az egyéb beszállítók. Lapunknak Rásky László elmondta: a december eleji adósságrendezés ellenére a múlt év végén 62-63 milliárdra nőtt az ellátók tartozása. Az intézmények nemcsak a gyógyításra kapnak a szükségesnél kisebb összeget, de nem kapták meg sem a jubileumi jutalmak kifizetéséhez, sem a végkielégítésekre szükséges forrást. Mint ismert, az intézmények gazdasági, műszaki üzemeltetését januártól a KEF vette át, ám nem minden munkavállalót foglalkoztatnak tovább. Akik pedig nem kapnak új szerződést, végkielégítést kapnak, amely a kórházak pénzügyi terheit növeli. A hétvégén az RTL számolt be arról, hogy körülbelül 200 kórházi dolgozó nem kapott bért és végkielégítést, miután tavaly decemberben felmondtak nekik Veszprémben és Ajkán. DANÓ ANNA A beszállítócégek további kormányzati intézkedéseket várnak .Q OEÖO Rásky László: Az adósságrendezés ellenére a múlt év végén 62-63 milliárdra nőtt az ellátók tartozása