Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-19 / 42. szám
IQ I NÉPSZAVA I 2024. február 19., hétfő KULTÚRA LAPSZÉL Újra megjelenik a Waterloo Megjelenése 50. évfordulójára újra kiadják az ABBA Waterloo című albumát. A lemez címadó dalával nyerte meg a svéd popegyüttes 1974-ben a Brightonban tartott Eurovíziós Dalfesztivált. A Waterloo az ABBA második albumaként jelent meg 1974 márciusában, 400 millió példányban kelt el. A korong különleges új kiadása április 5-én jelenik meg. A vásárlók egy félsebességes keverésű dupla vinillemez mellett limitált kiadású dobozban három kislemezt is kapnak, az eredetileg 1974-ben megjelent számokkal. A kislemezek különálló képlemezként is kaphatók lesznek, és egy külön lemez is megjelenik, amelyen négy nyelven hallható a Waterloo. Az album megjelenésének évfordulója alkalmából április 4-én csendes diszkót rendeznek a londoni 02 aréna tetején. MTI Omega Testamentum A hatvanéves Omega három tagja, Benkő László, Mihály Tamás és Kóbor János sajnálatos módon már nincs közöttünk. A gitáros-zeneszerző, Molnár György Elefánt a betegségei miatt nem sűrűn vállal fellépést. Az 51 éve Omega-tag és szerzőtárs, Debreczeni Ferenc ugyanakkor új zenekart szervezett Omega Testamentum néven. A zenekar február 23-án a Barba Negrában, a fővárosban először ad önálló koncertet. A koncerten az Omega-slágerek mellett elhangzik egy új dal is Őrizzük a lángot címmel. A dal klipje a YouTube-on már elérhető. NÉPSZAVA Megújul az Amikor Galéria A Pozsonyi úti Amikor Galéria eddig antikvitás- és vintage lakberendezési üzletként volt ismert, ám február 22-én este hat órakor egy megnyitó keretében az újlipótvárosi művészeti galériák sorában debütál. Az új kiállítótérben először a Határátlépés című kiállítást láthatjuk, mely Perez János szobrász, ötvös, fémműves (1920-2000) életművét mutatja be, ami a galériatulajdonos, Molnár Viktor régi álma, mivel már hosszú ideje szenvedélyesen gyűjti Perez alkotásait. NÉPSZAVA A házaktól az elvont alakzatokig HIÁNYPÓTLÓ Noha Barcsay Jenő az egyik leghíresebb magyar festő, a Barcsay Múzeum évek óta nem látogatható. Ám a Kmetty Múzeum megpróbál minél több információt átadni a mesterről. P. SZABÓ DÉNES Barcsay Jenő mint iskolateremtő művész és mester kiemelkedő a magyar művészettörténetben, így nem is kérdés, hogy Szentendrén, az egykori lakhelyén bemutassák az életművét. Az Erdélyben, Katonán született alkotó több ponton kapcsolódik a városhoz: már egészen korán, 1929-ben tagja lett a Szentendrei Festők Társaságának, nyaranta a művésztelepen festett, 1965-ben a Zenta utcában vásárolt házat, 1969-ben a Ferenczy Múzeumban nyílt kiállítása, 1978-ban pedig a Dumtsa Jenő utca 10. szám alatt nyílt meg a Barcsay Gyűjtemény, melyet jelenleg Barcsay Múzeumnak hívnak. A probléma csupán az, hogy az intézménynek helyt adó épület olyan rossz állapotban van, hogy a művészről szóló kiállítást tavaly a Fő térre költöztették, a Kmetty Múzeumba. Itt a kurátor, Sberhalt Zsuzsa művészettörténész megtett mindent, hogy átfogó képet adjon Barcsay életéről és életművéről. A tárlat ráadásul évente megújul -jelen formájában május 26-ig látogatható, utána az életmű más pontjaira esik a hangsúly. A kiállítás elsősorban azt mutatja be, hogyan fordult Barcsay művészete a figurális ábrázolástól az absztrakció felé, illetve az alkotónak a Szentendréhez fűződő viszonyára is kitér - mondta lapunknak Iberhalt Zsuzsa. Ez a két szempont már az első termekben érvényesül, a Duna-parti város ugyanis Barcsay több korai képén is megjelent, az évek során azonban a házakat és a INFO Barcsay Jenő: A formák ritmusa. Kurátor: Iberhalt Zsuzsa. Kmetty Múzeum (Szentendre, Fő tér 21.). Megtekinthető: május 26-ig tereket egyre inkább a színfoltok és a fekete kontúrvonallal felvitt mértani formák váltották fel. Hasonló történt az emberalakokkal, melyek eleinte kivehető arccal és valósághű testarányokkal rendelkeztek, mígnem szándékoltan elnagyolt figurákká lettek. Mindez nem véletlen, Barcsay állami ösztöndíjasként Párizsban tanulva megismerte az expresszionizmust és a kubizmust, így többek közt Picasso és Braque művészete is hatott rá. Ahogy haladunk az időben, Barcsay képkivágata egyre inkább beszűkül, így az épületekre és azok részleteire koncentrál, illetve az alakokat is elhagyja a képekről. A kontúrvonalak már nem a teret ábrázolják, hanem pusztán a kép szerkezetét hivatottak megalkotni - mondta a kurátor. Ám Barcsay művészetéből az emberek nem tűntek el, csak más képek ho A Kmetty Múzeumba költöztetett mogén tereiben jelentek meg, de ezek az alakok is geometrikus formákból épültek fel. A tárlaton több ilyen művet is láthatunk, érdemes azonban megjegyezni, hogy Barcsay nagy méretű, murális munkáin is hasonló figurákat látni, például asszonyalakokat, melyek szorosan kapcsolódnak össze, így fejezve ki az összetartozást. A tárlat erre példákat is hoz, mint a Miskolci Egyetem könyvtárának aulájában látható Asszonyok (1966-1969) vagy a Magyar Színház előcsarnokában látható Színjátszás (1968) című mozaikokat. Barcsay tanárként azonban arra törekedett, hogy az emberi test realista ábrázolását adja át tanítványainak. A festő 1945-től 1975- ig tanította a művészeti anatómiát és szemléleti látszattant a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1953- ban nyolcévnyi előkészület után pedig kiadta a világhírű Művészeti anatómia című könyvét, mely százharminc egész oldalas rajzon mutatja be az emberi test felépítését. A kötet művészetpedagógiai alapmű lett, tizenöt nyelvre fordították le. A szentendrei tárlat végén már a tiszta absztrakció világába kerülünk, Barcsay az 1977 utáni utolsó periódusban ugyanis teljesen leredukálta a formákat. Ezeken a műveken már csak pár színmező és néhány egyenes alkotja a kompozíciót, így nyújtva teret a néző fantáziájának. A mester ezeket a műveket a Műcsarnok kamaratermében az 1982-es utolsó tárlatán állította ki, melyen sikerült rendesen meglepnie a szakmát. Barcsay Jenő korai képein az alakok még valósághű testarányokkal rendelkeztek . Szentendre a mester több művén is megjelenik, idővel egyre absztraktabb módon Barcsay-tárlat évente megújul, az életmű másmás pontjaira helyezve a hangsúlyt. A Pompidou is lecsapott Konok Tamás műveire KÉPZŐMŰVÉSZET Konok Tamás (1930-2020) több festménye is bekerült a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe - adta hírül a Molnár Ani Galéria. Európa legnagyobb, egyik legértékesebb kortárs képzőművészeti gyűjteményének otthonába Konok három kiemelkedő alkotását választották be: a Graphiction vert (1976), az Extension (1975) és az Espace descriptif (1975) című művet. Festményei ezzel olyan alkotók művei mellett kapnak helyet az 1977 óta kulturális főszerepet betöltő intézményben, mint Mondrian, Miró, Dubuffet, Duchamp és Brancusi, vagy Hantai, Vasarely, Keserű Ilona és Vera Molnar. Konok Tamás festőművész 1930. január 9-én született, Budapesten. Gyerekkorában hegedűművésznek készült, de részben családi indíttatásra hamar a rajz és a festészet felé fordult. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1953-ban, festő szakon szerzett diplomát, Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben letelepedett Párizsban, a rendszerváltozásig ott élt, a hetvenes években ott vált a geometrikus absztrakció transzcendens lírai vonulatának nemzetközileg is elismert mesterévé. Konok Tamás a geometrikus absztrakció transzcendens lírai vonulatának volt a mestere. 1953-tól állított ki itthon és Európa-szerte, szinte évente. Első önálló kiállítását 1960-ban rendezte meg a párizsi Galerie Lambert. 1963-tól a Hartford Alapítvány ösztöndíjával egy évig New Yorkban és Kaliforniában dolgozott. 1963 és 1974 között rendszeresen szerepelt a Réalités nouvelles kiállításain, 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta. 1971-től szoros, 25 évig tartó kapcsolatba került a zürichi Schlégl Galériával. Feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel együtt állított ki 1981-ben - nagy feltűnést keltve - a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 1992- től a Műegyetem címzetes egyetemi tanára volt. Művei számos nagy közgyűjteményben szerepelnek. Többek között a párizsi Bibliothèque nationale-ban, a winterthuri Kunstmuseumban, a berni Musée des beaux-arts-ban, a neuchâteli Musée d’art et d’histoire-ban, Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a párizsi külügyminisztériumban, a hamburgi Städtische Sammlungban, a schiedam-rotterdami Stedelijk Museumban, a budapesti Iparművészeti Múzeumban, Szépművészeti Múzeumban és Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeumban. A Kossuth- és Prima Primissima díjas művész, a Nemzet Művésze 2020. november 20-án hunyt el, életének 91. évében. NÉPSZAVA Számos közgyűjteményben megtalálhatók Konok Tamás művei, most a Pompidou is lépett