Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-06 / 31. szám
VILÁG NÉPSZAVA 2024. február 6., kedd Jogi csatározások Varsóban VISZÁLY Lengyelországban újra kampány dúl, két hónap múlva helyi választások lesznek. A politikai nyugtalanság várhatóan a 2025-ös elnökválasztásig is eltart. MIKLÓS GÁBOR ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A tavaly december óta hatalmat gyakorló lengyel demokratikus koalíció a kezdetektől tudta, hogy kormányzásuk nem lesz egy sétagalopp: a szejmben erős az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt, Andrzej Duda jobboldali elnök pedig alkotmányos jogkörénél fogva képes akadályozni intézkedéseiket. A kormányzat konfliktusba került az elnökkel, aki vitatja az állami médiában, az ügyészségnél és más intézményeknél végrehajtott kádercserék jogosságát. A káoszt tetézi a két, jogerősen elítélt PiS-képviselő mandátumvesztéséről kialakult vita. Duda most azzal a kérdéssel küldte az idei költségvetést utólagos kontrollra az alkotmánybírósághoz, hogy érvényes-e a büdzsé, ha a szavazásból kizárták Mariusz Kaminskit és Maciej Wasikot. Vitatja ugyanis a legfelsőbb bíróság ítéletét, amely szerint a két politikusnak adott korábbi elnöki kegyelme érvénytelen volt. Egy hétvégi videóinterjújában Duda bejelentette: emiatt minden, aláírásra hozzá kerülő törvénnyel ugyanígy fog eljárni. A Tusk vezette koalíció eközben nem ismeri el az alkotmánybíróság kompetenciáját, mivel - érvelnek - a testületben szabálytalanul választott tagok ülnek. A káoszt növeli az ügyészségi vezetők miniszteri leváltása, amit Duda szintén elutasít. Mindez egy sajátos jogi „polgárháborús” állapot kialakulása felé mutat: az Sorra váltja le a kormányzat ezekben a napokban az állami cégek felügyelőbizottságait. állam intézményei vitatják egymás döntéseit, nem fogadják el legitimnek a döntésre jogosult testületeket és személyeket, kérdésessé teszik a demokrácia működését az országban. Bizarr módon az erősen EU-szkeptikus, Nyugat-ellenes PiS most a sokat gyalázott brüsszeli fórumoknál támadja a kormányt. Az államfő és a kormányfő nyilatkozatháborút vív egymással. Most Duda új fogással próbálkozik. Az alkotmány lehetőséget ad neki az úgynevezett kabinettanács összehívására - ez kormányülés az államfő elnöklete alatt. Bejelentette egy videóinterjúban, hogy február 14-én beszámoltatja a Tusk-kormányt arról, mit is tesznek az előző kormányzat hosszú távú terveivel. Az atomerőmű-építést és a Varsótól száz kilométerre nyugatra létesítendő központi közlekedési csomópont (CPK) beruházását említette. Ezek voltak a PiS fő gazdaságstratégiai tervei, az ellenzék azonban évek óta vitatta észszerűségüket. Az atomerőműtervek egy részét a belbiztonsági titkosszolgálat ellenző álláspontja ellenére fogadták el. Ennek a projektnek a fő mozgatója Daniel Obartek eddigi Orlen-vezér volt. (A volt kormányfő, Jaroslaw Kaczynski fő gazdasági háttérembere most lemondott, és a szénhidrogén-óriásnál teljes vezetőcsere zajlik. Ez nyilván elér majd az Orlennek a Mollal kötött ügyleteiig is, az új kormány vizsgálja, hogy megfelelő áron adták-e el a Saudi Aramcónak a gdanski kőoA lengyel magyar viszony igen hűvössé lett.lajfinomítót.) Az említett CPK egy Varsó és Lodz közötti vasúti és autópálya-csomópont, valamint óriási légikikötő lenne. Sokak szerint túl messze lenne Varsótól, ahol több alkalmas reptér is működik. A kormány azt akarja, hogy a teljes kabinetülést egyenes tv-adásban láthassák a lengyelek, Duda erről még nem nyilatkozott. A koalíciós pártok szívesen élnek a nyilvánosság eszközével, különösen, amióta új vezetése lett az állami médiának. A jelek szerint a publikum nem fordult el a kiegyensúlyozott információra törekvő csatornáktól. Egyébként nem Daniel Obartek az egyetlen PiS-ember, akinek most csomagolnia kellett. A kormány ezekben a napokban sorra váltja le az állami cégek (energiaszolgáltatók, bányavállalatok, nyersanyagtermelők, bankok, óriásbiztosítók, állami erdészetek stb.) felügyelőbizottságát, igazgatóságát. Ezek voltak a PiS fő politikafinanszírozó bázisai. A kulturális miniszter leváltotta azoknak a tudományosnak mondott intézményeknek a vezetőit, amelyeket a jobboldal az elmúlt nyolc évben - hasonlóan az Orbán-rezsimhez azért hozott létre, hogy emlékezetpolitikai és ideológiai érveket szállítsanak neki. Ez a káderváltás több múzeumot és kulturális intézményt is érint. Külön figyelem irányul a gdanski második világháborús múzeum direktorának leváltására. Ezt a múzeumot még Donald Tusk előző ciklusában kezdték építeni, de a PiS elutasította az intézmény eredeti koncepcióját, amelynek alapján a háborút világtörténelmi kontextusban mutatták be, nem a lengyel kizárólagosságra és hősiességre koncentrálva. A kiállításokat sietve átrendezték, és lecserélték a hozzáértő történészeket. Most ezt az intézményt is megpróbálják helyreállítani. Az igazi nagy kihívást azonban a nacionalista-konzervatív történelempolitika fő intézményének, a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) felülvizsgálata jelenti a demokratikus kormányzat számára. Donald Tusk maga sem számított arra, hogy a kormányzás sétagalopp lesz a PiS folyamatos kampányüzemmódja miatt Torunban marad a korvina Két évvel ezelőtt ötven PiS-képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, indítványozva, hogy az állam vegye meg 20 millió zlotyért a toruni Kopernikusz Könyvtár kéziratos korvináját, és adományozza a magyaroknak. Ezzel hálálták volna meg, hogy Orbán Viktor korábban személyesen ajándékozta el a Magyar Nemzeti Múzeum egyik kincsét, a Zsigmond Ágost lengyel király számára készült reneszánsz páncélt. Torun városa és a lengyel hozzáértők egy emberként hördültek fel a politikai herdálás miatt. A Mátyás király számára készített, díszesen illusztrált kódex az uralkodó könyvtárának latin nyelvű leírása, egyedi és példátlan értékű alkotás, amely több mint ötszáz éve van a könyvtár birtokában, egykor a városi tanács vette meg iskolájának. A kódex most bekerült a lengyel könyvészeti kincsek listájába, eladományozásáról így szó sem lehet. A lengyel-magyar viszony így is igen hűvössé lett - elsősorban Orbán külpolitikája, Ukrajna-ellenes lépései miatt. Már nem fogadják el a dinárt Koszovóban KÉTELYEK Az Európa Tanácshoz és az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul Aleksandar Vucic szerb elnök a koszovói szerbek védelmében. Belgrádi ellenzéki politikusok ugyanakkor úgy vélik: a lépésnek sok értelme nincs, inkább csak belpolitikai, úgyszólván marketingcélokat szolgál, és - amint Zrdavko Ponos korábbi elnökjelölt, a Szerbia Centrum Párt vezetője fogalmazott - el akarja terelni a figyelmet a tavaly decemberi elcsalt választásokról. Ugyanakkor a lépés értékelhető úgy is, hogy Szerbiának már alig maradt olyan eszköze, amellyel felléphetne a Koszovó északi részén élő honfitársak érdekében. Ezt jelzi, hogy a pristinai kormányzat egyik napról a másikra közölte, nem fogadja el tovább fizetőeszközként a dinárt, hanem kizárólag az eurót tartja az ország valutájának. A dinár a mindennapi életben általánosan elfogadott fizetőeszköz a szinte kizárólag szerbek lakta Észak-Koszovóban, valamint a déli szerb enklávékban. Ennek azonban vége. Múlt héten lépett életbe a koszovói központi bank tavaly december végén elfogadott rendelete, amely szerint az egykor Szerbiához tartozó, 2008-ban függetlenségét kikiáltó tartományban az eurón kívül nem fogadnak el más valutát. Bár ez egybevág a koszovói alkotmány rendelkezésével, a dinárt eddig megtűrték, ahogy a dináralapú észak-koszovói bankbetéteket is. Nyugaton komoly fenntartásokkal fogadták Albin Kurti kormányának lépését. Elismerik ugyan a pristinai kormányzat jogát arra, hogy az eurót a köztársaság teljes területén, tehát a szerbek lakta északi részen is bevezesse, de kifogásolják azt, hogy alig több mint egy hónapos átmeneti időszakot biztosítottak a szerbek számára az átállásra. Továbbá semmi sem igazolja azt, hogy a kormány vagy a nemzeti bank a döntés meghozatalát követően, azaz december 27. után nyilvános kampányt folytatott volna, hogy figyelmeztesse a koszovói szerbeket a közelgő változásra. A koszovói jegybanknak létezik egy szerb nyelvű honlapja is, de a rendeletről szóló információ a határidő lejártának napján sem volt elérhető a honlapon. Ezért Nyugaton úgy látják, a lépés finoman szólva sem szolgálja a Koszovó és Szerbia közötti megbékélést. Egyértelműen ezt az álláspontot képviseli az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország, vagyis a koszovót támogató országok informális szövetsége is. „Aggódunk a rendeletnek különösen az iskolákra és a kórházakra gyakorolt hatása miatt” - mutattak rá írásos nyilatkozatukban az öt állam pristinai nagykövetei. Az, hogy a koszovói szerb egészségügyi rendszerben dolgozó alkalmazottak a jövőben hogyan kapják meg Szerbiából a fizetésüket, valóban nyitott kérdés. Hasonló kételyek merülnek fel a nyugdíjak, a szociális segélyek és más állami juttatások kifizetésével kapcsolat ban is, mutat rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A rendelet közvetlen hatással lesz a koszovói szerbek túlnyomó többségének mindennapi életére, figyelmeztettek nyilatkozatban a diplomaták, s hosszabb átmeneti időszakot kérnek a pristinai kormánytól. Albin Kurti kormányfő azonban már többször bizonyította, hogy a vitás esetekben nem törődik Koszovó legfontosabb partnereinek véleményével. RÓNAY TAMÁS FOTÓ : AFP Euróra kell átváltaniuk dinárjukat a koszovói szerbeknek