Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-03 / 29. szám
NÉPSZAVA 2024. február 3., szombat €/HUF $/HUF CHF/HUF 384,34 +0,39% 356,29 +1,18% 410,59 db +0,01% GAZDASÁG $ * LAPSZÉL Állampapír a nyugdíjas évekre Februártól nyugdíj-előtakarékossági célból is vásárolható forintalapú állampapír a Magyar Államkincstárnál. A bevezetés legfőbb célja az öngondoskodás erősítése a lakosságban. Az előtakarékoskodóknak a számlanyitást megelőzően be kell fizetniük ötezer forintot a fő értékpapírszámlájukra, ezt követően a nyugdíj - előtakarékossági számla az Ügyfélkapun keresztül nyitható meg. A lehetőséggel személyijövedelemadó-visszatérítés is jár, melynek mértéke az adóévben teljesített befizetéseiknek a 20 százaléka, de maximum 100 ezer forint. NÉPSZAVA Kamatvadászos időszak Sietnie kell annak, aki még el akarja csípni a bankok ajánlatai között a 8 százalék feletti betéti kamatot éves vagy annál hosszabb lekötésre. A nagy lépésekben csökkenő jegybanki alapkamat hatására a pénzintézetek is egyre kevesebbet kínálnak a kisbefektetőknek, de aki időben lép, az még bebiztosíthatja magának a várható inflációnál lényegesen magasabb kamatot akár 1-2 évre is - írja a Bank360 portál. Néhány hónappal ezelőtt akár a tíz százalék fölötti betéti kamatok sem voltak ritkák, mostanra nyolc százalék már jó ajánlat lett. NÉPSZAVA Megválik a Schiller az Opeltől A Schiller 33 év után bezárja az Opel-szalonját. A cégcsoport a BYD autómárka értékesítésében látja az új perspektívát, Váci úti bemutatótermében a kínai elektromos autók veszik át a német modellek helyét. A Schiller az elektromos közlekedésben látja az autószektor egyik lehetséges jövőjét és a gazdasági perspektívát. Ugyanekkor az Opelek szervizelését továbbra is végzi. NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK BUX 65 299,32 -0,26% OTP 17 065 Ft Richter 9665 Ft ♦ +0,47% -1,02% Mal 2928 Ft MTelekom 777 Ft -0,05% - 0,00% Mercedes-Benz Gyár Kecskemét •• // Orbán nem háborúzik , ROTODES Ezer szállal függ a magyar gazdaság az Európai Uniótól, ezért is reagált érzékenyen a forint Brüsszel esetleges megtorló intézkedéseire. PAPP ZSOLT „A 26 EU-tag tud nekünk kárt okozni, de mi is tudunk nekik. Ezért jobb megegyezni, mint veszekedni” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli „interjújában” a Kossuth rádióban, ahol a brüsszeli EU-csúcson mutatott politikai teljesítményét igyekezett megvédeni. A kijelentése egyben reagálás arra is, hogy egy hónappal korábban Orbán megvétózta az Ukrajnának szánt uniós támogatást, s az elmúlt napokban korábban soha nem látott, példátlan gazdasági fenyegetés és nyomás nehezedett az Európai Bizottság és egyes uniós kormányok felől a magyar kormányra a vétó visszavonása érdekében - sikerrel. Az EU-s jog valóban lehetővé teszi a legkisebb tagállami vezetőknek is, hogy kárt okozzanak a közös uniós politikának, de egy gazdasági háború meglehetősen aszimmetrikus hadviselés lenne az EU-Magyarország kapcsolatban. Bár a magyar gazdaság az Unióban nem tartozik a legkisebbek közé, hiszen 2022-ben az Eurostat adatai szerint a GDP nagyságát tekintve a 17. tagállam voltunk a 27-ből, ám ezzel együtt is a magyar GDP részesedése az EU teljes bruttó hozzáadott értékéből épphogy meghaladta az egy százalék 800 milliárd forint uniós támogatás érkezett a magyar költségvetésbe 2020 és 2023 között höt. Míg a magyar gazdaság súlya elhanyagolható az egész közösséghez képest, közben ezer szállal függ az Európai Uniótól. Az EU-s támogatások jól mutatják: még 2020 és 2023 között is, amikor a hírek arról szóltak, hogy az Unió elzárta a pénzcsapokat, összesen 6800 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, plusz az évi 630 milliárdos agrártámogatás. Erre az egyenlőtlen függésre mutatott rá az elmúlt egy hét történése, amikor is néhány nap leforgása alatt a forint és a tőzsdei árfolyamok jelentősen estek arra a hírre, mely szerint az Európai Unió kész lenne akár gazdasági háborút indítani Magyarország ellen, ha a magyar kormány tovább blokkolja az EU26-ok közös döntését Ukrajna ügyében. A Financial Times cikke szerint az uniós pénzek újbóli elzárásával kiszáradna a magyar gazdaság - ami tarthatatlanná tenné a jelenlegi költségvetési politikát és az árfolyamokat. Az Európai Bizottság ugyan cáfolta, hogy az üzleti lap által vázolt forgatókönyv hivatalos álláspont lett volna, de a piacok számára egyértelmű volt: ha lenne ilyen szándék, akkor azt az EU egyoldalúan megvalósíthatná, s olyan károkat tudna okozni a magyar gazdaságnak, melyeket az nem heverne ki egykönnyen. Ez nem csak a pénzügyi függőség miatt alakult így, hisz a magyar gazdaság - főleg a GDP nagyobb részét előállító multinacionális cégek - szinte teljes mértékben integrálódott az uniós gazdaságba. A KSH adatai alapján a magyar import 75 százaléka érkezett az EU gazdaságaiból, míg a kivitelünk 77 százaléka ment valamely más tagállamba - vagyis a világ többi része a külkereskedelmünkből a forgalom negyedével részesedik. Az országba érkező befektetések szempontjából sem elhanyagolható az Unió szerepe. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) szerint az elmúlt években a távol-keleti államok lettek a legaktívabb beruházók, de nekik is csak addig vonzó egy itteni befektetés, amíg az ország az EU tagja. Tavaly 13 milliárd euró értékű beruházást jelentettek be, ebből 7,6 milliárdot a kínai, 2 milliárd eurót a dél-koreai cégek és 961 millió eurót a német vállalatok hoztak be. Azzal együtt, hogy az utóbbi években a friss tőke nagyobb része a Távol-Keletről érkezik, az MNB adatai szerint a magyar gazdaságban jelen lévő 99,3 milliárd eurónyi külföldi tőkebefektetésből, beruházásból a legutolsó, 2022-es adatok szerint 82 milliárd jött európai országból. A legnagyobb tőkeimportőr a német gazdaság, melynek befektetései akkor 17,3 milliárd euróra rúgtak, 17,1 milliárddal követték ezt a hollandok, a harmadik helyen Ausztria állt 11,8 milliárddal - derül ki az MNB adataiból. Ezzel szemben Kína 2022-ben még mindössze 294 millió eurót fektetett be nálunk - ez tavaly nőtt, de a dobogós helyet vélhetőleg még így sem szerezte meg. Ez a nagy uniós függés a befektetések esetében a kölcsönös függőséget erősíti, ami viszont azt jelenti, hogy egyik félnek sem lenne előnyös bármilyen gazdasági háború. W Ó : PAVEL BO GOLE POV A németek a legnagyobb beruházók Surányi: Az euróbevezetés lehetne az uniós tagság biztosítéka Az euróbevezetéstől az elmúlt húsz évben soha nem állt olyan távol a magyar gazdaság, mint most. A jelen helyzetben egyáltalán nem reális magyar euróról beszélni, nagyon messze vagyunk a csatlakozás formális feltételeinek a teljesítésétől - mondta Surányi György közgazdász a Pénzügykutató Zrt. rendezvényén. A volt jegybankelnök nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy régebben nem volt a korai euróbevezetés híve, ugyanis önálló és okos monetáris politikával segíteni lehetett volna a magyar felzárkózást az elmúlt évtizedekben. Ám a jegybank elhibázott monetáris politikát folytatott, ezért egyáltalán nem okozna kárt, ha ennek a felelőssége az Európai Központi Bankhoz kerülne. Még egy komoly érv szól amellett, hogy Magyarország az eurózóna tagja legyen majd egyszer: ha ez megtörténne, akkor már soha nem lehetne az EU-ból kiléptetni az országot - mondta Surányi György. Nyakunkon maradt a nagyon különleges gáz ENERGIA A kormány január végi rendeletével meghosszabbította a 2022 közepén vásárolt „különleges földgázkészlet” tárolását. E szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) a jövő év áprilisáig tárolja a 739 millió köbméternyi fűtőanyagot. Mint emlékezetes, a kormány a piaci gázkáosz kellős közepén, 2022 júliusában úgy döntött, hogy a szokásos kereskedelmi és biztonsági beszerzéseken túl a szervezetet „különleges” gázbeszerzéssel is megbízza. A különleges vásárlást minden jel szerint azért kellett a már eddig is végzett „biztonsági” készletezéstől elkülöníteni, mert míg utóbbit az MSZKSZ költségvetési garancia nélküli hitelfelvételekből fedezi, addig előbbire vélhetőleg a bankok már állami kezességet kértek, amit meg is kaptak. Bár a beszerzés pontos körülményei titkosak, a jelek szerint a szövetségnek sikerült a 2022-es gázár-Csomolungma csúcsa feletti áron, korábbi számításunk szerint akkori árfolyamon köbméterenként 1023 forintért bevásárolnia. A vételár legalább 2 milliárd euróra - akkori áron 750 milliárd forintra rúgott, amit tavaly áprilisban a kabinet további 31 milliárddal is megfejelt. Ez, számítási módszertől függően bár, de vélhetőleg besorolható az európai történelem tíz legdrágább gázügylete közé. A 2022-ben vett különleges gáz minden idők legdrágább beszerzései között lehet. A mostani módosítások szerint az illetékes energiaügyi miniszternek 2025 elején kell ismét felülvizsgálnia a készlet ügyét, s döntenie az esetleges eladásról. Utóbbinak határozott gátat szab, hogy a kormányrendelet, egyfajta pénzügyi józanságról tanúskodva, megtiltja e készlet beszerzési ár alatti eladását. Erre viszont kevés az esély, mivel az - évtizedekig köbméterenként 50- 100 forint körül járó - európai piacok egy éve ismét köbméterenként száz-kétszáz forint körül állnak. Egyébként a készlet fenntartása is jelentős összegeket igényel. Az Orbán-kabinet rendkívül költséges félelmeit az idő nem igazolta. A különleges gázkészletre eddig nem volt szükség, érdemben a biztonsági tartalékokat sem kellett csapolni. A téli szezon közepén az ország tele van gázzal. MARNITZ ISTVÁN